2025. április 3. csütörtök
Ma Buda, Richárd, Hóvirág névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Charlie Hebdo vagyok. Vagy nem? Vagy mégis?

„Ha valahol robbantanak, ölnek, a helyi és a környékbeli bionyilasok azonnal megszólalnak.” Para-Kovács Imre (Amerikai Népszava), Balázs Gábor (rednews.hu), Miháncsik Zsófia (Galamus):

Szent izék és egyéb gyilkosságok

Azokhoz a magyarul beszélő polgártársaimhoz fordulok (fordítás esetén persze az egész világhoz), akik arra az idióta következtetésre jutottak a párizsi mészárlás kapcsán, hogy milyen igaza is van a szélsőjobboldalnak, mert ezek a terroristák idegenek, az idegenek pedig rosszak, és a mi kedves nácijaink már évek óta mondják, hogy az idegen csak hidegen szép.

Európára, Magyarországra (mint Európa részére, csak nyomatékosítanám, nehogy má”…) és a világ maradék országaira jelenleg sokkal nagyobb veszélyt jelent a nácizmus, a szélsőjobbos politika, mint bármilyen terrorista szervezet. A terrorizmus ugyan hangos, megrázó és brutálisan látványos, de csak felületi sérüléseket tud okozni egy egészséges társadalomnak, míg a rasszista, homofób és egyéb betegségekkel küszködő pártok, mozgalmak a társadalom immunrendszerét veszik célba, az alapoknál rombolják az államot, nem véletlen, hogy a terrorista akciókat azonnal és jó hatásfokkal használják fel saját fényezésükre.

Figyeljék meg: ha valahol robbantanak, ölnek, a helyi és a környékbeli bionyilasok azonnal megszólalnak, erős kezet követelnek, a szabadság felfüggesztését, terrort a terror ellen. Elvégre micsoda dolog az, hogy mindenféle jöttmentek gyilkolják a lakosságot, amikor itt vannak ők, és alig várják, hogy a Dunába (Temzébe, Szajnába, Volgába) lövöldözhessék a nem szimpatikus polgártársaikat. Nekik ehhez előmészárlási joguk van, ne jöjjön ide senki, elintézik házon belül. (…)

XXX

Je ne suis pas Charlie Hebdo

(...) A Charlie Hebdo munkatársai talán őszintén hitték, hogy az iszlám radikalizmus ellen harcolnak, azonban sajnos nem erről van szó: visszataszító karikatúráikkal stigmatizálták a francia nép egy részét, a lehető legízléstelenebb módon. Nem polgárpukkasztás volt ez, hanem a fehér kispolgárok legsötétebb előítéleteinek való alájátszás, a lehető legtisztább konformizmus. Hozzájárulás a „civilizációk harcához”, az iszlamofób hisztériához, szubverzió helyett a legmélyebb reakció.

Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy a Charlie Hebdo „magának kereste volna a bajt”, vagy éppen „visszaélt volna a sajtószabadsággal”: senki sem érdemli meg, hogy megöljék, megsebesítsék vagy akár csak fizikai inzultus érje szavai, írásai vagy rajzai miatt.

Mindemellett tény, hogy a dicsőséges múltú (a hatvanas-hetvenes évek szélsőbaloldali, anarchista, szabad szájú Hara-Kiri című lapjából jött létre az újság) Charlie Hebdo-nak az utóbbi évtizedben nem a politikai cenzúra volt a legnagyobb gondja, hanem a neurotikus iszlamofóbiája miatti erkölcsi diszkreditáció.  A szabados mindenen röhögésből kínos, ízléstelen erőltetett „humorizálás” lett. 

A Charle Hebdo az utóbbi évtizedben körülbelül annyi volt vicces, mint a bölcselkedő Farkasházy Tivadar, a cigány-utánzó Fábry Sándor, a női vicceket mesélő Maksa Zoltán és a valamelyik stand-up komédiás, aki a farkáról beszél – együttvéve. (...)

XXX

A provokáció védelmében

(...) Nem magyar specialitás persze az a közkeletű tévedés sem, amely a sokat emlegetett faji, vallási, nemi stb. uszítást a gyűlölködéssel és a „gyűlöletbeszéddel” azonosítja. A gyűlöletnyilvánítás alapvetően kulturális probléma – lásd a Fidesz és hívei évtizedes gyakorlatát –, még akkor is, ha szélsőséges változatait a polgári és a büntetőjog is szankcionálja (jó hírnév sérelme, becsületsértés – ilyen perekben a Charlie Hebdónak is bőven volt része). Az uszítás valamely közösség tagjai – cigányok, zsidók, európaiak, keresztények, mohamedánok, melegek – ellen az emberi méltóságot és a közösség rendjét egyaránt súlyosan veszélyeztető, mert előbb-utóbb tettekbe átforduló vélemény bűncselekmény.  Amelyet normális országokban – nemcsak Németországban, hanem például Franciaországban is – pusztán a vélemény tartalmáért sújtanak szankciókkal, bizony büntetőjogiakkal is. Jean-Marie Le Pen zsidózásért nem egyszer állt a francia büntetőbíróságok előtt. A lánya, Marine Le Pen okosabb. Ő már nem a zsidókra fenekedik, hanem a bevándorlókra, akik többségükben muzulmán hitűek, így nem kerül neki semmibe az iszlamistákkal, a dzsihádistákkal összemosni őket.

