Ma Katalin, Kitti, Zsófia, Piusz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Végei László a délvidéki helyzetről
Értelmiség a periférián
Nincs mit szépíteni: a Vajdaságban egypártrendszer működik
Vajdasági írok és újságírók nemrégiben kísérletet tettek az egykori hetilap, a Napló szellemiségének feltámasztására: egy olyan közösségben próbálnak kulturális alternatívát nyújtani, ahol nincs önálló magyar értelmiség, egypártrendszer működik, a lakosság érintkezési felületei minimálisra csökkentek. A választási eredményről, Orbán Viktor vajdasági politikai szerepléséről és a közösségi terek újranyitásáról beszélgetett Végei László íróval a 168 Óra mai számában Herskovits Eszter, amit a hetilap jóváhagyásával közlünk.
– Az előrehozott választások második fordulójában a Szerb Haladó Párt jelöltje győzött, szűk három százalékkal előzte meg az eddigi elnököt, a Demokrata Párt vezetőjét. Milyen következményekkel járhat ez az eredmény?
- Beláthatatlanok a következmények. Ugyanis hiába a Szerb Haladó Párt a legerősebb, a pártalkukból jól látszik: nem tud kormánytöbbségei kialakítani. Erre csak a Demokrata Párt és koalíciós partnerei képesek. De nyilvánvaló az is, hogy ez a kormány nagyon heterogén és ingatag lesz. Elemzők zűrzavaros időket és görög forgatókönyvet vizionálnak Szerbiában. A kiút a nagykoalíció lenne, ám egy ilyenfajta kiegyezésre nem sok az esély. Az ország tehát patthelyzetbe került, és csak egy dolog biztos: Szerbiára nehéz napok várnak.
– Ami a magyar szavazókat illeti, az ön egyik írását idézve: nagy zavarodottság támadt a bácskai rónán. Ugyanis a választások előtt egy hónappal Orbán Viktor ígéretet tett, hogy kampányolni fog a VMSZ mellett.
– Hogy még pontosabb legyek: akkora zavar keletkezett, hogy négy párt, amely korábban a VMSZ ellenében Magyar Fordulat néven koalícióra készült, Orbán Viktor közbelépésének hírére lemondott a szövetség tervéről. Pedig a kis pártoknak nem nehéz megtalálniuk a közös hangot: mindegyik jobboldaliként definiálja magát, és jobboldali szlogenekkel kampányol. Az anyaországi politika is meghatározó a helyi vezetők számára. Itt egy jobbikos párt kivételével mindegyik a Fideszhez húz, azt tartja mintaképnek. Vannak „ősfideszesek” is, akik húsz éve lelkesen kampányolnak Orbánék mellett.
– És most – az ön szavaival élve – összezavarodtak?
– Természetesen. Két évtized után hirtelen Orbán ellen kellett kampányolniuk. Kibillentek a korábbi egyensúlyból: az egyik kis párt épphogy túlélte a választásokat, miután a vezetői szabályosan sokkot kaptak. Egyébként nemcsak a kis pártok szerepeltek rosszabbul, mint négy éve. A magyar miniszterelnök által támogatott VMSZ is jelentősen veszített szavazói bázisából. De nem állítom, hogy van összefüggés az anyaországi közbelépés, a felbomló koalíció és a szokatlanul gyenge választási eredmények között. Nem tudhatjuk, milyen eredmény született volna Orbán felbukkanása nélkül.
– A választások után néhány nappal Pásztor István bejelentette, hogy harmincezer szavazatot loptak el a pártjától. Mi lehet a háttérben: választási csalás, vagy a pártvezető próbálkozása, hogy a gyenge szereplést kimagyarázza?
