2024. december 21. szombat
Ma Tamás, Péter névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Folytatják. De mit is?

„Az a gyanúnk, hogy a miniszterelnök sem tudja még, hogy ki vagy mi lesz az újabb legyőzendő gonosz.“  Véleményvezér:

Orbán Viktor azt mondta a választási kampányban, hogy az új kormány programja egyetlen szóval leírható: „Folytatjuk”. De igazából nincs nagyon mit folytatni. Amit elkezdtek, annak egy jelentős részét a ciklus végére be is fejezték.

Erős a gyanúnk, hogy ez a „folytatjuk” inkább a tanácstalanságot hivatott elleplezni.

Persze azt is látnunk kell, hogy még mindig tart a választási kampány. És a magyar választási kampányok egyik aranyszabálya, hogy nem szabad megijeszteni az embereket. Most pedig előttünk az Európai Parlamenti választás, illetve az őszi önkormányzati választások. Nyilvánvaló, hogy a kormányfő nem fog semmi olyat mondani, ami szavazatokba kerülne májusban, majd szeptemberben. De ez még nem kéne, hogy megakadályozza abban, hogy valami népszerűvel álljon elő. Mint ahogy 2010-ben az egymillió munkahelyet, illetve az oligarchák elleni küzdelmet villantotta fel. Most mégsem mondott semmi ilyesmit. Csak annyit, hogy „folytatjuk”.

De mit is?

Az elmúlt négy év nagy és megnyert háború ívenként bontakozott ki a szemünk előtt. Háború volt a válság és a gonosz külföld ellen. Ehhez illeszkedően a kormányzás nem szólt másról, mint egy gazdasági stabilizációs, továbbá egy szisztematikus jövedelemátcsoportosítási-kísérletről.

A stabilizációra részben a görög válság hatására gyorsan romló külső környezet, részben pedig a kormány ki nem kényszerített hibái (elsősorban az egykulcsos adó) miatt volt szükség. 2011-2012-ben a magyar politika meghatározó témája az IMF-hez való viszony, illetve az a kérdés volt, hogy tartani tudjuk-e a 3 százalékos költségvetési hiánycélt. Ez a kérdés 2013-ra gyakorlatilag rendeződött.

A jövedelemátcsoportosítás elsősorban a külföldi tulajdonú vállalatoktól a magyar lakosság felé történt. Mindez persze egy rendkívül nyomott gazdasági környezetben, ezért aztán még az átcsoportosítás után sem éltek jobban a magyar választók, mint 2010 előtt, de az tagadhatatlan tény, hogy mind a végtörlesztés, mind a rezsicsökkentés a külföldiek irányából a magyar zsebek felé végrehajtott transzfer volt.

Ezt a két, maga által deklarált és jórészt maga által kreált háborút a Fidesz egyértelműen megnyerte. A stabilizáció a magyar politika negyvenéves hagyományait követve óriási növekedési áldozatok árán sikerült, a jövedelemátcsoportosítás pedig tovább rombolta a növekedési lehetőségeinket. Viszont együtt választási győzelmet, mit győzelmet, kétharmadot eredményeztek. Ha viszont ezek már nyertes háborúk, akkor mi jön most? Lehet még egy-kettőt rúgni a rezsidémonba, lehet non-profit közműveket alkotni, de a stabilizáción már túl vagyunk, és az átcsoportosításban sincs már igazán nagy tartalék (ha egyáltalán van még valamennyi).

Normál helyzetben ilyenkor kéne ambiciózus gazdasági növekedési célokat meghatározni, ahogyan azt a kormány egyébként 2010-ben és 2011-ben is megtette.

Ez azonban nem történt meg és nem is fog megtörténni, mert valószínűleg a kormányfő is érti, hogy nincs komolyan vehető növekedési tartalék a magyar gazdaságban. Borzasztó boldog lesz mindenki, ha idén és jövőre 2 százalékkal nő a gazdaság, ami azonban még így is a régió legvérszegényebb teljesítménye lenne. Arról nem is beszélve, hogy ebben az ütemben egy évszázad múlva se nagyon leszünk sokkal közelebb Ausztriához. Ha a növekedés nem lehet a kormányzás deklarált célja, akkor viszont megint marad a háború. Ellenség kell, lehetőleg minél gyorsabban.

Az a gyanúnk, hogy a miniszterelnök sem tudja még, hogy ki vagy mi lesz az újabb legyőzendő gonosz. De az biztos, hogy látványos színházra számíthatunk.

2014. április 27.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Roncspártderbi

Hagyjuk a mindig előhúzható demokrácia maszlagot az elvi meggyőződésről, a színes politikai palettáról. Egy mind zsarnokibb, >

Tovább

Orbán a volt lengyel miniszterhelyettes menedékjogával provokálja Tuskot

A Bizottság szóvivője úgy foglalt állást, hogy bármely uniós állam csak egészen rendkívüli esetekben nyújthat menedéket >

Tovább

Orbán gyakorlatilag felvásárolta Kárpátalján a magyarokat

A kárpátaljai magyarok a Fidesz-politika játékszerévé váltak, Ukrajna korlátozza a kisebbségek nyelvhasználati jogát, Orbán viszont eszközként >

Tovább

Közeleg az EU számára az igazság pillanata Ukrajnában

A tárgyalások eredménye „mini München” lehet, és az csak felhívás volna Moszkvának az újabb támadásra. Erre >

Tovább

A merénylet megváltoztathatja a háború menetét?

Hogy az ukrán titkosszolgálat merész akcióval eltakarította az útból az orosz vegyi fegyverfőnököt, az megváltoztathatja a >

Tovább

A kancellár beszéde pontosan mutatja, miért bukott meg

A német kancellár ugyan elvesztette a bizalmi szavazást, ahogy várta, ám az ez alkalomból mondott beszéde >

Tovább

A világ nem tudta megmenteni Szíriát, most hagynia kell megválasztania a jövőjét

Simon Tisdal véli így a Guardianben. A külpolitikai szakíró sajnálattal állapítja meg, hogy a beavatkozás Izrael >

Tovább

Raszputyin Romániában

Mint ahogy az erdélyi magyar politika, vagy legalábbis számos itteni magyar értelmiségi is most ébredhetett rá, >

Tovább

Amikor a diktatúrák összeomlanak

Hans Rauscher úgy látja Asszad csúfos vége után, hogy a diktatúrák nem tartanak örökké, egy csapásra >

Tovább

Maradjon inkább Orbán Viktor?

Találgatás helyett inkább kérdezek: csak nem Magyar Péternek van igaza, és a régi ellenzék összejátszik a >

Tovább

Oroszország gyengébb, mint ahogy gondolnánk

Fareed Zakaria úgy véli így a Washington Postban, hiszen Asszad Putyin értékes vazallusa volt, az orosz >

Tovább

Fennáll a veszély, hogy Közép-Európa gazdasága megsínyli Trump politikáját

Erre figyelmeztet a Standard & Poor’s jelentése, amely a térség keleti felének szuverén adósság besorolásával foglalkozik. >

Tovább