Ma Pongrác névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
A határon túli magyar nyelv nehézségei
„Ez nem is lenne különösebb baj, ha gyakran nem járna együtt fölényeskedő kioktatással, megvető pillantásokkal, gyűlölködő magatartással.“ Dr. Molnár Csikós László (Fókusz):
Más közegben él a magyar nyelv az utódállamokban, mint az anyaországban, eltérőek a társadalmi és a gazdasági viszonyok, a nyelvhasználat feltételei, a szokások.
Nyilván nem kell különösebben bizonygatnom, hogy egy magyar nyelv van, és hogy számos más nyelvtől eltérően a magyarnak a nyelvjárásai nem különböznek annyira a köznyelvtől, hogy akár egyiküket is külön nyelvnek lehetne vélni. Ennek ellenére kijelentem, hogy a Magyarország határain kívülről (Erdélyből, Vajdaságból, Szlovákiából, Kárpátaljáról, a Muravidékről, az Őrvidékről és máshonnan) odaérkező magyarnak mégis gyakran vannak nyelvi nehézségei (különösen, ha nem néhány napig tartózkodik Magyarországon, hanem hosszabb ideig). Bizonyos szavakat nem ismer a határon túli magyar, másokat nem ugyanabban a jelentésben használ, olykor más stílusértéket tulajdonít egy-egy szónak vagy kifejezésnek, és egyáltalán a nyelvi viselkedése nem mindig olyan, mint az anyaországié. Ami az egyik helyen illetlenségnek számít, az a másik helyen csupán furcsaság, ami otthon különös, az itt megszokott stb.
Egy Erdélyből Magyarországra, Marosvásárhelyről Szolnokra települt író számol be többek között nyelvi nehézségeiről "Levelek a hazából a honba" című könyvében. Sorait olvasva magunkra ismerhetünk. A Magyarországon turistaként, látogatóként, üzletelőként, tanulóként, dolgozóként vagy menekültként tartózkodó vajdasági magyarnak is hasonló problémákkal kell szembenéznie.
Molnár H. Lajos, az író, aki 1987 nyarán menekültként érkezett Magyarországra, egyáltalán nem számított arra, hogy nyelvi nehézségei lesznek abban az országban, amelyben az ő anyanyelve a hivatalos nyelv. Mégis lépten-nyomon nyelvhasználati problémákba ütközik. Az üzletben sárgarépát szeretne venni, és murkot kér, otthoni beidegződés szerint, de elutasítják, hogy nincs. Gyökér van. Másutt a sárgarépa változattal kísérletezik, de az eredmény ugyanaz. Étteremben flekkent kér szalmakrumplival. Kap helyette sertéssültet hasábburgonyával, illetve éppen azt, amit eredetileg is akart, ugyanis a pincér ezen a néven tartja számon az ételt. Meglepődik azon, hogy a Magyar Rádióban színes előjegyzési naptár helyett kolor agendákat reklámoznak, hiszen románul majdnem pontosan így mondják. Azt is különösnek tartja, hogy nemcsak azt hívják komának, aki valakinek a gyermekét keresztelte, hanem a teljesen ismeretlen embert is.
A vajdasági magyarnak is lehetnek efféle élményei, meglepetései és csalódásai Magyarországon. Az még csak hagyján, hogy a műszaki boltban hiába kér szajlát, ott fékvonókötélnek ismerik (egyébként is a szajla szerb szó); akkor is csodálkozva néznek rá, ha a központot keresi, odaát ugyanis a centrum járja. Ha gyereke nyiratkozni akar, a fodrász nem azt kérdezi tőle, hogy siskára vágja-e a haját, hanem hogy szeretne-e frufrut. Nem kell a szülőnek meglepődnie azon, ha a gyerek nem apunak, illetve anyunak szólítja, hanem papát és mamát mond (hiszen a többiek is ezt mondják szüleiknek). A pesti gyerekek télen nem szánkóznak, hanem ródliznak, úgyhogy ezt is tudomásul kell vennie a magunkfajtának. Azt az átlátszó műanyag ragasztószalagot, amelyet gyermekkoromban pénzragasztóként ismertem, és amelyet szerb mintára szelotejp néven emlegetünk (angolosan), Magyarországon celluxnak nevezik. Amit mi fehérítőnek ismerünk, az odaát hipó. Nálunk a gyerekek köszönnek csókolomot a felnőtteknek, az anyaországban idős férfiak is fiatal és kevésbé fiatal hölgyeknek.
Az efféle példák sorát tovább lehetne folytatni. Bizonyos nyelvi nehézségek tehát vannak, de ez nem is lenne különösebb baj, ha gyakran nem járna együtt fölényeskedő kioktatással, megvető pillantásokkal, gyűlölködő magatartással. Hiába beszél magyarul folyékonyan az ember, egy-két szó mégis elárulja róla, hogy külföldi, sőt némelyek szemében idegen.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Orbán összeesküvés-játéka
Orbán belpolitikai játszmát folytat az összeesküvéssel, az Ukrajnával kirobbant kémvádat az ellenzék ellen igyekszik fordítani – >
Egy horogkereszt-szörnyeteg Von der Leyen fejjel
Mivel az USA már nem számít ellenségnek, most az EU került a moszkvai propaganda célkeresztjébe. Megjelent >
Választási pamflet
Csakhogy nekünk nem olyan Európa kell, amelyben egy sírgyalázóval bármiben is egyet lehet érteni. A mi >
Elváltak haragos útjaik
A rezsim félreérthetetlenül, pont úgy viszonyul Magyar Péterhez, ahogy üldöző az üldözötthöz, miközben Gyurcsány Ferenc, aki >
Orbán ügynökei kémkedtek Ukrajnában?
Az ukrán vádakból az rajzolódik ki, hogy a magyar katonai hírszerzés a többi közt fel akarta >
A politikai újonc Magyar Péter véget vet Orbán bűvhatásának
Tavaly február óta rakétasebességgel tör előre a Tisza elnöke – állapítja meg a svájci közmédiában, az >
Merz lehet minden idők legfontosabb német kancellárja
Ivan Krasztev úgy gondolja, hogy nincs Európában olyan politikus, aki igazodási pont lehetne a vadonatúj német >
Netanhaju abban gondolkodik, hogy vagy elfoglalja Gázát, vagy lakhatatlanná teszi
Bármelyik is következik be, ő csak nyer vele. Mindkét terven az látszik, hogy a szélsőséges politika >
Ha kudarcot vall a Merz-Macron-duó, az azt jelenti, hogy Európa zátonyra fut
Ezt jelentett Párizsból az új kancellár villámlátogatás után a Handelsblattnak Gregor Waschinski. Esélynek gondolja a földrész szempontjából >
Musk fájdalmas búcsúja
A Financial Times szemleírója, Edward Luce úgy ítéli meg, hogy fájdalmas búcsú előtt áll Elon Musk, >
Orbánék harmadik nekifutása Magyar Péter mentelmi jogának megvonására
Magyar Péter azt gondolja: Orbán azért cseszegeti európai képviselőként a mentelmi joga megvonásával, mert így akarja >
Még sugároz a Szabad Európa Rádió
Annak ellenére, hogy a liberális adó évtizedek óta szálka az autokraták szemében és Trump most jócskán >