Ma Katalin, Kitti, Zsófia, Piusz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Trump a migránsokkal együtt a demokráciát is deportálja
Erre hívja fel a figyelmet Timothy Snyder, akit a mostani helyzet arra emlékeztet, ami a Kristályéjszakát megelőzte a náci Németországban. Sőt még a háborút is elképzelhetőnek tartja, annyira erős a szemében a párhuzam. A torontói egyetem történész professzora felidézi, hogy Hitlerék 1938-ban 17 ezer lengyel zsidót tettek át a határon, amire válaszul az egyik érintett bosszút állt. Ezt követte a pogrom, a rendőrség átszervezése, majd a háború. 9 évtizeddel később nagyjából ugyanitt tartunk Amerikában. Hiszen Washingtonban máris meglőtték a Nemzeti Gárda két tagját és az egyikük belehalt. A tettes egy afgán menekült volt, amely annak idején odahaza segített az USA-hadseregnek. Számítani lehetett rá ezek után, hogy a Fehér Ház meglovagolja az erőszakot. Milliók kitoloncolását helyezte kilátásba, mert úgy gondolja, hogy értékeik nincsenek összhangban a nyugati civilizációval. A következő lépés az lehet, hogy rendszerváltást hajt végre: a háború segítségével számolja fel a belső ellenséget, amelyet külső veszélynek állít be. Kezdheti azzal, hogy megtámadja Venezuelát. A tekintélyelvűség hívei tisztában vannak azzal, hogy ha kihasználják a politikai hovatartozással kapcsolatos érzelmeket, az megmozdulásokhoz és rendszerváltáshoz vezethet. Akik viszont demokráciát akarnak, azok átláthatnak a szándékon. Ha néven nevezik a törekvést, azzal megteszik az első, döntő lépést, hogy megállítsák a folyamatot. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Neue Zürcher Zeitung
Az újabb gyerekbántalmazási ügy miatt ezrek vonultak az utcára Budapesten, hogy a kormány ellen tüntessenek. Négy hónappal a választás előtt Magyar Péter fokozza a nyomást – pont azzal a témával, amely korábban a politikai színpadra katapultálta a politikust – állapítja meg Bécsből Meret Baumann, a közép-európai tudósító.
A brutális verésről nyilvánosságra került videó felkavarja az embert, felháborította az országot. Azt látni, hogy a Szőlő utca megbízott igazgatója az asztallapba veri egy fiatal fejét, majd a földön vonszolja, rugdalja, végül a falnak szorítja. Pár nap alatt százezrek nézték meg.
A történtek különösen kínosak a Fidesz számára, mert évek óta hirdeti, hogy védi a gyerekeket és a családokat. Orbán ezt mindig szembeállítja azzal, hogy szerinte a Nyugat züllik. Egyben ürügyként használja fel, hogy fellépjen a nemi kisebbségek ellen. Csakhogy hónapok óta más sem szerepel a szalaghírekben, mint a gyermekintézményekben alkalmazott módszeres kínzás.
A hatalom számára igen rosszkor jön, hogy ismét előkerült ez a téma, mert a párt az utóbbi időben valamelyest ledolgozta hátrányát a Tiszához képest. Pl. a 14. havi nyugdíjjal. De a lakosság változatlanul igen elégedetlen, a rossz gazdasági helyzet, a magas megélhetési költségek, az egészségügy, az oktatás és a szociális ellátás sanyarú állapota miatt. Magyar Péter ügyesem meglovagolja a hullámot, míg a miniszterelnök főleg a külpolitikára tereli a szót.
FAZ
A gyermekvédelem kényes téma Orbán számára, a botrány nehéz helyzetbe hozza a politikust. A történtek miatt ismét tömegek vonultak fel, miközben a politikus azt állítja, hogy a hagyományos értékeket óvja a „woke” korszellemmel szemben.
A tudósító, Alexander Haneke ugyanakkor rámutat, hogy a Fidesz ellenfelei szemében a bántalmazási botrányok és a korrupciós ügyek a kormány alapvető rákfenéjét jelentik. Az elit elszakadt a valóságtól, csakis a hatalom megtartása foglalkoztatja, miközben lepusztul az infrastruktúra, jóléti célokra nincs pénz.
Egyfolytában lehet hallani a panaszt, hogy a párt büntetlenséget szavatol mindazok számára, akik lojálisak iránta.
Mivel mostanában többször elhangzott, hogy a Tisza nem tudja fenntartani a lendületet a választásokig, elképzelhető, hogy a Szőlő utcai leleplezés ezzel a stratégiai megfontolással függ össze. Ám a probléma ettől még nagyon valós, amint azt az újabb és újabb botrányok igazolják.
