Ma Áron, Ferenc névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Az első száz nap
„A magyar káderek mindeddig láthatatlanok maradtak, így száznapos tevékenységükről sem hallani semmilyen értékelést.” J. Garai Béla (Vajdaság Ma):
(…) A Vučić-kabinet a Szerb Haladópárt elsöprő választási győzelme után lépett hivatalba, és a szocialista partnerrel együtt, kétharmados parlamenti többséggel a háta mögött bármit felvállalhatott, nem kellett alkudozni a kisebb koalíciós partnerekkel, mint a korábbi kormányoknak. Ez jelentősen megkönnyítette a dolgukat, ám ugyanakkor megfosztotta őket a kibúvó keresés és a másokra mutogatás lehetőségétől. Amit megtettek, az saját érdemük, amit elmulasztottak, az csakis a maguk hibájából történt.
Bár Belgrádban nemigen emlegetik, a haladó-szocialista, vagy másként fekete-vörös koalíciónak van egy harmadik partnere is: a VMSZ. A koalíciós megállapodás több államtitkári, tanácsadói és szakbizottsági vezetői tisztséget szavatolt a legnagyobb magyar formáció kádereinek a támogatásukért cserében, ám ennek realizálásáról nemigen hallottunk, mintha hétpecsétes titok lenne. A magyar káderek mindeddig láthatatlanok maradtak, így száznapos tevékenységükről sem hallani semmilyen értékelést.
A kormányoldal elsősorban a külpolitikai sikerekkel hozsannázik, azzal, hogy javult az ország külföldi megítélése, az uniós csatlakozási tárgyalások a tervezett ütemben haladnak és ha zökkenőkkel is, de folytatódik a párbeszéd Pristinával. Sikerként igyekeznek feltüntetni, hogy ki tudtak tartani „az EU is, Oroszország is” kurzus mellett, bár hogy meddig sikerül borotvaélen egyensúlyozni, meddig tudnak ellenállni az utóbbi napokban egyre erősödő nyugati nyomásnak, hogy hangolják össze az ország külpolitikáját Brüsszelével, és ítéljék el Moszkvát az ukrajnai beavatkozásért, ezt nehéz lenne megjósolni.
Ha nem is a kormánytagok, de a kormányhoz közelálló elemzők azonban azt már elismerik, hogy a nagy reményekkel várt Déli Áramlat gázvezeték építése valószínűleg késni fog, ha egyáltalán megépül. Predrag Simić elemző szerint Szerbiára nézve egyelőre ez az egyetlen káros következménye az ukrajnai válságnak. Belpolitikai téren pedig elsősorban a munkaügyi törvény meghozatalát emelik ki, amely, ha hinni lehet a kormánypropagandának, mint egy varázsütésre kedvező légkört teremt a külföldi beruházásokhoz, és „szerencsét hoz” az állástalanoknak, új munkahelyeket teremtve.
A legkeményebben az egyre inkább a szélső jobboldalra sodródó ellenzéki Szerbiai Demokrata Párt ostorozza a kormányt, egyenesen katasztrofálisnak ítélve az aktuális hatalom két éves teljesítményét, főleg Koszovó szempontjából. Súlyos hibának tartják, hogy ez a kormány is folytatja a demokraták „bűnös eurofanatikus politikáját”, megszegve azt az ígéretüket, hogy hatalomra kerülésük után megsemmisítik a Pristinával kötött megállapodásokat. A DSS szerint Vucicék legnagyobb bűne az, hogy az uniós tagság érdekében készek elismerni Koszovó Köztársaság „bábállamot”.
Az ugyancsak ellenzéki Demokrata Párt a gazdasági sikertelenséget rója fel a Vučić-kabinetnek, és azt állítja, hogy kudarcaik következményeit a nyugdíjasokkal és a dolgozókkal fizettetnék meg. A kormány „a történelemben harmadszor folytat kísérletet” a nyugdíjak és a bérek csökkentésével, hangoztatta Aleksandra Jerkov pártszóvivő, arra figyelmeztetve, hogy ez semmiképpen sem nevezhető reformnak. Azt is felrótta, hogy folytatódik a pártkáderek alkalmazása, például csak egy nappal a közszolgálatokban való alkalmazásról szóló törvény elfogadása után harmincezer pártkatonát vettek fel ebben a szektorban!
