Ma Erzsébet, Zsóka névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Nem szabad, hogy Trump ugyanarra használja Charlie Kirk halálát, mint a nácik a Reichstag felgyújtását
Erre figyelmeztet a Guardianben egy neves holland-belga filozófus. David Van Reybouck attól fél, hogy az elnök számára a gyilkosság ürügyül szolgál az ellenzék elnyomására. A hivatalos nyilatkozatok máris azt tanúsítják, hogy a megosztottság lassan átcsap törzsiségbe és a gyűlölet olyan szintet ér el, ahonnan nincs visszatérés. Pedig valójában az USA-ban a szélsőséges merényletek jó háromnegyedét szélsőjobbosok követték el. Ráadásul, hogy lelőtték az ismert jobboldali aktivistát, az feltüzeli a MAGA-mozgalmat és ezt a Fehér Ház lakója pontosan tudja. Meg azt is, hogy a fejlemény megmentheti a népszerűségét, miközben esik vissza a foglalkoztatottság, gyengül a dollár és lakhatási válság van. Máris nekirontott Sorosnak. Nehéz nem félni attól, hogy a megtorlás mind inkább kiterjed a hatalommal szemben álló tudósokra, jogászokra, újságírókra, közalkalmazottakra, katonatisztekre és bírákra is. Trumpnak éltető eleme a zűrzavar és a felfordulás. Mivel nincs válság, ezért kreál nem is egyet. Ez segít neki, hogy felhalmozza a hatalmat. Kirk megölése pedig indok számára, hogy elhallgattassa az elégedetlen hangokat. De mindenekelőtt fel kell építeni az autoriter rendszert, ha az megvan, utána már könnyebb fenntartani. Ám ha az amerikaiak meg akarják menteni a jövőjüket, akkor nem árt, ha tanulmányozzák a közelmúltat. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Die Welt
A nagy német autógyáraknak édes mindegy mit művel Orbán a politikában, mindenáron be akarnak ruházni Magyarországon – jelenti az új debreceni BMW-gyár meglátogatása után Christoph Kapalschinski. Beválik a kormányfő terve, hogy az EU tagjaként jó kapcsolatokat tartson fenn Kínával. A Mercedes és a többiek figyelmen kívül hagyják a tekintélyuralmi politikát és hozzák a milliárdokat. A távol-keleti riválisok szintúgy.
A 9,5 milliós ország meghatározza az európai autóipar jövőjét. Németország ezzel szemben az üzemek elköltözésétől/bezárásától fél, az ágazat fél év alatt 50 ezer munkahelyet veszített. Ehhez képest Magyarországra sorra érkeznek a beruházások, függetlenül attól, hogy az ország elszigetelődött az Unióban és a hatalom vastagon beleszól a gazdaságba.
A Német Gazdaság Keleti Bizottságának egyik szakértője, Adrian Stadnicki úgy véli, hogy igen profin valósul meg a Fidesz stratégiája, vagyis hogy az ország meghosszabbított munkapadból az autógyártás egyik innovációs központja legyen. Mindazonáltal a fellendülés időközben nehézségekbe ütközik. Debrecenben, a Fidesz egyik fellegvárában ellenállás van a fejlesztések ellen. Gond a fogyatkozó munkaerő is.
De nem ez az egyetlen kockázat – mellesleg a hatalom szigorúan szabályozza a bevándorlást. Az autoriter politika kétélűnek bizonyul a külföldi befektetők számára. Egyes kulcságazatokból a hatalom igyekszik őket kipaterolni. Az autóiparban ilyesmi még nem fordult elő, ott nemigen aktívak az Orbán környezetében mozgó hazai nagyvállalkozók.
FAZ
Javíthat Orbán helyzetén, hogy hamarosan megkezdi működését Debrecenben a BMW teljesen zöld üzeme. A beruházás két milliárd euróba került, a 400 hektáron évi 150 ezer iX3-as készül majd, az ún. Új osztályból. Az újságírók számára szervezett bejáráson úgy mutatták be a modellt, hogy az minőségi ugrást jelent az elektromos autók kategóriájában.
