Ma Konrád, Zelmira, Anzelm névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Európának hatalmas erőfeszítéseket kell tennie, hogy megtartsa a demokráciát és a jólétet
Anne Applebaum szerint Európának hatalmas erőfeszítéseket kell tennie, hogy megtartsa a demokráciát és a jólétet. Ehhez reform, sok energia, rengeteg politikai kampány, továbbá jobb katonai védelem szükséges. A Der Standardnnak adott interjúban a Pulitzer-díjas történész-újságíró, a lengyel külügyminiszter felesége rámutat, hogy Putyin súlyosbítja a viszályt, mert a harctéren nem tud nyerni. Ezrével veszít katonákat, milliárdokat költ fegyverekre. Ezért fokozza a civil célpontok elleni támadásokat. Azon kívül provokálja a NATO-t, hogy lássa, az mennyire hajlandó, illetve képes megvédeni területi épségét. Emellett próbálja megosztani a Nyugatot. Nem érdekelt sem a harcok végleges befejezésében, sem a tűzszünetben. De nem fogja megtörni az ukránok ellenállását, hiszen azoknak nincs más választásuk. Egyébiránt a megszállt területeken az oroszok úgy viselkednek, mint a nácik a 2. világháborúban. Terrorrezsimet létesítettek, tömegesek voltak a letartóztatások, koncentrációs táborokat létesítettek, kínozták az elfogottakat. Az oroszok ugyanakkor egykedvűek, lelkesedést sehol sem tapasztalni. Viszont Washingtonban alighanem Trump után is működni fognak az EU-, német- és britellenes reflexek. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Politico
Az egyik vezető amerikai republikánus szenátor arra figyelmeztette Magyarországot és Szlovákiát, hogy szálljanak ki az orosz energiapiacról, mert különben megnézhetik magukat. Lindsay Graham, aki Trump szoros szövetségese, egészen pontosan „következményeket” helyezett kilátásba.
Mint mondta, az elnöknek igaza volt, amikor felszólította Európát, hogy az ne vegyen több olajat. Megjegyezte, hogy ennek a többség eleget is tette, de most a magyar és a szlovák kormányon van a sor. Azt reméli, hogy segítenek véget vetni a vérfürdőnek. De ha nem, akkor ellenlépések jönnek.
Le Figaro
A Győr női kézilabda csapatának kapusa szerint a múlt héten akkor tört ki a rasszista gyalázat a Mosonmagyaróvár elleni mérkőzésen, amikor a 2. félidőben a házigazdák kemény magja előtt kellett védenie. Azt, hogy mit kiabáltak be neki és a szintén fekete bőrű brazil de Paulának, nem értette teljesen, mert még csak keveset tud magyarul. De a meccs után elmondták neki az öltözőben.
Viszont a gesztusok egyértelműek voltak: majmot utánoztak és mindkettejüket felszólították, hogy menjenek vissza az őserdőbe. Ám ő elhatározta, hogy nem hagyja annyiban és a közösségi hálón nyilvánosságra hozta a történteket, mert tűrhetetlennek tartja az ilyesfajta viselkedést. Mellesleg a szélsőségesek kikezdték Fodor Csengét, a balszélsőt is.
Hatadou Sako, aki Szenegálban született, ilyen hozzáállást sosem tapasztalt a győri találkozókon, de másutt már igen. Nem szeretne azonban a jövőben hasonló esetekkel találkozni, habár róla lepattannak a sértések. Arra azért számított, hogy találkozik majd a lelátókon egy-két ostoba emberrel.
Business Insider
Budapesti városnézési tanácsokkal szolgál a külföldieknek Denae McGaha, aki hét évig élt a magyar fővárosban. Angoltanárként érkezett, majd maradt és az idegenforgalomban helyezkedett el.
Imádja a várost, szerinte a legszebbek közé tartozik a világon. Amit mindenképpen elkerülne, ha először járna errefelé, az a szép, ám általában túlzsúfolt Széchenyi fürdő. Legalább olyan jó a Rudas, csak ott kevesebben vannak. Nem érdemes tolongani a Vámház körúti csarnokban sem, inkább el kell menni a Fény utcai piacra.
Ha valaki nem okvetlenül vágyik márkás cuccokra, akkor kerülje el az Andrássy utat, mert az telis tele van menő, ám méregdrága üzletekkel, valamint vendéglőkkel. Szerinte jobban megéri benézni a Centrál Caféba vagy a Gerbeaud-ba.
