Ma Gergely, Katinka, Alberta, Édua névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Liheg a Jobbik, esik szét az MTVA. Vidám napok Magyarhonban
„Nem tízezrek képesek előállítani egy leadható tévéhíradót, hanem csak tucatok.” New York Times/Szelestey Lajos, Szily László (cink.hu):
Ott liheg a Jobbik a Fidesz nyomában
New York Times
Nagy jelentőségűnek tartja Kim Lane Scheppele, hogy a Fidesz elvesztette a minősített többséget a parlamentben, mert a kétharmad varázsszámnak számít a magyar jogban. A princetoni egyetem alkotmányjogásza Paul Krugman blogjában azonban arra is felhívja a figyelmet, hogy a Fidesz által kialakított rendszerben mára már szinte lehetetlen irányítani az országot a kétharmad nélkül. Vagyis a kormánypártnak ilyen ügyekben kívülről kell támogatást szereznie, azaz 2010 óta ez az első eset, hogy a hatalom politikai korláttal kerül szembe. Azóta a jelek arra utalnak, hogy hatékonyan együtt tud működni a Jobbikkal, amelyet a Human Rights First nevű civil szervezet az európai jobboldal véres dárdahegyének nevezett.
Hogy az EU nem lépett azonnal közbe, annak az az oka, hogy ez az összefogás titkos lehet, hiszen a törvényhozásban a kétharmadot sok esetben úgy is el lehet érni, hogy valaki távol marad a szavazástól. Az első ilyen voksoláskor éppen ez történt, mivel egy jobbikos képviselő hiányzott az ülésteremből. (A másik javaslat azért nem ment át, mert Kósa Lajos rossz gombot nyomott meg.) Vona Gábor pártelnök ugyan dörgedelmes nyilatkozatot tett, de a történet egyre különösebb lett, amikor a kérdéses honatya azzal magyarázkodott, hogy azért nem lehetett jelen az ülésen, mert a családját kellett megvédenie egy roma bandától. Csakhogy a településén nem tudnak roma maffiáról. Az Országgyűlésre nézve persze egy esetből nemigen biztos következtetést levonni, de azt Vona Gábor nehezen tudja azt állítani, hogy nem létezik titkos koalíció. A jegyzőkönyvek alapján nem légből kapott, hogy a Fidesz kollaborál a Jobbikkal. Az utóbbi öt évben csupán a radikálisok szavaztak feltűnően sok alkalommal a Fidesszel együtt. Sokat támogattak a legvitatottabb jogszabályok közül, pl. a banki különadót, és a paksi szerződést.
De ezen túlmenően a Fidesz jó néhány ötletet átvett a Jobbiktól. Utóbbi pedig rendszeresen csatlakozott a kormányerő kezdeményezéseihez. Vagyis a titkos együttműködés mostantól csak a föld alá vinné azt, ami idáig nyilvánosan zajlott. De a koalíció hihető tagadása kulcsfontosságú az összefogás sikeréhez. Ám a kétharmad úgy is létrejöhet, hogy egy képviselő a személyes előnyöket a párthűség elé helyezi, illetve meg is lehet zsarolni a honatyákat. Persze rontja a Jobbik alkupozícióját, hogy a Fidesz esetenként mást is rá tudnak venni a hiányzásra. Viszont ha a Fidesz okos, akkor az opportunista együttműködés leplezésére képes lehet elérni, hogy mind a jobb-, mind a baloldalról maradjon távol valaki. Erre már volt példa decemberben, amikor sem Vona, sem Gyurcsány nem jelent meg az ülésteremben. Jó lenne tudni, hogy mi volt a háttér.
Hogy megtudjuk, mi történik mostantól a magyar politikában, ahhoz alaposan figyelni kell a hiányzókat. Erre nem sokat kell már várni, mert sarkalatos törvények módosításai meglepően sokszor kerülnek az Országgyűlés elé. Vagyis a Fidesz hiába állítja, hogy a kétharmad elvesztésének nincs jelentősége, a statisztikák mást mutatnak. Bizonyíték erre, hogy a tavalyi parlamenti választások előtt Orbánnak minden trükköt be kellett a minősített többség megszerzéséhez. Még a házszabályt is átalakította, hogy az ülésvezető elnök voksa is számítson, mert csak így lett meg a kétharmad. A veszprémi pótválasztás következménye fontos mind gyakorlati, mind jelképes szempontból. Mindenesetre ha a Fidesz mostantól kezdve relatív kétharmaddal veszi az akadályokat a parlamentben, akkor el lehet gondolkodni azon, hogy mi lehetett az adott üres szék ára. A magyar politikában ezután ha valaki nem látszik, akkor az nem okvetlenül azt jelenti, hogy megfeledkeztek róla.
XXX
Hogyhogy nem rúgta még ki Orbán Viktor a közmédia vezetőit?
Méghogy a kommunikációban és a dezinformációban a legügyesebb a Fidesz! Nagyobb kárt okoznak nekik a saját kétbalkezes propagandistáik, mint legádázabb ellenfeleik. Szabó László Zsolt MTVA-elnök és Medveczky vezérigazgató nagyobb baj, mint Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon véres szelleme együttvéve.
