Ma István, Bernát névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Visszhangok és reakciók
Mi zavarta fel ennyire a CRTA kutatásában? Aligha az, hogy a Diáklista támogatottsága (44,9%) meghaladja a Szerb Haladó Pártét (35,7%), hiszen ezt korábban is tudta. Felmerül tehát a kérdés: mi fájt neki leginkább a grafikonokból? Talán az, hogy a 18 és 30 év közötti fiatalok körében végleg elveszítette minden esélyét – azoknál, akiket üldözött, megveretett, és akik előtt bezáratta az iskolákat. Közben szabadon engedte a verőlegényeket, Kričkát pedig kitüntette mindazokért a bűncselekményekért, amelyeket a tüntetések brutális leverése során elkövetett. Aligha ringathatta magát abba az illúzióba, hogy mindezek után ismét számíthat a műveltebb társadalmi rétegek támogatására, amelyek immár másfél éve választások kiírását követelik tőle. Saša Ilić (Peščanik):
A közvélemény-kutatás, amelyet a CRTA a Stanford Egyetem Democracy Action Labjával együttműködésben készített, látványos változást idézett elő Szerbia hatáskörrel nem rendelkező elnökének viselkedésében. Úgy tűnik, hirtelen új szakaszba lépett: nappali és éjszakai aktivitása megszaporodott, diurézise drasztikusan lecsökkent, miközben uremiaszintje és szervezetének méreganyag-tartalma meredeken emelkedett. Mindez hiperaktivitásban és a valósággal való kapcsolat elvesztése miatt összefüggéstelen beszédben nyilvánul meg. Mintha elveszítette volna idő- és térérzékét: elfelejti, mit mondott még tegnap, beszélgetőpartnereit pedig teljesen inadekvát módon érzékeli.
Senki sem hitte volna – még ő maga sem –, hogy egyetlen közvélemény-kutatás, amely „A szerbiai polgárok véleménye a demokráciáról, az állampolgári részvételről és a társadalmi mobilizációról” címmel jelent meg, ennyire befolyásolhatja a viselkedését. A nyilvánosságra hozott eredmények után kezdetben a megszokott módon reagált: lekicsinyelte a felmérést, a CRTA kutatóit dilettantizmussal és propagandával vádolta. Miután azonban aludt rá egyet, Vučić megváltozott emberként ébredt. Rájött ugyanis, hogy ez a kutatás egészen másként készült, mint azok, amelyeket az elmúlt években ő rendelt meg, fizetett ki és manipulált. Senki sem telefonálgatott előre meghatározott válaszokat sugallva, amelyeket csak jóvá kellett hagyni. Senki sem használta fel a Telekom adatbázisában szereplő állampolgári adatokat, és senki sem olyan embereket kérdezett, akik félelemből vagy érdekből kénytelenek rokonszenvet mutatni a hatalom iránt. Ráadásul ezúttal senki sem azt kérdezte, szeretik-e a hatáskörrel nem rendelkező elnököt, hanem elsősorban azt, mit gondolnak a demokrácia működéséről Szerbiában.
Lehet azonban, hogy a valódi kiváltó ok maga a demokrácia volt – az a kormányzati forma, amelyet Vučić mindig is a leginkább gyűlölt. Politikai pályafutásának minden szakaszát annak szentelte, hogy kiírtsa a demokratikus működés minden említését és formáját. Ennek végére az állam és intézményei teljesen lepusztultak. Közben Vučićnak már pártja sincs: azt ugyanúgy felhasználta a hatalom megszerzésére, mint egykor Tomislav Nikolićot, akit most ismét felhasználhat elnökjelöltként. Vučić soha nem hitt az intézményekben, nem értette igazán azt a jogot sem, amelyet tanult, és semmiféle demokratikus hatalomellenőrzési mechanizmus iránt nem mutatott megértést. Számára a legjobb államforma mindig is az a despotizmus volt, amelyet Vojislav Šešelj valósított meg a Szerb Radikális Pártban, és amelyet végül a hágai fogdából telefonon irányított.
Mi zavarta fel ennyire a CRTA kutatásában? Aligha az, hogy a Diáklista támogatottsága (44,9%) meghaladja a Szerb Haladó Pártét (35,7%), hiszen ezt korábban is tudta. Felmerül tehát a kérdés: mi fájt neki leginkább a grafikonokból? Talán az, hogy a 18 és 30 év közötti fiatalok körében végleg elveszítette minden esélyét – azoknál, akiket üldözött, megveretett, és akik előtt bezáratta az iskolákat. Közben szabadon engedte a verőlegényeket, Kričkát pedig kitüntette mindazokért a bűncselekményekért, amelyeket a tüntetések brutális leverése során elkövetett. Aligha ringathatta magát abba az illúzióba, hogy mindezek után ismét számíthat a műveltebb társadalmi rétegek támogatására, amelyek immár másfél éve választások kiírását követelik tőle.
Ezért Vučić magasabb fokozatba kapcsolta kampányát, amely immár egy lakodalmas mulatságra emlékeztet: olyanok is dalra fakadnak, akik korábban sosem énekeltek, ő pedig szegfűkkel pózoló gavallérként és pályaudvari szélhámosként jelenik meg, aki milliókat, utakat és csatornahálózatot ígér. A CRTA kutatásának közzététele után Vučić hirtelen felfedezett egy olyan erőforrást is, amellyel korábban sosem törődött: az embereket. Most már arról beszél, hogy minden egyes emberről gondoskodni kell. Persze bizonyos emberek eddig is élvezték a védelmét, amit a saját, igazságszolgáltatás elleni háborúja is bizonyít. A hatáskörrel nem rendelkező elnök továbbra is oltalmazza azokat a minisztereket, akik emberéletek tönkretételéért felelősek, csakúgy, mint azokat az SNS-funkcionáriusokat, akik a bűnözésért, a helikopter-katasztrófáért, az autópálya-fizetőkapunál történt tragédiáért, politikai gyilkosságokért, regionális konfliktusok szításáért, valamint kábítószer előállításáért és terjesztéséért felelősek. A halálesetek és a demokrácia lerombolásának listája túlságosan hosszú.