– Tény: mindenütt, de mifelénk különösen „divatos” lopásra hivatkozni, ha egy párt jelentősen kevesebb szavazatot kap a vártnál. De harmincezer vokssal már nem illik csak úgy vagdalkozni. Ilyen magas szám legalábbis gyanúra ad okot, hogy van alapja a bejelentésnek. Nyilvánvalóan ki kell vizsgálni az esetet, mert ha igaz. Szerbia történetének legnagyobb választási csalásáról van szó.
– Visszatérve a fogyatkozó kis pártokra: mi lesz velük? Eltűnhetnek?
- Szerencsére úgy látszik, ez a veszély nem áll fenn. Minden jel szerint a magyar közösségben még megvan az igény a többségi pártoktól eltérő politikai képviseletre is. Ugyanakkor tény az is, hogy a Bánság és a Bácska vidéke lassan saját politikai háló nélkül marad. Előbb-utóbb az itt élő aktív kisebbségiek csak a többségi pártokban folytathatják politikai tevékenységüket.
– Tudható, hogy melyikben?
– Minden felmérés azt mutatja: épp az inkább baloldali Demokrata Párt népszerűsége egyre nagyobb a magyarok körében. És a párt is mindent elkövet, hogy a magyar kisebbség kedvében járjon. Előszeretettel csábítja az értelmiségi középosztályt: pozíciókat ajánlanak fel a kisebbségi ügyvédeknek, orvosoknak és mérnököknek. Emellett a Demokrata Párt szavazta meg anno a nemzeti tanácsokról szóló törvényt, amely nagyfokú önrendelkezést biztosít a kisebbségek számára az identitás kérdéseiben, illetve az oktatás, a kultúra és a nyelv területén.
– Csakhogy ismert: ez az önrendelkezés nem egyenlő az önállóssággal, mivel a kisebbségeket érintő kérdésekben kizárólag a Fidesz testvérpártjának, a Vajdasági Magyarok Szövetségének van döntő szava.
– Nincs mit szépíteni: a Vajdaságban egypártrendszer működik. A VMSZ által működtetett Magyar Nemzeti Tanács teljes kontroll alatt tartja a helyi értelmiséget. Kinevezi a média vezetőit, uralja a hivatalos kulturális tereket, többek közt a színházakat is. Nem látok esélyt arra, hogy a közeljövőben ez megváltozzék.
– Írta is egyik cikkében: gyakorlatilag nincs a Vajdaságban önálló magyar értelmiség. Diktatórikus viszonyok között nehezen bontakozik ki a szabad gondolkodás.
– Ez igaz, de nemcsak a VMSZ egyeduralma miatt alakult így. Száz évvel korábban sem volt ez másképp. 1918 előtt a Vajdaságban harmincezer szerb és tizennyolcezer magyar élt. Mégsem volt magyar kulturális élet. A fővárosi politikai elit perifériának tartotta a Délvidéket, és úgy gondolta, elegendő a budapesti értelmiséget és kultúrát támogatni. Eközben a szerbek minden eszközzel az értelmiségük mellett álltak. Íróik mindegyikét például gazdag újvidéki kereskedők támogatták. Az elmúlt száz évben gyakorlatilag nem történt előrelépés ezen a téren. Nemrégiben olvastam a Frankfurter Allgemeine Zeitung cikkét, amelyben Bettina Hartz írónő arról elmélkedik: a Vajdaságban egyre sűrűbb kulturális fesztiválokról rendre kimarad az autentikus újvidéki magyar szín.
– Mennyiben tud ezen változtatni a Napló-kör – ha egyáltalán a változtatás a cél?
– Alapvetően azért alakultunk, hogy egy kicsit újraindítsuk a párbeszédet a vajdasági magyarok között. Az államszocializmus idején még jól működtek a közösségi terek – Tito igencsak rugalmas volt ezen a téren –, de mára elhaltak. Itt, Délvidéken gyakorlatilag teljes az elszigetelődés a magyarok között, ezen szeretnénk valamelyest oldani.
– A visszajelzések alapján hogy látja: van igény a közösségi terek újranyitására?
