Ma Péter, Katalin névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Kígyók és skorpiók
Egy magyar színész francia naplója
Bicskei István
Legjobban a kígyóktól féltem. Alattomos jószágok, csendben kúsznak, váratlanul és nagyon gyorsan támadnak, nincs idő a védekezésre.
Kígyók, skorpiók. Azt mondják, az Azúr-part tele van velük. Hát hogy a fenébe ne lenne tele, hiszen az Adria partja is tele van. Tizenöt éves voltam, Mali Lošinjon nyaraltam (édesanyám jóvoltából, aki ott főzött egy szállodában). Rettenetesen beleszerettem egy szőke osztrák leánykába. Gyönyörű, korombeli csitri volt, a családjával nyaralt. Kilométereken át követtem őket a parton. Nyakig bokrok közt rejtőzve lestem, amint mezítelenül napozott távol mindentől, mindenkitől. Kígyók, skorpiók? Ki a Jóisten törődött velük? Tőlem akár a számon is ki-be járhattak volna, anélkül, hogy észrevettem volna, mert a szám tátva maradt a gyönyörtől, a csodálkozástól, a légszomjtól.
Ki a Jóisten törődött az azúr-parti kígyókkal, skorpiókkal? Egyetlen dolog volt fontos: a munka, a film. Film.
„Ne bassz, Ember! Franciába mégy filmezni?!”
„Igen, tudod ez csak próbaforgatás.”
„Ne bassz, Ember! Hű! Ezek után le se szarsz maj’ bennünket!”
„Dehogynem. Vagyis izé. Igen. Azazhogy nem hát. Illetve.”... (Most mit mondjak?)
„Hát, nem is tudsz franciául, faszikám!”
„Nem, de nem is lényeges, mert tudod, ez tulajdonképpen magyar film, illetve magyarul beszélünk. Csak a franciák pénzelik.”
„Ja, hogy magyar, izé, hogy magyarul beszéltek Ja. Az más.”
Igen. Eléggé hihetetlennek tűnik, hogy egy magyarul beszélő produkciót csak franciák pénzeljenek. Kende mesélte később, amikor már együtt iddogáltunk munka után chateauvalloni rezidenciánkban, hogy nem hitt igazán Szkipének, amikor fölhívta telefonon Párizsban. Az egész enyhén szólva is valószínűtlennek tűnt. Elsősorban az, hogy Párizsban az egyik legmenőbb színház vezetője magyar, de az együttes 90 százaléka is. Hősiesen bevallotta, hogy még nem hallott az együttesről, ezért fölöttébb gyanús volt neki, hogy az állam ennyi pénzt fektet be egy próbálkozásba, olyan emberek részvételével, akik filmmel még nem foglalkoztak. De vén filmes róka lévén tudta, hogy azok a munkák jönnek be, amelyek az ember legvadabb álmait is felülmúlják.
Természetesen keserű szájízzel vette tudomásul, hogy valaki rossz tréfát űzött vele, ugyanis a legrészletesebb térképeken sem találta Chateauvallont. De az ösztöne azt súgta, hogy elég őrült vállalkozásról van szó, keresgéljen tovább, mígnem egy régebbi térképen rátalált arra a vézna kis gilisztára, amely Toulonból indult ki és rövid tekergés után Chateauvallonban végződött. Lám, lám. No, Kende, úgy sincs pillanatnyilag életbe vágó sürgős dolgod. Pár száz frank még van a zsebedben, vágj neki!
Így találkoztunk Kende Jánossal, és így kapott a produkció egy kiváló, világszerte elismert operatőrt, akiről nem sokan tudják, hogy marseille-i születésű. Sokszor emlegette, hogy egyedüli operatőr, aki a megszokottal ellentétben Nyugatról Keletre ment.
Nem teszek tehát hányást a szemükre azoknak, akik nemigen hittek, vagy hisznek ebben a produkcióban. Hiszen magam is úgy indultam útnak, hogy kígyókkal és skorpiókkal volt tele az agyam. Tulajdonképpen még tiszteletdíjat sem reméltem. „Ugyan, ki ad pénzt próbaforgatásra?” Több mint tíz filmet forgattam, és tudom, mit jelent pénzt szerezni egy filmhez. Annyira nehéz, hogy magyar filmet csak három-négy évenként forgatnak nálunk. Majdhogynem mindig újra kell tanulni a szakmát. Még szerencse, hogy itt van nekünk ez az egy szem Újvidéki Színházunk. De meddig?! Pedig az mindent elkövet a fennmaradásáért. Nemrégiben még a kisvárdai fesztiválra sem mert elmenni, nehogy irredentizmussal, szeparatizmussal, nacionalizmussal vádolják. (Mint ahogy szokás.) Érdekes, tavaly még nem vádolták. De talán a színház igazgatóját kellene erről faggatni, biztosan többet tudna mondani. Noha, gondolom ő is mindent elkövet, hogy megőrizze az igazgatói székét.
