Ma Fülöp, Jakab, Zsaklin, Jefte, József névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
A Trump-adminisztráció Orbán Viktor megnyugtatása érdekében leállította a Szabad Európa Rádió magyar adását
Az Egyesült Államok lehúzta a rolót a SZER budapesti szerkesztőségében, miután beszüntette a magyar adás finanszírozását, mert így akart Orbán Viktor kedvében járni. A Riporterek Határok nélkül úgy foglalt állást, hogy újabb súlyos csapás érte a magyarok jogát, ami a tájékoztatás szabadságát illeti. Egyben ajándék a médiaszabadság ellenségeinek. Az indoklás mindössze három rövid bekezdés, az időzítés viszont nagyon is szándékos, hiszen pár hónap múlva következnek a választások. Orbánt és Trumpot meleg viszony fűzi össze. Az elnök médiamegbízottja, Kari Lake keresztes hadjáratot indított a Szabad Európa ellen, mondván, hogy az az EU és nem az amerikai nép érdekeit képviseli. Több ízben is megvont szubvenciókat, ám azokat visszaállította a bíróság. A rádió ugyanakkor folytatja tevékenységét Bulgáriában és Romániában, mert ott átvállalta a költségeket az Unió. Hogy a magyar nyelvű szolgálat miért nem tudott ellenállni a nyomásnak, azt nem tudni. De az eltelt öt évben igen jelentős nyomozásokat folytatott a legfelső szintű korrupció, valamint a propaganda gépezet működése ügyében. Urbán Ágnes a Mérték Médiaelemzőtől azt mondja, nehéz felmérni a csatorna hallgatottságát, de a SZER-hez szenzációs leleplezések fűződnek. A Fidesz a hónap elején tette rá a kezét a Blikkre, amiről Orbán Ágnes úgy gondolja, hogy ha a Szabad Európa fontos volt oknyomozó anyagai miatt, akkor a bulvárlap még többet számít a kormány szempontjából, mivel olyan rétegeket ér el, amelyek nemigen foglalkoznak a politikával. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Bloomberg
Orbán a válságra készül, ezért kért pénzügyi segítséget Trumptól, ám a befektetők nem értik, honnan szedi, hogy baj lesz. Meg vannak döbbenve, mert nincs jele annak, hogy bedőlne a pénzpiac a világ egyik legjobban teljesítő feltörekvő gazdaságában.
A politikus azonban visszatérően szokott beszélni arról, hogy szükség van az USA anyagi pajzsára, miközben az ország adósságbesorolása az ajánlott kategóriában van. De ő attól tart, hogy spekulatív támadás érheti az országot.
A megállapodás részletei nem ismeretesek. A beruházók azon tanakodnak, milyen következményekkel járhat, ha a Tisza nyer, miután fölényesen vezet a felmérésekben. Malin Rosengren a londoni RBC BlueBay alapkezelőtől azt mondja, teljesen felesleges bármiféle mentőcsomag. A forint 20%-ot erősödött a dollárhoz képest, az euróhoz viszonyítva pedig 8%-ot. A BUX az idén 60%-ot ment felfelé.
Mindenesetre a vélemény általában az, hogy a Fidesz veresége megnyitná az utat a brüsszeli forrásokhoz. Barry van der Laan, a Monex Europe vezető valutastratégája úgy látja, hogy Orbán azért emlegeti annyit a washingtoni támaszt, mert így akarja ellensúlyozni az EU-barát ellenzéket. Vagyis politikai fegyverről van szó, legfeljebb az okoz gondot a gazdaságban, hogy a kormány költekezésbe kezd a választás előtt.
A kötvénypiac máris reagált: a 10 éves állampapírok hozama 0,3%-kal nőtt, ezzel listavezető a földrészen. Viszont hogy a gazdaság három éve stagnál, az kedvezőtlen a S&P szerint, a kilátás az, hogy az ország a bóvli kategóriába kerül.
FT
A szerkesztőség cinikusnak, önzőnek és pénzsóvárnak nevezi Trump világképét. Az elnök ugyan szereti úgy beállítani, hogy kiszámíthatatlanság szuperfegyver, mert bizonytalanságban tart barátot és ellenfelet egyaránt, ám a héten lehullott az álarc.
