Ma Olivér névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Zürich, a magyar város
Kiss Noémi nyitásról és falakról
„Ha magyarul beszélek a Langstrassén, azonnal leszólítanak férfiak.” Pásztor Magdolna (168 Óra):
Az írónő – egyebek mellett az Ikeranya blog és a hasonló című könyv szerzője – fél évet töltött vendégként a zürichi Literaturhausban. A Writer-in-Residence-programot azért is indították a svájciak, mert kíváncsiak arra: mások miként látják a társadalmukat, észrevesznek-e olyasmit is, amit az ott élők esetleg nem. A 168 Óra Szerda 11 című interaktív rádióműsorában erről is beszélt Kiss Noémi PÁSZTOR MAGDOLNÁNAK. Az interjú szerkesztett változatát közöljük.
- Hívtam telefonon, amikor még Zürichben volt. Akkor azt mondta: az Alpoktól délre egészen más a világ.
– Amikor megérkeztem Svájcba, Ilma Rakusa irodalomkritikus – aki kiváló ismerője az irodalmunknak, s korábban már leveleztünk – azzal fogadott, hogy írhat-e rólam a Neue Zürcher Zeitungba. Miután a terjedelmes cikk megjelent, sokan megkerestek, akik érdeklődnek a magyar irodalom iránt. Például egy berni hölgy felajánlotta: ha van kedvem, elutazhatok vele Milánóba, ő szintén női politikával foglalkozik, s átbeszélné velem az úton, milyen a nők helyzete Kelet-Európában, pontosabban Magyarországon.
– Egy nőnek valóban kockázatos magyarul megszólalnia a svájci utcákon?
– Igen. Engem is figyelmeztettek Zürichben magyar egyetemista lányok vagy bébiszitterek, hogy vigyázzak, mert ha magyarul beszélek a Langstrassén, azonnal leszólítanak férfiak. Meg is történt. Kétségtelen: 2008, a válság kezdete óta magyar lányok uralják az utcai prostitúciót Svájcban. Majdnem hetven százalékuk családanya, gyerekeket, férjet hagynak itthon. Kint három hónapra kapnak munkavállalási engedélyt. Általában a Nyírségből és Borsodból érkeznek.
– Találkozott velük kinn?
– Nem nehéz: mindenhol ott vannak a magyar szexmunkások. Róluk szól az Anya Zürichben dolgozik című írásom, amely a VS.hu-n jelent meg.
– Ők úgy mennek el innen, hogy sem a családjuk, sem a környezetük nem tudja, hogyan szerzik a pénzt?
– Így van. A lányok ezt szégyellik itthon, kint viszont megered a nyelvük. A rendőrség szerint amúgy a prostitúcióval a legnagyobb baj inkább az, ami körülötte van: azok, akik futtatják, akik igénybe veszik a szexmunkásokat. Készült egy nagyon szép film, a Traumland, amelyet egy svájci lány forgatott egy bolgár prostituáltról. Arról is, hogy ő kikkel van kapcsolatban. A kuncsaftok főként három társadalmi miliőből kerülnek ki. Egyik a bevándorló munkás – Albániából, Szerbiából –, aki saját országában már igénybe vett prostituáltakat. Aztán ott a svájci kispolgár, akinek nincs igazán szexuális élete otthon, ezért fordul prostituálthoz. Beszélgettem egy svájci családpszichológus-nővel, aki azt mondta: annyira konzervatív és anyagias a svájci társadalom, hogy a nők sokszor még mindig a pénzért házasodnak.
– És a harmadik kuncsafttípus?
– Ők vannak a legtöbben: utazó bankárok, vállalattulajdonosok. Mivel állandóan úton vannak és feszült az életük, muszáj valahol ezt kiengedniük. Eközben nagyon is protestáns város Zürich, patriarchális a társadalma. Más kérdés, hogy anyukaként azt mondom: fantasztikus ott gyerekkel lenni, lényegesen könnyebb, mint itthon. Ráadásul kifinomult és multietnikus a kultúra, többnyelvű az irodalom, a zene, a pénz biztonságban van, áramlik befelé. Az orosz oligarchák az utóbbi tíz évben elárasztották Svájcot. Sokuk gazdagabb, mint például Tina Turner, aki ma az egyik leghíresebb zürichi lakos.
– De vajon ugyanilyen marad-e Svájc tíz év múlva is, ha az orosz oligarchák ennyire ellepik az országot?
– Nyilván teljesen más az orosz kultúra, mint a germán, és egész másként élik a hétköznapjaikat ott az orosz oligarchák. Félnek, páncélautóval járnak. Egy kislányt, aki a gyerekeim ovistársa volt, hárman kísértek reggelente az óvodába.
– És milyen a magyar kolónia?
– Rengeteg magyar él kint. Felolvasóestemre sokan eljöttek közülük. Nem is értem, miért nincs magyar kulturális intézet Svájcban. A zürichi operaház igazgatója is magyar származású, Andreas Homoki. Rendezett már kint Bodó Viktor, Schilling Árpád is. Mundruczó Kornélnak komoly sikere volt tavaly egy fesztiválon. Erős a jelenléte ott a magyar kultúrának. Például Nádas Péter felajánlotta fotográfusi életművét a Kunsthaus Zugnak.
