Ma Mózes, Botond, János névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
Kézikönyv nőknek 1955-ből
1955-ben kézikönyvet nyomtattak nőknek, amit háztartástannak neveztek. Néhány tanács következik a kézikönyvből: >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
Apám tyúkja
A Rádiókabaré felvétele. >
Beatles (összes)
Valaki nem kis erőfeszítéssel összegyűjtötte a bogarak összes dalát, amit egyik kedves látogatónk küldött csokorba szedve. Íme, >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Márai Sándor a „jobboldaliságról”
„Ahhoz, hogy Magyarország megint nemzet legyen, megbecsült család a világban, ki kell pusztítani egyfajta ember >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Magyar-roma nyelvi rokonság
Gyenge Rózsika úrhölgy fedezte fel azt az adaptációt a videómegosztón, amelyik egyértelműen igazolja a magyar és >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
A Radetzky-induló hiteles története
Kínai történészek hitelt érdemlő dokumentumokkal igazolták, hogy Radetzky gróf (teljes nevén Johann Joseph Wenzel Graf Radetzky >
Szép kis történetek (1.)
Szerelmem, Delphine
Balázs Attila
Szép kis történetek. A szerző, Balázs Attila ennyit ír beharangozóként könyvéről: „csupa szép kis történet”. Tavaszra jelenik meg a Zetna Könyvkiadó gondozásában. A Zetna székhelye Zenta, igazgatója Beszédes István, a kötet szerkesztője pedig Radics Viktória. A téma és a nevek önmagukért beszélnek. Az elkövetkező néhány kedden és csütörtökön – az író engedélyével – néhány részletet közlünk készülő könyvéből.
Ha nem is nyerek vele a módfelett eredeti szövegnyitások virtuális versenyén, mégis így kezdem: megsárgult újságkivágás került a kezembe minap. Az újvidéki Magyar Szó napilap egyik régi számának furcsa cikke arról tudósított behatón anno, hogy valahol a mindenféle érdekességgel teli nagyvilágban felmentő ítélet született egy nem mindennapi ügyben. Tulajdonképpen nem is olyan messze, például nem is a távoli Ausztráliában vagy Indiában, hanem emitt, maradék Nagy-Britannia európai részében az történt, hogy bíróság elé állítottak egy búvárt, mert az állítólag – együtt úszkálván a helybeli delfinárium egyik sztárjával, úgymond – tudatosan maszturbálta a jámbor állatot. Hogy ez a kifejezés itt mennyire szerencsés, hadd ne vitassuk meg most, hiszen mindenki érti, miről van szó. Illetve a tudatosság vagy beszámíthatóság fokáról se nyissunk itt vitát ebben a kétségtelenül pikáns ügyben, inkább vegyük szemügyre, igazából mi is történt, vagy történhetett volna, mert hosszas tanácskozás után az angol bíróság meg-nem-történtté nyilvánította az esetet, amelyet egy arra elhaladó csónak derék utasai jelentettek. A tisztességben, de immár annyi mindent megtapasztaltan megőszült és megkopaszodott bíró szerint a járműben ülők – a víz hullámzása és a fénytörés miatt – nem láthatták pontosan, mi megy végbe Frédi delfin és gondozója között, így csakhamar ejtették a közszeméremsértés és obszcenitás vádját. Mondani se kell, a gyanúsított, illetve a vádlott, bizonyos Alan Cooper hatalmas megkönnyebbülésére, kinek élete alaposan felbolydult. Bevallása szerint két halálos fenyegetést is kapott, meg egész halom gyalázkodó levél érkezett hozzá postán, minek folytán szerelme is elhagyta, a maga kis epés búcsúlevelével toldva meg az egészet. A Times újságírójának Cooper elmondta még, hogy minden rémség ellenére ez a hercehurca semmilyen befolyással sincs a delfinek iránt érzett mély vonzódására, és változatlanul jó barátságban akar maradni Frédivel, akire ez az egész szerencsétlen perpatvar végül is nem volt semmiféle kínos hatással, éli tovább vígan a maga akváriumi életét, és szerfelett boldog, amennyiben a figyelem középpontjában lehet. – Ezekkel a szavakkal zárta a vele készített interjút Alan Cooper búvár és delfingondozó, juttatván eszembe Gregory Packet, akinek ugyancsak furcsa történetét mindjárt elmondom, amint egy picit rendbe szedem gondolataimat. Megnyugtatom ugyancsak felbolydult érzékeimet.