Rögzítsük jegykönyvbe, mert ez tényleg médiatörténet: 2015-re oda jutott a magyar köztévé, hogy fizikailag képtelenné váltak a műsorkészítésre. Hétfőn olyan történt, ami talán a világ egyetlen tévéjében sem, mióta feltalálták ezt a technológiát: egy nemzeti televízió fő műsoridőben órákon át azért nem tudott műsort sugározni, mert a munkatársak képtelenek voltak kezelni a gépeket, és nem készültek el a videóikkal.
Mindezt a vasárnapi mókás bénázássorozat után egy nappal.
(...) Ugyanis ezek a valóban lojális, fanatikus, pártelkötelezett médiahonvédek eközben annyira kétbalkezesek, hogy a saját szemüket lövik ki a puskával, amitől megbotlanak, fejjel előre beleesnek a gulyáságyúba, és bele is fulladnak.
De mi lehet az oka, hogy ilyen abszurd módon tehetségtelen és balfék a köztévé, miközben az azt megteremtő kormány minden újkeletű ingadozása ellenére szinte mindható, övék minden pénz, hatalom és lehetőség? Az Ország Urai miért nem tudnak kiállítani ezer fegyelmezett klónkatonát, és leuralni a nyilvánosságot?3
Először is fejétől bűzlik a mamelukmédia. A mi közmédiánk fejesei azt képzelik, ha eleget mozgatom a nyelvem a Főnök ánuszán, abból egyszer csak materializálódni fog egy másfél perces bejátszás a nutriafodrász-bajnokságról. De ez nem így van.
(...) Jót nevettem, amikor rájöttem, hol hibádzott a Fidesz médiatervezőinek okoskodása. Ott cseszték el, hogy kizárólag kádári mintákban tudnak gondolkodni. És a kádári időkben – főleg a mostani állapothoz képest – a maga módján tényleg profin-olajozottan elketyegett a közmédia. Csakhogy akkor nem létezett más sajtós álláslehetőség azon kívül, így a sok sötét kommunista mellé-közé bekerültek alkalmas emberek is. Ők ma elmehetnek bárhová. Ez az, amivel nem számoltak a Fideszben. Pedig ezt kitalálni sem atomfizika.
Magyarország kis ország, ahol egyszerűen nincs elég ember mindenre. Nem tízezrek képesek előállítani egy leadható tévéhíradót, hanem csak tucatok.
Mindebből az következik, hogy egy közmédiának nevezett pártsajtóosztály csak rossz lehet, és okszerűen értékelhetetlen terméket állíthat csak elő.
Következő cikk: Az Occupy mozgalomtól az Iszlám Államig – quo vadis, Facebook-generáció?
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Merz lehet minden idők legfontosabb német kancellárja
Ivan Krasztev úgy gondolja, hogy nincs Európában olyan politikus, aki igazodási pont lehetne a vadonatúj német >
Netanhaju abban gondolkodik, hogy vagy elfoglalja Gázát, vagy lakhatatlanná teszi
Bármelyik is következik be, ő csak nyer vele. Mindkét terven az látszik, hogy a szélsőséges politika >
Ha kudarcot vall a Merz-Macron-duó, az azt jelenti, hogy Európa zátonyra fut
Ezt jelentett Párizsból az új kancellár villámlátogatás után a Handelsblattnak Gregor Waschinski. Esélynek gondolja a földrész szempontjából >
Musk fájdalmas búcsúja
A Financial Times szemleírója, Edward Luce úgy ítéli meg, hogy fájdalmas búcsú előtt áll Elon Musk, >
Orbánék harmadik nekifutása Magyar Péter mentelmi jogának megvonására
Magyar Péter azt gondolja: Orbán azért cseszegeti európai képviselőként a mentelmi joga megvonásával, mert így akarja >
Még sugároz a Szabad Európa Rádió
Annak ellenére, hogy a liberális adó évtizedek óta szálka az autokraták szemében és Trump most jócskán >
Fordult a kocka, nagy bajban van Oroszország
Ezt állítja Ambrose Evans-Pritchard, a The Daily Telegraph jobboldali újság világgazdasági szerkesztője. A Washingtonnal tető alá >
Ha megoldást akar Gázában, az USA-nak be kell áldoznia Netanjahut
Ezt nyilatkozta a Neue Zürcher Zeitungnak Gilles Kepel Közel-Kelet-szakértő, a párizsi Politikatudományi Intézet vezető kutatója. Emlékeztet >
Nagyot ment a baloldal Ausztráliában
Hát akkor ennyit a Tegyük Újra Naggyá Mozgalomról – állapítja meg a Wall Street Journal konzervatív >
Kik akadályozzák, hogy újra demokrácia legyen?
Most viszont Magyar Péternek köszönhetően esélyt kaptunk egy második rendszerváltásra, sok minden újrakezdésére, újragondolására – szinte >
Bárki is nyer Romániában, belekerül a 22-es csapdájába
Marc Champion arra számít, hogy holnap a szélsőjobbos Simion fut be elsőként a megismételt romániai elnökválasztáson, >
Ébresztő volt a csaknem 24 órás spanyol és portugál áramszünet
Így véli a Financial Times szerkesztősége, amely szerint a kormányoknak a zöld átmenet mellett gondoskodniuk kell >