Ma István, Bernát névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
„Szégyentelen hazugság, amellyel manipulálni próbálnak – ez veszélyes játék”
Miért került ismét elő a vajdasági szeparatizmus kérdése?
„A rezsim könnyelműen ragaszt címkéket emberekre, amelyek ellenszenvet és gyűlöletet kelthetnek egy olyan közvéleményben, amelyet a kormánypárti médiumok folyamatosan mérgeznek ezekkel a tartalmakkal. Emiatt mindig fennáll a veszélye annak, hogy valakit az utcán is megtámadnak, a közösségi médiában pedig már szinte minden gátlás megszűnt. Ezeket a következményeket váltják ki az ilyen politikai üzenetek. Ez az egyik oka annak is, hogy mára olyan társadalommá váltunk, amely működésképtelen, hisztérikus, végletesen megosztott és tele van gyűlöletbeszéddel a nyilvánosságban. Ennek fő előidézői pedig azok, akik jelenleg hatalmon vannak. Ana Brnabić kijelentése ezt ismét egyértelműen bizonyítja”. Marko Batanski (N1):
Összesen 17 hónap telt el azóta, hogy a Szerb Haladó Párt (SNS) szentendrenapi (Sretenje) nagygyűlésén, Sremska Mitrovicában elfogadták a Vajdaságról szóló nyilatkozatot – azt a dokumentumot, amelynek elvileg pontot kellett volna tennie az autonóm északi tartomány elszakadásáról szóló történet végére. Mindmáig azonban nem ismert, hogy a nyilvánosságban valójában ki szorgalmazta ezt a forgatókönyvet.
Néhány nappal ezelőtt azonban váratlanul a szerb parlament elnöke, Ana Brnabić azt sugallta, hogy a Európa-párti ellenzék szeparatista törekvéseket dédelget.
Marija Srdić, Željko Bodrožić és Aleksandar Popov az N1-nek úgy nyilatkozott: a „vajdasági szeparatizmus” kérdése a valóságban nem létezik, napirenden tartásának célja pedig a félelemkeltés és a társadalom megosztása.
„Az Európai Szerbiáért Platform első pontja: Vajdaság számára már lefoglalták a +384-es nemzetközi hívószámot. Most Vajdaságot járják majd, hogy népszerűsítsék ezt a tervet és minél szélesebb támogatást szerezzenek hozzá. Csak az igazság kedvéért” – írta Ana Brnabić az X közösségi oldalon, reagálva arra, hogy Marinika Tepić, a Szabadság és Igazság Pártjának (SSP) alelnöke bejelentette: a Platform Vajdaságban kezdi meg országjárását.
Valójában nem ez az első alkalom, hogy a hatalom képviselői – politikusokat, diákokat vagy újságírókat – szeparatista szándékokkal vádolnak.
A kormányzat ezt időről időre, minden különösebb előzmény nélkül teszi.
Ezzel szemben az állami vezetés teljesen hallgatott akkor, amikor kívülről érkezett provokáció Vajdaság elszakításának ügyében: 2022-ben a mára már volt magyar miniszterelnök, Orbán Viktor olyan sálat viselt, amelyen a „Nagy-Magyarország” térképe szerepelt, beleértve a mai Bácska területét is.
Rég elfeledett nyilatkozat
Aleksandar Vučić szerb elnök 2025. február 7-én közölte, hogy ismét kezdeményezések indultak Vajdaság „a lehető legszélesebb autonómiájának” megadására, amelyek szerinte „megpróbálják visszaélni az ország fiataljaival”. Arról azonban nem beszélt, pontosan kikre gondol, illetve kik ösztönzik ezeket a kezdeményezéseket.
„Attól kezdve, hogy Vajdaság köztársaság legyen, egészen odáig, hogy vajdasági nyelvről beszélnek, sőt Vajdaság Szerbiától való elszakításának ötletéig” – írta Vučić Instagram-oldalán, amikor az újvidéki pályaudvar előtetőjének összeomlását követően hónapok óta tartó diák- és polgári tiltakozások zajlottak.
Ha a „köztársaság” szó nyomán keressük az előzményeket, 2025 januárjának elején Újvidék több pontján megjelentek a „Vajdaság Köztársaság – LSV” feliratú graffitik.
Az Autonomija portál szerint azonban a Szerb Haladó Párt aktivistái – akiket egyes újságírók felismertek – az újvidéki Péterváradi hídra „Vajdaság Köztársaság” feliratú transzparenst függesztettek ki, miközben erre készültek, a kommunális rendőrség biztosította őket.