A kormánynak az uniós támogatás jóvoltából sikerült becsábítani az iparág egy sor külföldi konszernjét. A munka és az energia változatlanul olcsó. Ugyanakkor a bajor üzem képviselői szükségesnek tartják hangsúlyozni a környezetbarátságot, ami még egy olyan országban is fontos, ahol a Fidesz keményen kézben tartja az irányítást, így az ellenzék nemigen tudja szóvá tenni a természetvédelmi hiányosságokat a beruházásoknál.
A tiltakozásokról azonban a sajtó nemigen számolt be, mert a párt két év alatt szépen lenyomta a vonal alá. A BMW termelési igazgatója ugyanakkor közölte: ők nem foglalkoznak a politikával, hosszútávra terveznek.
Der Standard
A kínai konkurencia egyötöddel gazdaságosabban állítja elő az elektromos autókat, mint az európaiak, ráadásul gyorsabb arrafelé a fejlesztés, de az új német gyár már jövőre nyereséges kíván lenni.
Ugyanakkor Magyarország számára már korántsem ilyen rózsás a kép. A bécsi Nemzetközi Gazdasági Összehasonlítások Intézetének egyik szakértője szerint a növekedés elmarad a térség átlagától. A bérek nem ütik meg a német vagy az osztrák szintet, viszont éppen ezért változatlanul igen előnyös üzemeket telepíteni az országba.
Más kormányokhoz hasonlóan Orbán is azon van, hogy a lehető legjobbat hozza ki a feltételekből. Az energiában az orosz kártyát játssza ki, a technológiánál és az elektronikánál a kínaiaktól veszi igénybe a segítséget, de amikor mód van rá, támaszkodik a németekre, illetve az európaiakra is. Pl, az autógyártásnál.
Die Presse
A BMW milliárdokat tesz az Új osztályra, ám ha a terv füstbe megy, akkor nehéz helyzet áll elő az óriáscég számára. Egy teljesen új járműről van szó, amely sikerre van ítélve. Nem túlzás, a konszern sorsa részben Debrecenben dől el. A telepen 22 épület emelkedik, a termelőszalagok hossza csaknem 15 kilométer.
A modell 805 kilométert képes egyhuzamban megtenni, van mód gyorstöltésre, 10 perc elegendő újabb 370 kilométerhez. Az egész gyár napelemekkel működik, a cellák felülete 500 ezer négyzetkilométer.
A dolgozókat hónapok óta virtuálisan képezték, ugyanilyen módon ellenőrizték a már elkészült berendezéseket. A próbagyártás során 2500 autó gördült le a sorról. Az alapvetés az, hogy a hiba egyszerűen kizárt.
Viszont mivel az akkukat a kocsi alján helyezik el, a javítás nehéz. A hegesztést mesterséges intelligencia felügyeli.
Washington Post
Magyarország és Szlovákia csak a háború kezdete óta több mint 5 milliárd eurót fizetett Moszkvának az olajért. Mindkettő határozott támogatója annak a Trumpnak, aki most az orosz olajimport teljes leállítását követeli. Szakértők szerint azonban a két ország inkább beadja a derekát amerikai fellépésre, semmint amikor az EU próbálja rávenni ugyanerre.
A német Gazdaságkutató Intézet egyik elemzője szerint az Orbán-kormányt nem csupán gazdasági szempontok vezérlik. Az is számít, hogy a magyar felet az ideológia is a Kremlhez fűzi, azon kívül a kapcsolatok erősebbek, mint más európai államok esetében. Azt pedig tudjuk, hogy a magyarokat nem könnyű meggyőzni, de nem is nagyon van rá mód.
