Ma Lenke, Brigitta, Apollinár névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
FAZ: Szerbia elnökének háborús útja Boszniában
Aleksandar Vučić maga is büszkén beszélt boszniai háborús szerepéről. A német lap nyitva hagyja a kérdést, hogy személyesen is felelős-e háborús bűncselekményekért – de tény, hogy ott volt azokon a helyeken, ahol ilyen bűncselekményeket követtek el.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) hétvégi kiadása „Mesterlövészek a zsidó temetőben” címmel közölt cikket, amely szerint Aleksandar Vučić fiatal önkéntesként „a bűnös politikát szolgálta Szarajevóban”.
A terjedelmes írást szerzője, Michael Martens a szarajevói zsidó közösség történetével kezdi, amelyet a holokauszt szinte teljesen megsemmisített. A történelmi áttekintést Ivo Andrić idézetei gazdagítják – Martens kiváló ismerője Andrić munkásságának, sőt életrajzírója is. Ezután bemutatja azokat a nyomokat, amelyeket a kilencvenes évek háborúja hagyott a szarajevói zsidó temetőben, majd röviden ismerteti Szarajevó ostromát, amelyben több mint 11 ezer ember vesztette életét.
„Az ostrom egyik kulcsfontosságú helyszíne éppen a szarajevói zsidó temető volt. A domboldalon fekvő temető magasabban fekvő részeit a szerb támadók ellenőrizték. Innen tartották tűz alatt a várost a mesterlövészek. Michael Rose brit tábornok, aki egy ideig az ENSZ békefenntartó erőit vezette Szarajevóban, a hágai bíróság előtt azt vallotta, hogy a zsidó temető folyamatosan veszélyes kiindulópontja volt az ágyúzásoknak és a mesterlövész-támadásoknak. Innen lőtték a városközpontban, Marijin Dvor negyedben működő kórházat is. Az ott dolgozó egyik sebész a bíróságon arról vallott, hogy betegeket és egészségügyi dolgozókat többször is mesterlövészek sebesítettek meg a zsidó temető irányából.”
A fiatal szerb önkéntes
Ezután Martens színre lépteti írásának főszereplőjét, Aleksandar Vučićot:
„Az az ember, aki fiatal önkéntesként – legalább egy ideig – jelen volt ezen a helyen, a szarajevói zsidó temetőnél zajló bűncselekmények közepette, később ismert és befolyásos politikussá vált: a mai szerb elnökké, Aleksandar Vučićcsá. Biográfiájának ezt a kellemetlen részletét nem ellenfelei vagy rágalmazói hozták nyilvánosságra. Maga beszélt róla több interjúban a kilencvenes években, méghozzá büszkén.”
Martens hozzáteszi, hogy ezek az interjúk olyan újságokban jelentek meg, amelyek már régen megszűntek, és alig maradt utánuk digitális nyom. Emiatt Vučić háborús önkéntességéről tett kijelentései nem kerültek át a nyomtatott korszakból a digitálisba, és viszonylag ismeretlenek maradtak. Aki azonban a szerb nemzeti könyvtár papíralapú archívumait kutatja, számos bizonyítékra bukkan.
Šešelj embere
A cikk ezután Martens levéltári kutatásainak eredményeit ismerteti, idézve Vučić radikális korszakából származó nyilatkozatait. Egy, a Duga című szerb hetilapban 1994 augusztusában megjelent portré alapján Martens így fogalmaz:
„1994-ben Vučić már feltörekvő politikusnak számított a Szerb Radikális Pártban, amelyet a félkatonai alakulatok vezetője, Vojislav Šešelj irányított, és amelyről úgy tartják, hogy a szerb állambiztonsági szolgálat alapította vagy legalább részben ellenőrizte.”
A szerző felidézi, hogy az újságíró Vučić szülei lakásában, a fiatal politikus szobájában „háborús trófeákat” látott a falakon, bár nem részletezte, mik voltak azok.
Ezután Vučić akkori kijelentését idézi:
„Amikor kitört a boszniai háború, elmentem a szerb Szarajevóba, és önként jelentkeztem.”
Elmondása szerint azért ment Szarajevóba, hogy „megvédje a szerbséget”. A cikkből az is kiderül, hová osztották be először:
„A Duga című lapnak Vučić 1994-ben azt mondta, hogy egy ideig a zsidó temetőnél szolgált, mielőtt Paléra került.”
Vučić „nem szégyelli”
A német lap ezután nyitva hagy néhány kérdést:
„Vučić interjújából nem derül ki, pontosan mit csinált a szarajevói zsidó temetőben. Ő is lőtte a várost? Ő is ölt civileket? Mi volt a szerepe? Biztos azonban, hogy arra az utóbbi hónapokban felbukkant állításra, miszerint Vučić állítólag gazdag külföldieket vezetett volna, akik »hétvégi mesterlövészként« pénzért szerb állásokból lőttek szarajevói civilekre – főként nőkre és gyerekekre –, semmilyen hiteles bizonyíték nincs. Az ilyen szenzációhajhász történetekre azonban nincs is szükség ahhoz a következtetéshez, hogy Szerbia későbbi elnöke fiatal háborús önkéntesként egy mélységesen bűnös politika szolgálatába állt.”
