Ma Zsigmond, Atanáz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
„Több ellentmondást, kérem szépen!”
„Vigaszt és bátorítást kerestek, tekintettel a jobboldali nemzetiek Orbán Viktor alatti egyre ólmosabbá váló uralmára.” Wiener Zeitung/Galamus:
A Wiener Zeitung című bécsi lap „Több ellentmondást, kérem szépen!” címmel közölte tudósítója, Kathrin Lauer cikkét. Jürgen Habermas Budapesten az Orbán-kormányt bírálja, de az EU-t is. A közönség áhítatosan hallgatja – pedig a filozófus élénk vitát szeretett volna. És ez sok mindent elárul a magyarországi vitakultúráról.
Az előadásnak vége, most kellene kezdődnie a vitának. Ám a közönség a budapesti Eötvös Loránd Egyetem előadótermében egyelőre megmerevedett, senki sem jelentkezik szóra. Akkor a magas termetű, agilis előadó még egyszer odaugrik a szónoki pulthoz, amelyen a mikrofon van. „Segítsenek nekem, kritizáljanak, mondjanak ellent. A 84 évemmel már mindenhez hozzászoktam” – könyörög Jürgen Habermas. A 68-as generáció guruja, a világ egyik legjelentősebb élő filozófusa alighanem több élvezetet remélt, azaz éles vitákat a marxista Lukács György (1885-1971) hazájában, aki az egyik előgondolkodója volt a Frankfurti iskolának, amelynek meghatározói közé Habermas is tartozik.
Az emberek ezen a borús, május végi napon ugyan órákon át sorban álltak, hogy helyet szerezzenek Habermas „Európa, Magyarország és a transznacionális demokrácia projektje” címmel tartott előadásán – a lenyűgöző érdeklődés meglepte a rendezőket, a Goethe Intézetet és az EU budapesti képviseletét is. Szereztek egy másik termet, amelyben még további néhány száz hallgató videón követhette a filozófus beszédét.
A közönség azonban nem kritikus hangulatban érkezett, hanem úgy, mint a tanítványok serege egy prófétához. A jelenlévők Habermasnál láthatólag mindenekelőtt vigaszt és bátorítást kerestek, tekintettel a jobboldali nemzetiek Orbán Viktor alatti egyre ólmosabbá váló uralmára, amely 2010 óta bénító defenzívába szorítja Magyarország egykor erős baloldali-liberális kulturális hagyományát.
Habermas, Theodor Adorno és mind a többi frankfurti filozófus tananyag volt az egyetemen a magyar kommunizmus késői, liberális szakaszában – eltérően a keleti tömb többi részétől, ahol a vezetők a nyugati baloldalban fenyegetést láttak. Alighanem ennek a szellemi légkörnek a következménye volt az is, hogy 1989-ben éppen Magyarország vágta az első rést a vasfüggönyön. A Petőfi kör, az 1956-os lázadás előkészítője is a nyugat-európai baloldaliak eszméiből táplálkozott.
Magyarországon értelmiségieket hurcolnak meg
Most, 25 évvel a fordulat után, Magyarországon a szabadon gondolkodó embereknek majdnem olyan nehéz a dolguk, mint a kommunista időkben. Habermas barátját, Heller Ágnes filozófust kormányhű körök súlyosan megrágalmazták, azoknak az értelmiségieknek, akik nem akarják követni a kormány által propagált tekintélyelvű, nacionalista politikai és kulturális rossz szellemet, félteniük kell az állásukat. Orbán egy általa hozott új választójogi törvénynek köszönhetően újra megszerezte a kétharmados többséget a parlamentben, és ezzel a még távolabbi jövőbe tolta ki esetleges leváltását. „Úgy tűnik, Magyarország eltávolodott Európától” – mondta Habermas. A közönség ezt a mondatot hálásan fogadta.
Ennek megfelelően a Habermasnak végül mégiscsak feltett kérdések közül sok e probléma körül forgott: Mit tegyünk? És mindenekelőtt: mit tehet az EU, hogy megakadályozza vagy leállítsa a magyarországihoz hasonló tekintélyelvű fejleményeket? A vendég válaszai egyértelműek voltak: az EU-ban egyszerűen hiányzik a „politikai akarat” ahhoz, hogy fellépjen az olyan politikusok ellen, mint Orbán, ugyanis a jogi eszközök megvannak az uniós szerződés 7. cikkelye révén. Brüsszel Habermas szerint elkövette „azt a megbocsáthatatlan hibát, hogy nem használt fel minden eszközt ahhoz, hogy az alapvető jogokat érvényre jutassa minden tagállamban”.
Habermas előadásában összefoglalta az unió bíráló téziseit, amelyeket az „Európa alkotmányához” című, nagy feltűnést keltett (A Suhrkampnál 2011-ben, Magyarországon 2012-ben megjelent) esszéjében fejtett ki. Ezekben egy demokratikus „világkormány” ideáljáról van szó, mindenekelőtt azonban arról, hogy az EU vezetése Habermas szerint jelenleg rendelkezik demokratikus legitimációval. Úgy látja, nem mehet tovább az, hogy az uniós tagállamok kormányfőiből álló Európai Tanács hozza meg a mértékadó döntéseket. Habermas nagyobb súlyt és a törvények kezdeményezéséhez való jogot követel az Európai Parlamentnek. Azt mondja, hogy az európaiak ezen a modellen belül „kettős szuverénnek” értelmezzék magukat, EU-polgároknak és saját nemzetük képviselőinek egyaránt.
