Ma Viktória, János névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Fideszes tudomány
„Nem feltétlenül ebben a már majdnem kétszáz éve létező intézményi formában.“ Huszár Ágnes (Galamus):
Lezajlott a 185. akadémiai nagyhét, folynak az egyes tudományágak legaktuálisabb problémáit boncolgató felolvasó ülések. A MTA huszadik elnökének Lovász László világhírű matematikust választották. Már első nyilatkozatából kiderült, hogy a tudomány képviselőinek helyét nem valamiféle elefántcsonttoronyban képzeli el, és hogy szerinte az akadémiának aktívan részt kell vennie a közéletben.
Úgy tűnik, a politika porondján másodszor is győztes kétharmad fontosnak tartja a tudományt, de nem feltétlenül ebben a már majdnem kétszáz éve létező intézményi formában. Erre utal az, hogy 2014. április elsejével létrehozták a Miniszterelnöki Hivatal fennhatósága alatt a Magyar Nyelvstratégiai Intézetet „a magyar nyelvi örökség föltárására, a nyelv és azzal összefüggésben a kultúra mélyebb megismerésére”. Az intézetről azóta sem tudunk sokkal többet, mindössze az igazgató nevét és azt, hogy 2014 utolsó kilenc hónapjában 200 millió forintból gazdálkodhat.
Többet lehet tudni a 2014 január elseje óta létező Veritas Intézetről. Ezt a kormányzat azért alapította, hogy az utolsó mintegy másfél évszázad magyar történelméről megtudjuk – ahogy az intézet latin neve sugallja – az „igazságot”. Ez egyelőre nem következett be, az utóbbi hónapokban a magyar közéletet az foglalkoztatta meglehetősen élénken, hogy az intézet igazgatója „idegenrendészeti eljárás”-nak minősítette a zsidók Kamenyec-Podolszk-i kitoloncolását.
A Mazsihisz mind a mai napig követeli Szakály Sándor lemond(at)ását. Ez nem következett be, a kormányzati bizalom szemmel láthatóan töretlen az igazgató iránt. Az intézet munkájáról alig tudunk valamit, még honlapja sincs.
Most megtartották első nyilvános rendezvényüket az Ellenzéki Kerekasztal 25. évfordulójának tiszteletére. Szakály Sándor ezekkel a szavakkal nyitotta meg a konferenciát: „A Veritas tisztességes, őszinte, emberi hangú vitákra akarja megadni a lehetőséget.” Erre rögtön példát is hallhattunk a konferencia zárszavát elmondó Kövér László országgyűlési elnök jóvoltából: „2010-et megelőzően, amikor egy Gy. F. nevű bűnelkövető uralta az országot, arra vágytam, hogy megélhessem, ne kelljen szégyellni azt, amiben részt vettem.”
Elmélyült forráselemzésre, tudományos kutatómunkára nem sok jel utalt ezen az összejövetelen, de továbbra is várjuk az igazgató által bejelentett szaktudományos publikációkat.
Az MTA-n kívüli történet- és nyelvtudományi intézetek szaporodása továbbra is várható. Őstörténeti intézet alapítását jelentette be Dúró Dóra jobbikos országgyűlési képviselő, a parlament kulturális bizottságának új elnöke az ATV május 7-i műsorában. Ennek az alapítandó intézetnek az lesz a feladata, hogy kimondja végre az „igazságot” a magyarság eredetéről. Hozzátette azt is, az a Jobbik érdeme, hogy már a Magyar Tudományos Akadémia sem beszél „finnugor rokonságról”, hanem csak „finnugor nyelvrokonságról”. Rónai Egon műsorvezető közbevetette, hogy ő még jóval a Jobbik megalakulása előtt járt iskolába, de már akkor is „finnugor nyelvrokonságról” tanult. A képviselő asszony némileg zavarba jött, de álláspontjától nem tágított.
