Ma Angéla, Petronella névnap van.
Fiók
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Végei László a délvidéki helyzetről
Értelmiség a periférián
Nincs mit szépíteni: a Vajdaságban egypártrendszer működik
Vajdasági írok és újságírók nemrégiben kísérletet tettek az egykori hetilap, a Napló szellemiségének feltámasztására: egy olyan közösségben próbálnak kulturális alternatívát nyújtani, ahol nincs önálló magyar értelmiség, egypártrendszer működik, a lakosság érintkezési felületei minimálisra csökkentek. A választási eredményről, Orbán Viktor vajdasági politikai szerepléséről és a közösségi terek újranyitásáról beszélgetett Végei László íróval a 168 Óra mai számában Herskovits Eszter, amit a hetilap jóváhagyásával közlünk.
– Az előrehozott választások második fordulójában a Szerb Haladó Párt jelöltje győzött, szűk három százalékkal előzte meg az eddigi elnököt, a Demokrata Párt vezetőjét. Milyen következményekkel járhat ez az eredmény?
- Beláthatatlanok a következmények. Ugyanis hiába a Szerb Haladó Párt a legerősebb, a pártalkukból jól látszik: nem tud kormánytöbbségei kialakítani. Erre csak a Demokrata Párt és koalíciós partnerei képesek. De nyilvánvaló az is, hogy ez a kormány nagyon heterogén és ingatag lesz. Elemzők zűrzavaros időket és görög forgatókönyvet vizionálnak Szerbiában. A kiút a nagykoalíció lenne, ám egy ilyenfajta kiegyezésre nem sok az esély. Az ország tehát patthelyzetbe került, és csak egy dolog biztos: Szerbiára nehéz napok várnak.
– Ami a magyar szavazókat illeti, az ön egyik írását idézve: nagy zavarodottság támadt a bácskai rónán. Ugyanis a választások előtt egy hónappal Orbán Viktor ígéretet tett, hogy kampányolni fog a VMSZ mellett.
– Hogy még pontosabb legyek: akkora zavar keletkezett, hogy négy párt, amely korábban a VMSZ ellenében Magyar Fordulat néven koalícióra készült, Orbán Viktor közbelépésének hírére lemondott a szövetség tervéről. Pedig a kis pártoknak nem nehéz megtalálniuk a közös hangot: mindegyik jobboldaliként definiálja magát, és jobboldali szlogenekkel kampányol. Az anyaországi politika is meghatározó a helyi vezetők számára. Itt egy jobbikos párt kivételével mindegyik a Fideszhez húz, azt tartja mintaképnek. Vannak „ősfideszesek” is, akik húsz éve lelkesen kampányolnak Orbánék mellett.
– És most – az ön szavaival élve – összezavarodtak?
– Természetesen. Két évtized után hirtelen Orbán ellen kellett kampányolniuk. Kibillentek a korábbi egyensúlyból: az egyik kis párt épphogy túlélte a választásokat, miután a vezetői szabályosan sokkot kaptak. Egyébként nemcsak a kis pártok szerepeltek rosszabbul, mint négy éve. A magyar miniszterelnök által támogatott VMSZ is jelentősen veszített szavazói bázisából. De nem állítom, hogy van összefüggés az anyaországi közbelépés, a felbomló koalíció és a szokatlanul gyenge választási eredmények között. Nem tudhatjuk, milyen eredmény született volna Orbán felbukkanása nélkül.
– A választások után néhány nappal Pásztor István bejelentette, hogy harmincezer szavazatot loptak el a pártjától. Mi lehet a háttérben: választási csalás, vagy a pártvezető próbálkozása, hogy a gyenge szereplést kimagyarázza?
