Ma Ernő, Erneszta, Tatjána névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
A magyarok belefáradtak Orbánba, Putyin barátja ideges és teszi az előkészületeket a választásra
Most éppen azt dobta be, hogy Trump Budapestre készül, ami nagy hátszelet jelentene a jelentős nyomás alatt álló politikus számára. Így értékeli a Frankfurter Rundschau szerkesztője, Nail Akkoyun. A Fidesz hosszú idő óta először szorul a 2. helyre a közvélemény kutatásokban. A gazdasági válság, a sok gyerekvédelmi botrány, az egészségügy elhanyagolása betett a kormányfő keresztény-konzervatív imidzsének. Ugyanakkor egyre többen félnek a háborútól, amit a politikus megpróbál a maga javára kihasználni Moszkva-párti álláspontjával. Hogy a Fidesz egy sor fiatal jelöltet küld csatába a választáson, az jelzi, hogy a párt felismerte gyengeségét a fővárosban. De azzal is összefügg, hogy a miniszterelnöknek igazolnia kell: még mindig ő diktálja a tempót a politikában. Ennek érdekében pénzesőt indított be és választási ajándékokat ad. Ezzel szemben kiéhezteti az ellenzéki erődöket. Az összeállítás sorra cáfolja a kormánypárt legfőbb érveit, így azt, hogy 1. csakis Orbán képes megőrizni a nyugalmat az országban. Valójában kapitulál Putyin előtt. Az agresszor megbékítése nem teremt igazi békét. 2. Trump támogatása mutatja, mennyire fontos a politikus. Itt valójában figyelmeztetésről van szó, mert mindkét vezető megveti a független sajtót, a jogállamiságot és a demokratikus normákat. Abból semmi jó nem sül ki, ha autokraták egymást erősítik. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Le Figaro
Orbán veszélyben van, Magyar Péter élen áll a felmérésekben – három hónappal a választás előtt. A miniszterelnök nyakába vette az országot, hogy ellensúlyozza a gyerekvédelmi intézetekben történt visszaélések, illetve a nehéz gazdasági helyzet hatását – írja a politikai szerkesztő, Eloi Passot.
A Tisza vezére kevésbé kritikus az EU-val szemben, mint a Fidesz, ellenben több kifogása van Oroszország ellen – ily módon klasszikus liberál-konzervatív irányvonalat testesíti meg. Ellenfele is jobboldali, de ő illeberális, Moszkva-párti és Európa-ellenes alapállással futott be az eltelt 15 évben.
A hatalom közeli elemző intézetek a kormányoldal kedvező helyzetét mutatják ki, ám a miniszterelnök érzi a veszélyt: lázasan igyekszik behozni a lemaradást. Járja a vidéket, ahol a hagyományos szavazóbázisa található. De a stratégián nem változtat: azt szajkózza, hogy az EU háborút akar Oroszországgal, és hogy Magyar Brüsszel bábfigurája.
Ám nem jön be neki, mert kiderült, hogy milyen fizikai és nemi bántalmazások mentek egy sor nevelőotthonban, miközben Orbán a családok védelmezőjeként tünteti fel magát.
The Times
A volt ír miniszterelnök azt gondolja, hogy a magyar választás eredménye az egész világpolitikát befolyásolhatja. Leo Varadkar úgy mutatja be Orbán Viktort, mint aki jobboldali populista és nacionalista, élesen szokta bírálni Ukrajnát és lecsapott a szabadságjogokra, a sajtóra és a tudományra, illetve oktatásra. Az illiberális demokráciát hirdeti.
Az ellenzéki szavazók Magyar Péter mögé tömörülnek, de itt is az látszik, mint sok helyütt másutt Európában: a küzdelem a szélsőjobb, illetve a középjobb között dől el. A baloldal a futottak még-kategóriába kerül.
A sajátos választási rendszer miatt előfordulhat, hogy a Fidesz veszít az urnáknál, de megőrzi többségét. De nyerhet az ellenzék, ha sok fiatal és város megy el voksolni, miután nekik elegük van a megélhetési költségek drágulásából, a korrupcióból, az ultrakonzervatív politikából. Ha így lenne, annak következményei messze túlgyűrűznének az ország határain.
Választás lesz a dánoknál is, de Varadkar nem látra esélyét, hogy az USA lerohanná Grönlandot, mert az megpecsételné a NATO sorsát. Ugyanakkor az év legfontosabb demokratikus eseménye az Egyesült Államokban jön a novemberi időközi választással.