Constanze Stelzenmüller a Brookings Intézet igazgatója ugyanakkor megjegyzi: nem volna tisztességes úgy beállítani, mintha az európaiak csupán színleg akarnának leválni az orosz szénhidrogénekről.
Mindenesetre az ügy miatt az Unió most késlelteti az újabb szankciókat. Megfigyelők ugyanakkor emlékeztetnek arra, hogy a Fehér Ház az augusztusi alaszkai csúcs óta semmilyen intézkedést nem hozott az oroszok ellen. Moszkva ellenben fokozta a bombázásokat.
Bloomberg
Az illetékes szlovák miniszter bejelentette, hogy országa nem hajlandó egyhamar felmondani az olajszerződést Oroszországgal. Hogy Pozsony miért szegül szembe Trumppal, azt Denisa Sakova azzal magyarázta, hogy előbb meg kell oldani a pótlást.
Megjegyezte, hogy erről amerikai kollégájának is beszélt a héten Bécsben és az elfogadta, mint ahogy azt is, hogy az USA-nak be kell szállnia a földrészen a függőben lévő energiakérdések megoldására. A lényeg, hogy ki kell építeni a megfelelő infrastruktúrát. Ám az nagy kockázat volna, ha az ország teljesen elzárná az olajcsapot Oroszország felől, mert minden más szállítási útvonal nyugatról jön.
Guardian
A vezércikk úgy véli: az nem működik, hogy Trump Ukrajna-stratégiaként igen kemény szavakat használ, de a gyakorlatban roppant keveset tesz. Az oroszok a múlt héten a Lengyelország elleni drónakcióval baljós módon súlyosbították a viszályt. Ám az elnök folyton talál valami kifogást, hogy ne kelljen fellépnie.
A provokációra erőteljesen és egységesen kell válaszolni, pont olyasfajta nyomást kifejtve, mint amit az amerikai elnök mindezidáig elutasít. A jelek szerint inkább azt választja, hogy az európai szövetségeseket revolverezi: szorítsák ők sarokba Putyint.
Akik a derűs oldalt nézik Brüsszelben, azok azt remélik, hogy a washingtoni sürgetés rábírja a MAGA-barát Magyarországot és Szlovákiát: végre vessenek véget energiafüggőségüknek. Cseppet sem valószínű azonban, hogy így lesz, ezt Trumpnak is tudnia kell. Az EU ugyanakkor nem engedheti meg magának, hogy olyasfajta megtorlást kockáztasson meg Peking részéről, mint amely Trumpot is eltántorította a teljes kereskedelmi háború ötletétől.
Ukrajna jövőjét és az európai biztonsági érdekeket folyamatosan aláássa egy elnök, aki csupán ugat, de sosem harap – legalábbis ebben a vonatkozásban.
Bloomberg
A NATO volt főparancsnoka úgy gondolja, hogy a szövetség idáig érhetően óvakodott közvetlen összecsapásba keveredni Oroszországgal, ám a Lengyelország és Románia elleni légi akció folytán teljesen új fordulatot vett a történet. Stavridis szerint mostantól kezdve nyugodtan repülési tilalmat lehet elrendelni Ukrajna fölött. Zelenszkij már jó három éve könyörög érte.
Az oroszok ugyanis folyamatosan célra küldenek drónokat, katonai gépeket és cirkálórakétákat Ukrajnában. Nem válogatnak katonai és civil célpontok között. Meg akarják törni az ukránok elszántságát.
Ha a katonai szervezet belemegy, hogy kitiltsa az ellenséges légi járműket az ukrán légtérből. akkor semlegesítenie kell orosz, illetve belarusz földön az S-400-as légelhárító ütegeket. Továbbá fel kell hatalmaznia saját erőit, hogy lelőjék a másik fél drónjait, valamint rakétáit, de a bombázókat és vadászgépeket is. Nem lehetne kizárni a másik fél részéről a harcászati atomeszközök bevetését sem, hiszen amúgy is folyton fenyegetőzik vele.