Tehát a pénztelenségről van szó; igaz, az Újvidéki Színházról nem lehet elmondani, hogy rengeteg pénz áll a rendelkezésére. (Ha most valaki azt kérdezi, hogy hova folyik el az a sok pénz itt, a Vajdaságban, illetve Szerbiában, hát annak azt ajánlom, hogy lépjen be a Reformerők Szövetségébe, majd megtudja. Mert azok még meg merik mondani.) Nincs szándékomban politizálni, de amint összehasonlítom, hogy a két országban mekkora figyelmet és pénzt fordítanak a kultúrára, kénytelen vagyok észrevenni az „enyhe” különbséget, és arról igazán nem tehetek, ha ez politizálássá fajul.
No de, vissza Franciaországba! (Istenem, alig várom!) Valahol ott szakadtam el, hogy ki pénzelhet egy próbaforgatást. Nem filozofálgatok sokáig. Volt pénz. Sok. Persze Szkipének (Nagy József) meg kellett dolgoznia ezért, tíz kemény éven keresztül.
Szkipe. Mi a Jóistenen tud annyit vigyorogni? Egyébként a kígyók és skorpiók mellett az úton többször kaptam heves szívdobogást, nem a légzsákok és a jó popójú stewardessektől, ha csak a találkozás pillanatára gondoltam. Szorgalmasan telítődtek a könnyzacskóim, amikor lelki szemeim előtt megjelent a hatalmas Orly repülőtér, irdatlan embertömegével, amint egyenesen Szkipe karjaiba sodor. Igen. Hát repülőtér, az volt, majdnem eltévedtünk. Tömeg azonban nemigen. Mégsem vettük azonnal észre Szkipét. Egyszer csak megszólalt mellettünk szerényen, csendesen, mintha a szabadkai autóbuszról szálltunk volna le Kanizsán, hogy véletlenül összefussunk vele egy szürke hétköznapon: „Szevasztok”. És a vigyor. No meg az elmaradhatatlan Bidiz cigaretta (nem tudom pontosan, hogyan írják helyesen ezt az eukaliptuszlevélből sodort, nagyon erős illatú vékony kis cigarettanevet).
Míg élek így fogok rá emlékezni. Ilyen volt tíz évvel ezelőtt is. Remélem, már nem változik meg. De miért is változna? Mindenki így ismeri Párizsban, Kanizsán és Európa összes nagyobb városában. Rettentően élvezte a forgatást. Az első napon, amikor még Kende nélkül próbáltunk, alighogy lenyomta a kamera indítógombját, már szakadt meg a röhögéstől. Rengeteg energia és féktelen jókedv szorult belé. Azt hiszem, ezek hiányában sohasem született volna meg a Comedia tempio, és a többi előadás.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Orbán és Vučić autokráciájának hasonlóságai és különbségei
Szerbiának sokkal nehezebb dolga lesz. Nemcsak Vučić rendszere miatt, hanem azért is, mert nem nézett szembe >
2x40 millió és közte egy kis apróság
Orbán Viktornak 2005-ben, immár nem miniszterelnökként, egy különös mondat hagyta el a száját Friderikusz Sándor A >
MAGYAR PÉTER ÉS DEÁK FERENC
Magyar Péter eddigi politikai művét hasonlítgatták már sok mindenhez, de egyvalamihez nem. Ahhoz a korhoz, személyhez, >
Az ember, aki ott sem volt - Szijjártó a Telexen
Ez az interjú szánalmas vergődés volt, az elemi önreflexió teljes hiánya. Felmerül a kérdés, hogy miért >
Lehet-e, legyen-e jövője a Fidesznek?
Antall József emlékezetes szavai, „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”, valóra váltak, Magyar Péter forradalmat csinált és győzelemre >
Orbán Viktor felépített egy „propagandagépezetet”. Magyarország következő vezetőjének le kell azt bontania
A propagandarendszer lebontása időigényes lesz. A Tisza kétharmados többséggel visszafordíthatja a jogi változtatásokat, de a magánmédia >
Mit várok a Tisza kormánytól?
A kétharmados felhatalmazást, az erős mandátumot azért kapta a kormány a választóktól, hogy a szükséges jogi >
Orbán korszaka egy szempillantás alatt véget ért, és Magyarország következő miniszterelnöke egy sietős ember
Pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének hivatalából magas szintű delegáció érkezett Budapestre informális >
Végre
Megtörtént a felszabadulás, forradalom zajlik, a rendszer végre megváltozhat. Magyar Péter történelmi érdeme, hogy elindította a >
Egy örömteli Budapesten, a populisták veresége után egy példátlan átmenet lehetőségét láttam
Mindenekelőtt azonban ott van az a felbecsülhetetlen értékű lehetőség, hogy megmutassuk: létezik kiút a mély populizmusból. >
Mit jelent Orbán veresége a világ többi része számára
A választás geopolitikai következményei is jelentősek lehetnek. Orbán alatt Magyarország többször megvétózta az Ukrajnának szánt segélyeket >
„Soha nem voltunk barátok”
„Ha Vlagyimir Putyin felhív, felveszem” – mondta. „Ha beszélnénk, elmondhatnám neki, hogy jó lenne négy év >