Csúcs viszont a Halászbástya, maga az építmény, de a kilátás is. Még azon az áron is, hogy a látogató át kell verekednie magát a tömegen. Mindenképpen ajánlja a Terror Házát is, valamint a Néprajzi Múzeumot és a Sziklakórházat.
Semmiképpen sem szabad továbbá kihagyni az alkonyt a Dunáról, valamint a Szimpla Kert romkocsmát.
Wall Street Journal
A vezércikk a Kongresszust igyekszik ösztökélni, hogy az gyakoroljon nyomást Putyinra a béketárgyalások érdekében, miután Trump a jelek szerint nem kapható rá. Az elnöknek ugyan igaza van abban, hogy Európának nem szabadna több olajat és gázt vennie Oroszországtól, de ez ügyben éppen a barátja, Orbán Viktor az, aki nemigen hajlandó mozdulni.
Ugyanakkor a Fehér Ház uránál sosem tudni, hányadán áll vele az ember. Tehát pl. hogy a mostani ultimátummal az EU-t akarja-e jobb belátásra bírni vagy a felhívás csupán kifogás a számára, hogy ne kelljen semmit se tennie Ukrajna megsegítésére. Nála az a módszer, hogy bedob valami követelést, majd amikor lejár a határidő, megismétli.
Igazából mindig időt igyekszik szerezni, ám ezzel lehetőséghez juttatja a Kremlt, hogy az még több ártatlan embert öljön meg, illetve területeket szerezzen meg. A Szenátusban hónapok óta ott van a kétpárti javaslat a másodlagos szankciók kivetésére. Láthatólag azért rekedt meg, hogy Trumpnak legyen ideje a személyes diplomáciára.
Viszont ha a törvényhozás nem kíván lépni az ország érdekeinek és biztonságának védelmében, akkor bűnrészes lesz abban, ami Ukrajnával történik. Putyin látni fogja, merről is fúj a szél Amerikában. Ha Trump nem fejti ki nagyobb nyomást orosz kollégájára, akkor neki is meglesz a felelőssége, amiért még évekig folytatódik az öldöklés és rombolás.
Bloomberg
Mark Champion elképzelhetőnek nevezi, hogy Putyin túllőtt a célon Ukrajnával kapcsolatban, mert teljesen új helyzet állhat elő, ha új szankciók látnak napvilágot és nyugaton felhasználják a befagyasztott orosz állami javakat. A szemleíró szerint a fokozódó nyomás elvezethet oda, hogy az elnöknek is a háború befejezése legyen az érdeke.
Az első jelzés, hogy Trump közölte: milyen feltételek teljesítése esetén hajlandó újabb megtorló intézkedésekre. Azon kívül a Bizottság a jelek szerint végre támogatja, hogy fordítsák Kijev javára az orosz jegybank nyugaton ragadt 330 milliárd dolláros követelését.
Egyelőre nem tudni, mennyire komoly az amerikai elnök szándéka, de ha előre akar lépni, akkor Magyarországnál és Szlovákiánál kell közbenjárni az energiafüggés mérséklésére. Abban igaza van, hogy az energiabevételek megcsappanása jócskán megnehezítené Moszkva számára a háború finanszírozását.
Viszont itt az idő, hogy a demokratikus szövetség lecsapjon, mert az orosz gazdaság bajban van. De minden attól függ, hajlandó-e Trump beváltani a fenyegetését. És félő, hogy a tervek nem állnak össze szerves egésszé, hogy megállítsák az oroszokat Kelet-Ukrajnában. Az elnök minden, csak nem kőkemény.
Az európai vezetők felfogják az orosz veszélyt, szemben a populistákkal, akik inkább a Moszkvával kötendő összefogásról ábrándoznak. Ők csak a liberalizmus ellen vívott kulturális háborút veszik komolyan. És itt nem csak Orbánról, valamint Ficóról van szó, hanem Le Penről, Farage-ról és Weidelről is.
Putyin számára csak akkor üt az óra, ha Trump és Európa végre komolyan gondolja a dolgot.
New York Times
Thomas Friedman jóformán mást sem halott Kijevben a Jaltai Európai Stratégiai Konferencián, mint azt, hogy mivel tartja Putyin még mindig kézben Trumpot? Merthogy az orosz elnök egyfolytában szemen köpi amerikai kollégáját, az viszont folyamatosan azt magyarázza a világnak, hogy esik az eső.