Ebben az értelemben Vučićot sokkal inkább az a kutatási eredmény sújthatta, amely szerint „Szerbia polgárainak kétharmada elfogadhatatlannak tartja azt az elképzelést, hogy az elnök autokratikus módon, más állami intézmények ellenőrzése nélkül gyakorolja a hatalmat.” Ez közvetlen csapást mér saját magáról alkotott Übermensch-képére, amelyben a gépek, a repülő taxik, a robotok és a mesterséges intelligencia jövőjét hirdeti. Mindez éppen az EXPO-projekt küszöbén történik, amelynek során milliárdok áramlanak majd a költségvetésből. Ezért Vučić úgy döntött, újramárkázza önmagát, és a szomszédban élő egyszerű ember képében jelenik meg.
Azt ígéri, hogy győzelmi kampánya több szakaszból áll majd, amelyek közül az utolsó minden eddiginél különlegesebb lesz: saját maga vezeti majd az autóját (feltehetően egy Škodát), egyedül jár házról házra kampányolni (szinte örökös diákként minden faluban), szegfűket osztogat, udvarol a választóknak, népies nyelven beszél, szakértőként nyilatkozik az állattenyésztésről és a tejfeldolgozásról, a párbeszéd és a jogállamiság szószólójaként lép fel. Ez a gondosan megtervezett győzelmi kampány valójában Vučić autokráciájának utolsó stádiumáról készült klinikai látlelet. Közvetlen összefüggésben áll ugyanis a CRTA azon megállapításával, hogy 2023 februárja és 2026 júniusa között az elnöki intézmény iránti bizalom szenvedte el a legnagyobb visszaesést: 60 százalékról 35 százalékra zuhant.
Ez olyan vészjelzés, amely Vučićot akár az Andrićev venacról a Nemanjina utca 11. szám alá is katapultálhatja. Ezért döntött úgy, hogy egyik napról a másikra aggódó miniszterelnökként próbálja újraépíteni imázsát, aki a hétköznapi emberek sorsát viseli a szívén.
Így kezdődött el Vučić kampánya, amelyben tulajdonképpen önmagával verseng, miközben figyelmen kívül hagyja a CRTA kutatásának egy másik riasztó eredményét: „A tüntetések támogatottsága lényegesen szélesebb, mint a Diáklista politikai támogatottsága.” Ez különösen aggasztó lehet a rezsim számára, mivel a tiltakozások támogatottsága a bizonytalan szavazók körében eléri a 70 százalékot, a választásoktól távol maradók között pedig az 56 százalékot – éppen abban az időszakban, amikor Vučić azt hangoztatta, hogy „világszerte megsemmisítette a színes forradalmat”.
Valójában ez a két eredmény jelenti az utolsó bástyát, amelyet konkrét politikai cselekvéssé kellene alakítani a közelgő választásokon. A diákszervezetnek erre ideális lehetősége nyílik, miközben Vučić magányosan autózik majd keresztül Szerbián.
Következő cikk: Orbán választási katasztrófája után a Fidesz szabadesésben van
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Az újságírás keserves nyüszítése
Mostantól a rezsimnek – hacsak nem történik valami csoda – négy országos frekvenciával rendelkező televíziója lesz, >
Amerika szocialistái előretörnek
A politikai környezet mindenesetre kedvez a progresszív baloldal további erősödésének: Trump elnök népszerűsége tartósan mélyponton van, >
A plénumtól a választásokig
Ha a mozgalom nem épít hidat a politikai cselekvés e két formája között, fájdalmas felnőtté válást >
„Hol ég?”, azt nem kérdezte Vučić
Szerbia elnöke tehát nem ment el meglátogatni a tűz által sújtott lakosságot, a tűzoltókat, az önkénteseket, >
Mi értelme a nemzetállamnak, ha nem lehet benne elnyomni a kisebbségeket?
Nem nehéz sem elképzelni, sem megtudni, hogyan érzik magukat a kisebbségek ezekben a mi országainkban. A >
Szerb trójai faló
De ha a képzeletbeli néző maga az EU, akkor mi van? Az üzenet valami ilyesmi lehetne: >
„Vučić barátja, mint egy egyszerű szerb paraszt”: Orbán Viktor látogatása a gučai trombitásfesztiválon
Ez azért fontos, mert Magyarországon korrupciós, bűnügyi és politikai korrupcióval kapcsolatos vádemelések várhatók, és nagyon rossz >
Pásztor Bálint ára
Felszólítjuk Pásztor Bálintot, hogy hagyjon fel az olcsó politikai üzletelés nagy szavak mögé rejtésével, és végre >
A feltételezett gengszter, aki fejfájást okoz Kushner albániai üzlete miatt
A falusiak azt állítják, hogy figyelmeztették Trump vejét: tengerparti földjüket Artur Shehu lopta el, aki ellen >
Az olvasás a király
Hosszú távon valójában csak a könyvek számítanak. A filmek, podcastok és TikTok-videók képesek felkelteni a figyelmet >
Mi köze a közelgő szerbiai választásoknak Zelenszkij látogatásához?
A fegyverkereskedelem, vagyis az Ukrajnának történő fegyvereladás Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerbiai látogatásának legfontosabb aspektusa – >
Vučić „Olujája”
A szerbiai nép nem tudja leváltani a horvátországi hatalmat, amely az Oluját ünnepli, és nem tudja >