2025. április 3. csütörtök
Ma Buda, Richárd, Hóvirág névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Hat-három? Nyolc-egy!

Hat-három? Nyolc-egy!

„Emlékezzünk inkább a nyolc-egyes vereségre: az vagyunk.” Tóta W. Árpád blogjából (hvg.hu):

„Hatvan éve volt a hathárom, pupákok! Az évszázad meccse! Nem is magyar és nem férfi, akinek nem öltözik díszbe a szíve erre a jeles évfordulóra. Mert hatvan éve emberesen odabasztunk az angol imperi... na szóval az angoloknak. Rákosi Mátyás Magyar Népköztársasága volt az, amely ezt a nagyszerű tettet véghezvitte, pontosabban a nemzeti válogatott vitte véghez, de a dagadt kommunista is megfürdött a fényében. Az ilyenek szeretnek dicsekedni a focisikerekkel, csak nem mindegyiknek adatik meg. Nyilván az akkor még sokkal népesebb focirajongó tábor is kénytelen volt elismerni, hogy ezek a komcsik mégis tudnak valamit. Ha húst meg cukrot termelni nem is.”

„De mondom, nem magyar férfi, aki ilyesmin fennakad, hanem mondjuk német; azok például feltűnő finnyássággal emlékeznek a 36-os berlini olimpia sikereire, mert kényszeresen azon kattognak, hogy azok miféle rendszert erősítettek. Mi meg tudunk örülni a győzelmeinknek és a területszerzéseinknek akkor is, ha egy velejéig rothadt rezsimhez kötődnek, és végül óriási bukás lett a végük. Ennyivel életrevalóbbak vagyunk a németeknél, és ez meg is látszik az életszínvonalunkon.” (…)

„Viszont akkor volna még valami, amiről illene megemlékeznünk. Mint látjuk, a hathárom egy szimbolikus dolog, megfelelően kifejezi, hogy egykor milyen nagyok voltunk. Igazán gyerekjáték kitűzni egy másik gondolatébresztő futballünnepet, még válogathatunk is a dátumok közül. Legyen a holland 8-1? Vagy a román háromnulla? Az egészen dallamos, ha ez követelmény. És full multimédiás élmény, ha hozzávesszük a Bukarestben randalírozó ultrákat: ez a magyar most. Mert ha releváns és fontos és közérdekű, hogy hatvan éve legyőztük Angliát, ha erre büszkék vagyunk, akkor az ellentétét szükségképpen szégyellnünk kell. Nem tehetjük meg, hogy szőnyeg alá söpörjük. Ez a jelenkor, amiben élünk. Szakítsunk időt arra is, amit elkúrtunk, mert ha nem veszünk róla tudomást, akkor így maradunk. Puskás és Hidegkuti régen nincs már köztünk, és mi még mindig velük nyugtatgatjuk magunkat: nincs velünk semmi baj, nagy, sikeres nép vagyunk. Aztán az is egy opció, hogy kezeljük helyén az egészet: Magyarország 1953-ban nem lett jobb hely a hatháromtól, hanem még sokáig elég szar hely volt – három évvel később kitört a forradalom. Most se attól szar, hogy nyolc-egyre kikapunk. És nem lenne jobb attól, ha megvertük volna a románokat. A legsötétebb lumpen talán jóllakna arra az estére a győzelemmel, de másnapra neki is elfogyna a söre. Semmi köze a nemzet semmilyen fontos ügyéhez, hogy konkrétan a fociban hogyan teljesít.”

„Két lehetőség áll előttünk. Elfogadjuk, hogy ez a focidolog fontos, és ezzel beletörődünk, hogy a világ röheje vagyunk, egy elmaradott, vesztes, reménytelen ország, és bármilyen külföldi előtt szégyellnünk kell magunkat, beleértve a montenegróiakat. Egyben belenyugszunk abba, hogy ez már így is marad a belátható jövőben. De akkor tessék zokogni és böjtölni a nyolc-egy nemzeti gyásznapján. A másik, hogy felszabadultan kinevetünk mindenkit, aki szerint lényeges, hol állunk vagy hol álltunk a tabellán. Okosabbak, műveltebbek vagyunk ennél, van ezer más témánk, és van száz másik terület, amire büszkék lehetünk, ott vannak mindjárt a magyar találmányok: hetvenöt éves éppen a golyóstoll, azóta meg feltaláltuk... a Rubik-kockát meg a rezsicsökkentést, na. Különben is, szorgos munkával elérkeztünk oda, hogy kultúrnemzetként van más hobbink a focin kívül. És akkor a holland-magyar évfordulóján elmondhatnánk, hogy mindenki kötöznivaló bolond, aki szerint számít bármit a nyolc-egy. Vagy a hat-három.”

2013. november 25.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Egyesített erővel a nemzetközi jog ellen

Netanjahunak rengeteg dolga lenne otthon, mégis – és a Nemzetközi Büntető Bíróság (ICC) körözése ellenére – >

Tovább

Orbán Viktor vörös szőnyeget terít Netanjahu lábai elé

Ugyanakkor Maya Sion, a jeruzsálemi Héber Egyetem professzora súlyos hibának tartja a látogatást. Mert azzal mindenekelőtt >

Tovább

Szerbia katonai unióról álmodik Magyarországgal

A megfigyelők a két ország együttműködését aggodalommal szemlélik. Vučić és Orbán jó kapcsolatokat ápol Moszkvával. A >

Tovább

Egy szokatlan barátság

A Budapestről, illetve Tel Avivból keltezett összeállítás szokatlan barátságnak nevezi Orbán és Netanjahu viszonyát, bár mint >

Tovább

Vance grönlandi vendégszereplése erkölcsi szempontból téves, stratégiailag pedig katasztrofális

Timothy Snyder a Guardianben azt gondolja, hogy Vance kurta grönlandi vendégszereplése nem csupán erkölcsi szempontból volt >

Tovább

Lázadnak a szerb és török fiatalok, a Nyugat sunyi módon hallgat

Paul Lendvai szerint ugyan a tömegek más és más okból fordultak szembe Ergogannal, illetve Vučić-tyal, de >

Tovább

Netanjahu Budapesten

Szinte az egész világsajtó beszámol arról, hogy a Nemzetközi Büntető Bíróság letartóztatási parancsa ellenére a héten >

Tovább

Az már fasizmus, ami most van Amerikában

Így értékeli a Die Zeitban a Yale Egyetem filozófusa, Jason Stanley, aki éppen ezért két professzor >

Tovább

A hazafiság elve és gyakorlata

Aztán jött Magyar Péter. Ő ugyan senkit nem csábít el más pártoktól, sőt épp az ellenkezőjét >

Tovább

A Signalgate bagatellizálása rosszabb mint maga a botrány

Hogy a Fehér Ház próbálja bagatellizálni a Signalgate-et, az rosszabb, mint az alapbotrány maga, hogy ti. >

Tovább

Miért hirdeti Orbán a szerb nacionalizmust?

A magyar miniszterelnök igyekszik országát közép- és dél-európai regionális hatalomnak beállítani. Emellett az etno-nacionalista nézetek sem >

Tovább

12 pontban az orosz–ukrán háborúról

„Még egy ilyen győzelem, és végképp elveszünk” – mondta állítólag az épeiroszi Pürrhosz király több mint >

Tovább