Ma Áron, Ferenc névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Jawohl
Öreg Dezső
Mondta szépen a német kancellár, hogy Belgrádnak fel kell számolnia a Koszovóban működő párhuzamos intézményeket. Nem most, még akkor, amikor Boris Tadić volt Szerbia erős embere. Lehetetlen, hogy nem értették meg Angela Merkel szavait, de akkor, az akkori erőviszonyok közepette más volt a prioritás. Mint korábban annyiszor. Nem is lett belőle uniós csatlakozási tárgyalások kezdési dátuma. Pedig milyen jól jött volna. De ugye, az akkori hatalom azzal a jelszóval uralkodott, került kormányzási pozícióba, hogy „Koszovó is, Európai Unió is”. Meg valamiféle párhuzamos vágányokról beszélt nekünk – egy ideig –, amelyeken egymás mellett halad a koszovói meg az uniós csatlakozási szerelvény. Aztán jött a váltókezelő, és ezeket a szerelvényeket egy vágányra terelte. Most folyik az összekapcsolásuk. Hogy egy kompozícióként haladjanak – haladjon. Aztán majdcsak eléri a végállomást. Hogy mikor, az természetesen azon múlik, hogy a lassúbb mennyire engedi. Mindig a leglassúbb vagon az, amelyik meghatározza egy szerelvény haladásának a gyorsaságát.
Most azt mondta ugyanaz a német kancellár – a következő is ezt az álláspontot képviseli majd – remélhetőleg ez is világos itt mindenki előtt, tehát azt monda Németország miniszterelnöke, hogy Szerbia januárban kezdhetné meg a csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval, azt követően, hogy a(z akkor már)
28-ak állam- és kormányfői decemberben megerősítik: Koszovóban alkalmazzák a brüsszeli megállapodást. Kétségtelen, hogy az utóbbi hónapokban Belgrád és Pristina határozott haladást ért el a kapcsolatok normalizálásában. Az is kétségtelen, hogy az egyezményt vére kell hajtani – szögezte le a kancellár a Bundestag csütörtöki ülésén. A folyamat nem állhat le, Szerbia uniós csatlakozásáig teljesem rendezni kell a Koszovóval való kapcsolatokat. Magyarán Szerbiának addig így vagy úgy, de el kell ismernie új déli szomszédjának a függetlenségét. Mert a német parlament feltételei között szerepel az is, hogy Belgrádnak szerződésben kell kötelezettséget vállalnia arra, hogy a csatlakozás után nem fogja akadályozni Pristina uniós közeledését. Ami, ugye, mégiscsak valamiféle írásos elismerés lesz, még akkor is, ha ezt itt másképp nevezik. Mert az Unióba csak független államok léphetnek be. Addig azonban még sok víz lefolyik a Dunán meg az Ibaron is. Az utóbbin decemberig meg kellene nyitni azt a hidat, amely már évek óta nem összeköti, hanem elválasztja Kosovska Mitrovica északi, szerblakta és déli, albán részét. Az ottani szerbek által emelt torlaszok révén. Nem lesz ez sem egyszerű, mint annyi más ennek a brüsszeli megállapodásnak az érvényesítése során. Persze Belgrádnak azért vannak eszközei, amelyekkel kezelni tudja, tudná az észak-koszovói nemzettársak viselkedését. Alkalmazásuk esetén azonban kiszámíthatatlanná, ellenőrizhetetlenné is válhatnak az események.
De térjünk vissza a berlini-brüsszeli reagáláshoz. Mit is üzent az ilyen döntéssel Európa? Először is azt, hogy Belgrád, tekintet nélkül az elmúlt év eredményeire, még mindig nem nyerte el a föltétlen bizalmat. Az utóbbi 2 évtizedben a világ megtanulta a leckét. Európának vannak olyan részei, amelyekben nem az adott szóra, hanem a tettekre kell figyelni. Az egyik ilyen bizonyítottan a kontinens délkeleti része. Nem csak Szerbiára vonatkozik ez. Elég, ha a görögországi állapotokra gondolunk, ahonnan hamis jelentések érkeztek Brüsszelbe. Románia, Bulgária esetében sem úgy zajlik minden, ahogyan azt annak idején elképzelték. Ilyen az, amikor a politika erősebb a nehézkes, de jól átgondolt szabályoknál. De maradjunk Szerbiánál. Olyan állam, amelyben problémák vannak, ugyancsak nemkívánatos az Unióban. Ciprus esete, az ottani görög-török viszályból eredő nehézség elegendő figyelmeztetés. És még valami. Itthon is akad tennivaló, olyan, amelynek az elvégzése nélkül csak sóvároghatunk meg elégedetlenkedhetünk. Az egyik az igazságügy reformja. De ide sorolják a kisebbségvédelmet, a befektetők biztonságának és nem utolsó sorban a sajtószabadságnak a szavatolását. Lesz itt még dolog! Jawohl!
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Szerbia katonai unióról álmodik Magyarországgal
A megfigyelők a két ország együttműködését aggodalommal szemlélik. Vučić és Orbán jó kapcsolatokat ápol Moszkvával. A >
Egy szokatlan barátság
A Budapestről, illetve Tel Avivból keltezett összeállítás szokatlan barátságnak nevezi Orbán és Netanjahu viszonyát, bár mint >
Vance grönlandi vendégszereplése erkölcsi szempontból téves, stratégiailag pedig katasztrofális
Timothy Snyder a Guardianben azt gondolja, hogy Vance kurta grönlandi vendégszereplése nem csupán erkölcsi szempontból volt >
Lázadnak a szerb és török fiatalok, a Nyugat sunyi módon hallgat
Paul Lendvai szerint ugyan a tömegek más és más okból fordultak szembe Ergogannal, illetve Vučić-tyal, de >
Netanjahu Budapesten
Szinte az egész világsajtó beszámol arról, hogy a Nemzetközi Büntető Bíróság letartóztatási parancsa ellenére a héten >
Az már fasizmus, ami most van Amerikában
Így értékeli a Die Zeitban a Yale Egyetem filozófusa, Jason Stanley, aki éppen ezért két professzor >
A hazafiság elve és gyakorlata
Aztán jött Magyar Péter. Ő ugyan senkit nem csábít el más pártoktól, sőt épp az ellenkezőjét >
A Signalgate bagatellizálása rosszabb mint maga a botrány
Hogy a Fehér Ház próbálja bagatellizálni a Signalgate-et, az rosszabb, mint az alapbotrány maga, hogy ti. >
Miért hirdeti Orbán a szerb nacionalizmust?
A magyar miniszterelnök igyekszik országát közép- és dél-európai regionális hatalomnak beállítani. Emellett az etno-nacionalista nézetek sem >
12 pontban az orosz–ukrán háborúról
„Még egy ilyen győzelem, és végképp elveszünk” – mondta állítólag az épeiroszi Pürrhosz király több mint >
Trump a végén sírni fog, de nem csak ő
Chris Patten azt jósolja, hogy Trump politikája nagy szenvedést hoz az egész világra, megtépázza Amerika tekintélyét. >
A Trump-kormányzat részéről az ostobaság jelenti a legnagyobb veszedelmet
A hutik elleni támadásról napvilágot látott részletek teljes hozzá nem értésről és nagyképűségről tanúskodnak, és ez >