Ma Szömér, Frigyes, Milla, Hedvig névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Bencze Imre: Édes, ékes apanyelvünk
Kezdjük tán a jó szóval: Tárgy esetben jót. Ámde tóból tavat lesz, nem pediglen tót. Egyes >
Naplójegyzetek – Fragmentumok
Az elnémult/elnémított közösség vándorbotot vesz a kezébe
Végel László
Az utóbbi tíz évben vagy 30 százalékkal csökkent a vajdasági magyarság lélekszáma, amely azonban nem készteti gondolkodásra a budapesti kormányt, a kisebbségi vezetők pedig nemigen vesznek róla tudomást. Nem próbál magyarázatot találni, szerintük ők mindent megtettek a maradás érdekében. Mi lesz ennek a vége? Itt-ott szórványosan elhangzik egy tiltakozó hang, amely azonban nem talál nagyobb visszhangra. Azt hiszem, ennek a magyarázata abban rejlik, hogy a vajdasági magyar közösség lelki teherbírása alaposan megroggyant, ami nem csoda, hiszen a kilencvenes évek barbársága kegyetlen próbára tette, majd a későbbi remények elsorvadása megszülte a rezignált reménytelenséget. Nem is hiszem, hogy a közösség a jelenlegi helyzetben képes lenne megújhodásra, hiszen felismerte, hogy a változás kulcsa Belgrádban és főleg Budapesten leledzik. Esetleg, ha ott történik valamiféle változás, akkor felébredhetnének a közéleti energiák. A Vajdasági Magyar Plénum ebben reménykedhet. Végel László:
2025. november 30., vasárnap
A szerbiai események elterelték figyelmemet a jövő év áprilisában sorra kerülő durva magyarországi választási kampányról. Nem tudom elképzelni, hogy fokozható-e egyáltalán. Tart a Tisza-párt és a Fidesz iszapbirkózása. Harminc évvel ezelőtt nem ilyen Magyarországot képzeltem el. Egy kis nemzet, egy kis ország megérdemelne egy kis svájci nyugalmat. Azt mondják, Magyarország évszázadokon át sorsverte ország volt, most belátom, hogy nem a sors, hanem saját népének áldozata. Szerbiával más a helyzet. Jugoszlávia mindkét világháborúban a győztesek oldalára került, a Nyugat elnézte, hogy a szocializmussal kacérkodik. A XX. században Európa üdvöskéje lett. Szerbia büszkén megtagadta Jugoszláviát és Európa páriája lett. Sehol sem találja a helyét. A közélet egyre feszületibb, miközben az improvizáló autokrácia önmagával küszködik. Több mint egy éve tartanak az egyetemista tüntetések, amelyekhez csatlakozott a polgárok egy része. Az ország közvéleménye végzetesen kettészakadt, Vučić elnök szerint a tiltakozók erőszakot alkalmaznak, a tüntetők viszont a kormánypárt verőlegényeit és a rendőrséget vádolják. Legújabban a kormánypárt bűnbandának nevezi a Szervezett Bűnözés Elleni Ügyészséget. Incidensekről, letartóztatásokról, lehallgatásokról számolnak be a médiumok. Hátborzongató jelenetek és történetek. Mindenhol nagy a feszültség, a vajdasági magyar közösségben azonban titokzatos csend uralkodik. Az elnémult/elnémított közösség vándorbotot vesz a kezébe. Az utóbbi tíz évben vagy 30 százalékkal csökkent a vajdasági magyarság lélekszáma, amely azonban nem készteti gondolkodásra a budapesti kormányt, a kisebbségi vezetők pedig nemigen vesznek róla tudomást. Nem próbál magyarázatot találni, szerintük ők mindent megtettek a maradás érdekében. Mi lesz ennek a vége? Itt-ott szórványosan elhangzik egy tiltakozó hang, amely azonban nem talál nagyobb visszhangra. Azt hiszem, ennek a magyarázata abban rejlik, hogy a vajdasági