A politikus először is dicsőítette a szaúdi trónörökössel kötött nagyjából egy billió dolláros megállapodást, közben azonban groteszk módon azon gúnyolódott: akadnak, akik számára gondot jelent, hogy a királyság ügynökei megölték az emigráns újságírót, Kashoggit. Vagyis lábbal tiport a demokratikus és erkölcsi elveken, amiket jobb napjaiban az USA képvisel.
Világos üzenetet küldött a világ autokratáinak, illetve törékeny demokráciáinak: nem érdekes, a múlt, vagyis, hogy Amerika támogatta az igazságot és a szabadságot, csakis a pénz számít.
Majd jött az új béketerv, habár az európaiak már-már kezdték úgy érezni, hogy az elnök elfogadja véleményüket, miszerint a háború befejezéséhez fokozódó nyomást kell gyakorolni Putyinra. Kiderült, hogy a remény végtelenül naiv. A 28 pont szerzői semmit sem tanultak az elmúlt évben.
Csak sót hint a sebbe, hogy a javaslat nagy pénzhez juttatná az Egyesült Államokat, amely nagy megrendeléseket kapna a befagyasztott 100 milliárdos orosz állami követelésből Ukrajna helyreállítására. A haszon 50%-a Washingtont illetné meg. A benyomás az, hogy az elnök mielőbb meg akar állapodni és nem érdekes, hogy az mibe kerül az ukránoknak.
Lehet azonban, hogy még kifarol ebből az utcából, habár minden egyes fordulattal arra ösztökéli a Kremlt, hogy az tartson ki a továbbiakban is. De a cudar tanulság az, hogy az elnök bárkivel hajlandó megegyezni, főleg ha zsíros üzletek vannak kilátásban.
Le Monde
A vezércikk nagy veszélynek nevezi Európa számára a Trump-Putyin-tengelyt. Ezért azt hangsúlyozza, hogy a földrésznek vissza kell utasítania minden olyan megoldást, amely a kapitulációval érne fel, és amelyet rákényszerítenének Ukrajnára. De megint csak az látszik, hogy erős nyomás alá került a kontinens, valamint Kijev is.
Immár negyedszer esik meg, hogy Washington az érintettek háta mögött tárgyal az orosz féllel, miközben egyszerre fúj hideget és meleget Ukrajnára. De számára az a fontos, hogy közeledjen Moszkvához, bármennyire is bizonytalanok a kilátások. Ám folyamatosan felsül, mert az orosz államfő hajthatatlan, számára szóba sem jöhet semmiféle tűzszünet.
Zelenszkij és Európa minden egyes alkalommal kész tényekkel szembesült, majd bevetik magukat, hogy jobb belátásra bírják rá az USA-t. De most mindkettőt megint csak váratlanul érte Trump legújabb pálfordulása. Viszont nehézségei folytán az ukrán elnök minden eddiginél jobban rászorul az földrész támogatására az új diplomáciai offenzíva kivédéséhez.
Az EU nem engedhet a korrupció elleni küzdelemben, de ha Kijev rákényszerülne a kapitulációra, az vereség volna a kontinens számára is, hiszen Oroszország miatt biztonsága szorosan összefonódik Ukrajna sorsával.
Der Standard
Az amerikai béketerv katasztrófa és egyben remény Ukrajna számára, mert egyfelől az ország védtelenné válna Oroszországgal szemben, másfelől a csomag alapot jelenthet az érdemi tárgyalásokhoz. Így értékeli a kommentátor, Eric Frey, aki szerint Zelenszkijt jelenleg egyik csapás éri a másik után.
Vereségek a fronton, nagy korrupciós botrány, most pedig a békeindítvány, amely a jelek szerint az orosz államfő tollából származik. Az nem világos, hogy Trump miért nyújt hozzá segédkezet. Alighanem ezúttal is csak arról van szó, hogy a látszatsikerrel megint béketeremtőként kíván fellépni, mert be akarja zsebelni a Nobel-békedíjat.
A 28 pont olyan, mint egy orosz kívánságlista. A legrosszabb, hogy az ukránok katonailag kiszolgáltatottak lennének. Ám a Müncheni egyezmény tanulsága az, hogy nem szabad háborús körülmények között harc nélkül katonai előnyöket feladni.
