Ma Kelemen, Klementina, Kolumbán névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Rend
Öreg Dezső
Csak az egyenes és világos beszédtől elszokott itteni diplomaták körében okozott nagy zűrzavart a német kancellár tiszta beszéde a minap Belgrádban. Ha okozott. Mert nem igaz, hogy nem tudták, miért jött és mit akar mondani. Arra úgy látszik nem számítottak, hogy ilyen nyíltan, protestáns egyszerűséggel és tárgyilagossággal mondja majd szemükbe: uraim, a király meztelen, és hallani sem akarok arról, hogy valaki ezt a pucérságot valótlan, álmodott nemzeti cicomába öltöztetve tagadni, takargatni vagy szépíteni próbálja.
Koszovó Németország számára független állam, Berlin elismerte, tehát eszében sincs úgy tenni, mintha mi sem történt volna. Nem fog Belgrád óhajára, az itteni választások közeledtére való tekintettel, zavartan, szemlesütve félrepillantani amikor erről a témáról szó esik, vagy amikor ezzel kapcsolatban véleményt kell nyilvánítani, szavazásra kell emelni a kart. Nem azért, mert olyan erős, hogy azt csinál amit akar. Nem azért, hogy önkényeskedjen, hatalmát fitogtassa. Hanem azért, mert olyan komoly dologról van szó, mint az Európai Unió bővítése a Balkánon. Ahol akkor sincs rend, ha rend van. Ahol másképpen szeretik, másképpen látják a rendet mint a kontinens más vidékein. Ahány ház, annyi szokás. Ez az elv nagy-nagy megszorításokkal él is az unióban, de azt már nem tűrik el, hogy vitás legyen meddig terjed a porta, hol ér véget a kert, hol a szomszéd kerítése. Németország nem. Ez mondta a kancellár, amikor azt mondta, hogy folytatni kell a párbeszédet, lehetővé kell tenni az EULEX zavartalan munkáját és Észak-Koszovóban meg kell szűntetni a párhuzamos intézmények rendszerét. És ezt értette Boris Tadić is, aki állítólag a megbeszélések után bevallotta legközelebbi munkatársainak, politikai barátainak, ha vannak ilyenek, hogy ez volt pályafutásának legnehezebb párbeszéde. Két napig gondolkodott Szerbia elnöke a válaszon. Egyesek szerint sokáig. Mások szerint, a helyzet súlyosságához képest túl gyorsan, elhamarkodottan döntött, amikor azt nyilatkozta, szó sem lehet arról, hogy Belgrád megszűntesse az úgynevezett párhuzamos intézményeket Koszovóban. Tehát az Ibar folyótól északra élő szerbek közigazgatásának, oktatási rendszerének, igazságszolgáltatási, egészségügyi intézményeinek és még ki tudja mi mindenének a pénzelését. Na meg az irányítását, működtetését az itteni törvények, rendeletek alapján.
Szerbia elnöke nem politikai kalandor. Nem is a múltban élő, a múlt ábrándjaiból megvalósíthatatlan nemzeti terveket szövögető álmodozó. De politikus. Egyfajta reálpolitikus, aki számol a tavaszi választások kihívásaival, és azzal is, hogy meghozná-e a remélt hasznot a társult tagság és a csatlakozási tárgyalások dátumának meghatározása. Esetleg több kárt okozna, ha arra kényszerítené a Koszovóban élő szerbeket, hogy fogadják el Prishtina fennhatóságát. A számla aláhúzása előtt be kell kalkulálni a biztosra vehető újabb menekülthullámot, ha Belgrád a német kancellár követelése nyomán és értelmében becsukná a kaput a szerbiai porta és a koszovói udvar között. A két napos számítgatás eredménye az elnök csütörtöki bejelentése, mely szerint Szerbia polgárainak fel kell készülniük arra, hogy az idén nem leszünk, esetleg nem leszünk tagjelöltek. A tárgyalások időpontjának kijelöléséről nem is szólva.
Az eddigi reagálásokból ítélve mindez nem rázta meg különösebben Szerbiát. Sem polgárait, sem a politikusokat. Belefásult már ez az ország az unióba meg Koszovóba is. A forró augusztus végi letargián már nem sokat rontott az államfő figyelmeztető beszéde. Mint ahogy a két hágai vádlott kiadása sem okozott különösebb megrázkódtatást. Pedig egyesek tartottak tőle. Most csak az a baj, hogy a dolgok ilyen irányú alakulása mégis nagy károkat okozhat. Még nagyobb lesz a létbizonytalanság, a munkanélküliség, kevesebb a pénz, kisebb a külföldi befektetők már most sem létező bizalma. Ami óhatatlanul belső elégedetlenséget indukál. Az sem lenne azonban meglepő, ha az „egyet mondok, mást csinálok” gyakorlata és a csendes diplomácia hasznos ténykedése valamiféle mentőövet találna Szerbiának. Határidőkről ugyanis nem esett szó. Vagy mi nem tudunk róluk.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Putyin nem csak a Nyugatot próbálja figyelmeztetni
Az hangsebességnél gyorsabb rakéta kilövésével Putyin nem csupán a Nyugatot próbálta figyelmeztetni, hanem saját népének is >
A gyűlölet mint hiány
Vajon mitől lesz valaki éppen palesztinpárti a Közel-Kelettől ezer kilométerekre? És ők miért veszik készpénznek az >
Mi van, ha bukik?
Várható-e, hogy a választások eredményétől függetlenül kilenc, tizenkettő, akárhány évre kinevezett pártcselédek és -kreatúrák udvarias meghajlással >
Az EU bővítése és Oroszország
Mindebből az EU számára több következtetés adódik. Az orosz befolyás ellensúlyozása érdekében továbbra is törekednie kell >
Vizsgáznak Európában a liberális értékek, mert erősödik az antiszemitizmus
Az Economist szerint ez a legrégebbi csapás a földrészen. Sajnálatos módon visszatér az a fajta türelmetlenség, >
Elon Musk egyszerre jelent lehetőséget és veszélyt – Trump fő rombolójaként
Ezt rögzíti az Economist szerkesztőségi véleménye. Merthogy a milliárdos az amerikai kormányzatot célozta meg és így >
Hogyan készül Orbán a választásra
Magyarországon csak két év múlva lesz a választás, de Orbán Viktor már jó előre gondoskodik arról, >
Lehet, hogy Európának éppen Trumpra van szüksége
Azért, mert magának kell olyan gondokat megoldania, mint az euróövezet gazdasági stagnálása, valamint a földrész biztonsága. >
Biden döntését Putyin meg fogja torolni
Simon Tisdall u Guardianben úgy ítéli meg: igen nagy horderejű Ukrajna számára, hogy Biden az utolsó >
Rövid út vezethet keletre
Arra kell számítani, hogy Trump alatt az ország egoista birodalom lesz, ám ennélfogva szétesik a szabályokra >
Putyin, Hszi és Trump, vagyis a barbárok már Európai kapuján dörömbölnek
Simon Tisdall a Guardianben arra figyelmeztet, hogy Putyin, Hszi és Trump, vagyis a barbárok már Európai >
A tervezett kinevezésekkel Trump egyértelműen elárulja, miként akarja irányítani az országot
Ezt fejti ki a Guardian kommentátora, Jonathan Freedland. A névsort úgy válogatta össze, hogy az is >