– Nem ejti zavarba a svájci átlagembert, hogy Magyarországnak hányféle arca van? Remek alkotók, kiváló orvosok éppúgy, mint magyar szexmunkások.
– Még mindig azt gondolják rólunk: Magyarországnak kiemelkedő szerepe volt a rendszerváltásban. Mondják azt is, az ’56-os magyar emigráció sokat tett a politikai változásért. Most viszont a svájciak egyszerűen nem tudják elképzelni, hogy egy rendszert váltott ország visszarendeződik. A Neue Zürcher Zeitung nemrég keményen bírálta Magyarországot a multinacionális cégekkel való viszony, illetve a munkaerő-elvándorlás miatt. Látják ezt a svájciak, hiszen oda is mennek magyarok. Mindennapos, hogy ha meghirdetnek egy gyermekorvosi, ápolói vagy informatikusi állást, nagyon jó, nagyon megbízható, szakképzett munkaerő érkezik Magyarországról. De az nekem is feltűnt, hogy míg egy magyar kőműves itthon nem tudja felhúzni egyenesre a falat, Svájcban igen.
– Mit gondol, mi az, amire érzékenyebb lesz itthon a svájci élet után?
– Ha nem kérdezik meg a véleményemet. Ha ellopják az ötleteimet, s azokból másnak terem a babér, mert ő esetleg politikailag megfelelőbb személy. Továbbra is irritál minden, ami a gyerekek életét ellehetetleníti, nehezíti, akár az oktatás, az iskola felszereltsége vagy a kommunikáció szülők és tanárok között. A tankönyvügy kapcsán azt mondtam, de jó lenne, ha svájci iskolába járhatnának a gyerekeim, nem kellene ezt a hamis, buta történelemszemléletet tanulniuk. Úgyhogy a férjem már felvetette, mi lenne, ha a gyerekek iskoláztatása érdekében most ő is megpályázna kint valamit... Különben már az is érzékenyen érint, hogy a szigligeti alkotóházat ledózerolják, szálloda lesz ott, s ezzel megszűnik Magyarországon minden olyan hely, ahol az író kap egy szobát, egy ebédet, és megírhatja a könyvét. Érthetetlen, nálunk miért nincsenek írói csereprogramok, miért nem vagyunk benne a nemzetközi körforgásban. Miközben a magyar irodalom világhíres, mi még mindig a belterjes urbánus-népi vitában élünk. Ez nekem annyira semmitmondó vita, hogy már nem is követem.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Hogyan készül Orbán a választásra
Magyarországon csak két év múlva lesz a választás, de Orbán Viktor már jó előre gondoskodik arról, >
Lehet, hogy Európának éppen Trumpra van szüksége
Azért, mert magának kell olyan gondokat megoldania, mint az euróövezet gazdasági stagnálása, valamint a földrész biztonsága. >
Biden döntését Putyin meg fogja torolni
Simon Tisdall u Guardianben úgy ítéli meg: igen nagy horderejű Ukrajna számára, hogy Biden az utolsó >
Rövid út vezethet keletre
Arra kell számítani, hogy Trump alatt az ország egoista birodalom lesz, ám ennélfogva szétesik a szabályokra >
Putyin, Hszi és Trump, vagyis a barbárok már Európai kapuján dörömbölnek
Simon Tisdall a Guardianben arra figyelmeztet, hogy Putyin, Hszi és Trump, vagyis a barbárok már Európai >
A tervezett kinevezésekkel Trump egyértelműen elárulja, miként akarja irányítani az országot
Ezt fejti ki a Guardian kommentátora, Jonathan Freedland. A névsort úgy válogatta össze, hogy az is >
Magyarországon mocskos trükkök lengik be a közéletet
Magyar Péter Orbán egyetlen kihívójaként azt állítja, hogy titokban lehallgatták, mert le akarják járatni. De még >
Trump győzedelmes visszatérése
Korábbi kampányaihoz hasonlóan Trumpnak most volt átfogó választási programja. Amit a programrészletekből megismerhetünk, az egyetlen szóval >
Jobb Trumppal Kína ellen, mint Trump nélkül Oroszország ellen
Az Unióban bizonyos elégtétellel nyugtázzák, hogy jobboldali-populista Orbán Viktor ráfaraghat a sompolygásra, mivel rajta kívül senki >
A kultúrharcos Amerika
Hasonló probléma az amerikai woke mozgalom történelemfelfogása. Az jogos cél, hogy ne csak a jómódú idős >
Orbán kihívójának, Magyarnak most be kell bizonyítania, hogy ő az áldozat
Magyar Péternek sürgősen bizonyítania kell, hogy áldozat az általa nyilvánosságra hozott megfigyelési ügyben, azaz hogy a >
Trump tanult a korábbi elnökségből
Ha megnézzük, hogy kiket vesz maga mellé Trump, azt látjuk, hogy tanult a korábbi elnökségből. Nem >