Az úgynevezett széles néptömegek vélekedése a kormány első száz napjáról legfeljebb a politikusok népszerűségéről készült közvélemény-kutatásokból szűrhető le. A Faktor Plus ügynökségnek és a Politika napilapnak az első száz nap kapcsán készített ankétjából olyan kép alakult ki, mintha csak Aleksandar Vučić dolgozna, miniszterei pedig csupán asszisztálnának neki. Így Vučić 4,1-es osztályzatot kapott, Ivica Dačić külügyminiszter 2,9-et, a többiek pedig ennél is kevesebbet. Azt azonban érdemes lesz megvárni, hogy miként alakulnak az osztályzatok az után, hogy szeptemberben tíz százalékkal lefaragják a nyugdíjakat és a közalkalmazotti béreket, és ugyanakkor tizenöt százalékkal felemelik a villanyáram árát. Vajon jeles osztályzatot kap akkor is Aleksandar Vučić, aki legutóbbi nyilatkozatában azt ígéri, hogy csak két-három évre lesz szükség, és máris érezhetően javulni fog az életszínvonal?
Akinek alapvető élelmiszerekre sem futja – márpedig egyes felmérések szerint Szerbia lakosságának egynegyede a szegénységi küszöb alatt tengődik -, azt aligha nyugtatja meg az ilyesfajta ígéret, hogy majd három év múlva... És nem sokat hederít a miniszterelnöknek arra a fogadkozására sem, hogy kudarc esetén lemond minden politikai tisztségéről.
Egyrészt mit segítene ez rajta? Másrészt: ugyan ki fog még emlékezni három év után, hogy mit is mondott a kormányfő, mivel ámította a plebszet az első száz nap után?
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Szerbia katonai unióról álmodik Magyarországgal
A megfigyelők a két ország együttműködését aggodalommal szemlélik. Vučić és Orbán jó kapcsolatokat ápol Moszkvával. A >
Egy szokatlan barátság
A Budapestről, illetve Tel Avivból keltezett összeállítás szokatlan barátságnak nevezi Orbán és Netanjahu viszonyát, bár mint >
Vance grönlandi vendégszereplése erkölcsi szempontból téves, stratégiailag pedig katasztrofális
Timothy Snyder a Guardianben azt gondolja, hogy Vance kurta grönlandi vendégszereplése nem csupán erkölcsi szempontból volt >
Lázadnak a szerb és török fiatalok, a Nyugat sunyi módon hallgat
Paul Lendvai szerint ugyan a tömegek más és más okból fordultak szembe Ergogannal, illetve Vučić-tyal, de >
Netanjahu Budapesten
Szinte az egész világsajtó beszámol arról, hogy a Nemzetközi Büntető Bíróság letartóztatási parancsa ellenére a héten >
Az már fasizmus, ami most van Amerikában
Így értékeli a Die Zeitban a Yale Egyetem filozófusa, Jason Stanley, aki éppen ezért két professzor >
A hazafiság elve és gyakorlata
Aztán jött Magyar Péter. Ő ugyan senkit nem csábít el más pártoktól, sőt épp az ellenkezőjét >
A Signalgate bagatellizálása rosszabb mint maga a botrány
Hogy a Fehér Ház próbálja bagatellizálni a Signalgate-et, az rosszabb, mint az alapbotrány maga, hogy ti. >
Miért hirdeti Orbán a szerb nacionalizmust?
A magyar miniszterelnök igyekszik országát közép- és dél-európai regionális hatalomnak beállítani. Emellett az etno-nacionalista nézetek sem >
12 pontban az orosz–ukrán háborúról
„Még egy ilyen győzelem, és végképp elveszünk” – mondta állítólag az épeiroszi Pürrhosz király több mint >
Trump a végén sírni fog, de nem csak ő
Chris Patten azt jósolja, hogy Trump politikája nagy szenvedést hoz az egész világra, megtépázza Amerika tekintélyét. >
A Trump-kormányzat részéről az ostobaság jelenti a legnagyobb veszedelmet
A hutik elleni támadásról napvilágot látott részletek teljes hozzá nem értésről és nagyképűségről tanúskodnak, és ez >