Természetesen sem Zelenszkij, sem a vezető NATO-országok külügyminiszterei nem akarták szembesíteni a Fehér Ház urát a valósággal, nehogy az magára hagyja Ukrajnát. Ám minden nap azzal telik, hogy a politikus újabb feltételt, illetve határidőt szab, mármint hogy mikor vet ki kemény szankciókat.
Legutóbbi pl. azt közölte, hogy Európa szüntesse be teljesen az orosz olaj vásárlását. De egy komoly elnök ezt nem a közösségi médián keresztül hozná nyilvánosságra, hanem ő és az emberei felvennék a telefont.
A szerző nem hisz az összeesküvés elméletekben, azt gondolja, hogy Trump teljesen már, mint az elődei a 2. világháború óta – de nem jó értelemben. Nem híve az atlanti szövetségnek. A sértettsége vezérli, azon kívül a kormányzatban nem folyik politika.
Az országokat nem a demokratikus értékek vagy érdekek alapján ítéli meg. Ha nem hízelegnek neki, ráadásul többletük van a kétoldalú áruforgalomban, akkor az isten nem menti meg őket a vámoktól. De ha hájjal kenegetik és befektetési lehetőségeket ajánlanak, mint Putyin, akkor még az sem számít, hogy a kétoldalú kereskedelemben az oroszok javára billen a mérleg.
Friedman arra figyelmezteti Trumpot, hogy ha az hagyja győzni az orosz diktátort, akkor nevét egy lapon emlegetik majd Chamberlainével.
Spiegel
A vezércikk óvja Európát attól, hogy vám-ügyben lépre menjen Trumpnak. A szerző, Benjamin Bidder kiemeli, hogy itt vagy blöffről, vagy csapdáról van szó. Az elnök azonban mindenképpen a kontinens nyakába igyekszik varrni saját Ukrajna-politikájának látványos kudarcát.
Hiszen hiába szab újabb és újabb ultimátumokat. Viszont az tény, hogy talán az energiabevétel az utolsó eszköz, amivel még nyomást lehet gyakorolni Moszkvára. Ellenben megugorhatnak a világpiaci árak és annak a levét a nyugati autós issza meg, amikor tankol a benzinkútnál. A Kreml pénztárcája pedig vastagodhat.
Feltételezhető, hogy az elnök igazából azt reméli: a NATO-partnerek elutasítják ötletét. Akkor ugyanis lenne mentsége, hogy miért nem cselekszik. A republikánusok előtt hivatkozhatna arra, hogy a többiek nem akarják.
A vámokkal ugyanakkor szívesen felsorakoztatná maga mellett az európaiakat Kína ellen. Ám azokat alaposan meggyengítené az új kereskedelmi háborúskodás. Továbbá minden eddiginél jobban függnének az USA-tól. Vigyázniuk kell, nehogy két front közé szoruljanak. Nehéz tornamutatvány lesz számukra, hogy udvariasan nemet mondjanak Trumpnak, viszont megnyerjék Putyin ellen.
Igazából neki kellene lépnie, van elég opciója. De hogy akarata is, az már kérdéses.
Wall Street Journal
Az elmúlt hét igencsak megrengette a nemzetközi rendet, gondoljunk a dohai bombázásra, a Lengyelországba benyomult orosz drónokra, a francia kormány bukására, a japán miniszterelnök lemondására, az európai szélsőjobb további felemelkedésére, a Bolsonaróra kiszabott 27 évre vagy Kirk meggyilkolására – írja Walter Russel Mead, a new yorki Bard College professzora.
Azt látni, hogy egyre jobban felgyorsul a 45 utáni világrend felbomlása, de nem csak azért, mert külföldi ellenfelei hatékonyan fogtak össze ellene. Hanem mert a mostani nyugati vezetők zöme képtelen megvédeni országát az idegen ellenségektől, illetve odahaza a populistáktól. A választók pedig nem támogatják küzdelmüket.
Így az oroszok és a kínaiak egyre kevésbé tartják tiszteletben az eddigi normákat. Ha az USA még inkább polarizálódik, sokkal kevesebb energiája lesz, hogy a külpolitikával foglalkozzon. Az idő mutatja majd meg, hogy képes-e megújulni a Nyugat, vagy hogy a megerősödött demagógok elég gyorsan bele tudnak-e nőni a felelősségbe, hogy elkerüljék a katasztrófát.
Hszi, Putyin, valamint a mullahok mindenképpen megkísérlik majd, hogy lecsapjanak a történelmi alkalomra. Nincs ok azt feltételezni, hogy ezek a hatalmak nem próbálják ki már közeljövőben, mennyire gyenge a másik fél.
