Ma Péter, Katalin névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Kiveszi-e Trump Olaszországot, Ausztriát, Lengyelországot és Magyarországot az EU-ból?
Az amerikai kormányzat azon van, hogy megossza Európát, e célból dobta be, hogy négy államnak, Magyarországnak, Lengyelországnak, Olaszországnak és Ausztriának ki kellene lépnie az Unióból, de miért pont ennek a négynek? A Deutsche Welle elemzése a legkevésbé azt tartja meglepőnek, hogy Orbán országa rajta van a listán, hiszen a politikus Trump szoros szövetségese. Mindketten tudják, mit várhatnak a másiktól. A magyar vezető destabilizálja az EU-t, így gyengíti azt az intézményt, amellyel szemben Washington mélységesen bizalmatlan. Ő maga viszont örül annak, hogy egy szuperhatalom fedezi a hátát. Meloniról is áradozni szokott a Fehér Ház ura, Hegedűs Dániel mégis úgy gondolja, hogy itt félreértésről van szó, mivel Róma aligha fordul szembe Brüsszellel. Függetlenül attól, hogy van némi ideológiai közelség az olasz vezető és Orbán között. Ám más nemigen értette meg olyan pontosan, mint ő, mennyire hasznos Róma számára a jól működő integráció. A lengyelek és az osztrákok alighanem azért kerültek célkeresztbe, mert az USA úgy véli: hamarosan mindkét országban jelentősen megnő a befolyása. Viszont hogy Szlovákia és Csehország kimaradt a szórásból, annak okát a Német Marshall Alapítvány szakértője abban látja, hogy Amerikából nézve mind a Smernek, mind az Anonak stichje van, mert egyik sem klasszikus, jobboldali populista. Hegedűs azt mondja, az Egyesült Államok célja az európai összefogás szétverése. Példa rá, hogy Orbán kivételes elbánást járt ki Trumpnál, így Magyarország továbbra is vehet orosz földgázt. És a jövőben várhatóan egyre többször fordul majd elő, hogy a tagok nem tartják magukat a közös elhatározáshoz. Ennélfogva egyre jobban megkérdőjeleződik az összefogás lényege, azaz a végén a szövetség tényleg elveszítheti jelentőségét. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Frankfurter Rundschau
A kommentár kettős erkölcsöt vet Brüsszel szemére, miután az már megint milliárdokat fizet az Orbán-közeli MOL-nak, amely pedig az EU politikai ellenfelének számító magyar kormány egyik pillére. A szerző, Sven Christian Schulz emlékeztet arra, hogy a háború kezdete óta a Bizottság elnöke legalább tucatnyi támogatási szerződést kötött a konszernnel.
Így az csak tavaly jó 14 milliárd eurót kapott, noha kulcsszerepe van abban, hogy továbbra is eljut Európába az orosz földgáz. A múlt hónapban 96 millióért importált az oroszoktól olajat, illetve 216 millióért vezetékes gázt.
Hogy mit csinál a cég, abba döntő beleszólása van az államnak. A nyereség egy része a Mathias Corvinus Collegiumnál köt ki, amely a miniszterelnök jobboldali-populista vonalát nyomatja. A Center of Study of Democracy nevű agytröszt azt írja, hogy a MOL fontos kormányzati intézményekre van befolyással és a hatalom eszközeként szolgál. A modellt a Kreml forgatókönyvéből vették hozzá.
Daniel Freund német zöld EP-képviselő aláhúzza, hogy nemigen van még egy vállalkozás, amely ennyire módszeresen kerülné meg a szankciókat és ennyit keresne az orosz olajon. A profitból jut az orbáni propagandának.
FT
A MAGA-mozgalom gyűlöli Európát, ezért Trump oda is kiterjeszti a kulturharcot – írja Washingtonból Amy Mackinnon. Viszont most az is kiderült, milyen mértékben táplál ellenszenvet a földrésszel szemben.
Jeremy Shapiro, az Európai Külkapcsolati Tanács kutatási igazgatója szerint a tengerentúli szélsőjobb azért utálja annyira a kontinenst, mert az egyik utolsó liberális bástyát látja benne. Nagyon zokon vette tőle, hogy igyekszik visszaszorítani a hasonszőrű európai erők nyomulását, ezt Steve Bannon nyíltan meg is mondta. Vagyis hogy a másik oldal sáskainváziónak tekinti a nacionalista felkelést és lenézi.