A Vajdasági Szociáldemokrata Liga (LSV) végül elhatárolódott ezektől az esetektől.
Nem sokkal Vučić Instagram-bejegyzése után nyilvánosságra került a Vajdaságról szóló nyilatkozat, amelyet rendkívüli gyorsasággal el is fogadtak az SNS február 15-i, sremska mitrovicai nagygyűlésén.
„A vajdasági szeparatizmus hívei Szerbia további szétverését akarják” – jelentette ki Vučić azon a napon, amikor Kragujevacban a diákok vezetésével az egyik legnagyobb tüntetést tartották.
A nyilatkozatot elfogadták, Vučić pedig ezen a rendezvényen jelentette ki először, hogy legyőzte a „színes forradalmat”.
Miközben a „színes forradalom feletti győzelem” története – többnyire szatirikus felhanggal – még ma is időről időre felbukkan a közbeszédben, a Vajdaságról szóló nyilatkozat teljesen eltűnt a nyilvánosságból.
Oszd meg és uralkodj
Vajdaság elszakadásának témája időnként ismét előkerül – ha nem számítjuk Vojislav Šešelj rendszeres szerepléseit a kormánypárti médiában –, többnyire minden konkrét ok nélkül, és főként napi politikai célokra felhasználva.
Az N1-nek nyilatkozó Željko Bodrožić, a Kikindske hetilap főszerkesztője szerint a jelenlegi hatalom és Aleksandar Vučić, akárcsak más autoriter rendszerek, a félelmet használják politikai támogatásuk fenntartásának üzemanyagaként.
„Hatalomra kerülésük első napjától azt sulykolják, hogy veszélyben van az állam, veszélyben van az elnök, minden szomszéd háborúzni akar velünk. Mivel a külső ellenségekkel már kimerítették ezt a történetet, most jönnek a belső ellenségek. Ez mindig is kampányuk része volt: kitalálni, eltúlozni dolgokat. Így lettek a diákok terroristák, a vajdaságiak pedig szeparatisták. Ez már teljesen elkoptatott történet, miközben az ürügyek egyre nevetségesebbek.”
A Bravo újvidéki mozgalom aktivistája, Marija Srdić szerint a „vajdasági szeparatizmus” csak azért került ismét elő az SNS állandó megosztó narratívái közül, mert a közvélemény-kutatások és a közelgő választások ezt diktálják.
„Sem Vajdaságban, sem Szerbia más részein nem léteznek olyan politikai erők, amelyek Vajdaság elszakadását követelnék. Amikor Ana Brnabić ilyen vádakat fogalmaz meg, a vajdaságiak inkább internetes mémekkel reagálnak.”
Hasonló véleményen van Aleksandar Popov, a Regionalizmus Központ igazgatója is.
„A jelenlegi rezsim csak úgy tud kormányozni, hogy megosztja és egymás ellen fordítja az embereket. Az igazi paradoxon az, hogy éppen ők felelősek azért, hogy Szerbia mára szinte késsel kettévágott ország lett.”
Popov szerint a hatalom ott talál ki szeparatizmust, ahol annak semmilyen nyoma nincs.
„Egyetlen komoly politikai tényező sem mondta soha, hogy Vajdaságnak el kellene szakadnia Szerbiától. Ez a hatalom manipulációja, ugyanúgy, ahogyan korábban a szandzsákiakat is szeparatizmussal vádolták. Az is megbukott, ez is meg fog bukni – és ezt maga a hatalom is tudja.”
Arra a kérdésre, hogy akkor miért van mégis szükség erre a narratívára, Popov azt válaszolja: ez az „oszd meg és uralkodj” politika része – és mindig akad valaki, aki bedől neki.
Bodrožić szerint a szeparatizmusról szóló történet „illik ahhoz a teljes őrülethez, amelyben a rezsim úgy üt minden irányba, mint egy bedrogozott bokszoló – és sajnos néha el is talál valakit.”
Veszélyes demagógia
Borko Stefanović, az SSP alelnöke Ana Brnabić állításait a Vajdaságnak állítólag lefoglalt új nemzetközi hívószámról nemcsak „rendkívül ostobának”, hanem „veszélyesnek” is nevezte.
Hogy mennyire veszélyesek ezek az állítások, azt jól mutatja Dinko Gruhonjić újságíró és egyetemi tanár esete.
Gruhonjićot a kormánypárti média rendszeresen „vajdasági szeparatistának” bélyegzi, emiatt folyamatos zaklatásoknak, internetes gyűlöletkampányoknak és valós támadásoknak van kitéve.