FAZ
A lap kiadója azt hangsúlyozza kommentárjában, hogy Lengyelország számára Oroszország jelenti a veszélyt, épp ezért nem bölcs dolog Varsó részéről, hogy képtelen háborús jóvátételi igényekkel terheli meg a viszonyt német szövetségesével. Berthold Kohler a lengyel elnök berlini látogatása alkalmából vetette papírra véleményét.
Azt cseppet sem tartja meglepőnek, hogy a téma előkerült a tárgyalásokon, hiszen Nawrocki a a nacionalista PiS embere, márpedig a párt 8 évtizeddel a háború után is könnyűszerrel előkapja a németellenes érzelmeket, ha mozgósítani kívánja táborát.
Hogy azután az 1,3 billió eurós követelés hány, de hány okból teljesen illuzórikus, azt nem kell taglalni. De egy olyan politikusnak, mint Nawrocki, aki rákattant a nemzeti érdekekre, talán fel kellene tennie a kérdést, hogy tényleg jó-e Lengyelországnak, ha megrontja a kétoldalú kapcsolatokat.
Hiszen a német kormány szoros partner mind az EU-ban, mind a NATO, a Jog és Igazságosság minden hangulatkeltése ellenére is. Azon kívül katonákat, repülőgépeket és rakétákat ad a lengyel határ védelméhez. Varsó természetesen az amerikai támogatásra épít, de miként lehet megbízni egy olyan elnökben, aki gyurma az agresszor kezében. Márpedig nem titok, hogy Putyin mennyire szívesen rákényszerítené ismét az igát a lengyelekre.
Die Welt
Kína csak most kapcsolt rá, hogy tiszta erőből diktáljon Oroszországnak, és bár úgy néz ki, hogy a kereskedelmi együttműködés elérte a plafont, Peking mind inkább uralja a kétoldalú viszonyt. És pont Trump az, aki fokozza ezt a függést. Így vélekedik Eduard Steiner, aki gazdasági kérdésekre szakosodott osztrák újságíró.
Abban nem lát semmi csodálkozni valót, hogy az oroszok Kínának próbálják eladni a nyakukon maradt gáz zömét, ám mint egy orosz-szakértő rámutat: a Szibéria 2, az új vezeték megépítéséről kötött megállapodás egyelőre a holdban van, mivel az egyezség nem kötelező, egy sor fontos kérdés lóg a levegőben. És igazából a kínaiaknak nincs is szükségük 50 milliárd köbméterre.
A kapcsolatok egyoldalúságát tanúsítja az is, hogy az orosz export 30%-a megy Kínába, továbbá az összimport 40%-a származik onnan. A vonatkozó kínai értékek: 3, illetve 5%. Gabujev, a Carnegie berlini Oroszország-Eurázsia Központjától épp ezért arra emlékeztet, hogy a feltételeket egyre inkább Hszi szabja meg.
Emellett az együttműködés esik vissza, mert csökkennek az olajárak, illetve a kínai fél visszafogta szénvásárlásait is. De belejátszik az is, hogy a kínai bankok nem szeretnék a rövidebbet húzni a szankciók miatt.
Trump azon dolgozott, hogy kiszabadítsa az oroszokat a kínai szorításból, de ehhez csak Európa lenne megfelelő kereskedelmi partner. Az meg bolond volna visszaállítani korábbi gazdasági függését.
New York Times
Trump megtalálta a módját, miként tenyereljen rá a jegybankra, de hogy mi várható akkor, ha ez sikerül neki, arra példa Magyarország és Törökország – hangsúlyozza Aaron Klein, aki a Szenátus illetékes bizottságának volt a fő közgazdásza. Elrettentésül megemlíti, hogy a törököknél 80%-ra ugrott az infláció, a magyaroknál pedig 15%-ra emelkedett és a gazdaság hol recesszióba zuhan, hol kilábal belőle. Trump azonban gyakorta dicséri Orbánt, amiért az nem vesz tudomást az általa gerjesztett inflációról.
A Fed elveszti önállóságát, ha a Fehér Ház ki tudja ebrudalni Lisa Cookot, az igazgató tanács tagját. (Egy bíró éppen tegnap keresztezte a hatalom ez irányú szándékát – a szerk.) A lehetőség azonban megvan, mert öt évente meg kell hosszabbítani a 12 regionális bankelnök mandátumát. Ez teljes formalitás, ám ha Cook helyét valami vazallussal töltik be, akkor már megnyílik a kapu, hogy kezesbárányokkal töltsék be a posztokat.