Viszont a tervezetnek némi súlyt ad, hogy a csatatéren esély nincs megnyerni a háborút. Ugyanakkor Trump arra nem hajlandó, hogy jelentősen kibővítse az ukránoknak nyújtott pénzügyi és katonai segítséget. Az európaiak pedig 4 éve csak ígérgetnek.
Ilyen körülmények közepette Zelenszkijnek sürgősen szüksége van a tárgyalásos megállapodásra. A kérdés az, lehetséges-e olyan kompromisszum, amelynek révén Putyin megőrzi arcát, viszont Ukrajna életképes állam marad, amely Európa része.
Érdemi párbeszédről azonban csak akkor lehető szó, ha a földrész világosan gátat szab a Kreml törekvéseinek és meg tudja győzni Washingtont, hogy nem szabad megbíznia az orosz vezetőben. Mert a Fehér Háznak látnia kell: Moszkva célja továbbra is a régi birodalom helyreállítása. Ha ez ügyben engedményeket tesz, az nem hozza meg neki a Nobel-díjat.
Washington Post
Fareed Zakaria azt kérdi: Ukrajna ugyan válaszút elé került, de miét kellene visszatérni egy kudarcot vallott politikához? Mert ha nem dolgoz ki valami jobb stratégiát, akkor az USA szembesülhet azzal, hogy Európa szívében vereséget szenved a demokrácia.
Amit Trump most csinál, azzal egyszer már megpróbálkozott: engedményekre próbálja meg rákényszeríteni Kijevet és abban bízik, hogy ezzel megnyílik az út számára a Nobel-békedíjhoz. De ez most sem fog működni. Ami azonban még rosszabb, az az, hogy e pillanatban a megtámadott ország rendkívül sebezhető. Hamarosan vereséget szenvedhet, ami fontos jelképes győzelem volna Moszkva számára, sőt talán még több is.
Pokrovszk az elesés szélén áll, ha beveszik, az az utóbbi két év legnagyobb harci sikere volna az oroszok számára. Ugyanis fontos utánpótlási fordítókorong a térség megerősített városai számára, nélküle veszélybe kerül az egész védelmi vonal.
A válságot súlyosbítja, hogy az USA gyakorlatilag nem küld több fegyvert, csak ha az európaiak kifizetik a számlát. Gyakran elakadnak a bürokrácia útvesztőiben az olyan, kulcsfontosságú harceszközök, mint a Patriot-rakéták. Az EU ugyanakkor nem tölti be az űrt. Így az ukránok nem tudják mivel támadni az orosz olajfeldolgozókat, vezetékeket, amelyek a hadigazdaság motorját jelentik.
De a pénzből is egyre kevesebb van nekik, az Unió viszont azon vitázik, hogy miként segíthetne. Viszont ha átmegy a béketerv, akkor Oroszország még inkább dönthet úgy, hogy Belaruszhoz hasonló vazallusállamot csinál Ukrajnából.
Ha Washington nem változtat az irányon, hamarosan ahhoz asszisztál, hogy egy agresszív tekintélyuralom az első tárgyalásos vereséget méri egy korszerű demokráciára. Egyébiránt az oslói Nobel-bizottság a békéért szokta adni a díjat, nem a kapitulációért.
Washington Post
Trump agresszív békekezdeményezése felturbózott reálpolitika – állapítja meg a biztonságpolitikai szakíró, David Ignatius. Ukrajna a vérét áldozza a szuverenitását, azt fenn kell tartani, bármit is tartalmazzon a végső megállapodás.
Az azonban egyértelmű, hogy az elnök a háború leállítását üzleti ügynek tekinti. Azt gondolja, hogy szorult helyzetében Zelenszkij kénytelen lesz engedni. Az amerikai politikusra jellemző ez az alkulogika. Vagyis azzal igyekszik sarokba szorítani partnerét, hogy az ne sokat lacafacázzon, mert a feltételek gyorsan rosszabbra fordulhatnak. Ebben a megközelítésben viszont másodlagos tényező Európa biztonsága.