Egy korábbi illetékes még Trump első elnöksége idejéből kijelentette, hogy egyetlen kereskedelmi partner sem nehezíti meg annyira Amerika dolgát, mint Európa. Christopher Landau külügyminiszter-helyettes arra figyelmeztetett, hogy az európai partnerek másként beszélnek amikor a NATO-tagként nyilatkoznak, mint amikor az EU nevében szólalnak meg. Utóbbi minőségükben gyakran keresztezik a USA érdekeit.
A CATO intézet egyik munkatársa viszont rámutat, hogy a kormányzat pont ugyanazt nem szereti Európában, mint amit Amerikán belül nem, lásd a migrációt vagy a túlszabályozást.
Ugyanakkor – mutat rá a jelentés – az új nemzetbiztonsági stratégia aligha köti meg az elnök kezét, mert nála az ösztön és személyes kapcsolat szabja meg a politikát. Az American Conservative-tól Curt Millis ezt történelmi keretbe foglalja, mondván, hogy az új irányelvek nem a trumpizmus Magna Chartáját jelentik.
Le Monde
Az Unió azért szánta rá magát, hogy huzamos időn át visszatartja az orosz jegybank követelését, mert nem szerette volna, ha Magyarország vétóz. Ezért a többiek az alapszerződésnek ahhoz a cikkelyéhez folyamodtak, amely arra az esetre szól, ha súlyos gazdasági válság következik be.
A határozat elősegítheti, hogy az USA ne tolja a partvonalra az EU-t a béketárgyalásokon, illetve megkönnyítheti Kijev anyagi támogatását. Fennállt ugyanis a veszély, hogy az oroszbarát magyar kormány, valamint Szlovákia beleköp a levesbe, amikor félévenként ki kell terjeszteni a szankciók hatályát.
Orbán idáig ugyan mindig megszavazta, de az utóbbi időben, a választás közeledtével bekeményített és azt hangoztatta, hogy nem kívánja segíteni az ukránokat. Lehet persze, hogy most az Európai Bírósághoz fordul, ám mint egy brüsszeli diplomata kifejtette: legalább lesz egy-két évnyi nyugalom.
Tegnap el is utasította az új rendszer bevezetését, mint ahogy a szlovák képviselő is, ám a többiek jóváhagyták. A tét mindenesetre nagy – állapítja meg Brüsszelből küldött publicisztikájában Virginie Malingre.
Spiegel
Németország úgy ítéli meg, hogy minden bizonnyal vízválasztó lesz a jövő csütörtök-pénteki brüsszeli EU-csúcs, az Ukrajnának folyósítandó helyreállítási kölcsönön múlik a földrész jövője, politikai cselekvőképessége.
Az első akadályt tegnap már vette hozzá: a nagykövetek elfogadták, hogy tartósan befagyasztanak 210 milliárdnyi orosz állami forrást, így kivédik, hogy Orbán Viktor ezentúl vétóval fenyegethessen, amikor meg kell hosszabbítani a szankciót.
Ezt az eszközt most kivették a kezéből és ugyanez vonatkozik Ficóra is. A csúcson azután a politikai egység jeleként dönteni kell arról, hogy a 210 milliárdot hitelként odaadják Kijevnek. Ez üzenet Moszkvának, hogy ti. az ukránok a tárgyalások kudarca esetén is képesek anyagilag kitartani. Amerika pedig láthatja, hogy hiába pályázik a pénzre, illetve, hogy az EU-t nem hagyhatja ki a játékból.
Nem tudni azonban, nem áll-e továbbra is ellent Belgium, amely idáig keresztbe feküdt, mivel a hatalmas összeg egy brüsszeli alapkezelőnél van és fél, hogy a végén neki kell állnia a számlát, ha valami nem a számításoknak megfelelően alakul. Diplomáciai körökben horrorforgatókönyvnek minősítik ezt az eshetőséget, hiszen az egyik alapító tagról van szó.
Die Presse
A vezércikk azt emeli ki, hogy Európa vabankot játszik az oroszok pénzével. Kockázatos vállalkozás, hogy befagyasztja a forrást. Arra alapozódik, hogy vége a szabályokra épülő nemzetközi rendnek. Vagyis az erőpolitika ököljoga érvényesül. Ha téves a számítás, annak súlyos következményei lesznek – hangsúlyozza Michael Laczynski.
Ha más világ volna, az Unió most komolyan aggódhatna a jó híréért, egy ilyen tabuszegés után normális körülmények között többé nem lenne szalonképes. Az oroszok pert indítottak, a keresetet egy moszkvai bíróság tárgyalja, így nem kétséges az elmarasztaló ítélet.