magyar közösség lelki teherbírása alaposan megroggyant, ami nem csoda, hiszen a kilencvenes évek barbársága kegyetlen próbára tette, majd a későbbi remények elsorvadása megszülte a rezignált reménytelenséget. Nem is hiszem, hogy a közösség a jelenlegi helyzetben képes lenne megújhodásra, hiszen felismerte, hogy a változás kulcsa Belgrádban és főleg Budapesten leledzik. Esetleg, ha ott történik valamiféle változás, akkor felébredhetnének a közéleti energiák. A Vajdasági Magyar Plénum ebben reménykedhet. Erdélyben némileg más a helyzet. Ott legalább nem háborúztak. A román társadalomban nagyobb az optimizmus. Az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom komoly programot tett közzé, amelyben többek között követeli a magyarországi és az erdélyi magyar közösség közötti partneri viszonyt, az ellenségkép gyártása helyett hatékony kisebbségi jogvédelmet és sokszínű, független erdélyi magyar sajtót követel. Elvárja, hogy a magyarországi támogatások ne a magánvagyonok gyarapodását szolgálják, hanem tudással és piacokkal segítsék a kis- és középvállalkozásokat! Hogy mekkora lesz a visszhangja, azt nem tudom felmérni.
Következő cikk: Trump a migránsokkal együtt a demokráciát is deportálja
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A kollektív konformizmus kora
Ebben a beszédmódban a poetizált tárgyvilág szimbolikus-metaforikus jellege uralja a verset és a prózát, amelyben kitüntetett >
KEREKASZTAL, PÁRBESZÉD? – DE KIVEL, MIRŐL?
Még nincs túl késő egy új választási koalíció létrehozására. Ha valóban létrejönne egy hiteles alternatíva, annak >
VMDK: A párbeszédhez nem elég egy nyilatkozat – hitelesség is kell
Pásztor Bálint, a VMSZ elnöke a Szabadkai Magyar Rádiónak adott nyilatkozatában a vajdasági magyar politikai szereplők >
A neheze csak ezután következik
Most új helyzet állt elő, amelyben mindenkinek meg kell találni a saját helyét. A kormánypártnak is, >
VMDK: A vajdasági magyarság támogatásáról közösen kell gondolkodni
A vajdasági magyarságnak szánt támogatások megőrzése, valamint azok átláthatóbbá, igazságosabbá és hatékonyabbá tétele közös ügy. Minél >
ROSSZ POLITIKAI ÜZENET
A magyar miniszterelnök és a miniszterek nyilatkozatai, illetve közösségi bejegyzései a kormány hivatalos álláspontját fejezik ki, >
Az ismétlődő közelmúlt
Nem tudom, hogy a vajdasági magyarok küldöttségét a vörössapkások biztosították-e, amikor a szocialistákkal és a radikálisokkal >
Pásztor Bálint, Kovács Elvira és társaik nem értik
Pásztor Bálint és Kovács Elvira és társaik túl rég óta megélhetési politikusok, akik belekényelmesedtek a hatalomba. >
Kisebbségi kerekasztalt!
A tennivaló nem egyszerű, nyilván a NER eddigi kedvezményezettjei ragaszkodnak a kiváltságokhoz, a bebetonozott régi gárda >
VMDK: VMSZ nem Szerbiát védi, hanem az SNS hatalmát
A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) elfogadhatatlannak tartja Kovács Elvira Belgrádban tett kijelentéseit, amelyekben a demokratikus >
HATAN HÉTFELÉ
Mivel a jelenlegi politikai viszonyok érdemi változása a választásokig most már aligha várható, a VMSZ továbbra >
VMDK: Ne vegyék el a polgároktól az önvédelemhez való jogot!
A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) a leghatározottabban elítéli a fegyverekről és lőszerekről szóló új törvényjavaslatot, >