Legutóbb fia, David Gruhonjić autóját törték össze és súlyosan megrongálták.
Popov szerint Gruhonjić – sok más emberhez hasonlóan – mára állandó bűnbakká vált.
„Pedig bárki, aki valóban meg akarja ismerni az igazságot, láthatná, hogy Dinko nyilatkozataiban a rezsim bírálatán kívül soha, sehol nem szerepelt Vajdaság elszakításának igénye.”
„Mégis akadnak olyanok, akik ezt elhiszik. Ha mindennek nem lennének tragikus, súlyos következményei, nevetséges lenne. Így viszont egy felelőtlen, szégyentelen hazugságról van szó, amellyel manipulálni próbálnak – és ez veszélyes játék” – fogalmazott Popov.
Željko Bodrožić, aki maga is elszenvedte a hatalom hasonló retorikájának következményeit – mind a jelenlegi, mind az 1990-es évek rezsimje idején –, úgy véli, hogy „mindezek az őrültségek veszélyesek Szerbia polgáraira, különösen a közéletben ismert emberekre”.
„A rezsim könnyelműen ragaszt címkéket emberekre, amelyek ellenszenvet és gyűlöletet kelthetnek egy olyan közvéleményben, amelyet a kormánypárti médiumok folyamatosan mérgeznek ezekkel a tartalmakkal. Emiatt mindig fennáll a veszélye annak, hogy valakit az utcán is megtámadnak, a közösségi médiában pedig már szinte minden gátlás megszűnt. Ezeket a következményeket váltják ki az ilyen politikai üzenetek. Ez az egyik oka annak is, hogy mára olyan társadalommá váltunk, amely működésképtelen, hisztérikus, végletesen megosztott és tele van gyűlöletbeszéddel a nyilvánosságban. Ennek fő előidézői pedig azok, akik jelenleg hatalmon vannak. Ana Brnabić kijelentése ezt ismét egyértelműen bizonyítja” – zárta gondolatait Bodrožić.
Következő cikk: VMDK: Újabb felújítás, újabb milliók: ki a felelős a mulasztásokért?
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Az újságírás keserves nyüszítése
Mostantól a rezsimnek – hacsak nem történik valami csoda – négy országos frekvenciával rendelkező televíziója lesz, >
Amerika szocialistái előretörnek
A politikai környezet mindenesetre kedvez a progresszív baloldal további erősödésének: Trump elnök népszerűsége tartósan mélyponton van, >
A plénumtól a választásokig
Ha a mozgalom nem épít hidat a politikai cselekvés e két formája között, fájdalmas felnőtté válást >
„Hol ég?”, azt nem kérdezte Vučić
Szerbia elnöke tehát nem ment el meglátogatni a tűz által sújtott lakosságot, a tűzoltókat, az önkénteseket, >
Mi értelme a nemzetállamnak, ha nem lehet benne elnyomni a kisebbségeket?
Nem nehéz sem elképzelni, sem megtudni, hogyan érzik magukat a kisebbségek ezekben a mi országainkban. A >
Szerb trójai faló
De ha a képzeletbeli néző maga az EU, akkor mi van? Az üzenet valami ilyesmi lehetne: >
„Vučić barátja, mint egy egyszerű szerb paraszt”: Orbán Viktor látogatása a gučai trombitásfesztiválon
Ez azért fontos, mert Magyarországon korrupciós, bűnügyi és politikai korrupcióval kapcsolatos vádemelések várhatók, és nagyon rossz >
Pásztor Bálint ára
Felszólítjuk Pásztor Bálintot, hogy hagyjon fel az olcsó politikai üzletelés nagy szavak mögé rejtésével, és végre >
A feltételezett gengszter, aki fejfájást okoz Kushner albániai üzlete miatt
A falusiak azt állítják, hogy figyelmeztették Trump vejét: tengerparti földjüket Artur Shehu lopta el, aki ellen >
Az olvasás a király
Hosszú távon valójában csak a könyvek számítanak. A filmek, podcastok és TikTok-videók képesek felkelteni a figyelmet >
Mi köze a közelgő szerbiai választásoknak Zelenszkij látogatásához?
A fegyverkereskedelem, vagyis az Ukrajnának történő fegyvereladás Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerbiai látogatásának legfontosabb aspektusa – >
Vučić „Olujája”
A szerbiai nép nem tudja leváltani a horvátországi hatalmat, amely az Oluját ünnepli, és nem tudja >