Trump egész hátralévő életét szégyenben éli le, ha olyan egyezséget sóz Kijev nyakába, amivel a másik fél gyakorlatilag feladja a szuverenitását. Az árat Putyinnak kell megfizetnie, mert ő robbantotta ki ezt a drámát.
Ez nem ugyanaz a helyzet, mint egykor Dél-Koreában, mert ott biztonsági garanciaként évtizedek óta amerikai csapatok állomásoznak. Ukrajnába viszont nem mehetnének idegen katonák.
Közben Kijevben zajlik a hatalmi harc, bejelentkezett Kirilo Budanov, a katonai titkosszolgálat karizmatikus vezetője és hírek szerint hazatérésére készül a londoni nagyköveti posztról Valerij Zsaluznij, a hadsereg korábbi, népszerű főparancsnoka.
De ami az óhajtott egyezményt illeti, azt tárgyalásokkal kell elérni, és nem „eszi, nem eszi, nem kap mást”-alapon. A legsürgősebb, hogy rá kell venni Putyint, vessen véget a NATO elleni burkolt hadműveletnek. A megállapodás legkritikusabb része ugyanakkor a Donbasz sorsa.
Az ukránok visszaverték az oroszokat Kijev alól, szilárdan szembeszálltak az agresszorral. Nem szabad, hogy Trump olyan győzelemhez juttassa Moszkvát, amelyet az képtelen volt kivívni a hadszíntéren.
FAZ
A neves orosz író, Viktor Jerofejev úgy látja, hogy Putyin háborúja értékes ajándék Peking számára, amely arra használja ki a viszályt, hogy függésben tartsa Moszkvát, illetve megossza Európát. De az oroszok részéről aligha lesz tartós a keleti nyitás.
Hszi beleegyezése nélkül a Kreml aligha indította volna meg az inváziót, és kínai támogatás nélkül nem is tudná folytatni a harcokat. A befejezés arany kulcsa is a kínai elnök kezében van. De neki jó a jelenlegi állapot, mert lehetővé teszi, hogy az ázsiai nagyhatalom megerősítse vezető szerepét a világban. Oroszország ugyanakkor gyengül és elszigetelődik. Egyben megmutatkozik Európa erőtlensége is.
Az látszik, hogy a két világháború tanulságai ellenére a nagyhatalmak változatlanul csak a saját érdekeiket nézik, minden emberi értékkel szemben.
Az orosz nép demokrácia-felfogása és életszínvonala nem fér össze a nyugati normákkal és hagyományokkal. Putyinnak semmi kedve nem volt felzárkózni Európához, ezért úgy döntött: az alulfejlett orosz jogállamot az ázsiai rendszerek autoriter hatalomgyakorlásával köti össze. Mind inkább rájött, hogy Kína a természetes szövetségese.
Ám e barátság nem problémamentes. Az oroszok régtől fogva nem bíznak partnerükben. De nem volt más választása, mert nyugaton csak Magyarország és Szlovákia érti meg szándékait, ezért kelet felé fordult, ott azonban nem rá várnak. Kína nem felejtette el, mekkora területeket vett el tőle annak idején a cári Oroszország.
A két ország ugyanakkor rivalizál egymással Közép-Ázsiában, leginkább a gazdaságilag jelentős Kazahsztánban és Üzbegisztánban.
Oroszország sem nem Nyugat, sem nem Kelet, egyfajta nagy nulla pont. Viszont az agresszióval végképp elzárult előtt az út nyugat felé, pedig oda vágyik. De abból csak akkor lesz valami, ha Putyin előbb eltűnik a színről.
Ugyanakkor az orosz nómenklatúra már belefáradt a háborúba. Medvegyev azonban jelenleg együtt üvölt a farkasokkal, de lehet még belőle a mai Hruscsov. Ám a béke csak akkor képzelhető el, ha Trump valami jelentőset kínál fel Kína számára. A legmegfelelőbb ajánlat Tajvan beáldozása volna, de ez nem tűnik reálisnak.
Die Welt
Az ukrán békeelőterjesztés Putyin mesterműve, a politikus negyedszázada következetesen halad célja felé, miközben napjainkban Trump egyik cikcakkot csinálja a másik után. Neki az a célja, hogy ellenfelei ne tudják, mire készül, mert ez előnyhöz juttatja. Viszont a 28 pont sokkoló pártos dokumentum, teljes mértékben igazolja azokat a félelmeket, hogy Moszkva és Washington összeszűri a levet az európaiak feje fölött.
