Ma Fülöp, Jakab, Zsaklin, Jefte, József névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Az őrült bélyeggyűjtő
Külpolitikánk, mint tanmese
Trump, az őrült bélyeggyűjtő, mindennel rendelkezik, amit csak akarhatna – kivéve annak képességét, hogy értékelje mindezt, vagy hálás legyen mások munkájáért, akik ezt létrehozták. Semmit sem nyerhet az Egyesült Államok számára azzal, hogy ragaszkodik Grönland birtoklásához, viszont mindent elveszíthet, ami eddig biztonságosabbá és gazdagabbá tette az amerikaiakat. Elveszítheti a környéket. Talán furcsának tűnik mindezt tanmeseként leírni – és elnézést kérek a grönlandiaktól, amiért szigetüket egy bélyeggyűjteményhez hasonlítottam. De a fabuláris forma sokkal őszintébb, mint úgy tenni, mintha Trumpnak lenne valamiféle elképzelése az Egyesült Államokról és azok érdekeiről. Ő csak egy zászlót akar látni a hóban. Csak azt akarja, hogy a neve ott legyen az albumon. Nincs itt semmi más, csak az őrület – és innen kell kiindulnunk. Timothy Snyder:
A fiú boldog környéken nőtt fel, jó barátok között. Az emberek megosztották egymással, amijük volt, és vigyáztak egymásra. Amikor egy szomszédnak segítségre volt szüksége valamilyen munkában, a többiek ott voltak, hogy segítsenek. Ha valaki kölcsön akart kérni egy szerszámot vagy bármi mást, azt készségesen megkapta. A fiú soha nem ismert mást.
A fiú szeretett köszönni a postásnak, és érdeklődni kezdett a bélyegek iránt. Az egyik szomszédja, egy kamasz fiú, meghívta, hogy nézze meg a saját gyűjteményét. A fiú el volt ragadtatva. „Tessék” – mondta a kamasz, miközben átnyújtotta az albumot –, „kölcsönadom, tartsd meg, ameddig csak szeretnéd.” Így a fiú hazavitte. Évekig, sőt évtizedekig megtartotta. Ahogy a fiú és a kamasz felnőtté váltak, a kölcsönkapott bélyeggyűjtemény a barátság jelképe lett.
Ahogy azonban a fiú idősebb lett, a bélyegek iránti érdeklődése megszállottsággá vált. Már nem élvezte a bélyegeket, nem gondolt szépségükre vagy történetükre. Egyszerűen birtokolni akarta őket. Zavart keltő dolgokat kezdett mondani a szomszédnak a gyűjteményről. Ahelyett, hogy a kölcsönt a barátság jelének tekintette volna, úgy tűnt, neheztel arra, hogy a szomszédnak egyáltalán bármiféle igénye van a bélyegekre.
Egy éjszaka fegyverrel betört a szomszédja házába. Amikor a szomszéd felébredt, ráfogta a fegyvert, és azt mondta: „Látod, képes vagyok megszállni a házadat. Ha a bélyeggyűjtemény itt lett volna, nem pedig az én házamban, ellophattam volna. Mostantól az a bélyeggyűjtemény az enyém, és ezt el kell ismerned.”
Mit tett az őrült bélyeggyűjtő? Megvan a bélyeggyűjteménye, de hiszen korábban is megvolt. Azt akarja, hogy mindenki kimondja: most már az ő tulajdona – de senki sem teszi meg, legkevésbé a szomszédja. Elveszítette a környéket, és az együttműködés minden igazán fontos formáját. Otthon ül, és lapozgatja az albumot. Nagy betűkkel ráírja a nevét a borítóra.
Bár a bélyeggyűjtő túl őrült ahhoz, hogy belássa, lerombolta saját élete alapjait. A betörés éjszakájáig bármit kölcsönkérhetett volna attól a szomszédtól – vagy a tömb bármelyik lakójától. Most minden ajtó zárva van előtte, nincsenek barátai, és soha nem is lesznek. Nincs semmije, csak az őrülete.
Az őrült bélyeggyűjtő tanmeséje az amerikai külpolitika története. Kifejezi az elnök hozzáállását Grönlandhoz, Dániához és általában a szövetségeseinkhez. Nincs semmi Grönlandon – ahogy más amerikai szövetségesek területén sem –, amit ne kaphatnánk meg, ha megkérnénk. Ez a régi, bizalmon alapuló kapcsolatok természete, és ezt a rendet testesíti meg a NATO-szövetség.
A jelenlegi helyzetben az Egyesült Államok használja Grönland területét. Évtizedek óta van ott katonai bázisunk Pituffiknál. Jelenleg körülbelül kétszáz katonát állomásoztatunk ott; ha több ezret akarnánk, azt is megtehetnénk. Megtettük a hidegháború idején. Ha amerikai vállalatokat érdekelik Grönland természeti erőforrásai, szerződéseket köthetnek.
