2026. január 12. hétfő
Ma Ernő, Erneszta, Tatjána névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

50 000 tüntető követelte Orbán lemondását Budapesten

50 000 tüntető követelte Orbán lemondását Budapesten

A Die Welt jelentése több mint 50 ezerre becsüli azoknak a számát, akik az este Orbán lemondását követelték a Karmelitánál, miután kiderült, hogy csak az utóbbi 4 évben jó 3 ezer visszaélés történt a fiatalok rovására a gyermekvédelmi intézményekben. Ez azt jelenti, hogy a bentlakók legalább egyötödét érintette. A felvonulók sürgették, hogy takarodjon a kormányfő. A megmozdulást Magyar Péter szervezte, aki vezet a közvélemény kutatásokban. A hatalom ugyan 15 éve a gyerekvédelmet a politika fő céljaként jelölte meg, ám azóta több botrány is megrázta a Fideszt ezen a területen. Az említett dokumentumban szerepel: a gondozók szóvá tették, hogy a rendőrség, vagy az ügyészség sokszor vádemelés nélkül zárta le a vizsgálatot. A legtöbbször bizonyíték hiányában. A Le Figaro szerint megrendítette az Orbán-kormányt a Szőlő utcai gyermekintézményben történt visszaélés. Az ellenzék, Magyar Péterrel az élen, a hatalmat tartja felelősnek az erőszakért, amelyet a fiatalkorú bűnözők részére fenntartott intézetben alkalmaztak. Az ügy piszkos és katasztrofális kihatással lehet a Fidesz választási kampányára – állapítja meg a tudósító, Kornél Albert. Az ellenzék vezetőjéről azt írja, hogy az ellene felhozott vádaskodások nem tudták áthangolni a liberális baloldal nagy többségét, mivel az igen határozottan a politikus mögött áll. Az sem tud megálljt parancsolni neki, hogy a hatalom közeli sajtó uszítóhadjáratba kezdett ellene, mert ezek az orgánumok sokszor túllőttek a célon. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

FAZ

 

Egy vezető német és francia szakértő szerint Európának két dolgot kell tennie, ha vissza akarja verni Trump, illetve Putyin támadását: az egyik az, hogy meg kell szabadulnia az egyhangú döntéshozataltól, a másik pedig, hogy túl kell lépnie saját intézményes keretein, ha meg akarja védeni az EU-t.

 

A két szerző, Sylvie Goulard volt francia védelmi miniszter, valamint Wolfgang Ischinger, aki hosszú éveken át volt a tekintélyes müncheni Biztonsági Konferencia elnöke, abból indul ki, hogy a földrész számára létkérdés a sürgős cselekvés, mert a jövője függ tőle.

 

Ha nem sikerül keresztülvinnie, hogy még kulcskérdésekben is elegendő legyen a minősített többség a határozatokhoz, akkor elő kell venni a „mag-Európa” gondolatát, mivel ott könnyebb egy nyelven beszélni. Egyben üzenet lenne Washington, Moszkva és Peking számára.

 

A másik ötlet az, hogy az Unió védelmébe be kell vonni a briteket, valamint más NATO- és EU-partnereket is, amelyek hajlandóak csatlakozni a tettre készek koalíciójához. Ez a felállás keretet nyújthat Ukrajna támogatásához, valamint a hadiipari termelés összehangolásához a kontinensen.

 

A cél továbbra is az egységes Európa, amely képes kivédeni a külső veszélyt – az egyre szorosabb katonai és politikai integráció, valamint közös és versenyképes védelmi piac révén. Itt az idő cselekedni, mert már megéltük a széttagolt nemzetek Európáját, ám az háborút és rombolást hozott. Verdunhoz és Auschwitzhoz vezetett. Soha többé!