– Tény: mindenütt, de mifelénk különösen „divatos” lopásra hivatkozni, ha egy párt jelentősen kevesebb szavazatot kap a vártnál. De harmincezer vokssal már nem illik csak úgy vagdalkozni. Ilyen magas szám legalábbis gyanúra ad okot, hogy van alapja a bejelentésnek. Nyilvánvalóan ki kell vizsgálni az esetet, mert ha igaz. Szerbia történetének legnagyobb választási csalásáról van szó.
– Visszatérve a fogyatkozó kis pártokra: mi lesz velük? Eltűnhetnek?
- Szerencsére úgy látszik, ez a veszély nem áll fenn. Minden jel szerint a magyar közösségben még megvan az igény a többségi pártoktól eltérő politikai képviseletre is. Ugyanakkor tény az is, hogy a Bánság és a Bácska vidéke lassan saját politikai háló nélkül marad. Előbb-utóbb az itt élő aktív kisebbségiek csak a többségi pártokban folytathatják politikai tevékenységüket.
– Tudható, hogy melyikben?
– Minden felmérés azt mutatja: épp az inkább baloldali Demokrata Párt népszerűsége egyre nagyobb a magyarok körében. És a párt is mindent elkövet, hogy a magyar kisebbség kedvében járjon. Előszeretettel csábítja az értelmiségi középosztályt: pozíciókat ajánlanak fel a kisebbségi ügyvédeknek, orvosoknak és mérnököknek. Emellett a Demokrata Párt szavazta meg anno a nemzeti tanácsokról szóló törvényt, amely nagyfokú önrendelkezést biztosít a kisebbségek számára az identitás kérdéseiben, illetve az oktatás, a kultúra és a nyelv területén.
– Csakhogy ismert: ez az önrendelkezés nem egyenlő az önállóssággal, mivel a kisebbségeket érintő kérdésekben kizárólag a Fidesz testvérpártjának, a Vajdasági Magyarok Szövetségének van döntő szava.
– Nincs mit szépíteni: a Vajdaságban egypártrendszer működik. A VMSZ által működtetett Magyar Nemzeti Tanács teljes kontroll alatt tartja a helyi értelmiséget. Kinevezi a média vezetőit, uralja a hivatalos kulturális tereket, többek közt a színházakat is. Nem látok esélyt arra, hogy a közeljövőben ez megváltozzék.
– Írta is egyik cikkében: gyakorlatilag nincs a Vajdaságban önálló magyar értelmiség. Diktatórikus viszonyok között nehezen bontakozik ki a szabad gondolkodás.
– Ez igaz, de nemcsak a VMSZ egyeduralma miatt alakult így. Száz évvel korábban sem volt ez másképp. 1918 előtt a Vajdaságban harmincezer szerb és tizennyolcezer magyar élt. Mégsem volt magyar kulturális élet. A fővárosi politikai elit perifériának tartotta a Délvidéket, és úgy gondolta, elegendő a budapesti értelmiséget és kultúrát támogatni. Eközben a szerbek minden eszközzel az értelmiségük mellett álltak. Íróik mindegyikét például gazdag újvidéki kereskedők támogatták. Az elmúlt száz évben gyakorlatilag nem történt előrelépés ezen a téren. Nemrégiben olvastam a Frankfurter Allgemeine Zeitung cikkét, amelyben Bettina Hartz írónő arról elmélkedik: a Vajdaságban egyre sűrűbb kulturális fesztiválokról rendre kimarad az autentikus újvidéki magyar szín.
– Mennyiben tud ezen változtatni a Napló-kör – ha egyáltalán a változtatás a cél?
– Alapvetően azért alakultunk, hogy egy kicsit újraindítsuk a párbeszédet a vajdasági magyarok között. Az államszocializmus idején még jól működtek a közösségi terek – Tito igencsak rugalmas volt ezen a téren –, de mára elhaltak. Itt, Délvidéken gyakorlatilag teljes az elszigetelődés a magyarok között, ezen szeretnénk valamelyest oldani.
– A visszajelzések alapján hogy látja: van igény a közösségi terek újranyitására?
