2025. április 4. péntek
Ma Izidor névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

A németek megszólaltak

„Fiúk, bocsánatot kérek a személyes megszólításért, de ti igazán címeres ökrök vagytok.“ Aczél Endre jegyzete (Galamus):

Meséljétek el nekem, miért van/volt szükség arra, hogy – ha már címerről van szó – a német birodalom (nem a hitleri, az csak a „harmadik” volt) ragadozó címerállatát, a sast (Reichsadler) Magyarország eltiprójaként szemléltessétek egy amúgy elég giccses kompozícióban? Ráadásul egy olyanban, amelyről hiányzik a horogkereszt. Holott a hitleri Reichsadleren már ott van.

Azt hittétek, hogy a hülye németek nem fogják fel a sértést? Felfogták. AZ NSZK budapesti nagykövetsége, amely 25 teljes éven át egyetlen kritikai észrevételt sem tett a magyar politikával kapcsolatban (ellentétben amerikai, francia és brit társaival), amelynél mindent felülírt a német újraegyesítésben vitt magyar szerep iránt érzett hála, ezúttal, ahogyan mondani szoktuk, „besokallt”. Értsd: nyilvánosan. Mert arról, hogy „amúgy” Angela Merkel, a „szegény”, mi mindent mondott négyszemközt Orbánnak, nem nyilatkozhatok, nem lévén róla ismeretem. De hogy az NSZK-képviselet itt Budapesten még akkor se szólalt meg, amikor az egész német sajtó – a közszolgálati televíziótól a jobboldali orgánumokig – a szó szoros értelmében „ráuszult” Orbánékra, az dokumentálható.

De EZT már nem lehetett szó nélkül hagyni, végtére is a tervezett szobor „úgy tesz”, mintha egyfelől volna tettes (Németország), másfelől volna áldozat (Magyarország). Természetesen nemcsak Berlinben tudják, hogy a megszálló német hadakat idehaza Horthy parancsának megfelelően barátként kellett fogadni (nota bene: a magyar tisztikarnak ez nem esett nehezére), és sajnálatos módon a magyar közigazgatás (Eichmann a száját nyalogatta) nemhogy német óhajt teljesített volna, hanem, már ami a zsidók kiirtását illeti, lelkesen (a zsebét nézve) túl is teljesített.

Amikor tehát az NSZK budapesti nagykövetsége, nagyon diplomatikusan, kérdőre vonja Orbánékat azért, mert sietősen, társadalmi vita nélkül döntöttek a szoborállítás mellett, voltaképp NEMZETI SÉRELMET önt szóba. Ha POLITIKAI volna, meg se szólalna. Így azonban, hogy a Gábriel arkangyal által megjelenített magyarság (minő blaszfémia) minden, 1944.március 19-e utáni szenvedését a szoboralkotó jelképesen a németség nyakába zúdítja, meg kellett szólalnia. Ezzel az aktussal az egész vita egy egészen másfajta régióba emelkedett, hadd mondjam azt, hogy nemkívánatosba.

Most visszamegyek az elejére. Hitler szinte egész Európát megszállta. Sehol nincs kétség afelől, hogy ki a tettes és ki az áldozat. De én egyetlen olyan műalkotást se ismerek, Oslótól Athénig, Párizstól Belgrádig, ahol – függetlenül a kollaboráció mértékétől – a megszálltak angyali áldozatként ünnepelnék magukat az ördögi megszállókkal szemben. Erre csak a mai Magyarország képes. Az „örök áldozat”. Ez az érzés ugyanis jólesik a „zembereknek”, akik, normálisak lévén egyébiránt, nemigen akarnak vesztesek lenni. De azért a felmentést igénylik. A Rákosi-korszak egész  – a maga korában roppant népszerű, filmek tömegében megörökített – történelem-mitológiája arra épült, hogy mi mint magyar nép mindig felkeltünk elnyomóink ellen, de sajnálatos módon mindig elárulták harcainkat az olyanok, mint Szapolyai János (Mohács), Károlyi Sándor (Rákóczi-szabadságharc), Görgei Artúr (1849), Károlyi Mihály (igen! – 1919). Lehetett volna a Kádár-korszakban mivel folytatni, de sajnos, kifogyott a muníció.

Nem akarnám itt Ungváry Krisztián fél életművét idézni, megelégszem annyival, amennyit ő a megszállt ország és a megszállt hadak főparancsnokának, báró Weichs vezértábornagynak a viszonyáról leírt. Weichs unta, hogy nincs dolga. Minden este etették-itatták, operát kellett néznie. A magyarokról, ha lehet, még rosszabb véleménye volt, mint Veesenmayer teljhatalmú birodalmi főmegbízottnak. Mint katona, várt volna pár puskalövést (Gábrieltől). De nem jött. A többi (deportálások és annak a vidéke) nem érdekelte, nem az ő dolga volt. Nem is. Gábrielé, aki erre az alkalomra álruhát öltött.

2014. január 27.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Tolnai Ottó

Nem, Tolnai Ottó nem kozmopolita lokálpatrióta, ez nem kozmopolitizmus és nem lokálpatriotizmus – bármennyire kedves volna >

Tovább

Egyesített erővel a nemzetközi jog ellen

Netanjahunak rengeteg dolga lenne otthon, mégis – és a Nemzetközi Büntető Bíróság (ICC) körözése ellenére – >

Tovább

Orbán Viktor vörös szőnyeget terít Netanjahu lábai elé

Ugyanakkor Maya Sion, a jeruzsálemi Héber Egyetem professzora súlyos hibának tartja a látogatást. Mert azzal mindenekelőtt >

Tovább

Szerbia katonai unióról álmodik Magyarországgal

A megfigyelők a két ország együttműködését aggodalommal szemlélik. Vučić és Orbán jó kapcsolatokat ápol Moszkvával. A >

Tovább

Egy szokatlan barátság

A Budapestről, illetve Tel Avivból keltezett összeállítás szokatlan barátságnak nevezi Orbán és Netanjahu viszonyát, bár mint >

Tovább

Vance grönlandi vendégszereplése erkölcsi szempontból téves, stratégiailag pedig katasztrofális

Timothy Snyder a Guardianben azt gondolja, hogy Vance kurta grönlandi vendégszereplése nem csupán erkölcsi szempontból volt >

Tovább

Lázadnak a szerb és török fiatalok, a Nyugat sunyi módon hallgat

Paul Lendvai szerint ugyan a tömegek más és más okból fordultak szembe Ergogannal, illetve Vučić-tyal, de >

Tovább

Netanjahu Budapesten

Szinte az egész világsajtó beszámol arról, hogy a Nemzetközi Büntető Bíróság letartóztatási parancsa ellenére a héten >

Tovább

Az már fasizmus, ami most van Amerikában

Így értékeli a Die Zeitban a Yale Egyetem filozófusa, Jason Stanley, aki éppen ezért két professzor >

Tovább

A hazafiság elve és gyakorlata

Aztán jött Magyar Péter. Ő ugyan senkit nem csábít el más pártoktól, sőt épp az ellenkezőjét >

Tovább

A Signalgate bagatellizálása rosszabb mint maga a botrány

Hogy a Fehér Ház próbálja bagatellizálni a Signalgate-et, az rosszabb, mint az alapbotrány maga, hogy ti. >

Tovább

Miért hirdeti Orbán a szerb nacionalizmust?

A magyar miniszterelnök igyekszik országát közép- és dél-európai regionális hatalomnak beállítani. Emellett az etno-nacionalista nézetek sem >

Tovább