Ugyanakkor a NATO az Awacs-ekkel folyamatosan figyelni tudja saját keleti határát, valamint az ukrán égboltot. Az tény, hogy a repüléstilalmi övezet bevezetése igen agresszív lépés és jócskán van kockázata. De látván a Kreml hajthatatlanságát, itt az idő meglépni, mert más eszközökkel együtt alighanem az egyetlen módszer, hogy meggyőzze Moszkvát: hiába próbálkozik a szomszéd állam meghódításával.
FAZ
Joseph Stiglitz abban bízik, hogy ha Trump elég szavazatot veszít a jövő évi időközi választáson, akkor pedig azonnal hozzá lehet látni a demokrácia helyreállításához. A Nobel-díjas közgazdász megerősíti, hogy egy maffiózó van hatalmon az Egyesült Államokban és súlyba helyezte a fegyvert.
A gond alapvetően ott van, hogy túl sok hatalom került a kezébe. Túl nagy az oligarchák és a konszernek befolyása. Látnivaló, milyen könnyen ki lehet forgatni sarkaiból a jogállamot. Az új jobboldal, Trump, Orbán és a többiek megint előadják, hogy a szabadságot támogatják, ám valójában a hatalmi politikát, a konszernek érdekeit nyomatják. Már nem fontos a liberális gazdasági rend, feladták a szabadelvűség homlokzatát.
Az elnöktől nem lehet várni egybefüggő ideológiát, két dolog foglalkoztatja: a pénz és a hatalom. Ennélfogva a korrupció szintet lépett. Saját anyagi érdekei határozzák meg a politikát. Leginkább olyan, mintha a szervezett szicíliai alvilág tagja lenne. A kormányzat lábbal tipor a jogállami elveken.
Rákapcsolt, hogy megtisztítsa a közszolgálatot. Ám nem teszi naggyá Amerikát, éppen ellenkezőleg. A jegybankot azért igyekszik uralma alá hajtani, hogy olcsón jusson pénzhez, de ily módon infláció és instabilitás fenyeget. Aláássa a demokráciát és a dollár hitelességét.
Stiglitz azonban elképzelhetőnek tart egy optimista forgatókönyvet: annyira rosszra fordulnak a dolgok, hogy megerősödik az ellenállást. Máris egyre csökken az elnök támogatottsága.
Süddeutsche Zeitung
Ami jelenleg az USA-ban zajlik, az olyan, mintha kézikönyv lenne autokraták számára. Mert az ugyan nem megbocsátható, ha egyesek a világhálón Charlie Kirk halálát ünneplik, ám a kormányzat az esetet ürügyként használja fel igen veszélyes tervekhez Így vélekedik Joachim Käppner, vezető belpolitikai szerkesztő.
A hatalom azt állítja – minden bizonyíték nélkül -, hogy nagy baloldali összeesküvés tanúi vagyunk. Listák készülnek a másként gondolkodókról, a munkaadóikat felszólítják, hogy távolítsák el őket. Milliárdos perek indulnak sajtóorgánumok ellen, ha nem csókolják meg az elnök gyűrűjét. Teljesen mindegy, hogy a liberális New York Times-ról vagy az őskonzervatív Wall Street Journalről van-e szó.
A lényeg, hogy démonizálják a politikai ellenfeleket, megvádolják őket a legszörnyűbb bűncselekményekkel, mindent ellentmondást az ellenség gusztustalan műveként tüntetnek fel. Ők maguk viszont megmentőként jelennek meg, akiknek az ország védelmében minden megengedett.
Nagyon is valóságos az a félelem, hogy Trump autokráciává kívánja átalakítani Amerikát. Az embereket aszerint osztják fel, hogy akik nem velük vannak, azok ellenségek és meg fognak fizetni érte. Ám a történelem vigaszt nyújt, mert megbukott a McCarthyzmus is. Talán most is felülkerekedik a józan ész. De nehéz lesz.