– A helyiek szemlátomást szomjazzák ezeket a kulturális együttléteket. Eddig három településről jeleztek vissza, hogy szívesen látnának minket kávéházi beszélgetésekre, irodalmi felolvasóestekre. Idősek és fiatalok egyaránt érdeklődnek. Sőt, a pártlapok is felfigyeltek ránk.
– Gondolom, nem az érdemeiket ecsetelték hosszan.
– Nem egészen. Még el sem kezdtük a tényleges tevékenységünket, már támadtak. Leginkább azzal vádoltak, hogy behoztuk a Vajdaságba a liberalizmust.
– Igazuk volt?
– Pártfüggetlen mozgalom vagyunk, elsősorban kulturális érdeklődéssel.
– Mégis mindjárt a megalakulásuk után politikai közleményt adtak ki.
– Vannak olyan közügyek, amelyekben elengedhetetlennek érezzük a politikai állásfoglalást. A legutóbbi választások eredménye is ilyen. A közleményben sajnálatunkat fejeztük ki a magyar pártok rossz szereplése miatt. A magyarság bástyájának is nevezett Szabadka már négy éve elesett. A Magyar Nemzeti Tanács választásakor a magyarok huszonnyolc százaléka szavazott. A legutóbbi választásokon pedig egyértelművé vált a trend. Egyre erősebb a megosztottság, a széthúzás a Vajdaságban. És amíg az egypártrendszer fennmarad, addig ez a folyamat nem visszafordítható.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
The Times: Belgrád hátba támadja Moszkvát
Oroszország roppant mód zokon vette, hogy kiderült, különleges partnerség ide vagy oda, Szerbia harceszközöket szállított Ukrajnának. >
Brüsszel harcol Orbán ellen
De már megint a magyar politikustól függ, lesznek-e további kemény szankciók Oroszország ellen. A kormányfő odahaza >
A második világháború örökre megváltoztatta Budapestet
A magyar fővárosban jelenleg ugyanaz játszódik le, mint a 2. világháború idején: alantas, durva erők lerohanják >
Orbán körei hamis híreket fabrikáltak az ukrajnai magyarok pártjának állítólagos betiltásáról
Valójában azonban szó sincs ilyen betiltásról – írta az European Pravda és számos más ukrán lap. >
Mindent a politikai túlélésért
Nick Thorpe úgy összegzi az magyar-ukrán kémvitát, hogy Orbánt azzal vádolják: saját politikai túlélése érdekében használja >
Már 20 tagállam sürgeti, hogy a Bizottság tegyen lépéseket Magyarország ellen
Már 20 tagállam sürgeti, hogy az LMBT-kisebbség jogainak korlátozása miatt a Bizottság tegyen lépéseket Magyarország ellen. >
A republikánusoknak lépniük kell Oroszországgal szemben
Trump és tanácsadói abban a szerepben tetszelegnek, hogy ők aztán kőkeményen a realizmust testesítik meg a >
Magyarország új vezetéket kíván építeni Szerbia felé
Méghozzá azért, hogy megkerülje az EU által tervezett orosz gázembargót. Vagyis az Orbán-kormány nem hisz a >
Trump mérhetetlenül sebezhető
Egyszerre három Achilles-sarka is van – mutat rá Nicholas Kristof kétszeres Pulitzer-díjas szemleíró a New York >
Rama vagy Vučić: Két modell a Balkán számára
Az albán, illetve a szerb elnök két modellt jelent a Balkánon: az egyik felismerte, hogy országának >
Gonoszság gyönyöre
Bevallom, semmiféle nemzeti összetartozást nem érzek szerénységem és például Lánczi Tamás úr között, sőt azt tartom >
Orbán miatt nem tudnak komolyabban fellépni Dodik ellen
Magyarország miatt a német és a francia diplomácia rákényszerült, hogy nemzeti alapon dolgozzon ki alternatívákat a >