Ezt írja a szerkesztő, Klaus Geiger, aki szerint most foghatják a fejüket mindazok, akik bíztak abban, hogy az elnök szokatlan módszerei meghozzák az igazságos békét. Hiszen Ukrajnának nemzetközi jogi keretekben le kellene mondania keleti részének zöméről. Ha nem lenne ilyen véresen komoly, még nevetni is lehetne, miután Putyin az utóbbi 25 évben bebizonyította: csak azért köt szerződéseket, hogy megszegje azokat, amint úgy kívánják az érdekei.
Ő is kiszámíthatatlan, de úgy, mint egy sakknagymester. Váratlanokat húz, hogy elérje stratégiai célját. Ezért foglalt el területeket Moldovában és Grúziában, mert onnan akarta destabilizálni a két ország többi részét. Távol kívánja tartani a NATO-t olyan államoktól, amelyekről úgy gondolja, hogy azok az orosz befolyási övezethez tartoznak.
Szemei előtt olyan geopolitikai helyzet lebeg, amelynek révén Oroszország közép- és hosszútávon ismét odavághat, hogy közelebb kerüljön a nagyhatalmi státusz visszaállításához. Az elején tartott Trump szeszélyeitől, de a jelek szerint ma már tudja: hagyni kell, hogy az „őrült” ide-oda csapkodjon, ő meg lépésről lépésre halad, hogy valóra váltsa hosszú távú célkitűzéseit.
Következő cikk: KÖDÖSÍTÉS: NEM KÖTELEZŐ ÉS NEM IS TÖRVÉNYES KÓDEX
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Göröngyös úton
A nagy teszt azonban a határon túli magyar pártokhoz és az ésszerűtlenül felduzzasztott külhoni intézményrendszerhez való >
Orbán-fáradtság
Szamorukov szerint Ukrajna vonatkozásában Magyar Péter jóval békülékenyebb lesz elődjénél, ami nem jelenti azt, hogy Kijiv >
A transzatlanti MAGA-fantázia
A magyarországi parlamenti választás ebben a hónapban nem volt egyértelműen Trump melletti vagy elleni népszavazás. Orbán >
Orbán és Vučić autokráciájának hasonlóságai és különbségei
Szerbiának sokkal nehezebb dolga lesz. Nemcsak Vučić rendszere miatt, hanem azért is, mert nem nézett szembe >
2x40 millió és közte egy kis apróság
Orbán Viktornak 2005-ben, immár nem miniszterelnökként, egy különös mondat hagyta el a száját Friderikusz Sándor A >
MAGYAR PÉTER ÉS DEÁK FERENC
Magyar Péter eddigi politikai művét hasonlítgatták már sok mindenhez, de egyvalamihez nem. Ahhoz a korhoz, személyhez, >
Az ember, aki ott sem volt - Szijjártó a Telexen
Ez az interjú szánalmas vergődés volt, az elemi önreflexió teljes hiánya. Felmerül a kérdés, hogy miért >
Lehet-e, legyen-e jövője a Fidesznek?
Antall József emlékezetes szavai, „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”, valóra váltak, Magyar Péter forradalmat csinált és győzelemre >
Orbán Viktor felépített egy „propagandagépezetet”. Magyarország következő vezetőjének le kell azt bontania
A propagandarendszer lebontása időigényes lesz. A Tisza kétharmados többséggel visszafordíthatja a jogi változtatásokat, de a magánmédia >
Mit várok a Tisza kormánytól?
A kétharmados felhatalmazást, az erős mandátumot azért kapta a kormány a választóktól, hogy a szükséges jogi >
Orbán korszaka egy szempillantás alatt véget ért, és Magyarország következő miniszterelnöke egy sietős ember
Pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének hivatalából magas szintű delegáció érkezett Budapestre informális >
Végre
Megtörtént a felszabadulás, forradalom zajlik, a rendszer végre megváltozhat. Magyar Péter történelmi érdeme, hogy elindította a >