Nem kell feltétlenül pontos nyelvészeti és történettudományi ismeretekkel rendelkeznie még egy parlamenti bizottsági elnöknek sem, de annyit azért tudhatna, hogy a magyar tudományosság égisze alatt megjelent közleményekben soha nem le írták a finnugor népek genetikai rokonságának tézisét. A (nyelvi) „rokonság” egy metanyelvi metafora, amelyet csak a nagyon hozzá nem értők értelmeznek félre. Akiknek – a jobbikos politikusoknak – tudásuk ugyan nincsen, de lehetőségük van arra, hogy a közpénzből, mindannyiunk pénzéből saját téveszméik igazolására „intézeteket” alapítsanak.
A „stratégia” kedves szó lehet a miniszterelnök köreiben. Már majdnem két éve létezik egy úgynevezett Nemzetstratégiai Kutatóintézet. Működéséről nem sokat lehet tudni. Az évi 1,3 milliárd forint költségvetésű intézményt miniszterelnöki irányítással a faipari mérnök végzettségű, kimutatható tudományos munkássággal nem rendelkező Szász Jenő vezeti évi 12,5 millió forintos fizetésért. A volt székelyudvarhelyi polgármesternek, a választásokon csúfosan megbukott Magyar Polgári Párt lemondott elnökének intézete többek között jelen- és jövőkutatással foglalkozik. Komolyan vehető publikációk és egyéb anyagok hiányában az intézet tevékenységét nem lehet (?) megítélni.
Egy biztosnak látszik: Arany János tudósával szemben, akinek „nagy volt, mondok, a tudósnak/ az ő tudománya,/ De mi haszna! kevés hozzá/ a vágott dohánya”, a frissen gründolt tudományos (?) intézetek és vezetőik bővelkednek a dohányban. Ami a (nagy) tudományt illeti, annak igazi birtokosa ebben az országban továbbra is a 185 esztendős Magyar Tudományos Akadémia.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A halálos őrület
A magdeburgi merénylet halálos őrület eredménye, de nem lehet a hagyományos keretekben értelmezni, mert a tettes >
A Georgescu-hadművelet
A Neue Zürcher Zeitung összeállítása időrendbe szedve levezeti, miként szervezték meg a Georgescu-hadműveletet, vagyis a bizonyítékok >
Pannon ég alatt
Lehet, hogy Európában alkonyul, de nálunk vaksötét van. A rendszer vezetői a vaksötétben ordítoznak, mert félnek >
Mi van, ha az oroszok győznek Ukrajnában?
Timothy Garton Ash rettentő nagy bajnak gondolja, ha az oroszok kerekednének felül a háborúban, miközben már >
Roncspártderbi
Hagyjuk a mindig előhúzható demokrácia maszlagot az elvi meggyőződésről, a színes politikai palettáról. Egy mind zsarnokibb, >
Orbán a volt lengyel miniszterhelyettes menedékjogával provokálja Tuskot
A Bizottság szóvivője úgy foglalt állást, hogy bármely uniós állam csak egészen rendkívüli esetekben nyújthat menedéket >
Orbán gyakorlatilag felvásárolta Kárpátalján a magyarokat
A kárpátaljai magyarok a Fidesz-politika játékszerévé váltak, Ukrajna korlátozza a kisebbségek nyelvhasználati jogát, Orbán viszont eszközként >
Közeleg az EU számára az igazság pillanata Ukrajnában
A tárgyalások eredménye „mini München” lehet, és az csak felhívás volna Moszkvának az újabb támadásra. Erre >
A merénylet megváltoztathatja a háború menetét?
Hogy az ukrán titkosszolgálat merész akcióval eltakarította az útból az orosz vegyi fegyverfőnököt, az megváltoztathatja a >
A kancellár beszéde pontosan mutatja, miért bukott meg
A német kancellár ugyan elvesztette a bizalmi szavazást, ahogy várta, ám az ez alkalomból mondott beszéde >
A világ nem tudta megmenteni Szíriát, most hagynia kell megválasztania a jövőjét
Simon Tisdal véli így a Guardianben. A külpolitikai szakíró sajnálattal állapítja meg, hogy a beavatkozás Izrael >
Raszputyin Romániában
Mint ahogy az erdélyi magyar politika, vagy legalábbis számos itteni magyar értelmiségi is most ébredhetett rá, >