 

Die Presse

 

Az illiberalizmus egyik nemzetközileg elismert kutatója szerint Európa közeledni fog a trumpizmushoz. A francia Marléne Laruelle, aki a George Washington Egyetemen tanít a amerikai fővárosban, azt látja, hogy jelenleg a liberális rend ellenállás nélkül szűnik meg a világban.

 

Hangsúlyozza, hogy fel kell venni a kesztyűt a jelenlegi amerikai vezetés ellen, miután az a nyugati civilizáció védelme nevében azt követeli, hogy Európa igazodjon hozzá. Ennek érdekében támogatja szövetségeseit, a jobboldali populistákat. Már vége a politikai, gazdasági és kulturális együttműködésnek. Az alkuk kora köszöntött be a szövetségekben. Az USA hol partner, hol vetélytárs, hol simán átlép a kontinensen.

 

A jelenlegi elnököt azonban semmiképpen sem szabad úgy tekinteni, hogy csupán baleset a történelem során, a régi rend már soha nem tér vissza. A posztliberálisok nagyra becsülik az orbáni Magyarországot, Meloni Olaszországát, de egyesek még Oroszországot is. Washington egyéni érdekeket képvisel, a keresztényeket, a fehéreket. Illiberális.

 

A rendszer különféle kormányzati formákban jelenhet meg, Orbán pl. fél-autokrata, az orosz változat radikális. De még nem lehet látni, hogy Európa merre halad. A liberális hegemóniának azonban vége, bár lassan hal meg. Ugyanakkor az illiberalizmus nem kínál jövőképet, az idealizált múlthoz tér vissza. Mégis népszerű, mivel jelenleg növekszik a szakadék gazdag és szegény, város és vidék között.

 

A trumpi forradalom szétrobbantotta a határokat, ám ha a szabadelvűség meg akar maradni, akkor programot, víziót kell kínálnia, jobb érvekkel kell előállnia. Azaz harcolnia kell, ám az európai elit vonakodik versengeni. Így azonban csak veszíthet.

 

Az Unió csak akkor élheti túl a megpróbáltatásokat, ha nem technokrata szakszervezetként viselkedik. Politikai átalakulás szükséges vagy a szövetségi állam, vagy a nemzetek összefogása felé. Ha nem szállunk szembe az illiberalizmussal, akkor befellegzett napjaink világának.

 

Kurier

 

Az EU védelmezői megrekedtek a 90-es éveknél, miközben a demokrácia szempontjából a legnagyobb veszélyt az etnonacionalizmus és liberális demokrácia elleni jobboldali bírálat jelenti – nyilatkozta napjaink egyik legfelkapottabb filozófusa, a brit-albán Lea Ypi, aki politikaelméletet oktat a London School of Economics-on.

 

A jobbos pártok kihasználják az elégedetlenséget a fennálló állapotokkal szemben, de nem azzal van baj, hogy rámutatnak a bajokra, hanem hogy rossz a diagnózis, mert az okokat a külső identitásban keresik.  Soha nem kifogásolják a szabad piacot, a másokkal van gondjuk. Ezt a narratívát viszont átveszi a baloldal és ezzel a másik felet erősíti.

 

Ugyanakkor feladta a tőkés rend kritikáját, és nem szólal fel az ellen a politika ellen sem, amely az elnyomásra épít.

 

A szakértő nem ért egyet azzal, hogy Oroszországot el kell szigetelni, mivel ez visszaüthet az ottani progresszív erőkre. Európának inkább saját soraiban kellene odafigyelnie a Moszkva-barát pártokra. Meg hogy a demokráciát aláássa a múltba forduló, tekintélyelvű látásmód.

 

Az elemző fontosnak tartja, hogy fennmaradjanak a nemzetközi intézmények, mivel az alternatíva a széttagolt nemzetállamok világa lenne. Minden ország azon dolgozna, hogy saját maga legyen ismét nagy. Ám arról már nem beszélnek, hogy ez miként volna lehetséges globális háború nélkül. Egy ilyen közegben nincs béke és igazságosság.