A történet távoli kezdete szerint valamikor a hetvenes évek végén Amerikában jártam, ahol cérnahangon sikítozó kis gyerekekre – meg náluk nagyobbacskákra, mutáló kamaszokra – ügyeltem egy New York állambeli jókora nyári táborban. Focizni tanítottam őket Pelé (Puskás öcsibá’ mellett minden idők legjobb futballistája, eredeti nevén, tudjuk, Edison Arantes do Nascimento) után szabadon, meg tanítottam őket festeni. Utóbbit kissé kötöttebben. Amikor jött az ősz, nekiláttam stoppolni, így megfordultam Kanadában, kiélveztem Montreált (I was really digin’ it!), Leonard Cohent ugyanott, és még mit nem, amikor sarkon fordultam, s illa-berek-nádak-erek: visszatűztem az Egyesült Államokba, tapasztalván, hogy az élet mégiscsak ott történik serényebben. Az ismerős Észak után kíváncsi lettem a melegebb, egyben misztikusabb, fojtott indulatokkal teli, William Faulkner nyomán fülledt, rejtelmes érzékiségűnek tudott Délre, hát hajrá! Időm van még kocsideréknyi, gondoltam, ha pénzem ugyan nincs is sok. Utóbbi Floridában apadt el, miután utolsó centemet is elnyelte a rútul vigyorgó Félkarú Jack, ez a pardont nem ismerő kurvabetyár. Papírjaim rendben voltak, viszonylag hosszú tartózkodásra feljogosító engedély is szerencsére, de mi legyen ismét a munka a móka után? Egy akkortájt Miamiban élő festő ismerősöm, H. Z. – akivel majd emitt, Magyarországon kerülök meghittebb viszonyba az ezredfordulón, ellenére annak, hogy istenképünk jelentős eltérést mutat –, ha manapság már nem is nagyon emlékszik rá, de ő ajánlott be Marinelandbe, melynek felkínált falát jómaga pingálta tele anno mindenféle tengeri állattal – így okos tekintetű, agyas cetfélékkel is.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Egy ráccsal kevesebb
A fideszesek egyelőre óvják magukat az önmegsemmisítéstől, annak tudatosításától, hogy politikai pályájuk és tekintélyes vagyonuk nem >
A „kisebbik rossz” elvéről
Az ellenzéki szavazók szemszögéből a „kisebbik rossz” elve azt diktálja, hogy arra a szereplőre adják a >
Út a börtönbe
Túl kellene lépni a Fidesz-éra tizenhat évén, de azért nehéz, mert csak Orbánék bukása után látható >
VMDK: Vicsek Annamária és a két szék közé esett VMSZ-politika
Vicsek többé nem ülhet három széken egyszerre! Aki a VMSZ alelnökeként, fideszes színekben, de a belgrádi >
Uglješa Bokić: Veselin Milić ugyanannál az asztalnál ült a lelőtt személlyel, majd segített eltüntetni a nyomokat
A Danas újságírója és a szerb belügyminisztérium (MUP) egykori tagja, Uglješa Bokić az N1 televíziónak azt >
Újra inog lábunk alatt a talaj
Újra számba kell vennem több nemzedék göcsörtös történelmi útját, amelyen az egyik sokkhatást követte a másik, >
VMDK: Adófegyelem csak a kicsiknek, miközben a milliárdok észrevétlenül áramlanak
A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) komoly aggodalmát fejezi ki a #Radar #Media által megjelentetett „Magyar >
A magyar üzleti elit a szerb piacon is milliárd eurókat forgat
Szerbia tudatosan vált a történet részévé, amikor a jelenlegi hatalom úgy ítélte meg, hogy politikailag előnyös >
VMDK: Nincs felmentés, a politikai médiaépítésnek neve van, és az nem kompromisszum
A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) szerint Bodzsoni István legutóbbi nyilatkozata, miszerint „időnként kompromisszumot kellett kötni >
... és itt mi lesz?
A gond majd most kezdődik, mert a pénzek, legalábbis olyan formában, mint eddig, nem fognak jönni. >
A szembenézésre való intelmek
Nem lehet a szembenézésre való intelmeket olyképpen megfogadni, hogy egy kis rést hagyunk az ajtón, de >
Putyin megmentésére kérni Ukrajnát
Ma már az a vita, hogy Ukrajnát be kell-e engedni a NATO-ba, átadta helyét annak a >