2026. május 2. szombat
Ma Zsigmond, Atanáz névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Rég nem látott hatalmi harc a Fideszben?

„A médiaadó a “gazdasági” szárnynak fáj, méghozzá valószínűleg nem is kicsit.” Véleményvezér:

Apró jelek sokaságából arra következtetünk, hogy Magyarországon igazi “proxy háború” folyik: nagyon hatalmas emberek küzdenek egymással a csatlósaikon keresztül. Konfliktusaik vannak, amiket rendezni akarnak, de egyik oldal sem engedheti meg magának, hogy mindezt nyíltan tegye.

Valószínűleg rég nem látott küzdelem zajlik a kormánypárton belül.

A proxy háború kifejezés a hidegháború idején vált közkeletűvé. Akkoriban a Szovjetunió és az Egyesült Államok egymás kölcsönös elpusztításának lehetőségével tartották egymást sakkban és tették lehetetlenné a nyílt háborús konfliktust a két ország közt. Ugyanakkor éles és folyamatos versenyben voltak az afrikai és ázsiai országok feletti befolyás kapcsán. Ez a verseny aztán tucatnyi helyi háborúban csapódott le, ahol a szovjetek az egyik, az amerikaiak a másik oldalt pénzelték, fegyverezték és végső soron irányították.

Nekünk nagyon úgy tűnik, hogy ma Magyarországon éles hatalmi harc folyik. Ahogyan az az egyetlen párt által dominált rendszereken belül lenni szokott, ez a küzdelem nem a pártok között, hanem a domináns párton belül történik. A dolog jellegéből adódóan nem tudhatjuk, hogy pontosan mi is zajlik, budapesti pletykákkal pedig hagyományosan nem érdemes foglalkozni, ezért inkább abból próbálunk kihámozni valamit, amit a saját szemünkkel is láthatunk.

Mi az tehát, ami erről a hatalmi harcról tudható? Először is az, hogy a kormányátalakítás egészen példátlan módon elhúzódott. A Fidesz már április elején megszerezte a kétharmadot, de a végleges kormánylista csak két hónappal később állt össze, sőt, az államtitkárok személyét még mindig nem lehet tudni. A korábbi ciklusokban ennyi idő alatt már koalíciós kormányokat sikerült alakítani, nemcsak a miniszteri, hanem az államtitkári szintre is lebontva.

A második érdekes jelenség, hogy a két hónapos időszak ellenére látszólag alig változott valami. A miniszterek többsége a helyén maradt: nyilvánvaló, hogy nem a két minisztercsere tartott ennyi ideig a kormányfőnek. A kormányzati struktúra egy kicsit átalakult, de közel sem olyan mértékben, mint például 2010-ben. Ami viszont változott, az mind egy irányba mutat. Először is a Fidesz visszahozta az általa korábban eltörölt Kancelláriát, ezúttal Miniszterelnökség néven. Ez a szervezet pedig a megannyi egyéb jogosítványa mellett, megkapta az uniós pénzek feletti kontrollt is. Az utóbbi az egész rendszer szempontjából a legfontosabb átalakítás: a Földművelésügyi Minisztérium elveszítette a vidékfejlesztési uniós pénzeket, az NFM pedig az egyéb uniós fejlesztési forrásokat.

Ha figyelembe vesszük, hogy az állami fejlesztések döntő többsége EU pénzekből valósul meg, akkor egyértelmű, hogy a Miniszterelnökség óriási hatalmat kapott a kezébe, míg a szóban forgó két minisztérium nagyon nagyot veszített.

De kik is személy szerint a nyertesek és a vesztesek? Az elmúlt években a sajtóban megjelent információk alapján a két vesztes minisztériumot a Fidesz gazdasági háttérországának irányítójához volt szokás kötni, annak meghatározói vezetői korábbi pályafutásuk során sok-sok szállal kötődtek az általa vezetett csoporthoz. Ezzel szemben a Miniszterelnökséget egyértelműen a kormányfőhöz köthető emberek irányítják.

Ha úgy tetszik, a választásokkal óriási megerősítést és friss manőverezési képességet szerzett “politikai” szárny komoly hatalmat vett át az elosztható uniós pénzek felett korábban egyeduralkodónak tűnő “gazdasági” szárnnyal szemben.