 

Daily Telegraph

 

Trump éppen most bizonyította be, hogy ő nem amerikai, mert amit csinál, az ellentétes az ország alapelveivel, azzal, amit az alapító atyák követendő útként kijelöltek. Így értékeli az tengerentúlról elszármazott veterán újságíró, Janet Daley.

 

Azt érzékeli, hogy az elnöknek fogalma sincs arról az országról, amelyet állítólag képvisel. Hiszen az Egyesült Államok annak idején új társadalomként határozta meg magát, kifejezetten behívta a világból az üldözötteket, hogy vegyenek részt a közmegegyezésen alapuló nemzeti identitás megteremtésében.

 

Ezzel szemben a Fehér Ház jelenlegi lakója szégyentelen nyíltsággal közölte, mit gondol erről a felfogásról, amikor a múlt héten azt fejtegette: nem érti, miért csak olyan pöcegödör országokból jönnek migránsok, mint Szomália.

 

Amit mond, az nem csupán az emberi illem nevében gusztustalan, hanem azt támasztja alá, hogy lila gőze sincs a nemzet történelméről és erkölcsi küldetéséről. Az USA pontosan azért jött létre, hogy a pöcegödör államok lakóit megmentse a szegénységtől, a zsarnokságtól és az üldöztetéstől.

 

A Függetlenségi Nyilatkozatban olyan idealizmus nyilvánul meg a „bevándorlók nemzete” részéről, ami még most, a nyugati liberális demokrácia legújabb bajai közepette is visszhangzik.

 

Trump szemében Amerika célja cinikus módon az, hogy még gazdagabb legyenek a tehetősek, viszont semmibe veszi a „mocskos, undorító, hitvány, romlott” embereket, mert nyilvánvalóan úgy véli, hogy azok nem jogosultak azokra a jogokra, amelyeket az ország alapítói egyetemesnek nyilvánítottak.

 

Olyan elnöke van az országnak, akinek a hitvallása az önzés. És ezt az egoizmust a nemzeti politika rangjára emelte.

 

FAZ

 

A világ egyik legtekintélyesebb védelempolitikai intézete felvetette, hogy a hadiiparnál kell megkontrázni az orosz háborús erőfeszítéseket. A brit RUSI szerint elsősorban a rakéták gyártását kell szankciókkal visszafogni, miután azokhoz sok nyugati alkatrészt használnak fel.

 

A fő célpontot az orosz légvédelem jelenti, annak az utánpótlását kell mindenekelőtt meggyengíteni, mert pl. az S-400-as egységek annyira hatékonyak, hogy leszedik a nagy hatótávolságú ukrán rakéták 90-95%-át. Csakhogy a hadiipar nem tud eleget előállítani belőlük.

 

Az elemzés a gyártás során 70 gyenge pontot azonosított be, ideértve, hogy az ágazat 9 évvel van elmaradva a nyugati szinttől. Az tény persze, hogy még a szigorú ellenőrzés sem mindig képes kikényszeríteni a tilalmi listák betartását, de azt el lehet érni, hogy a szállítmányok késsenek, illetve megdráguljanak. E legtöbbször 30-100%-kal.

 

A brit szerzők rámutatnak, hogy az orosz légvédelmet nem csupán Ukrajna miatt kell meggyengíteni, hanem a siker a NATO védelmi képessége, valamint Európa biztonsága szempontjából is igen fontos.

 

Bloomberg

 

A korrupcióellenes tüntetés politikai válságot eredményezett Bulgáriában. Minden a feje tetejére állt, miután évtizedek óta nem voltak ekkora megmozdulások az urambátyám-rendszer ellen, aminek következményeként lemondott a kisebbségi kormány, miközben az ország arra készül, hogy januártól áttér az euróra.