Egyébiránt az egész egy kaptafára megy: amikor kipattan valamilyen ügy, a gyerekvédelmi intézmények részéről azt hallani, hogy a vádak egyáltalán nem új keletűek, ám a hatóságok nem csináltak az égvilágos semmit sem.
Le Monde
A gyermekvédelmi botrány gyengíti Orbán Viktort, aki 15 éve hangoztatja, hogy meg akarja védeni a legkisebbeket az LMBT-propagandától. Ám két éve kénytelen sorra szembesülni a notóriusan alulfinanszírozott intézményekben elkövetett nemi visszaélésekkel. Egy olyan országban, amely folyamatosan vágja a szociális kiadásokat.
Az összefoglaló szerzője, Jean-Baptiste Chastand onnan indít, hogy a Szőlő utca korábbi igazgatója rendszeresen szerepelt a hatalom közeli médiában, büszkélkedett vallásos és jobboldali meggyőződésével, ám most vizsgálat folyik ellene kitartás, emberkereskedelem és pénzmosás miatt.
Letartóztatása óta több volt kollégája elárulta: már évek óta gyanús volt, hogy szexuális kapcsolatot tartott fenn gondjaira bízott lányokkal, ám felsőbb kapcsolatai módszeresen megvédték. Ez a kapcsolatrendszer már hónapok óta tápot ad annak a híresztelésnek, hogy pont ugyanúgy szabad kezet élvezett, mint Amerikában Epstein.
Ám a botrány szintet lépett, amikor napvilágra került a felvétel az utódjáról, bár a hatóságok reakciója hagyott némi kívánnivalót maga után. Gulyás Gergely pl. kinyilatkozta, hogy az intézményben őrzött gyerekek bűnözők, vagyis próbálta igazolni az erőszakot. Ám látván, hogy mekkora a felháborodás, Orbán a végén kiigazította a kancelláriaminisztert.
Die Welt
Politikailag az oroszbarát magyar vezetés folyton kötekedik, viszont az nagyon is felkelti az érdeklődést szakmai körökben, amilyen ütemben a logisztikát fejleszti. Fordítókorong kíván lenni a világgazdaságban, most pl. új vasúti terminál alapkövét tették le Szegeden.
Ha magyar részről valamire biztosan lehet számítani, az mindenekelőtt az Európa-ellenes, illetve Moszkva-párti agitáció. Az ország szívesen bezsebeli a brüsszeli pénzeket, de csak azért, hogy minden lehetséges alkalommal ostorozza az Uniót. Közben udvarol a Kremlnek, nem zavarja a háború.
A logisztikai ágazat viszont teljesen már szemüveget át látja a dolgokat. Az új szegedi átrakóállomás az ország déli kapuja lesz, az utánpótlás csomópontja a közép-európai-balkáni folyosón. Naponta hat vonatpárt szolgálnak ki, évente 300 ezer konténert mozgatnak meg. A létesítmény egyben kiszolgálja a BYD ottani gyárát.
FAZ
A magyar, a szlovák és a cseh kormány elutasítja, hogy az EU hitelből támogassa Ukrajnát, négy tagállam ingadozik, ám az riasztó jel, hogy köztük van Olaszország is – írja Brüsszelből Thomas Gutschker.
Mindenesetre a jóvátételi kölcsön vette az első akadályt: befagyasztva marad az orosz jegybank 210 milliárdos letéte. Ennélfogva Magyarország és Szlovákia már nem tud zsarolni ebben a kérdésben, hogy más területeken engedményeket csikarjon ki.
Viszont fel van adva a lecke a holnaputáni csúcstalálkozó számára a pénz felhasználását illetően, mert Máltának, Bulgáriának és főként Meloninak fenntartásai vannak, azaz osztják a betétet kezelő Belgium aggályait. Felszólították a Bizottságot, hogy keressen alternatív megoldást, ám olyan nincs – közölték uniós diplomaták.
Volna persze, de ahhoz egyhangú döntés kellene és itt Magyarország ismét keresztbe fekszik. Az olasz kormánykoalíció megosztott a kérdésben, közben tekintettel kell lennie arra is, hogy szövetségese, Trump az összeget Ukrajna helyreállítására használná fel, mert akkor jól járna egy csomó amerikai vállalat.
De az említett hét ország még együtt sem képes blokkoló kisebbséget alkotni. Ám nem kizárt, hogy belpolitikai okok miatt Franciaország is betársul hozzájuk, akkor pedig meghiúsul a terv.