A cikk szerint Vučić más alkalommal is nyíltan támogatta ezt a politikát, például a Velika Srbija című pártlap 1997 szeptemberi különszámában, amikor már a Szerb Radikális Párt főtitkára volt.
Az 50 ezer példányban megjelent lapszámból a FAZ ezt az idézetet emeli ki:
„Népünk számára ebben az igazán válságos időszakban ugyanazzal a dilemmával szembesültem, mint sokan mások, különösen a fiatalok. Ezt a dilemmát negyvennapos önkéntes szolgálatom oldotta meg Szarajevóban.”
A FAZ hozzáteszi, hogy Vučić ugyanebben az interjúban azt is állította: összesen nyolc hónapot töltött a boszniai szerbek ellenőrzése alatt álló területeken, ebből két hónapot közvetlenül a fronton.
Majd egy újabb idézet következik:
„Ha azt gondolják, hogy a horvátok vagy a muszlimok mellett álltam ki – nem, és eszem ágában sincs ezt szégyellni.”
Eljön még a Nagy-Szerbia ideje…
Martens hozzáteszi: Vučić eközben a szerbek állítólagos történelmi jogait hangsúlyozta Bosznia-Hercegovina és Horvátország egyes területeire, ugyanakkor türelemre intett, amíg a nemzetközi politikai körülmények kedvezőbbé nem válnak.
A cikk végén Martens ezt írja:
„Ma Vučić már másként beszél. Politikai retorikájában elfogadja a daytoni békemegállapodást és tiszteletben tartja Bosznia-Hercegovina területi integritását. A Vučićhoz közel álló médiában azonban továbbra is jelen van az a revizionista hangnem, amelyet ő maga már 1997-ben előrevetített.”
A FAZ idézi Vučić 1997-es kijelentését Horvátországról és Bosznia-Hercegovináról:
„Amikor pártunk hatalomra kerül Szerbiában, nap mint nap emlékeztetni fogunk arra, hogy ezek a területek ősi szerb földek.”
A cikk végén Martens felteszi a kérdést:
„Mit jelentenek ezek a szavak ma? Az Egyesült Államok, amely három évtizeddel ezelőtt kulcsszerepet játszott a balkáni háborúk lezárásában, időközben kivonult a térségből, vagy egyenesen támogatja a nacionalista keményvonalasokat. Az európai államok nem tudták betölteni ezt a vákuumot. A szarajevói zsidó temető veteránja figyelmesen követi ezeket a fejleményeket.”
Michael Martens emlékeztet arra is, hogy Vučić már 1995-ben, a daytoni békemegállapodást élesen bírálva ezt írta:
„A végén a szerbek felemelik a fejüket, és visszaszerzik földjeiket. Csak még egy kicsit kell várni.”
A cikk ezzel a kérdéssel zárul:
„Vajon véget ér-e hamarosan ez a várakozás?”
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
„Szégyentelen hazugság, amellyel manipulálni próbálnak – ez veszélyes játék”
„A rezsim könnyelműen ragaszt címkéket emberekre, amelyek ellenszenvet és gyűlöletet kelthetnek egy olyan közvéleményben, amelyet a >
Orbán választási katasztrófája után a Fidesz szabadesésben van
Három hónappal a magyarországi parlamenti választások után a korábban kormányzó jobboldali populista Fidesz párton egyre komolyabb >
Visszhangok és reakciók
Mi zavarta fel ennyire a CRTA kutatásában? Aligha az, hogy a Diáklista támogatottsága (44,9%) meghaladja a >
FAZ: Szerbia elnökének háborús útja Boszniában
Aleksandar Vučić maga is büszkén beszélt boszniai háborús szerepéről. A német lap nyitva hagyja a kérdést, >
Albán testvérek
A keserű irónia pedig a következő: azt a népet, amelyet a szerb közbeszéd évtizedeken át láthatatlanná, >
Trump, nem Irán, a világ legnagyobb veszélye. Ő egy egyszemélyes tömegpusztító fegyver
Ki állíthatja meg Trumpot? A Kongresszus felszólította, hogy fejezze be a háborút, vagy kérjen hivatalos felhatalmazást. >
Szerbia megbukna
„Szerbiában jelentősen nőtt a politikai nyomás az igazságszolgáltatásra és az ügyészségre, miközben az állami szervek erre >
Napjaink fő kérdése, hogy tekintélyuralmi irányba fordul-e Európa
„Nem megoldás, ha abban reménykedünk, hogy az amerikai elnök jókedvű” – mondja a Süddeutsche Zeitungnak adott >
Szerbia Európa szemében
Végül is honnan ered ez az ellenszenvünk Európával szemben? Ez a kissé rosszindulatú hajlam, hogy állandóan >
Repedések az SNS-ben
Mindez nem meglepő. A korlátlan hatalom időszaka véget ért, számos személyes ambíció beteljesületlen maradt, és a >
Sajnos ez a helyzet
Tehát tiszta a kép. A VMSZ megy tovább a "lenini úton", húzva magával a legtöbb vajdasági >
A szerb miniszter gyűlöletbeszéde: Visszatérés a kilencvenes évek politikájához
Ez a fejezet soha nem zárult le. A nacionalista ideológia éppen ezt teszi: folyamatosan feltépi a >