De a többségi alapon meghozott döntés mindenképpen drasztikus, sok alapos érv szól ellene. Ezért nem lehet kizárni, hogy hatására jelentős tőkekivonás indul meg. Ugyanakkor azt látni, fejtetőre állt a világ: az USA védelmi pénz szedésére használja a többi államhoz fűződő kapcsolatokat. Kína tömőlibának tekinti külföldi üzletfeleit. Oroszország pedig folytatja az öldöklést Ukrajnában, és nem hajlandó kártérítést fizetni.
Neue Zürcher Zeitung
A főszerkesztő azt tanácsolja, hogy Európa ne siránkozzon, amiért Amerika folyamatosan, igazságtalanul és leereszkedően bírálja, legyen öntudatosabb a trumpi kulturális háborúskodással szemben. Eric Gujer szerint azonban nem minden tévedés, amit az elnök mond. Ezért érdemes volna megfontolni, mit csinálhatna jobban a földrész.
Az új nemzetbiztonsági stratégia arcpirító, összefüggéstelen, helyenként kifejezetten kínos. Messze van attól, hogy valóban stratégia legyen, inkább az Amerika mindenekelőtt-ideológia rövidített változata. Ennek megfelelően erősen belpolitikai indíttatású. Meg akarja mutatni az elbizonytalanodott híveknek, hogy a kormányzat nem tér le a MAGA-erény útjáról.
Ezért nem kell nagyon komolyan venni a dokumentumot, bár vannak benne továbbgondolásra érdemes részek is. Pl. hogy vége a liberális világrendnek és az amerikai hegemóniának, azt nem Trump találta ki. A világ multipoláris lett, mert Kína és Oroszország megerősödött. A Fehér Ház azért vonul ki részben Európából, mert neki saját országa fontosabb, mint az öreg kontinens.
Közben Európa már rájött, hogy egyes területeken túllőtt a célon, és aki milliós büntetésekkel sújtja az amerikai tech cégeket, az ne csodálkozzon, ha ezt az elnök zokon veszi. Az sem kétséges, hogy különös gondot okoz az ellenőrizetlen migráció. Ez az egyik oka, hogy Németországba visszatért a harcias antiszemitizmus.
Daily Telegraph
Oroszország léggömböket, bombákat és kriptovalutákat vet be az új hibrid hadművelet keretében, ám a Nyugatnak át kell vennie ezt a módszert és Moszkva ellen kell fordítania, ha vissza akar vágni. Így látja Peter Pomerancev, aki ukrán származású újságíró, a London School of Economics tanára.
A kontinensen egyre több a szabotázs, a digitális támadás, az orgyilkosság, fokozódik a dezinformációs kampány, mind több drón hatol be keletről. Önmagában egyik sem casus belli, de nagyon is egyértelmű a kép, ha ezeket egymás mellé tesszük: kirajzolódik az orosz stratégia Európa felforgatására.
Ezekkel az akciókkal a Kreml először is teszteli a reakciót. Abban bízik, hogy a nyugati közvélemény beleun a folyamatos kényelmetlenségekbe és ezáltal megcsappan Ukrajna támogatottsága. De még fontosabb az amerikai reakció, utóbbi viszont aggasztó a földrész szempontjából, hiszen Trump pl. azt kérdezte az egyik ilyen, Lengyelország elleni incidens után, vajon nem véletlenről van-e szó.
Hogy mit lehet tenni? Először is fel kell mérni a műveletek teljes körét és meg kell magyarázni céljukat a közvéleménynek. Azután a válasz segítségével meg kell értetni az oroszokkal, hogy hiába próbálkoznak. Ezzel párhuzamosan a Nyugatnak célba kell vennie hibrid eszközökkel az orosz védelmi ágazatot. Főleg az olajbevételeket kell korlátozni.
Die Welt
A Springer-konszern elnök-vezérigazgatója azt gondolja, hogy hallgatni kellene Trumpra, mert ő erős Európát akar. Döpfner, aki nemrégiben meginterjúvolta Orbán Viktort, és akinek alighanem nagy szerepe volt abban, hogy az elnök a héten nyilatkozott a sajtóbirodalomhoz tartozó Politicónak, reflexszerűnek nevezi, hogy a kontinens megsértődött a bírálat hallatán.