FT
A szerkesztőségi állásfoglalás üdvözli, hogy az EU végre sarkára áll a lefoglalt orosz állami követelések ügyében. Vezetői most szembesültek azzal, milyen veszélyekkel jár, ha a szervezet politikai törpének bizonyul – az még a gazdasági erejét is fenyegeti. Geopolitikailag sebezhető.
Ám 5 napja eldőlt, hogy a jövőben nem félévente szavaznak az oroszellenes szankciók meghosszabbításáról, vagyis tollvonással kivették a vétó eszközét Orbán Viktor vagy bármely más uniós vezető kezéből. A Kreml már nem használhatja őket arra, hogy megnehezítse a nyomásgyakorlás leghatékonyabb formájának alkalmazását.
Ily módon megnyílik az út afelé, hogy a közösség nagy jóvátételi kölcsönt vegyen fel Kijev megsegítésére. Hogy most hidegre tették az akadékoskodó tagokat, az sokkal többet számít a gazdaság biztonsága szempontjából, mint eddig bármi.
Azt látni, hogy a szövetség jobban el van szánva a cselekvésre. Bizonyította, hogy tud harapni is, főleg ha a mostani fogcsattogtatás felkelti az étvágyát, hogy külföldön is éljen hatalmával.
Die Zeit
Mi van akkor, ha kiderül, hogy az EU mégiscsak meglehetősen befolyásos? – kérdi Brüsszelből Ulrich Ladurner, aki szerint a földrész cselekvőképessége múlik azon, felhasználja-e Ukrajna javára az orosz milliárdokat.
A kontinenst Trump szorongatja, ugyanakkor magára hagyja. Putyin fenyegeti, belülről pedig olyanok dobnak kesztyűt neki, mint Orbán Viktor. Fennállása során az Unió még sosem volt ennyire cudar helyzetben.
Holnapután pedig olyan döntést kell hoznia, amely az egész jövőjére kihat. Vagyis, hogy mi legyen az említett 210 milliárd euróval. A tét az, hogy geopolitikai szereplőként egyenlő félként nézhet-e szembe az ellenségeivel.
Jól mondta Merz: ha Ukrajna elesik, akkor Putyin nem áll meg. Az ukránok sorsa csakis Európától függ, mert Washington magára hagyná őket, hogy ne mondjuk, elárulja őket. Az EU viszont az orosz követelés ügyében a múlt héten levette a sakktábláról Magyarországot és Szlovákiát.
De hogy mi lesz holnapután Brüsszelben, az tökéletesen nyitott, mert egyre több ország jelzi aggályait. Ha sikerül elhatározni a pénz folyósítását, akkor az üzenet az, hogy Brüsszel komolyan gondolja, egységes és erős. Kész folytatni a harcot. Viszont ha nem képes megállapodni, akkor az megerősíti a meggyőződést Washingtonban és Moszkvában, hogy a földrész nyúlszívű törpe.
New York Times
A Yale egyik professzora úgy értékeli, hogy Trump fel akarja osztani a világot, ám ennek a vége katasztrófa lehet. Greg Grandin kiemeli, hogy az elnök túlhaladottnak tartja a hidegháború utáni konszenzust, ő már befolyási övezetekben gondolkodik.
Ezt támasztja alá a nemzetbiztonsági jelentés, amely keretbe foglalja a tervezett átmenetet. Az Amerika mindenekelőtt nacionalista nyelvét alkalmazza. Elítéli a globalizációt, a szabad kereskedelmet és a külföldi segítséget.
Fő elemként az ígéri, hogy visszaállítja a Monroe-doktrínát, vagyis hogy Amerika az amerikaiaké. Az oroszoknak ott vannak a volt szovjet köztársaságok, Peking pedig a Dél-Kínai-tenger térségét vonhatja ellenőrzése alá.
Washington nem kívánja feladni a világban a hegemóniát, ám az eddigi liberális nemzetközi rend helyett azt állítja, hogy bárhol joga van közbeavatkozni, ahol veszélyt észlel – Kínát leszámítva. Ez a tétel már a terrorellenes háború során is megfogalmazódott. Vagyis hogy az USA bárhol bárkit letartóztathat, megbüntethet, nem kell felelősségre vonástól tartania.
Ám ez elkerülhetetlenné teszi a további viszályokat. A világ még inkább a szakadék szélén táncol, még több háborúval kell számolni, hiszen az Egyesült Államok szembeszáll Oroszországgal és Kínával, fenyegeti Latin-Amerikát, viszályt szít Európában – a saját haszna érdekében.
