Ma Kelemen, Klementina, Kolumbán névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Elszámoltatás
Öreg Dezső
Két dolog érdekelne igazán a leggazdagabb szerb üzletember letartóztatása kapcsán. Az egyik, hogy mennyire igazságszolgáltatási, bírósági, rendőrségi ügy, vagy inkább politikai leszámolás. A másik, hogy mindettől jobb lesz-e az itteni ember holnapja vagy holnaputánja.
A válasz bizonyára mindkettőre csak felemás lehet. Az első esetében az lenne a jó, ha a most kétségkívül politikai indítékokból megkezdett akció, amelyet akár a korrupció elleni hadjáratnak is tarthatunk – van aki annak nevezi – valóban azzá nőné ki magát. Mondjuk egy állandó harccá, amelyet nyilván sohasem lehet lezárni. Igénnyé, társadalmi igénnyé, amely kötelezné a következő meg a rákövetkező politikai garnitúrákat. Ez lenne a szemlélet– a mentalitásváltás a szerbiai társadalomban. Kemény dió. Mert ehhez először a politikusoknak kellene szemléletet, mentalitást váltaniuk. Mindenek előtt a kormány első alelnökének, aki jelenleg minden kimutatás szerint az ország legnépszerűbb politikusa. Fej-fej mellett a miniszterelnökkel. Az előbbi az igazság bajnokaként, a másik az európai út építőjeként érdemelte ki a nagyarányú támogatottságot. Talán. Ez a talán a kormányfőre vonatkozik inkább, akinek a felmérések szerint egyáltalán nem ártanak a koszovói miniszterelnökkel való megbeszélések. Ki hitte volna. Bár Szerbiában mindig is felnéztek arra, aki bátornak mutatkozott. Amíg nem csináltak belőle árulót. Ahhoz viszont egy rivális is kell. Ilyen egyelőre nem áll elő nyilvánosan. Legalábbis még nem. Az igazság bajnokának, tehát a kormányfő első helyettesének, hadügyminiszternek, a titkosszolgálatok urának viszont nagyon oda kell figyelnie, hogy ez a harc, háború ne váljon öncélúvá. Hogy ne a népszerűség növelésére váltsa apróra, hanem rendszert teremtsen belőle. Jogilag fenntartható rendszert. Legalább addig, amíg nem történik meg az előbb emlegetett szemlélet- mentalitásváltás. Jó, megelégednénk azzal is, ha csak beindulna a folyamat. Mert az ilyesmihez azért idő kell. Hosszabb, mint egy vagy akár két választási ciklus.
Ahhoz viszont jóval kevesebb időre lesz szükség, hogy a nép, a plebsz felfogja, hogy egy vagy akár száz letartóztatás, kihallgatás, esetleges ítélet nem elegendő arra, hogy máról-holnapra megváltozzon az élet Szerbiában. Merthogy akár politikai leszámolásról, akár őszinte, a jogállam szabályai szerinti eljárásról van szó, az élet megy tovább, holnap ismét kicsi lesz a fizetése, azoknak, akik kapnak. Holnapután rádöbben mindenki, aki most az államnak az egyén, történetesen a leggazdagabb szerbiai egyén fölötti győzelmét ünnepli, hogy Miroslav Mišković és a többi mágnás dollár-, euró- és dinár milliárdjaiból neki egy euró, egy dinár sem jut. Sőt még az államkassza sem igen számíthat pénzre a korrupciós perekből. Mert azért azok sokáig el fognak húzódni. Nehezen bizonyítható vádakat kell igazolni, jól fizetett, harcedzett ügyvédek hadával kell megvívni a csatát. De ez az állam, az ügyészség, a bíróságok gondja lesz. Rólunk, egyszerű emberekről a kormány gondoskodik majd. Abból és annyival, amennyit ki tud venni a zsebünkből. Vagy abból, amit még el lehet adni ebben az országban. Maradt még egy-két nagy rendszer, amiből pénzt lehetne csinálni. Nem biztos, hogy a korrupció, a politika és a törvénytelen vagyonosodás összefonódásának leleplezése, a törvénytelenül meggazdagodott személyek feletti törvénykezés ideje a legalkalmasabb az újabb privatizációkra.
Marad tehát a rendszerváltozást általában követő elégedetlenség, a magántőke kíméletlenül kizsákmányoló módszere és a gazdagok meg az állam harca melletti szurkolás. Föltéve, ha komoly a szándék a hatalom részéről. Lehet, hogy azzal is meg lehet majd nyugtatni a jobb sorsra vágyó és váró polgárt, ha azt tapasztalja, tényleg megszűnt a hatalom és a nagytőke közötti végzetes kapcsolat. Ezzel csak az a gond, hogy a szenvedély éltette ezt a szerelmet. A kölcsönös érdek szenvedélye. Nehéz ellene harcolni, még nehezebb legyőzni.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Putyin nem csak a Nyugatot próbálja figyelmeztetni
Az hangsebességnél gyorsabb rakéta kilövésével Putyin nem csupán a Nyugatot próbálta figyelmeztetni, hanem saját népének is >
A gyűlölet mint hiány
Vajon mitől lesz valaki éppen palesztinpárti a Közel-Kelettől ezer kilométerekre? És ők miért veszik készpénznek az >
Mi van, ha bukik?
Várható-e, hogy a választások eredményétől függetlenül kilenc, tizenkettő, akárhány évre kinevezett pártcselédek és -kreatúrák udvarias meghajlással >
Az EU bővítése és Oroszország
Mindebből az EU számára több következtetés adódik. Az orosz befolyás ellensúlyozása érdekében továbbra is törekednie kell >
Vizsgáznak Európában a liberális értékek, mert erősödik az antiszemitizmus
Az Economist szerint ez a legrégebbi csapás a földrészen. Sajnálatos módon visszatér az a fajta türelmetlenség, >
Elon Musk egyszerre jelent lehetőséget és veszélyt – Trump fő rombolójaként
Ezt rögzíti az Economist szerkesztőségi véleménye. Merthogy a milliárdos az amerikai kormányzatot célozta meg és így >
Hogyan készül Orbán a választásra
Magyarországon csak két év múlva lesz a választás, de Orbán Viktor már jó előre gondoskodik arról, >
Lehet, hogy Európának éppen Trumpra van szüksége
Azért, mert magának kell olyan gondokat megoldania, mint az euróövezet gazdasági stagnálása, valamint a földrész biztonsága. >
Biden döntését Putyin meg fogja torolni
Simon Tisdall u Guardianben úgy ítéli meg: igen nagy horderejű Ukrajna számára, hogy Biden az utolsó >
Rövid út vezethet keletre
Arra kell számítani, hogy Trump alatt az ország egoista birodalom lesz, ám ennélfogva szétesik a szabályokra >
Putyin, Hszi és Trump, vagyis a barbárok már Európai kapuján dörömbölnek
Simon Tisdall a Guardianben arra figyelmeztet, hogy Putyin, Hszi és Trump, vagyis a barbárok már Európai >
A tervezett kinevezésekkel Trump egyértelműen elárulja, miként akarja irányítani az országot
Ezt fejti ki a Guardian kommentátora, Jonathan Freedland. A névsort úgy válogatta össze, hogy az is >