2020. július 12. vasárnap
Ma Izabella, Dalma, Eleonóra névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Rádióhír

szellemi óriások találkozásáról

Boros Zoltán (Zágráb)
Boros Zoltán (Zágráb)
Rádióhír
Ruđer Bošković

A Horvát Rádió egyes programja reggeli mozaikműsorának tudományokkal foglalkozó részében hangzott el a napokban.

A Ruđer Bošković nevét viselő zágrábi kutatóintézet főmunkatársa, Szkala Károly volt a műsor vendége. A szabadkai születésű Szkala Károly, egyetemi tanár, a tudományok doktora, az elektrotechnikai és kibernetikai kutatóközpont vezetője. A beszélgetés egyetlen témája Ruđer Bošković és Nikola Tesla egymásra hatásáról (szinergiájáról) szóló szimpozion és e két szellemi óriás újbóli találkozásának elősegítése volt. Habár a két tudós élete között 150 év differencia van, találkozásuk mégis lehetséges. Szobrok formájában. A tanár úr elmesélte (szavai lejtésén a magyar nyelv akcentusával), hogy Nikola Tesla szobrát Ivan Meštrović, a szobrászat világhírű „nagymestere” alkotta. 1956-ban fölajánlotta Ivan Supek akadémikusnak, aki Werner Heisenberg munkatársa és a Ruđer Bošković Kutatóintézet megalapítója volt, hogy szívesen elkészíti a líkai származású föltaláló géniusz márványszobrát, ha az, az Intézet kertjében, a már álló Bošković szobrával társaságban nyer elhelyezést. Így is lőn, a szobor elkészült, néhány viharos évtizedet tudunk magunk mögött, s Nikola Tesla kőből faragott mása még ma is a Teslina és a Gajeva utcák sarkán rostokol, várva méltó és az alkotó által megálmodott helyének elfoglalására (itt félve jegyzem meg, hogy Bošković dalmáciai horvát nemzetiségű, míg Tesla egy pravoszláv pap fia volt).

Tesla és Meštrović többször találkoztak New Yorkban, a múlt század első harmadában, s valószínű, hogy kölcsönösen nagyra tartották egymás munkásságát. Ugyanúgy Tesla is fejet  hajtott Bošković  életműve előtt és az adoma szerint  néhány műtermi fényképen Bošković A természettudományok filozófiája című munkáját tartja kezében.

Az említett két szobor a Mester elképzelése szerint oly mód lett volna az Intézet parkjában elhelyezve, hogy egy bizonyos nézőpontból úgy tűnjön, mintha a két gondolkodó tekintete valahol a föld felszínén találkozna (természettudósok lévén, nem nézhetnek fohászkodva az ég felé). Szkala professzor szavai szerint Teslának Bošković nagy ihletője volt, ahogyan Tesla is mérföldköve az elektroenergetika és informatika fejlődésének. 1943-ban bekövetkezett halála után, a megkésve érkező  amerikai bírósági döntés szerint a rádióhullámok fölfedezésének szabadalma őt, nem pedig Marconit illeti meg. Sajnos, Nobel-díjakat eddig még nem vontak vissza.

Nikola Tesla találmányának köszönhető a háromfázisú váltóáramon alapuló elektroenergetikai hálózatok életünk „mozgatórugói”.

A közhellyé vált újszövetségi szentencia szerint senki sem lehet próféta saját hazájában. Ennek megfelelően Bošković Európa-szerte, Tesla Budapesten át, párizsi ajánlólevéllel a zsebében, Meštrović pedig meghívásnak eleget téve az Újvilágban keresték az érvényesülést. Szkala Károly pedig a Délvidékről származik.

Jó dolog ilyen szellemi kiválóságok árnyékában meghúzódni.

2012. december 16.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A demokrácia alkonya

Professzorok, szerkesztők, a civil társadalom vezetői hanyatt estek a populista tekintélyelvűség előtt, sőt, együttműködtek azzal. Esettanulmányban >

Tovább

Orbán á la Trump

Annak idején liberálisként és istentagadóként indult, de azután rájött, hogy a vallás politikai hasznot hozhat számára. >

Tovább

Merkel és a populisták

A képviselők úgy vették, hogy szavai támadást jelentenek Trump és Johnson, vagyis azok ellen, akik nem >

Tovább

A világ esik szét amíg az USA visszavonul

A liberális demokráciáknak nincs esélyük, hogy ellensúlyt képezzenek bizonyos területeken Pekinggel szemben, de egyben együtt is >

Tovább

Soros befolyása

A filantróp Soros kora előtt jár, hiszen rájött, mekkora gondok feszítik a világot. Lásd a kelet-európai >

Tovább

Von der Leyen Horvátországban kampányolt

A Bizottság szóvivője ugyan kifejtette, hogy a politikus személyes véleményét mondta el a Néppárt által szervezett >

Tovább

A HDZ győzött, a lengyelek meg még mindig a körmüket rágják

Sokaknak elnyerte a tetszését Plenković miniszterelnök mérsékelt vezetési stílusa mutat rá az Oxfordi Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok >

Tovább

Erkölcsi tisztaság kontra Koszovó?

A szerb elnök szerint országa számára Koszovó függetlensége nem lehet fontosabb, mint az értékek, az erkölcsi >

Tovább

Londoni levél – A „hazai hivatal”

Az itteni belügyminisztériumot 1782 óta Home Office-nak hívják, a kitöltendő kérdőívem fejlécében is ez volt. Tárgyilagos >

Tovább

A szélsőjobb királycsináló lehet Horvátországban

Egy zágrábi történész arra figyelmeztet, hogy az ország az eddiginél sokkal közelebb kerülhet a populista, a >

Tovább

Az orosz bénultság

Megint divatba jöttek az üres politikai rituálék, akárcsak a Brezsnyev-érában. De a hasonlóság vonatkozik arra is, >

Tovább

Asselborn: Magyarországnak semmi keresnivalója az Európai Tanácsban

A magyar modell már nem demokratikus, élesen elüt a nyugati értékkánontól. Jean Asselborn, aki ádáz ellenfele >

Tovább