 

Az embereknek elegük volt a grasszáló vesztegetésekből, a közpénzek lenyúlásából, a gyenge jogállamból. Ezekben látják a fő okát, hogy nem sikerül megújítani az állami intézményeket és az ország nem tud gyorsabban felzárkózni az uniós kormányzati normákhoz, illetve életszínvonalhoz.

 

A kormányválságból az előrehozott választás jelenti majd a legvalószínűbb kiutat. Az pedig lehetőséghez juttatja Radev elnököt, aki a legnépszerűbb politikus, habár időnként megbotránkoztatja az európai szövetségeseket, mivel Moszkva álláspontját szajkózza és ellenzi Ukrajna katonai támogatását. Egyben nem helyesli az euró átvételét.

 

A Transparency International szerint az EU-n belül Magyarország után Bulgária a legkorruptabb tag. Előfordul még szavazatvásárlás is, a közbeszerzések átláthatatlanok. Az igazságszolgáltatás azonban akadályozza a kedvezőtlen jelenségek felszámolását, az EU úgy értékeli, hogy a bíróságok függetlensége erős kívánnivalót hagy maga után.

 

A politikai elittel szembeni elégedetlenség kedvező talaj az olyan populisták számára, akik idáig a partvonalon foglaltak helyet.

 

 

 

2025. december 14.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Ezek a mostani iráni tiltakozások mások, mint az eddigiek

Ishaan Tharoor elképzelhetőnek tartja a Washington Postban, hogy hamarosan megbukik az iráni teokrácia, mert mostani tiltakozások >

Tovább

Az őrült bélyeggyűjtő

Trump, az őrült bélyeggyűjtő, mindennel rendelkezik, amit csak akarhatna – kivéve annak képességét, hogy értékelje mindezt, >

Tovább

A magyarok belefáradtak Orbánba, Putyin barátja ideges és teszi az előkészületeket a választásra

Most éppen azt dobta be, hogy Trump Budapestre készül, ami nagy hátszelet jelentene a jelentős nyomás >

Tovább

Economist: A koszovói választások azt mutatják, hogy a demokrácia ott szolidan működik

Mind Koszovó, mind Szerbia az Európai Unióhoz kíván csatlakozni. Több uniós tagállam politikusai azonban azt mondják, >

Tovább

Jog, morál és egyéb apróságok

Sok baj okozója lehet, ha egy ország életében épp az aktuálisan legfontos kérdésben hiányzik a közös >

Tovább

Trump megtanítja a világot félni Amerikától

Fareed Zakaria ítéli így meg a Washington Postban, ám ily módon eljátssza az évtizedek alatt megszerzett >

Tovább

Maduro Minneapolisban

Egy nagy hazudozó egy másik nagy hazugság elemévé válik. Ez lehet költői, de nem igazságos. Ha >

Tovább

Gúny az nemzetközi jogból

Trump nemzetközi jogot semmibe vevő magatartása Venezuela ügyében – és más latin-amerikai országokkal szembeni hasonló szándékai, >

Tovább

Miért huny szemet Brüsszel afölött, hogy Fico etnikai kisebbségiektől vesz el földeket a Benes-dekrétumokra hivatkozva?

Ezt kérdezi az EUobserverben Tárnok Balázs, a Közszolgálati Egyetem felvidéki születésű tanára. Úgy véli: a szlovák >

Tovább

Epsteintől a birodalomig: miért támadta Trump Venezuelát és fenyegette meg Grönlandot?

A venezuelai elnök elrablása nagyrészt figyelemelterelés Trump egyre növekvő hazai problémáiról – vélekedett Kim Lane Scheppele, >

Tovább

Magyarország 2026-ban: Válaszút előtt

A várható áprilisi általános választás nemcsak azt mutatja majd meg, hogy a magyarok végre belefáradtak-e Orbánba >

Tovább

Grönland európai, és annak is kell maradnia

A Le Monde vezércikke szerint Maduro elmozdítása után most a dán autonóm terület került Trump célkeresztjébe. >

Tovább