Ma Fülöp, Jakab, Zsaklin, Jefte, József névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
A szuverenitás bátor megnyilvánulásai
„Zsirinovszkij kikotyogta a magyaroknak is juthat esetleg valami, mondjuk a Kárpátalja. ”Ara-Kovács Attila (Magyar Narancs):
Nemrég Szocsiban megtartották a Valdaj Klub konferenciájának idei találkozóját, amin Vlagyimir Putyin stratégiai programbeszédet mondott. Az eddigiekhez képest semmi újat nem tartalmaz a szövege, mindazonáltal érdekes, hogy miként és hogyan igyekszik az orosz elnök behatolni azokba a résekbe, amelyek a nyugati tömb falán olykor-olykor megnyílnak. Egy efféle rés Magyarország, s akár Orbán Viktor személyes sikerének is mondható, hogy a beszéd egyik fontos elemévé vált a „nemzeti szuverenitások” hangsúlyozása.
Putyin azzal vádolta meg a Nyugatot, hogy félresöpörve a „nemzetek akaratát”, az erősebbek magasabb szinten határozzák meg a fejlődés irányát, és azt, hogy egyes kormányok miként döntsenek bizonyos, őket érintő kérdésekben. Hogy mit kívánt ezzel mondani, úgy közelíthetjük meg a legkönnyebben, ha lefordítjuk egy-egy konkrét ország politikai valóságára. Venezuelában vagy Ecuadorban a szegények jogainak megvédésével, populista módon a hatalmat megkaparintó kormányzatok gyakorlatilag kiirtják az ellenzéket – Caracasban az egyik tüntetésen minden további nélkül agyonlőtték az ország frissen megválasztott szépségkirálynőjét is –, rég elhallgattatták a médiát, s szankcionális beavatkozással hozzányúlnak a magántulajdonhoz. Az Egyesült Államok ezzel kapcsolatos nemtetszése nyomán Moszkva segítséget ígért mindkét országnak, szuverenitásuk megvédése érdekében.
Magyarországon lebontják a demokratikus rendszert, a médiát központosítják és kivéreztetik, hozzányúlnak a magántulajdonhoz (földtulajdonok, trafikok stb.), a választásokat nem fair módon rendezik meg (EBESZ), magyar és uniós szempontból roppant előnytelen energetikai szerződések születnek Oroszországgal, ráadásul úgy, hogy azok tényeit titkosítják. Az Európai Unió és az Egyesült Államok nemtetszését fejezi ki, mire Orbán Viktor szabadságharcot hirdet, s Ilham Alijev azeri diktátorral az oldalán a szuverenitás mellett tör lándzsát. Moszkva pedig üdvözli a szuverenitás eme bátor megnyilvánulásait.
A Valdaj Klub konferenciáján az is kitűnt: az orosz elnök egyébként szívesen osztozna a Nyugattal abban, hogy maga is alakítója legyen annak a nagyhatalmi szabályozásnak, ami eddig az egyes nemzetállamok számára meghatározta a kereteket. Ha ez továbbra is így volna, szava sem lenne Putyinnak ahhoz, hogy ne ugráljanak túlzottan az apróbb államok a szuverenitásukkal. Ez kényelmes is lenne neki, hisz jogot biztosítana számára ahhoz, hogy a most épülő Eurázsiai Unióhoz „csatlakozó” országok gazdaságát, védelmi, pénzügyi és külpolitikáját maga határozza meg. A Nyugat azonban ebbe nem ment bele. Kettős mérce lenne ez, vagy valami egészen más? Oroszország visszaszorítása abba az alárendelt helyzetbe, amelyet a Szovjetunió felemelkedéséig, illetve részben a Szovjetunó bukása után kénytelen volt elviselni? Nyilvánvalóan Putyin ekként fogja fel a dolgot, Nyugaton azonban egészen mást látnak.
Ha a Nyugat beavatkozik, az az emberi jogok, a demokrácia és – igen! – a liberalizmus jegyében történik. Ha Moszkva, akkor a jogelvonások, az autoriter kormányzás, az illiberalizmus jegyében teszi azt. Akárcsak jogelődei korábban. Ha bárkinek is fenntartása lenne e kijelentéssel kapcsolatban, vessen egy pillantást a Donyecki-medencében történtekre, arra, amit Moszkva Moldáviában tervez (Tiraszpol), de ide tartozik akár „Paks 2” is, illetve az a baráti támasz, melyet Moszkva ígér a demokrácia magyarországi lebontásában (Jobbik, Kovács Béla), hogy a nyugati náci pártoknak nyújtott orosz segédletről most ne is beszéljünk.