Wall Street Journal
Chile is beállt azoknak az államoknak a sorába Latin-Amerikában, amelyek jobbra tolódnak – értékeli a vezércikk az elnökválasztást, amelyet a republikánus José Antonio Kast nyert meg hatalmas különbséggel. Vagyis ismét a szocializmus veszített, nincs jó időszaka mostanában arrafelé.
Hasonló jelenség ment végbe korábban Argentínában, Ecuadorban, és Hondurasban is: két éve sorra maradnak alul a keményen balos jelöltek. A fordulat különösen éles Chilében, ahol négy éven át a szocialista Boric próbálkozhatott, ám sosem kapott elég támogatást az ország átalakításához.
A gazdaság ugyan nem omlott össze, de középszerű volt az eltelt időszak. Az emberek nem élnek jobban, ugyanakkor erősödik a bűnözés, mind nagyobb a felfordulás. Venezuela lényegesen befolyásolta az ország sorsát, mert 100 ezrek menekültek át Maduro diktatúrája elől. Kast azt ígéri, hogy megerősíti a határokat a tömeg feltartóztatására.
Ám egyensúlyoznia kell a jogállam és a gazdaság munkaerőigénye között. Ám mivel a törvényhozás egyik házában sincs többsége, alkalmi szövetségeket kell kötnie. Trump segíthet neki, ha csökkenti a vámokat és gazdasági-kereskedelmi partnerként kezeli Chilét.
Washington Post
Max Boot az gondolja: jogi szempontból valamivel szilárdabb lábon áll, hogy Amerika venezuelai tartályhajókat foglal le, mint az, hogy egyszerűen szétlő feltételezett kábítószercsempész hajókat. De az előbbi sem igazán jó ötlet.
A washingtoni Külkapcsolati Tanács szakértője azért lát lehetőséget a tanker elkobzására, mert az sehol sincs bejegyezve, ráadásul részt vett az Irán és Venezuela elleni szankciók kijátszásában. Ráadásul ez a húzás érzékenyen érintheti a Madurót, aki a hóhéraival együtt lehúzza a sápot ugyan az illegális drogforgalmazásból, ám egy-két gyorshajó kilövése nagy veszteséget nem okoz neki.
Ellenben az érintett hajó 80 millió dollár értékű nyersolajat vitt, ami nagyjából az 5%-a annak, amennyit az ország hetente importra költ. Viszont ha a fellépés elriaszt hajóstársaságokat attól, hogy Caracas-szal kereskedjenek, az gazdasági válságot idézhet elő az országban.
Más despoták, mint Castro, Kim Dzsong Un és Hamenei ayatollah átvészelték, hogy népük leszegényedett. A venezuelai gazdaság egy évtizede szabadesésben van. De ha most újabb válság jön, az súlyosbítja a migránsok és a narkó jelentette gondokat. Nem beszélve az amerikai gazdasági blokádról, vagy katonai akcióról.
Nehéz feltételezni, hogy Trumpot a demokrácia előmozdítása vezérli, de annyival tartozik saját népének, hogy közölje: mit akar Venezuelában.
FT
A szerkesztőség úgy véli, hogy az ausztráliai tragédia az antiszemitizmus általános megerősödésének következménye. A szélsőséges terrorizmus nagy fenyegetés, ám csupán egy folyamat egyik végét jelenti. A zsidóellenesség aggasztó mértékben fokozódik a világban, és nem csupán a szélsőséges iszlám ideológia miatt.
A merényletek jelentős részét az utóbbi években szélsőjobbos szervezetek ötlötték ki. Főleg azóta, hogy Izrael megindította a gázai háborút. Azóta szinte hétköznapinak számít az antiszemitizmus.
A populista, bevándorlás-ellenes pártok felemelkedése és azok térhódítása a közösségi médiában jócskán kitolta az elfogadható közbeszéd határait. De hogy most a Bondi Beachen egy szír bevándorló akadályozta meg a még nagyobb vérontást, az legalább visszafogja a felhívásokat a migráció ellen.
A történtek azonban igen nyomatékos üzenetet jelentenek a politikai, vallási és üzleti vezetők számára, hogy sürgősen szembe kell szállni a zsidóellenességgel, valamint a rasszizmus minden formájával.
The Times
Első nyilvános beszédében a brit hírszerzés új főnöke azzal vádolta az orosz elnököt, hogy az drónokat küld repülőterek és támaszpontok ellen, agresszív a tengereken, gyújtogatásokat, más szabotázsakciókat rendel el. Propaganda műveleteket folytat, hogy azután kihasználja az így keletkező törésvonalakat a társadalmakban, illetve elmélyítse azokat.