Nincs az a nemes ügy és nincs az a francia nemzeti egység, amelynek a nevében Marine Le Pent meghívtam volna a vasárnapi megemlékezésre. Nem a szívem csücske François Hollande, de ez esetben szerintem helyesen járt el. (Ami természetesen nem jelenti azt, hogy Le Pen szavazói ki lennének tiltva a demonstrációról.) A nő már most követeli a halálbüntetés visszaállítását, sőt, a schengeni határok lezárását. Épp olyan magatartásra, ellenségeskedésre és gyűlölködésre uszítja a franciákat, amilyenre az iszlamisták a muzulmán világot. Szerinte Európa ne politikai és kulturális eszközökkel oldja meg azt a problémát, amelyet a világok eltérő gazdasági, politikai és kulturális fejlettsége és az ebből fakadó bevándorlás jelent, hanem úgy oldja meg, hogy bezárkózik és gyűlöl. És ha már nem marad majd muzulmán, aki ellen hergelni lehet a franciákat, akkor jönnek a lengyel vízvezeték szerelők és a magyar pincérek, akik elveszik a francia ember kenyerét. Az európai szélsőjobboldal maga az életveszély, uszítson bár a muzulmánok ellen, mint Le Pen vagy a holland Geert Wilders, aki magát a muzulmán vallást tartja „erőszakos, fasiszta ideológiának”, vagy a cigányok ellen, mint a primitív magyar Jobbik. (...)

2015. január 11.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Egyesített erővel a nemzetközi jog ellen

Netanjahunak rengeteg dolga lenne otthon, mégis – és a Nemzetközi Büntető Bíróság (ICC) körözése ellenére – >

Tovább

Orbán Viktor vörös szőnyeget terít Netanjahu lábai elé

Ugyanakkor Maya Sion, a jeruzsálemi Héber Egyetem professzora súlyos hibának tartja a látogatást. Mert azzal mindenekelőtt >

Tovább

Szerbia katonai unióról álmodik Magyarországgal

A megfigyelők a két ország együttműködését aggodalommal szemlélik. Vučić és Orbán jó kapcsolatokat ápol Moszkvával. A >

Tovább

Egy szokatlan barátság

A Budapestről, illetve Tel Avivból keltezett összeállítás szokatlan barátságnak nevezi Orbán és Netanjahu viszonyát, bár mint >

Tovább

Vance grönlandi vendégszereplése erkölcsi szempontból téves, stratégiailag pedig katasztrofális

Timothy Snyder a Guardianben azt gondolja, hogy Vance kurta grönlandi vendégszereplése nem csupán erkölcsi szempontból volt >

Tovább

Lázadnak a szerb és török fiatalok, a Nyugat sunyi módon hallgat

Paul Lendvai szerint ugyan a tömegek más és más okból fordultak szembe Ergogannal, illetve Vučić-tyal, de >

Tovább

Netanjahu Budapesten

Szinte az egész világsajtó beszámol arról, hogy a Nemzetközi Büntető Bíróság letartóztatási parancsa ellenére a héten >

Tovább

Az már fasizmus, ami most van Amerikában

Így értékeli a Die Zeitban a Yale Egyetem filozófusa, Jason Stanley, aki éppen ezért két professzor >

Tovább

A hazafiság elve és gyakorlata

Aztán jött Magyar Péter. Ő ugyan senkit nem csábít el más pártoktól, sőt épp az ellenkezőjét >

Tovább

A Signalgate bagatellizálása rosszabb mint maga a botrány

Hogy a Fehér Ház próbálja bagatellizálni a Signalgate-et, az rosszabb, mint az alapbotrány maga, hogy ti. >

Tovább

Miért hirdeti Orbán a szerb nacionalizmust?

A magyar miniszterelnök igyekszik országát közép- és dél-európai regionális hatalomnak beállítani. Emellett az etno-nacionalista nézetek sem >

Tovább

12 pontban az orosz–ukrán háborúról

„Még egy ilyen győzelem, és végképp elveszünk” – mondta állítólag az épeiroszi Pürrhosz király több mint >

Tovább