Apropó nácik… Pár hónappal a Valdaj Konferencián elhangzottakat megelőzően ünnepelték Moszkvában az úgynevezett Molotov–Ribbentrop – valójában Hitler–Sztálin – paktum aláírásának 75. évfordulóját. A megállapodás (1939. augusztus 23.) nem egyszerűen előzménye volt a második világháborúnak, hanem egyik kiváltó oka is. Történészi szempontból nem tudjuk, mi történt volna ennek hiányában, ám az tény: Hitlernek komoly nehézségeket okozott volna megtámadni Lengyelországot, ha nem számíthat rá, hogy a Szovjetunió nem lép fel vele szemben ennek megakadályozására, mi több, nem könnyíti meg dolgát azzal, hogy a paktum titkos záradékának szellemében, segít legyűrni Lengyelországot, megszállva annak keleti felét.
Nos, a Szovjetunió utáni Oroszország szégyenkedve ítélte el eddig a nyugatot, valamint kelet-Európa több kis népét – így a lengyelek mellett a baltiakat is – eláruló német-szovjet megállapodást. Egész eddig. Putyin ugyanis nemrég kijelentette: minden oka megvan az oroszoknak, hogy büszkék legyenek erre a paktumra, beleértve annak titkos záradékát is.
Hogy ezt milyen komolyan gondolta, mi sem bizonyítja jobban, mint az a nyári félhivatalos orosz ajánlat, amit Varsó kapott, s amit nyilvánvalóan visszautasított, hogy Lengyelország és Oroszország ossza fel egymás között Ukrajnát. A lengyelek kapnák az ország nyugati felét, ami „ugye” 1939 előtt amúgy is hozzájuk tartozott, az oroszok viszont minden mást: beleértve Kijevet s a most lázadozó Donyeck-medencét. No persze, a magyaroknak is juthat esetleg valami, mondjuk a Kárpátalja, de ez még félhivatalos formában sem hangozott el, mindössze Putyin „alázatos és hálás ellenzéke”, Zsirinovszkij kotyogta ki.Így néznek ki az orosz elnök geopolitikai tervei jelenleg. Van még hova fejlődniük.
Következő cikk: Aki nem becsüli a kultúrát, ne beszéljen demokráciáról
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Göröngyös úton
A nagy teszt azonban a határon túli magyar pártokhoz és az ésszerűtlenül felduzzasztott külhoni intézményrendszerhez való >
Orbán-fáradtság
Szamorukov szerint Ukrajna vonatkozásában Magyar Péter jóval békülékenyebb lesz elődjénél, ami nem jelenti azt, hogy Kijiv >
A transzatlanti MAGA-fantázia
A magyarországi parlamenti választás ebben a hónapban nem volt egyértelműen Trump melletti vagy elleni népszavazás. Orbán >
Orbán és Vučić autokráciájának hasonlóságai és különbségei
Szerbiának sokkal nehezebb dolga lesz. Nemcsak Vučić rendszere miatt, hanem azért is, mert nem nézett szembe >
2x40 millió és közte egy kis apróság
Orbán Viktornak 2005-ben, immár nem miniszterelnökként, egy különös mondat hagyta el a száját Friderikusz Sándor A >
MAGYAR PÉTER ÉS DEÁK FERENC
Magyar Péter eddigi politikai művét hasonlítgatták már sok mindenhez, de egyvalamihez nem. Ahhoz a korhoz, személyhez, >
Az ember, aki ott sem volt - Szijjártó a Telexen
Ez az interjú szánalmas vergődés volt, az elemi önreflexió teljes hiánya. Felmerül a kérdés, hogy miért >
Lehet-e, legyen-e jövője a Fidesznek?
Antall József emlékezetes szavai, „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”, valóra váltak, Magyar Péter forradalmat csinált és győzelemre >
Orbán Viktor felépített egy „propagandagépezetet”. Magyarország következő vezetőjének le kell azt bontania
A propagandarendszer lebontása időigényes lesz. A Tisza kétharmados többséggel visszafordíthatja a jogi változtatásokat, de a magánmédia >
Mit várok a Tisza kormánytól?
A kétharmados felhatalmazást, az erős mandátumot azért kapta a kormány a választóktól, hogy a szükséges jogi >
Orbán korszaka egy szempillantás alatt véget ért, és Magyarország következő miniszterelnöke egy sietős ember
Pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének hivatalából magas szintű delegáció érkezett Budapestre informális >
Végre
Megtörtént a felszabadulás, forradalom zajlik, a rendszer végre megváltozhat. Magyar Péter történelmi érdeme, hogy elindította a >