2020. április 4. szombat
Ma Izidor névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Rádióhír

szellemi óriások találkozásáról

Boros Zoltán (Zágráb)
Boros Zoltán (Zágráb)
Rádióhír
Ruđer Bošković

A Horvát Rádió egyes programja reggeli mozaikműsorának tudományokkal foglalkozó részében hangzott el a napokban.

A Ruđer Bošković nevét viselő zágrábi kutatóintézet főmunkatársa, Szkala Károly volt a műsor vendége. A szabadkai születésű Szkala Károly, egyetemi tanár, a tudományok doktora, az elektrotechnikai és kibernetikai kutatóközpont vezetője. A beszélgetés egyetlen témája Ruđer Bošković és Nikola Tesla egymásra hatásáról (szinergiájáról) szóló szimpozion és e két szellemi óriás újbóli találkozásának elősegítése volt. Habár a két tudós élete között 150 év differencia van, találkozásuk mégis lehetséges. Szobrok formájában. A tanár úr elmesélte (szavai lejtésén a magyar nyelv akcentusával), hogy Nikola Tesla szobrát Ivan Meštrović, a szobrászat világhírű „nagymestere” alkotta. 1956-ban fölajánlotta Ivan Supek akadémikusnak, aki Werner Heisenberg munkatársa és a Ruđer Bošković Kutatóintézet megalapítója volt, hogy szívesen elkészíti a líkai származású föltaláló géniusz márványszobrát, ha az, az Intézet kertjében, a már álló Bošković szobrával társaságban nyer elhelyezést. Így is lőn, a szobor elkészült, néhány viharos évtizedet tudunk magunk mögött, s Nikola Tesla kőből faragott mása még ma is a Teslina és a Gajeva utcák sarkán rostokol, várva méltó és az alkotó által megálmodott helyének elfoglalására (itt félve jegyzem meg, hogy Bošković dalmáciai horvát nemzetiségű, míg Tesla egy pravoszláv pap fia volt).

Tesla és Meštrović többször találkoztak New Yorkban, a múlt század első harmadában, s valószínű, hogy kölcsönösen nagyra tartották egymás munkásságát. Ugyanúgy Tesla is fejet  hajtott Bošković  életműve előtt és az adoma szerint  néhány műtermi fényképen Bošković A természettudományok filozófiája című munkáját tartja kezében.

Az említett két szobor a Mester elképzelése szerint oly mód lett volna az Intézet parkjában elhelyezve, hogy egy bizonyos nézőpontból úgy tűnjön, mintha a két gondolkodó tekintete valahol a föld felszínén találkozna (természettudósok lévén, nem nézhetnek fohászkodva az ég felé). Szkala professzor szavai szerint Teslának Bošković nagy ihletője volt, ahogyan Tesla is mérföldköve az elektroenergetika és informatika fejlődésének. 1943-ban bekövetkezett halála után, a megkésve érkező  amerikai bírósági döntés szerint a rádióhullámok fölfedezésének szabadalma őt, nem pedig Marconit illeti meg. Sajnos, Nobel-díjakat eddig még nem vontak vissza.

Nikola Tesla találmányának köszönhető a háromfázisú váltóáramon alapuló elektroenergetikai hálózatok életünk „mozgatórugói”.

A közhellyé vált újszövetségi szentencia szerint senki sem lehet próféta saját hazájában. Ennek megfelelően Bošković Európa-szerte, Tesla Budapesten át, párizsi ajánlólevéllel a zsebében, Meštrović pedig meghívásnak eleget téve az Újvilágban keresték az érvényesülést. Szkala Károly pedig a Délvidékről származik.

Jó dolog ilyen szellemi kiválóságok árnyékában meghúzódni.

2012. december 16.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Londoni levél - A hibernáló metró

A lakásunk egy tágas parkra néz, nagy pázsittal. Senki. Pedig Angliára az a jellemző, hogy amint >

Tovább

A Fidesz Waterlooja

A magyar kormány nagyon túllőtt a célon. Arra számított, a koronavírus tombolása közepette senki sem figyel >

Tovább

Az EU tehetetlen a zsebdiktátorral szemben

Az unió nélkül Magyarország egészen más volna. Hála a sokmilliárdos támogatásnak a gazdaság virágzik, az életszínvonal >

Tovább

Egy ravasz, de gátlástalan kalandor

Az elmúlt 10 évben csaknem egymillió magyar fordított hátat országának, amelyet visszataszít a múltba egy ravasz, >

Tovább

Orbán mint a Bond-filmek gonosztevője

A mázli sokat segített neki. Magyarország kicsi, az EU-nak sokkal fontosabb, hogy a 40 milliós Lengyelországban >

Tovább

Az autokraták titokban imádják a világjárványt

Orbántól Kaczynskiig azért imádják, mert az a háborúhoz hasonlóan rendkívüli intézkedéseket igényel, beleértve a szabadságjogok korlátozását. >

Tovább

Nyugi!

Senkit nem visznek el, senkiért nem jön a fekete autó, és senkit nem hurcolnak be egy >

Tovább

Spiegel: Orbán Viktor – Európa szégyene

Így értékeli a lap, hogy az unió kellős közepén egy kvázi diktatúra jött létre. A kormányfő >

Tovább

Az eltűnt vírus nyomában

A pontos válasz tehát az, hogy nem tudjuk, mi történik éppen Vuhanban, de sejthetjük, hogy a >

Tovább

Mától partvonalon a kritikai hang és az ellenzék Magyarországon

Működő demokráciákban az úgy szokott lenni, hogy ha egy politikus rendkívüli felhatalmazást kér, és ha megkapja, >

Tovább

A vírus: háború és béke

A vírus korába értünk. A világjárvány a világháború utáni legsúlyosabb esemény. Érinti az egész emberiséget. Egyszerre >

Tovább

Újra előkerült a diktátor elnevezés

A kormányfő erős és szuverén kríziskezelőnek akar látszani a választói előtt. Sok jel utal arra, hogy >

Tovább