Habermas indirekt módon, de félreérthetetlenül a magyar jobboldali nemzetieknek címezte nemzetdefiníciójának magyarázatát: a nemzet nem a természet adta etnikai tény, amelyet Ordán és a szélsőjobboldaliak elképzelnek, hanem jogi konstrukció a francia forradalom szellemében, amelynek célja, hogy szabadságot és demokráciát garantáljon. Habermas ideáltipikus Európa-modelljében a polgároknak a jogállam garantálását nem Brüsszeltől kell várni, hanem a saját nemzetállamuktól, amelynek szükség esetén az EU-tól is meg kell védenie polgárait. Magyarország jelenleg ennek az ellenkezőjét teszi: Orbán szidalmazza az EU-t, a Szovjetunióhoz hasonlítja, és vele szemben védi a demokrácia leépítését, amelyet országában folytat.
Habermas az unión belüli szolidaritás hiányát fájlalja
Habermas, az elmélyített európai egyesülés szenvedélyes harcosa („Nevezzenek ortodox Európa-pártinak”) a szolidaritás hiányának okát nemcsak Magyarországban látja. Felelős érte az EU adósságválságban folytatott politikája is, amelyet a filozófus már jó ideje bírál: „Ahhoz, hogy Magyarország eltávolodott Európától, bizonyosan hozzájárult az a megfigyelés is, hogy milyen kevéssé szolidárisan bánik egymással a többi európai nép a gazdasági válságban”.
Angela Merkel és az EU-Bizottság úgy kezelte a válság sújtotta görögöket, mint a „kiskorú gyerekeket”, és „egyenesen obszcén módon ellentétes válságsorsokat” produkált. „Ez a kellemetlen kép, amelyet az európai politika ma nyújt, csak erősíthette a magyarok rossz érzését Európával szemben.” Legalább ennek az álláspontnak ellenmondásra kellett volna ösztönöznie Habermas jóindulatú közönségét, hiszen ez a szövegkörnyezetből kiszakítva úgy hathat, mintha Orbánnak nyújtott segítség lenne az érveléshez.
Erre azonban nem került sor. Megint egyszer láthatóvá vált a magyarországi vitakultúra hiánya. Elképzelhetetlennek tűnik, hogy az ellentmondás és a vita a kölcsönös tisztelet ellenére, sőt éppen amiatt lehetséges. Az ellentétes felfogást képviselők nem beszélnek egymással. Legszívesebben kölcsönösen fel szeretnék egymást lőni a Holdra, de közben folyton a nép ideológiai „megosztottságára” panaszkodnak. Mindegyiküket elgondolkodásra kellene késztetnie az anekdotának, amelyet Habermas harmadik vitarendezvényén mondott el az EU budapesti képviseletén: nála otthon, a bajorországi Starnbergben a polgárok egy tervezett alagút útvonaláról vitatkoznak. Ő, Habermas az alagút kérdésében a CSU-képviselőtestülettel ért egyet: „Pedig soha életemben nem szavaztam a CSU-ra.”
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Az amerikai hadsereg elveszítette előnyét. Irán után ezt már mindenki tudja.
A jó hír az, hogy a Kongresszus, a kormányzat és a Pentagon most már tisztában van >
Göröngyös úton
A nagy teszt azonban a határon túli magyar pártokhoz és az ésszerűtlenül felduzzasztott külhoni intézményrendszerhez való >
Orbán-fáradtság
Szamorukov szerint Ukrajna vonatkozásában Magyar Péter jóval békülékenyebb lesz elődjénél, ami nem jelenti azt, hogy Kijiv >
A transzatlanti MAGA-fantázia
A magyarországi parlamenti választás ebben a hónapban nem volt egyértelműen Trump melletti vagy elleni népszavazás. Orbán >
Orbán és Vučić autokráciájának hasonlóságai és különbségei
Szerbiának sokkal nehezebb dolga lesz. Nemcsak Vučić rendszere miatt, hanem azért is, mert nem nézett szembe >
2x40 millió és közte egy kis apróság
Orbán Viktornak 2005-ben, immár nem miniszterelnökként, egy különös mondat hagyta el a száját Friderikusz Sándor A >
MAGYAR PÉTER ÉS DEÁK FERENC
Magyar Péter eddigi politikai művét hasonlítgatták már sok mindenhez, de egyvalamihez nem. Ahhoz a korhoz, személyhez, >
Az ember, aki ott sem volt - Szijjártó a Telexen
Ez az interjú szánalmas vergődés volt, az elemi önreflexió teljes hiánya. Felmerül a kérdés, hogy miért >
Lehet-e, legyen-e jövője a Fidesznek?
Antall József emlékezetes szavai, „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”, valóra váltak, Magyar Péter forradalmat csinált és győzelemre >
Orbán Viktor felépített egy „propagandagépezetet”. Magyarország következő vezetőjének le kell azt bontania
A propagandarendszer lebontása időigényes lesz. A Tisza kétharmados többséggel visszafordíthatja a jogi változtatásokat, de a magánmédia >
Mit várok a Tisza kormánytól?
A kétharmados felhatalmazást, az erős mandátumot azért kapta a kormány a választóktól, hogy a szükséges jogi >
Orbán korszaka egy szempillantás alatt véget ért, és Magyarország következő miniszterelnöke egy sietős ember
Pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének hivatalából magas szintű delegáció érkezett Budapestre informális >