– A helyiek szemlátomást szomjazzák ezeket a kulturális együttléteket. Eddig három településről jeleztek vissza, hogy szívesen látnának minket kávéházi beszélgetésekre, irodalmi felolvasóestekre. Idősek és fiatalok egyaránt érdeklődnek. Sőt, a pártlapok is felfigyeltek ránk.
– Gondolom, nem az érdemeiket ecsetelték hosszan.
– Nem egészen. Még el sem kezdtük a tényleges tevékenységünket, már támadtak. Leginkább azzal vádoltak, hogy behoztuk a Vajdaságba a liberalizmust.
– Igazuk volt?
– Pártfüggetlen mozgalom vagyunk, elsősorban kulturális érdeklődéssel.
– Mégis mindjárt a megalakulásuk után politikai közleményt adtak ki.
– Vannak olyan közügyek, amelyekben elengedhetetlennek érezzük a politikai állásfoglalást. A legutóbbi választások eredménye is ilyen. A közleményben sajnálatunkat fejeztük ki a magyar pártok rossz szereplése miatt. A magyarság bástyájának is nevezett Szabadka már négy éve elesett. A Magyar Nemzeti Tanács választásakor a magyarok huszonnyolc százaléka szavazott. A legutóbbi választásokon pedig egyértelművé vált a trend. Egyre erősebb a megosztottság, a széthúzás a Vajdaságban. És amíg az egypártrendszer fennmarad, addig ez a folyamat nem visszafordítható.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Orbán és Vučić autokráciájának hasonlóságai és különbségei
Szerbiának sokkal nehezebb dolga lesz. Nemcsak Vučić rendszere miatt, hanem azért is, mert nem nézett szembe >
2x40 millió és közte egy kis apróság
Orbán Viktornak 2005-ben, immár nem miniszterelnökként, egy különös mondat hagyta el a száját Friderikusz Sándor A >
MAGYAR PÉTER ÉS DEÁK FERENC
Magyar Péter eddigi politikai művét hasonlítgatták már sok mindenhez, de egyvalamihez nem. Ahhoz a korhoz, személyhez, >
Az ember, aki ott sem volt - Szijjártó a Telexen
Ez az interjú szánalmas vergődés volt, az elemi önreflexió teljes hiánya. Felmerül a kérdés, hogy miért >
Lehet-e, legyen-e jövője a Fidesznek?
Antall József emlékezetes szavai, „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”, valóra váltak, Magyar Péter forradalmat csinált és győzelemre >
Orbán Viktor felépített egy „propagandagépezetet”. Magyarország következő vezetőjének le kell azt bontania
A propagandarendszer lebontása időigényes lesz. A Tisza kétharmados többséggel visszafordíthatja a jogi változtatásokat, de a magánmédia >
Mit várok a Tisza kormánytól?
A kétharmados felhatalmazást, az erős mandátumot azért kapta a kormány a választóktól, hogy a szükséges jogi >
Orbán korszaka egy szempillantás alatt véget ért, és Magyarország következő miniszterelnöke egy sietős ember
Pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének hivatalából magas szintű delegáció érkezett Budapestre informális >
Végre
Megtörtént a felszabadulás, forradalom zajlik, a rendszer végre megváltozhat. Magyar Péter történelmi érdeme, hogy elindította a >
Egy örömteli Budapesten, a populisták veresége után egy példátlan átmenet lehetőségét láttam
Mindenekelőtt azonban ott van az a felbecsülhetetlen értékű lehetőség, hogy megmutassuk: létezik kiút a mély populizmusból. >
Mit jelent Orbán veresége a világ többi része számára
A választás geopolitikai következményei is jelentősek lehetnek. Orbán alatt Magyarország többször megvétózta az Ukrajnának szánt segélyeket >
„Soha nem voltunk barátok”
„Ha Vlagyimir Putyin felhív, felveszem” – mondta. „Ha beszélnénk, elmondhatnám neki, hogy jó lenne négy év >