Ma Buda, Richárd, Hóvirág névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Vagyunk lakói: Újvidék
„És közben ott van a város, „vagyunk lakói, neve is van”, mondhatja ki-ki az anyanyelvén.” Csáki Judit (Népszabadság):
Végel László Neoplanta, avagy az Ígéret földje című regényét használta kiindulópontnak Gyarmati Kata dramaturg, és az Újvidéki Színház remek társulatával Urbán András rendezett egy töredezett, első látásra nem illeszkedő puzzle-darabokból szerkesztett, mégis svungos előadást. Politikai színház, persze; de akit kiráz a hideg a szótól, mondhatja történelminek vagy kortársnak is. Hosszú asztal mögött ülve néz farkasszemet a közönséggel tizenegy, tetőtől talpig feketébe öltözött színész, majd belevágnak az egymást követő felszabadítások mozaikos megjelenítésébe.
Három fiákeres – szerb, német, magyar – harcol egymás mellett a háborúban, és hol Oswald, hol Novák, hol Pavletic menti meg az életüket, hol a némettől, hol a magyartól, hol a szerb (jugoszláv) partizánoktól. Aztán mégis úgy fordul a kacskaringós történelem, hogy egyikük megöli a másik kettőt... Vagy ott van Újvidék főterén a legendás Dornstädter kávéház, avagy cukrászda, ahol egykor, amikor hideg pezsgőt és hozzá Eszterházi-(Esterházy?) tortát fogyasztott az úri népség, az előkelő Meinert kisasszonyt választották meg bálkirálynőnek, majd pár év múlva ugyanitt a felszabadító orosz katonák rajta (és másokon) töltötték kedvüket, amit végignéztek odakintről a bámész újvidékiek.
És szól a színpadon a Moszkva-parti esték oroszul, felel rá a Lili Marleen magyarul. A vetített feliratozással dúsított szöveg olykor csak fut a néma színészek feje fölött – tömény líra telepszik az előadásra ilyenkor, amikor olyasmik történnek, amikre már semmilyen nyelven nincsen szó. Merészen és hibátlanul ritmizál a rendező, és profin dolgoznak a színészek: az „üres” pillanatok, gyors átdíszletezések (bár a szó túlzás, hiszen a díszlet szinte semmi, de olykor az ember is díszlet, mint a megerőszakolás után „ottfelejtett” Meinert kisasszony) engednek egy mély lélegzetvételt, egy sóhajt, hogy aztán új alakban térjenek vissza a játszók a következő jelenetre.
Ezt nyomja meg a zene is rendesen – hiába, az elnyújtott hatásra van itt kihegyezve minden. Az is, amikor – már Tito uralkodásának idején – hosszan idomítják a magyar pincért a „király” közelgő látogatása előtt, hogyan is kell öntudatosan és hitelesen eldarálni, milyen boldogok a magyarok arrafelé... Jut eszünkbe ez-az, ott és később. Nem szülünk öt gyereket azért, hogy ne vesszen ki a magyar Újvidékről, mondja az egyik szereplő, és máris az asszimiláció kényes és bonyolult konfliktusának közepében vagyunk: anyanyelv, mi az? Milyen nyelven álmodunk, gondolkodunk; mihez ragaszkodunk, amikor a nyelvhez ragaszkodunk, úgy, hogy természetesen beszélünk szerbül is, vagyis a kultúránk már hibrid, ettől sajátos. Hogy mennyire, azt valóban az újvidéki író-krónikás, Végel László életművéből lehet tudni.
Amiként azt is, ami ebből a drámai-lírai újvidéki előadásból is süt nagyon, ráadásul igen „fesztivál-kompatibilisen”, hiszen egy közepes méretű furgon elég a mozduláshoz: egészen a legutóbbi idők háborújáig és azon is túl, forrnak a nemzetiségi indulatok; összecsapnak az erős, bár politikai erővé válni nem tudó békevággyal – és közben ott van a város, „vagyunk lakói, neve is van”, mondhatja ki-ki az anyanyelvén.
Végel László – Gyarmati Kata: Neoplanta. Újvidéki Színház
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Egyesített erővel a nemzetközi jog ellen
Netanjahunak rengeteg dolga lenne otthon, mégis – és a Nemzetközi Büntető Bíróság (ICC) körözése ellenére – >
Orbán Viktor vörös szőnyeget terít Netanjahu lábai elé
Ugyanakkor Maya Sion, a jeruzsálemi Héber Egyetem professzora súlyos hibának tartja a látogatást. Mert azzal mindenekelőtt >
Szerbia katonai unióról álmodik Magyarországgal
A megfigyelők a két ország együttműködését aggodalommal szemlélik. Vučić és Orbán jó kapcsolatokat ápol Moszkvával. A >
Egy szokatlan barátság
A Budapestről, illetve Tel Avivból keltezett összeállítás szokatlan barátságnak nevezi Orbán és Netanjahu viszonyát, bár mint >
Vance grönlandi vendégszereplése erkölcsi szempontból téves, stratégiailag pedig katasztrofális
Timothy Snyder a Guardianben azt gondolja, hogy Vance kurta grönlandi vendégszereplése nem csupán erkölcsi szempontból volt >
Lázadnak a szerb és török fiatalok, a Nyugat sunyi módon hallgat
Paul Lendvai szerint ugyan a tömegek más és más okból fordultak szembe Ergogannal, illetve Vučić-tyal, de >
Netanjahu Budapesten
Szinte az egész világsajtó beszámol arról, hogy a Nemzetközi Büntető Bíróság letartóztatási parancsa ellenére a héten >
Az már fasizmus, ami most van Amerikában
Így értékeli a Die Zeitban a Yale Egyetem filozófusa, Jason Stanley, aki éppen ezért két professzor >
A hazafiság elve és gyakorlata
Aztán jött Magyar Péter. Ő ugyan senkit nem csábít el más pártoktól, sőt épp az ellenkezőjét >
A Signalgate bagatellizálása rosszabb mint maga a botrány
Hogy a Fehér Ház próbálja bagatellizálni a Signalgate-et, az rosszabb, mint az alapbotrány maga, hogy ti. >
Miért hirdeti Orbán a szerb nacionalizmust?
A magyar miniszterelnök igyekszik országát közép- és dél-európai regionális hatalomnak beállítani. Emellett az etno-nacionalista nézetek sem >
12 pontban az orosz–ukrán háborúról
„Még egy ilyen győzelem, és végképp elveszünk” – mondta állítólag az épeiroszi Pürrhosz király több mint >