Egy ilyen területfoglalás minden bizonnyal komoly birkózásokkal jár. Ugyanakkor a felek érthető okokból nem engedhetik meg maguknak a nyílt konfliktust – legalábbis a Fidesz 25 éves történetéből nem emlékszünk olyan esetre, amikor ilyesmi történt volna. Ezért aztán a hatalmi harc szükségszerűen a csatlósokon keresztül zajlik. Nem tudjuk, hogy pontosan ki kicsoda és főleg, hogy hova tartozik ebben a játszmában, de néhány nyilvánvaló feltételezéssel azért élhetünk.

Meglehetősen egyértelmű például, hogy a Lázár János (Miniszterelnökség) által korábban meglebegtetett, de végül “egyéni képviselői indítványként” benyújtott médiaadó a “gazdasági” szárnynak fáj, méghozzá valószínűleg nem is kicsit.

Ezt támasztja alá, hogy az egyébként a párt ökleként funkcionáló Magyar Nemzet példa nélküli módon a sajtószabadság elleni támadással vádolja a kormányt.

Ugyanakkor a magát a kormányfő meghosszabbított karjaként pozícionáló Lázár is kapott rendesen az elmúlt időszakban. Itt van rögtön az a rejtélyes blog, amelyik úgy tűnik, csak egy hétig működött és mintha csak arra jött volna létre, hogy a magánéletével kapcsolatban támadja a Miniszterelnökség vezetőjét. De említhetnénk a miniszterelnök személyes tanácsadójáról szóló, megszaporodott számú sajtóértesüléséket vagy éppen a Rogán Antallal kapcsolatban, bizonyosan nem az MSZP által kiszivárogtatott információkat. Úgy tűnik, nagyon megy az adok-kapok és mi ennek legfeljebb a felszínét láthatjuk.

Nem kizárt az sem, hogy az Origo főszerkesztője elleni példátlan támadás e hatalmi harc felfokozott hangulatához köthető. Mert azt valószínűleg a minden bizonnyal ijedt csatlósok is tudják, hogy a proxy háborúkban igazából csak ők veszíthetnek. A nagyok előbb-utóbb kialakítják az új rendet és az élet megy tovább.

2014. június 5.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Az amerikai hadsereg elveszítette előnyét. Irán után ezt már mindenki tudja.

A jó hír az, hogy a Kongresszus, a kormányzat és a Pentagon most már tisztában van >

Tovább

Göröngyös úton

A nagy teszt azonban a határon túli magyar pártokhoz és az ésszerűtlenül felduzzasztott külhoni intézményrendszerhez való >

Tovább

Orbán-fáradtság

Szamorukov szerint Ukrajna vonatkozásában Magyar Péter jóval békülékenyebb lesz elődjénél, ami nem jelenti azt, hogy Kijiv >

Tovább

A transzatlanti MAGA-fantázia

A magyarországi parlamenti választás ebben a hónapban nem volt egyértelműen Trump melletti vagy elleni népszavazás. Orbán >

Tovább

Orbán és Vučić autokráciájának hasonlóságai és különbségei

Szerbiának sokkal nehezebb dolga lesz. Nemcsak Vučić rendszere miatt, hanem azért is, mert nem nézett szembe >

Tovább

2x40 millió és közte egy kis apróság

Orbán Viktornak 2005-ben, immár nem miniszterelnökként, egy különös mondat hagyta el a száját Friderikusz Sándor A >

Tovább

MAGYAR PÉTER ÉS DEÁK FERENC

Magyar Péter eddigi politikai művét hasonlítgatták már sok mindenhez, de egyvalamihez nem. Ahhoz a korhoz, személyhez, >

Tovább

Az ember, aki ott sem volt - Szijjártó a Telexen

Ez az interjú szánalmas vergődés volt, az elemi önreflexió teljes hiánya. Felmerül a kérdés, hogy miért >

Tovább

Lehet-e, legyen-e jövője a Fidesznek?

Antall József emlékezetes szavai, „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”, valóra váltak, Magyar Péter forradalmat csinált és győzelemre >

Tovább

Orbán Viktor felépített egy „propagandagépezetet”. Magyarország következő vezetőjének le kell azt bontania

A propagandarendszer lebontása időigényes lesz. A Tisza kétharmados többséggel visszafordíthatja a jogi változtatásokat, de a magánmédia >

Tovább

Mit várok a Tisza kormánytól?

A kétharmados felhatalmazást, az erős mandátumot azért kapta a kormány a választóktól, hogy a szükséges jogi >

Tovább

Orbán korszaka egy szempillantás alatt véget ért, és Magyarország következő miniszterelnöke egy sietős ember

Pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének hivatalából magas szintű delegáció érkezett Budapestre informális >

Tovább