Ha valóban úgy gondoljuk – ahogy az elnök és az alelnök folyamatosan állítják –, hogy orosz vagy kínai fenyegetés éri a szigetet, akkor több csapatot állomásoztathatnánk ott, vagy felkérhetnénk a dánokat vagy bármely más szövetségest, hogy tegyék meg. Vagy megkérhetnénk a dánokat, hogy építsenek egy másik bázist a sziget egy másik részén. Vagy tehetnénk valami valóban érdemlegeset az északi-sarki biztonság érdekében, ahelyett hogy tagadjuk a globális felmelegedést, és hagyjuk, hogy Oroszország építse meg az összes jégtörőt.
A dánok háromnegyed évszázada az Egyesült Államok legszorosabb szövetségesei közé tartoznak. A pituffiki bázis ennek a barátságnak a jele. Amikor az amerikaiak 1951-ben felismerték, hogy sürgősen szükségük van erre a grönlandi helyszínre a nukleáris védelemhez, a dánok készségesen beleegyeztek. Ez a NATO történetének egyik kulcsfontosságú pillanata volt – annak a szövetségnek a történetében, amelynek megalapításában mindkét ország két évvel korábban részt vett.
A NATO-szövetség teszi lehetővé az amerikai jelenlétet Grönlandon, és ugyanaz a NATO-szövetség az, amelyet az Egyesült Államok veszélyeztet, amikor szövetségesét, Dániát fenyegeti. Amíg az Egyesült Államok és Dánia kölcsönösen vállalják egymás megvédését támadás esetén, addig Grönlandot mindkettőjük – sőt, az összes NATO-szövetséges – védi. Ha a NATO megszűnne létezni, Grönland azonnal sokkal kevésbé lenne biztonságban – ahogy a szövetség minden más tagja is, beleértve az Egyesült Államokat. Semmi sem erősítené jobban Oroszországot és Kínát, mint a NATO vége.
Trump, az őrült bélyeggyűjtő, mindennel rendelkezik, amit csak akarhatna – kivéve annak képességét, hogy értékelje mindezt, vagy hálás legyen mások munkájáért, akik ezt létrehozták. Semmit sem nyerhet az Egyesült Államok számára azzal, hogy ragaszkodik Grönland birtoklásához, viszont mindent elveszíthet, ami eddig biztonságosabbá és gazdagabbá tette az amerikaiakat. Elveszítheti a környéket.
Talán furcsának tűnik mindezt tanmeseként leírni – és elnézést kérek a grönlandiaktól, amiért szigetüket egy bélyeggyűjteményhez hasonlítottam. De a fabuláris forma sokkal őszintébb, mint úgy tenni, mintha Trumpnak lenne valamiféle elképzelése az Egyesült Államokról és azok érdekeiről. Ő csak egy zászlót akar látni a hóban. Csak azt akarja, hogy a neve ott legyen az albumon. Nincs itt semmi más, csak az őrület – és innen kell kiindulnunk.
Következő cikk: Ezek a mostani iráni tiltakozások mások, mint az eddigiek
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Göröngyös úton
A nagy teszt azonban a határon túli magyar pártokhoz és az ésszerűtlenül felduzzasztott külhoni intézményrendszerhez való >
Orbán-fáradtság
Szamorukov szerint Ukrajna vonatkozásában Magyar Péter jóval békülékenyebb lesz elődjénél, ami nem jelenti azt, hogy Kijiv >
A transzatlanti MAGA-fantázia
A magyarországi parlamenti választás ebben a hónapban nem volt egyértelműen Trump melletti vagy elleni népszavazás. Orbán >
Orbán és Vučić autokráciájának hasonlóságai és különbségei
Szerbiának sokkal nehezebb dolga lesz. Nemcsak Vučić rendszere miatt, hanem azért is, mert nem nézett szembe >
2x40 millió és közte egy kis apróság
Orbán Viktornak 2005-ben, immár nem miniszterelnökként, egy különös mondat hagyta el a száját Friderikusz Sándor A >
MAGYAR PÉTER ÉS DEÁK FERENC
Magyar Péter eddigi politikai művét hasonlítgatták már sok mindenhez, de egyvalamihez nem. Ahhoz a korhoz, személyhez, >
Az ember, aki ott sem volt - Szijjártó a Telexen
Ez az interjú szánalmas vergődés volt, az elemi önreflexió teljes hiánya. Felmerül a kérdés, hogy miért >
Lehet-e, legyen-e jövője a Fidesznek?
Antall József emlékezetes szavai, „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”, valóra váltak, Magyar Péter forradalmat csinált és győzelemre >
Orbán Viktor felépített egy „propagandagépezetet”. Magyarország következő vezetőjének le kell azt bontania
A propagandarendszer lebontása időigényes lesz. A Tisza kétharmados többséggel visszafordíthatja a jogi változtatásokat, de a magánmédia >
Mit várok a Tisza kormánytól?
A kétharmados felhatalmazást, az erős mandátumot azért kapta a kormány a választóktól, hogy a szükséges jogi >
Orbán korszaka egy szempillantás alatt véget ért, és Magyarország következő miniszterelnöke egy sietős ember
Pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének hivatalából magas szintű delegáció érkezett Budapestre informális >
Végre
Megtörtént a felszabadulás, forradalom zajlik, a rendszer végre megváltozhat. Magyar Péter történelmi érdeme, hogy elindította a >