A demokraták várhatóan visszaveszik a Képviselőházat, onnantól kezdve pedig törvényjavaslatokat blokkolhatnak, vizsgálatokat indíthatnak. Harmadszor is alkotmánysértési eljárást kezdeményezhetnek az elnök ellen, bár ez nem valószínű. Vagy legalábbis egyhamar nem.
Sok múlik azon, mekkora arányban nyernek. A republikánusok Trumpnál jobban már csak a szavazópolgároktól félnek, így ha az ellenzék jelentős győzelmet arat, akkor valószínűbb, hogy az elnök pártja saját vezére ellen lázad. Az ugyanakkor nem várható, hogy elvesztik a Szenátust is.
Project Syndicate
Miután a venezuelai beavatkozással az Egyesült Államok már a látszatára sem ügyel, hogy védi a demokráciát, illetve az emberi jogokat, a Nobel-díjas közgazdász, Daron Acemoglu azt kérdezi, hogy akkor most mi lesz a szabályokra épülő nemzetközi renddel? Merthogy lehullt az álarc és látszik, hogy a továbbiakban nem lehet fenntartani az USA vezette rendet.
Maduro elrablása vízválasztó, mert hasonló esetek ugyan már jó párszor történtek, de akkor a CIA törvénytelenségeit kivizsgálta a Szenátus és a hírszerzés – legalábbis átmenetileg – hátrébb vonta az agarait. Ám most új helyzet állt elő, mivel az amerikai intézmények meggyengültek, kevésbé demokratikusak, ráadásul látnivaló, hogy az önző, szűk önérdek diktál.
Majd meglátjuk, mivel tudja alátámasztani a washingtoni kormányzat, hogy a venezuelai elnök a kábítószer-kereskedelem nagyágyúja volt. Mindenesetre a katonai akció nem a nép megsegítését vagy a demokrácia megerősítését szolgálta.
Éppen akkor, amikor az USA-ban is válságba került a jogállam. Ily módon nehéz elképzelni, hogy valaha is elszámoltatják az ügy miatt Trumpot, valamint a csatlósait. De egyébként is nemzetközi fórumokon kell tisztázni a részleteket. Éspedig azért, nehogy egyetlen intézmény lehessen az ügyész, bíró és az ítélet végrehajtó.
Economist
A vezércikk azt hangsúlyozza, hogy Trump világában az erős bármit elvehet, ám ez rossz lesz Amerikának, de mindenki másnak is. Az nem kétséges, hogy az eltelt 12 évben Maduro terrorizálta országát. Öletett, embereket raboltatott el és kínoztatott meg. Elvtásai fosztogattak és tönkretették a gazdaságot. A lakosság egynegyede külföldre menekült.
Emellett a politikus nemzetközileg is veszélyt jelentett. Támogatta a Heszbollát, segített Iránnak kijátszani a szankciókat és ugródeszkául szolgált Oroszországnak és Kínának Floridával átellenben. De most beleütközött a kemény hatalomba, ugyanakkor az is kiderült, hogy annak milyen korlátai vannak.
Az elemzés három tényezőt vizsgál: 1. Hogyan történt? Egyetlen más hatalom katonasága sem lett volna képes ilyen műtéti pontosságú műveletre. De a rendszer nem változott. Trump ugyan azzal fenyegetőzik, hogy megnézheti magát az új elnök asszony, ha nem parírozik, de katonákat nem küld és aligha valószínű egy újabb hasonló rajtaütés.
2. Mi volt az ok? A Donroe-doktrína, amely az erőről és a természeti kincsekről szól, nem pedig az értékekről. Ezért nem juthat szerephez a Nobel-békedíjas ellenzéki Machado. Ugyanakkor üres hencegés, amit a Fehér Ház mondogat, hogy gyorsan helyre lehet állítani az olajkitermelés korábbi szintjét. Ahhoz ugyanis tőke és szaktudás kellene.
3. Milyen kihatással lesz a világra a vezércsere, miközben Amerika javában igyekszik lebontani az eddigi nemzetközi rendet, amelynek pillére a jog és az egyetemes értékek kánonja? Ezek után sok vezető igyekszik visszaszerezni országa szuverenitását, illetve közeledik más államokhoz, így Kínához. Ily módon meggyengül az Egyesült Államok.
Az elnök már így aláásott egy sor szövetséget, amikor azt hangoztatta, hogy a hatalom jogot keletkeztet. Téved, amikor azt hiszi, hogy Kína és Oroszország ellesz a maga szemétdombján, értsd: befolyási övezetében. Visszatér a 19. század agresszív politikája a határok megváltoztatására, csak éppen a fegyverek már maiak.