Akkor pedig az elnök szinte teljes mértékben szabad kezet kapna a monetáris politika alakítására. Az meg rettenetes volna. A Kongresszus azonban segíthet, amennyiben visszautasítja Trump jelöltjeit. A fékek és ellensúlyok csak akkor működnek, ha használják őket. Ám ha a republikánus többség simán rábólint a Fehér Ház akaratára, akkor azzal megpecsételi a központi bank sorsát. Biankó csekket adna a végrehajtó hatalomnak és kinyitná Pandora szelencéjét.
The Times
A szerkesztőségi vélemény korunk közel-keleti Houdinijének nevezi Netanjahut, merthogy az képes kiszabadulni minden diplomáciai szorításból. Most ismét a falnak szorult, de ezt a helyzetet már ismeri, azon felül van fogalma a politikai túlélésről.
A múlt héten a dohai bombázással már úgy nézett ki, hogy vége a dalnak, mivel magára haragította Trumpot. Ismét kétségek merültek fel, hogy mit is akar valójában. Ám az incidens azzal zárult, hogy Rubio elment Jeruzsálembe, a házigazda fejére olvasta a Katar elleni támadást, majd kedélyesen megnézték a várost.
Az alelnök inkább az európaiakat bírálta, amiért azok a jövő héten el akarják ismerni a palesztin államot. Amíg kitart a Trump-Netanjahu-tengely, addig nem sokat számít, hogy elszigetelt a zsidó állam. Az elnök támogatja a támadást Gázaváros ellen.
Ám sok függ a barátoktól, leginkább a szaúdi koronahercegtől. Hogy mit gondol a palesztin jövőről, azt Washington komolyan veszi. Netanjahunak arra is érdemes odafigyelnie, hogy az EU nagyobb humanitárius segítséget sürget Gázának.
Következő cikk: Nem szabad, hogy Trump ugyanarra használja Charlie Kirk halálát, mint a nácik a Reichstag felgyújtását
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Lehet-e, legyen-e jövője a Fidesznek?
Antall József emlékezetes szavai, „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”, valóra váltak, Magyar Péter forradalmat csinált és győzelemre >
Orbán Viktor felépített egy „propagandagépezetet”. Magyarország következő vezetőjének le kell azt bontania
A propagandarendszer lebontása időigényes lesz. A Tisza kétharmados többséggel visszafordíthatja a jogi változtatásokat, de a magánmédia >
Mit várok a Tisza kormánytól?
A kétharmados felhatalmazást, az erős mandátumot azért kapta a kormány a választóktól, hogy a szükséges jogi >
Orbán korszaka egy szempillantás alatt véget ért, és Magyarország következő miniszterelnöke egy sietős ember
Pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének hivatalából magas szintű delegáció érkezett Budapestre informális >
Végre
Megtörtént a felszabadulás, forradalom zajlik, a rendszer végre megváltozhat. Magyar Péter történelmi érdeme, hogy elindította a >
Egy örömteli Budapesten, a populisták veresége után egy példátlan átmenet lehetőségét láttam
Mindenekelőtt azonban ott van az a felbecsülhetetlen értékű lehetőség, hogy megmutassuk: létezik kiút a mély populizmusból. >
Mit jelent Orbán veresége a világ többi része számára
A választás geopolitikai következményei is jelentősek lehetnek. Orbán alatt Magyarország többször megvétózta az Ukrajnának szánt segélyeket >
„Soha nem voltunk barátok”
„Ha Vlagyimir Putyin felhív, felveszem” – mondta. „Ha beszélnénk, elmondhatnám neki, hogy jó lenne négy év >
Fordulat és rendszerváltás a politikában
Ha az Orbán-rendszer győz, az a világ önkényuralmainak és diktatúráinak győzelme lesz. Ha a demokratikus Tisza-mozgalom >
Magyarország: Nyugtalanság, félelem és remény a választások előtt
Deutsche Welle: Az elmúlt hetekben nem Orbán uralta a kampányt, hanem az Orbán-rezsim sötét és piszkos >
Orbán, a megosztó konzervatív radikális, aki átformálta az európai politikát
A küszöbön álló választás – vélekedik az EurActiv – többről szól majd, mint Orbán, mint egyén >
Orbán sorsa figyelmeztetés: nem érdemes túl közel kerülni Trumphoz
Trump és Vance teljes körű támogatása „akár halálos csók is lehet” Orbán Viktor magyar miniszterelnök vasárnapi >