Pedig jobb volna, ha inkább önkritikus párbeszédet folytatna saját erősségeiről, gyengéiről és közös érdekeiről. Csakhogy Európa és Amerika nincs ugyanazon a hullámhosszon. A reakciók azonban két dolgot számításon kívül hagynak: 1. A legtöbb amerikainak fontos a kontinens, mert az Egyesült Államoknak szüksége van egy megbízható és hatékony partnerre.
2. Sajnos, a kifogások sok esetben ülnek. Európa évtizedek óta egyáltalán nem vagy csak gyengén teljesít. Pl. a migrációs politikában. Az újrakezdet helyett azonban folytatódik az agónia és a lecsúszás. Pedig volna esély, hogy megújuljon a transzatlanti érdekközösség. Mert mint Churchill mondta egykoron: Soha ne szalassz el egy jó kis válságot!
FAZ
Trump újabb ajándékot akar adni Putyinnak, mert ha valóban szabad gazdasági övezet jön létre a Donyec-medencében, az Moszkva szemében felkérés volna a táncra, vagyis hogy a következő alkalommal ismét meglóduljon. Le kell beszélni róla az elnököt – mutat rá a felelős külpolitikai szerkesztő, Nikolas Busse.
Valószínűnek nevezi, hogy az orosz-amerikai közeledés egyben ráerősít az orosz hibrid hadviselésre, mivel a Kreml immár fő ellenségnek tekinti az európaiakat. Így a NATO főtitkára már arról beszél, hogy a kontinens lesz Oroszország következő célpontja.
De még meg lehet előzni, Rutte joggal utalt a szövetség elrettentő erejére. Olyan körülményeket kell teremteni, hogy Putyin ne merjen rárontani egyetlen tagállamra se. Ilyen az 5%-os katonai költségvetés.
Emellett mindent el kell követni, nehogy az USA kiárusítsa Ukrajnát. Eljött az idő, hogy az EU keményen megmondja véleményét a politikusnak. Vége az udvarlás időszakának.
Következő cikk: 50 000 tüntető követelte Orbán lemondását Budapesten
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Orbán és Vučić autokráciájának hasonlóságai és különbségei
Szerbiának sokkal nehezebb dolga lesz. Nemcsak Vučić rendszere miatt, hanem azért is, mert nem nézett szembe >
2x40 millió és közte egy kis apróság
Orbán Viktornak 2005-ben, immár nem miniszterelnökként, egy különös mondat hagyta el a száját Friderikusz Sándor A >
MAGYAR PÉTER ÉS DEÁK FERENC
Magyar Péter eddigi politikai művét hasonlítgatták már sok mindenhez, de egyvalamihez nem. Ahhoz a korhoz, személyhez, >
Az ember, aki ott sem volt - Szijjártó a Telexen
Ez az interjú szánalmas vergődés volt, az elemi önreflexió teljes hiánya. Felmerül a kérdés, hogy miért >
Lehet-e, legyen-e jövője a Fidesznek?
Antall József emlékezetes szavai, „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”, valóra váltak, Magyar Péter forradalmat csinált és győzelemre >
Orbán Viktor felépített egy „propagandagépezetet”. Magyarország következő vezetőjének le kell azt bontania
A propagandarendszer lebontása időigényes lesz. A Tisza kétharmados többséggel visszafordíthatja a jogi változtatásokat, de a magánmédia >
Mit várok a Tisza kormánytól?
A kétharmados felhatalmazást, az erős mandátumot azért kapta a kormány a választóktól, hogy a szükséges jogi >
Orbán korszaka egy szempillantás alatt véget ért, és Magyarország következő miniszterelnöke egy sietős ember
Pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének hivatalából magas szintű delegáció érkezett Budapestre informális >
Végre
Megtörtént a felszabadulás, forradalom zajlik, a rendszer végre megváltozhat. Magyar Péter történelmi érdeme, hogy elindította a >
Egy örömteli Budapesten, a populisták veresége után egy példátlan átmenet lehetőségét láttam
Mindenekelőtt azonban ott van az a felbecsülhetetlen értékű lehetőség, hogy megmutassuk: létezik kiút a mély populizmusból. >
Mit jelent Orbán veresége a világ többi része számára
A választás geopolitikai következményei is jelentősek lehetnek. Orbán alatt Magyarország többször megvétózta az Ukrajnának szánt segélyeket >
„Soha nem voltunk barátok”
„Ha Vlagyimir Putyin felhív, felveszem” – mondta. „Ha beszélnénk, elmondhatnám neki, hogy jó lenne négy év >