Daily Telegraph
Az Amerikából elszármazott, veterán újságírónő, Janet Daley nem gondolja, hogy Trump szét tudná rombolni a szabályokon alapuló világrendet. Ahhoz ugyanis nem elegendő a bombasztikus retorika, mélyreható változás kellene az Egyesült Államok alkotmányában és a nemzetközi szerződésekben.
Szóval szó sincs arról, hogy belépnénk egy nihilista világba, amelyben egomán politikusok felosztják egymás közt a világot és nem zavarják őket idejét múlt erkölcsi vagy demokratikus normák. Trump ugyan a korlátlan uralomról fantáziál, de még meg lehet állítani.
1. Amikor pártja az idén elveszti a többséget a Kongresszusban 2. Ha a mostani elnök megválik tisztségétől, még akkor is a republikánus utód lép a helyébe. Mondhat ugyanis bármit is arról, hogy neki édes mindegy a nemzetközi jog vagy a világ véleménye. Az alkotmány és a sok nemzetközi szerződés megköti a kezét.
De egyébként is neki megvan az a jó tulajdonsága, hogy két nap elteltével elfelejti, mit állított 48 órával korábban. Ideértve, hogy felvetette csapatok kirendelését Grönlandra. Ha ejti a témát, az lesz az első jele annak, hogy nem esik szét a jelenlegi világrend. A világ azonban emlékezni fog rá, mert tudja, hogy túl értékesek a közösen vallott erkölcsi szabályok, azokat nem lehet csak úgy kihajítani az ablakon.
Wall Street Journal
A szerkesztőség úgy foglal állást, hogy Amerikának és a világnak be kell állnia az iráni nép oldalára, mert ez az az pillanat, amikor véget lehet vetni egy olyan rezsim uralmának, amely 47 éven át terjesztette a terrort és a felfordulást. Ha sikerül, az eget rengető volna.
Azért kell lépni, mert a lakosság igen nagy számban követte a volt sah emigrációban élő fiának felhívását és vonult az utcára. Teheránban és más városokban évek óta nem voltak ekkora demonstrációk. Részletek azonban nem ismeretesek, mert a rezsim leállította az internetet és a telefonszolgáltatást, hogy elejét vegye a további tiltakozásoknak, illetve hogy ne tudódjanak ki az elnyomó karhatalmi intézkedések.
Khamenei ajatollah, a legfőbb vezető nem szeretné, ha Trump látná a megtorlást, mivel kemény visszavágással fenyegetett, ha a mullahok erőszakhoz folyamodnak. Ezzel együtt már tagadhatatlan az iráni állam csődje, és a kemény kéz politikája csak még nagyobb felkeléshez vezethet.
Minél tovább tartanak a tüntetések, annál többen győzik le a félelmüket, amitől egyébiránt a rendszer függ. Az jó, hogy Pahlavi a forradalom vezetőjeként jár el, és hogy több frakció, illetve sztrájkoló is csatlakozik hozzá. Ő maga azt húzza alá, hogy nem kívánja visszaállítani a monarchiát, amit sokan nem is szeretnének, de azért figyelemreméltó, hányan vonultak az utcára a felhívására.
Segítséget kért az Egyesült Államoktól. Amit Washington az első körben tehet, az az, hogy helyreállítja a kommunikációt.
Der Standard
Negyedszázadnyi válság szétrombolta a liberális álmot – állapítja meg a külpolitikai elemző, Eric Frey. A demokrácia, a piacgazdaság, a szabályokra épülő világrend hanyatlása akkor kezdődött, amikor az irányzat a csúcspontjára ért: az ezredfordulón. Ez mostanra már az autokrácia, a dezinformáció, az agresszió és a protekcionizmus kora, csakis az ököljog számít.
Az európaiak a liberális állam utolsó védelmezőiként utóvédharcot folytatnak – a keleti ellenség ellen, illetve saját soraikban azokkal szemben, akik szét akarják verni a fennálló viszonyokat.
Minden az ikertonyok elleni támadással indult: a terroristáknak sikerült elérniük, hogy az amerikai állam túlreagálja a dolgot. Vége lett a gondtalan időknek, egy sor polgárjogot hatályon kívül helyeztek.