Blaise Metreveli, aki az első nő az MI6-nél ezen a poszton, kiemelte, hogy Moszkva folyamatosan teszteli a Nyugatot a szürke zónában, éppen csak nem éri el a háború küszöbét. A világ ma veszélyesebb, mint évtizedek óta bármikor.
Arra is kitért, hogy az új technológia folytán az érintett óriáscégek főnökei akkora hatalomra tesznek szert, mint egyes államok. Ami egykor tudományos fantasztikus regényekben fordult elő, az ma mind inkább valóság.
A szuperkütyük bárkit célba vehetnek és új viszályokat eredményezhetnek, az ellenőrzés új szintjét jelenthetik. A mesterséges intelligencia segítségével drónokat és más automata harceszközöket lehet építeni, amelyek minimális emberi közreműködéssel végeznek az ellenséggel.
Már egyre kevésbé lehet tudni, mi az igazság, az információ mind inkább fegyvernek számít – az álhír gyorsabban terjed, mint a tény. Közösségeket oszt meg, eltorzítja a valóságot. Omladozik a bizalom alapja a társadalmakban.
Daily Telegraph
A kommentár azt a következtetést vonja le az MI6 főnökasszonyának figyelmeztetéséből, hogy közeleg a háború. Nem szabad, hogy lankadjon az éberség, még akkor sem, ha tűzszünetet kötnek Ukrajnában. A hírszerzés vezetője Moszkvát tekinti a fő veszélyforrásnak Nagy-Britannia biztonsága szempontjából.
Indokolja ezt az oroszok európai és közel-keleti felforgató tevékenysége. A szakértő agresszívnek, terjeszkedőnek és revizionistának minősítette a Kremlt. Egyben megerősítette, hogy a Starmer-kormány nem hagyja magára Kijevet. Idevág az elhárítás főnökének egy másik fórumon elhangzott kijelentése, miszerint egész pályafutása során még soha nem volt ennyire veszélyes a helyzet.
Csak éppen a Berlinben folyó tárgyalások javarészt teljesítenék Putyin követeléseit.
Következő cikk: Szeretheti a szülőföldjét a távolban is?
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Orbán-fáradtság
Szamorukov szerint Ukrajna vonatkozásában Magyar Péter jóval békülékenyebb lesz elődjénél, ami nem jelenti azt, hogy Kijiv >
A transzatlanti MAGA-fantázia
A magyarországi parlamenti választás ebben a hónapban nem volt egyértelműen Trump melletti vagy elleni népszavazás. Orbán >
Orbán és Vučić autokráciájának hasonlóságai és különbségei
Szerbiának sokkal nehezebb dolga lesz. Nemcsak Vučić rendszere miatt, hanem azért is, mert nem nézett szembe >
2x40 millió és közte egy kis apróság
Orbán Viktornak 2005-ben, immár nem miniszterelnökként, egy különös mondat hagyta el a száját Friderikusz Sándor A >
MAGYAR PÉTER ÉS DEÁK FERENC
Magyar Péter eddigi politikai művét hasonlítgatták már sok mindenhez, de egyvalamihez nem. Ahhoz a korhoz, személyhez, >
Az ember, aki ott sem volt - Szijjártó a Telexen
Ez az interjú szánalmas vergődés volt, az elemi önreflexió teljes hiánya. Felmerül a kérdés, hogy miért >
Lehet-e, legyen-e jövője a Fidesznek?
Antall József emlékezetes szavai, „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”, valóra váltak, Magyar Péter forradalmat csinált és győzelemre >
Orbán Viktor felépített egy „propagandagépezetet”. Magyarország következő vezetőjének le kell azt bontania
A propagandarendszer lebontása időigényes lesz. A Tisza kétharmados többséggel visszafordíthatja a jogi változtatásokat, de a magánmédia >
Mit várok a Tisza kormánytól?
A kétharmados felhatalmazást, az erős mandátumot azért kapta a kormány a választóktól, hogy a szükséges jogi >
Orbán korszaka egy szempillantás alatt véget ért, és Magyarország következő miniszterelnöke egy sietős ember
Pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének hivatalából magas szintű delegáció érkezett Budapestre informális >
Végre
Megtörtént a felszabadulás, forradalom zajlik, a rendszer végre megváltozhat. Magyar Péter történelmi érdeme, hogy elindította a >
Egy örömteli Budapesten, a populisták veresége után egy példátlan átmenet lehetőségét láttam
Mindenekelőtt azonban ott van az a felbecsülhetetlen értékű lehetőség, hogy megmutassuk: létezik kiút a mély populizmusból. >