2026. április 30. csütörtök
Ma Katalin, Kitti, Zsófia, Piusz névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Hogyan állítja a hatalom a maga szolgálatába a történelmet?

„Már Mátyás király is csináltatott magának egy hamis, de a valóságosnál dicsőbb és ősibb családfát.” Szegő Iván Miklós (hvg.hu):

A 19. századtól erősödött meg igazán az a "divat", hogy az uralkodó pártok a saját ideológiájuk alátámasztására használják fel a történészeket. Az utóbbi évek emlékezetpolitikai csatározásai a szakma néhány képviselőjét arra késztették, hogy egyértelműen megfogalmazza álláspontját.

Mátyás király még hamisíttatott magának egy díszes családfát, amellyel bizonytalan származását próbálta „korrigálni”, de az állami megrendelések ma sem ritkák, a történészek ezért komoly dilemma előtt állnak. Először a XIX. században lett hirtelen nagy szükség rájuk: ekkor a frissen alakult nemzetállamok „megalapozására”, a nemzetépítés ideológiai-politikai-történeti alátámasztására használták fel az általuk összegyűjtött anyagot. Azóta viszont változott a helyzet: azokról, akik állami megrendelésre propagandaanyagokat gyártanak, Valuch Tibor, a Debreceni Egyetem tanára úgy véli, hogy ők a tudományos igazság keresése helyett más célokat tűztek ki maguk elé. A társadalomtörténész a Doktoranduszok Országos Szövetsége emlékezetpolitika témájában rendezett kerekasztal-beszélgetésén fejtette ki a véleményét a múlt hét végén. Szerinte az ilyen történészek feladják szakmai autonómiájukat, integritásukat és nem nevezhetők tudományos értelemben kutatóknak.

(...)

Az 1944-45-ös események kapcsán Valuch Tibor kiemelte, hogy torzító és hamis az a politika által sugallt történelemszemlélet, amely a Szabadság térre tervezett 1944-es német megszállási emlékmű mögött rejlik. Magyarország („Gábriel arkangyal”) ugyanis nemcsak áldozata volt az akkori eseményeknek, hanem tevékeny résztvevője, a németek eljárását 1944. március 19-ét, a megszállást követően tevőlegesen is segítették a magyar hatóságok, akiknek aktív közreműködése nélkül nem lett volna lehetséges a magyar zsidóság gettóba zárása és tömeges deportálása a náci megsemmisítő táborokba.

(...)

A múltértelmezés nehézségeire Paksa Rudolf hozott érdekes példát a beszélgetés végén. A Veszprém megyében született történész az egyik ottani település ’48-as múltjának nézett utána, mit is csináltak a település lakói az 1848/49-es forradalom és szabadságharc idején. Paksa a levéltárban azt találta, hogy a település ki akart maradni az uralkodó és a magyar politikai vezetés konfliktusából, ezért Kossuthék újoncállításra szólító felhívására csak akkor akartak volna katonákat kiállítani, amennyiben a magyar király őfelsége is jóváhagyja Bécsben az országgyűlési határozatot. Amikor viszont 1848 végén Windisch-Grätz elfoglalta a Dunántúlt, és ő is adóztatni akart, akkor pedig azzal érveltek, hogy ehhez kellene a debreceni magyar kormány jóváhagyása. (Debrecenben volt ekkor Kossuthék igazgatási központja.) Majd amikor az osztrákokat a tavaszi hadjárat kiszorította az országból, s hamarosan osztrák–orosz támadás szorongatta az országot, a településen még mindig csak a császár és király jóváhagyása esetén tartották volna igazán elfogadhatónak Kossuthék újabb katonatoborzását. (A történész utólag elárulta a hvg.hu-nak, hogy a mondottak ellenére a Veszprém megyei település végül újoncozott a szabadságharc idején, és küzdöttek is katonái, csak a helyi vezetés megpróbált kitérni a „térfélválasztás” és ennek következményei elől.)

 

2014. április 5.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Göröngyös úton

A nagy teszt azonban a határon túli magyar pártokhoz és az ésszerűtlenül felduzzasztott külhoni intézményrendszerhez való >

Tovább

Orbán-fáradtság

Szamorukov szerint Ukrajna vonatkozásában Magyar Péter jóval békülékenyebb lesz elődjénél, ami nem jelenti azt, hogy Kijiv >

Tovább

A transzatlanti MAGA-fantázia

A magyarországi parlamenti választás ebben a hónapban nem volt egyértelműen Trump melletti vagy elleni népszavazás. Orbán >

Tovább

Orbán és Vučić autokráciájának hasonlóságai és különbségei

Szerbiának sokkal nehezebb dolga lesz. Nemcsak Vučić rendszere miatt, hanem azért is, mert nem nézett szembe >

Tovább

2x40 millió és közte egy kis apróság

Orbán Viktornak 2005-ben, immár nem miniszterelnökként, egy különös mondat hagyta el a száját Friderikusz Sándor A >

Tovább

MAGYAR PÉTER ÉS DEÁK FERENC

Magyar Péter eddigi politikai művét hasonlítgatták már sok mindenhez, de egyvalamihez nem. Ahhoz a korhoz, személyhez, >

Tovább

Az ember, aki ott sem volt - Szijjártó a Telexen

Ez az interjú szánalmas vergődés volt, az elemi önreflexió teljes hiánya. Felmerül a kérdés, hogy miért >

Tovább

Lehet-e, legyen-e jövője a Fidesznek?

Antall József emlékezetes szavai, „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”, valóra váltak, Magyar Péter forradalmat csinált és győzelemre >

Tovább

Orbán Viktor felépített egy „propagandagépezetet”. Magyarország következő vezetőjének le kell azt bontania

A propagandarendszer lebontása időigényes lesz. A Tisza kétharmados többséggel visszafordíthatja a jogi változtatásokat, de a magánmédia >

Tovább

Mit várok a Tisza kormánytól?

A kétharmados felhatalmazást, az erős mandátumot azért kapta a kormány a választóktól, hogy a szükséges jogi >

Tovább

Orbán korszaka egy szempillantás alatt véget ért, és Magyarország következő miniszterelnöke egy sietős ember

Pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének hivatalából magas szintű delegáció érkezett Budapestre informális >

Tovább

Végre

Megtörtént a felszabadulás, forradalom zajlik, a rendszer végre megváltozhat. Magyar Péter történelmi érdeme, hogy elindította a >

Tovább