Az iraki háború mindmáig a washingtoni külpolitika egyik legnagyobb ostobasága. Rengeteg pénzébe került az USA-nak, illetve betett a tekintélyének a világban. Az is súlyos hibának bizonyult, hogy Kínát felvették a Világkereskedelmi Szervezetbe, mert Peking beindította az exportmotort. Amerikában egész ágazatok mentek ily módon tönkre, a kamatok pedig bezuhantak.
A pénzügyi válság alávágott a piacgazdaságba vetett hitnek. Ezen az alapon jött fel az amerikai populizmus, Trumppal az élen. Az arab tavaszt 2011-ben elnyomás és polgárháború követte, ennek következménye lett a hatalmas menekülthullám, amely azután felhozta a szélsőjobbot Európában. Magyarországon Orbánból, a liberálisok egykori reménysugarából reakciós vezér lett.
A koronavírus abban segített Trumpnak, hogy még többen ábrándultak ki a liberális intézményekből. Közben Putyin a Nyugat ellen fordult, Kína pedig fokozta az elnyomást. Az Ukrajna elleni támadás elhozta a békés együttműködés korszakának végét.
Az amerikai elnök minden eddiginél jobban el van szánva, hogy felszámolja a liberális világmodellt. Ő, valamint Hszi és Moszkva visszahozná az érdekszférákat, ahol minden a katonai és gazdasági erőn alapul. Ellenük küzdenek az európaiak, no meg a hazai jobboldali populistákkal szemben, akik harci terepnek tekintik a politikát, hogy nyomuljanak az alapértékek szétrombolására, illetve faragatlan nacionalizmussal szétverjék az EU-t.
Ám azért van remény: Ukrajna négy év után is küzd. Trump egyre kevésbé népszerű, fokozódik vele szemben az ellenállás a republikánusoknál. Kínának van elég baja a saját gazdaságával. És az európai populisták sem vehetik biztosra a folyamatos választási sikereket. Már áprilisban elveszíthetik vezérlő csillagukat, Orbán Viktort.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Ezek a mostani iráni tiltakozások mások, mint az eddigiek
Ishaan Tharoor elképzelhetőnek tartja a Washington Postban, hogy hamarosan megbukik az iráni teokrácia, mert mostani tiltakozások >
Az őrült bélyeggyűjtő
Trump, az őrült bélyeggyűjtő, mindennel rendelkezik, amit csak akarhatna – kivéve annak képességét, hogy értékelje mindezt, >
A magyarok belefáradtak Orbánba, Putyin barátja ideges és teszi az előkészületeket a választásra
Most éppen azt dobta be, hogy Trump Budapestre készül, ami nagy hátszelet jelentene a jelentős nyomás >
Economist: A koszovói választások azt mutatják, hogy a demokrácia ott szolidan működik
Mind Koszovó, mind Szerbia az Európai Unióhoz kíván csatlakozni. Több uniós tagállam politikusai azonban azt mondják, >
Jog, morál és egyéb apróságok
Sok baj okozója lehet, ha egy ország életében épp az aktuálisan legfontos kérdésben hiányzik a közös >
Trump megtanítja a világot félni Amerikától
Fareed Zakaria ítéli így meg a Washington Postban, ám ily módon eljátssza az évtizedek alatt megszerzett >
Maduro Minneapolisban
Egy nagy hazudozó egy másik nagy hazugság elemévé válik. Ez lehet költői, de nem igazságos. Ha >
Gúny az nemzetközi jogból
Trump nemzetközi jogot semmibe vevő magatartása Venezuela ügyében – és más latin-amerikai országokkal szembeni hasonló szándékai, >
Miért huny szemet Brüsszel afölött, hogy Fico etnikai kisebbségiektől vesz el földeket a Benes-dekrétumokra hivatkozva?
Ezt kérdezi az EUobserverben Tárnok Balázs, a Közszolgálati Egyetem felvidéki születésű tanára. Úgy véli: a szlovák >
Epsteintől a birodalomig: miért támadta Trump Venezuelát és fenyegette meg Grönlandot?
A venezuelai elnök elrablása nagyrészt figyelemelterelés Trump egyre növekvő hazai problémáiról – vélekedett Kim Lane Scheppele, >
Magyarország 2026-ban: Válaszút előtt
A várható áprilisi általános választás nemcsak azt mutatja majd meg, hogy a magyarok végre belefáradtak-e Orbánba >
Grönland európai, és annak is kell maradnia
A Le Monde vezércikke szerint Maduro elmozdítása után most a dán autonóm terület került Trump célkeresztjébe. >