Der Standard
Amikor Trump háborút folytat a szólásszabadság ellen, az a képmutatás csúcsa. A kormányzat Kirk meggyilkolása óta egyre keményebben támadja a másként gondolkodókat, - a szabad beszéd nevében. És aki azt hiszi, hogy ennél rosszabb már nem is lehet, az másnap kénytelen rájönni, hogy de.
A kommentátor, Eric Frey szerint az egész olyan, mintha az elnök csapata csak az ürügyre várt volna, egyre agresszívabb mindazokkal szemben, akik bírálják a Tegyük Újra Naggyá Mozgalmat. Feltűnő ugyanakkor a képmutatás, hiszen az áldozatot visszamenőleg a véleményszabadság élharcosaként méltatják. Egy olyan hatalom nyilvánítja magát a gyűlöletbeszéd ellenfelének, amely számára gyűlöletbeszéd mindaz, ami a kormányzatnak nem tetszik.
A kétkulacsosság olyan szintű, hogy meg kell kérdezni, vajon mi célt szolgál. Amikor az elnök őrületes 15 milliárdot akar kisajtolni a New York Times-ból, mert az tisztességes módon beszámolt a múltjáról, alighanem fel fog sülni minden független bíróság előtt. De azzal is tisztában van, hogy a lap nem fog térdre esni előtte, mint ahogy a Wall Street Journal sem.
Az egész azért kell, mert a bázis jól fogadja, illetve egyes ellenfeleket megfélemlít. De ez még a jobbik eset. Lehet ugyanakkor egy üldözési hullám kezdete, aminek a végén romokban lesz az amerikai demokrácia. Sajnos, ez utóbbi opció sokkal félőbb.
FT
Hogy a brazil legfelsőbb bíróság 27 évvel sújtotta a volt elnököt, miután az puccsot akart végrehajtani, alátámasztja a demokráciát – állapítja meg a vezércikk. Az ítélet történelmi, mert az országban idáig egyetlen államcsíny felelőseit sem vonták kérdőre.
A tekintélyelvű populisták több földrészen is ostromolják a jogállamot, ezért a brazil eset igen fontos abból a szempontból, hogy egy nagy fejlődő nemzet igenis képes fenntartani a demokratikus normákat. Még akkor is, ha a bírósági eljáráson akad mit kifogásolni. Ezzel együtt a bizonyítékok elsöprőek voltak. A megvádolt politikus ellen vallott a hadsereg és a légierő főnöke, a puccson kívül ideértve, hogy meg akarta ölni utódját, valamint az egyik főbírót.
A felmérések azt tanúsítják, hogy az emberek többsége elfogadja a verdiktet, Bolsonaro börtönben halhat meg – hacsak… Hacsak nem a konzervatívok nyerik a választást jövőre, mert ők kiszabadítanák. A bukott elnök közben Trumptól vár segítséget és hogy milyen idők járnak, az kiderül abból, hogy az USA szankciókat vet ki Brazíliára, amiért az meghiúsított egy államcsínyt. A globális demokrácia érdekében azonban hatályban kell maradnia a politikus elmarasztalásának.
Következő cikk: Párbeszéd a tűz és a víz között?
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Orbán: Nem félek elfogadni a választási vereséget
A felmérések azt mutatják, hogy Orbán - aki közel 20 évig, és az elmúlt 15 évben >
Montenegró, a sántító éllovas az EU felé vezető úton
Montenegro azt reméli, hogy jövőre befejezheti a felvételi tárgyalásokat és utána 3 éven belül felveszik az >
A Guardian véleménye Európának a szélsőjobboldal elleni tűzfaláról: egyre nagyobb javításra szorul
A Guardian szerkesztősége úgy gondolja, hogy sürgősen meg kell reparálni Európában a szélsőjobb ellen felhúzott tűzfalat, >
Tizenöt év után
Nem néztem, mert Rónai érdektelen, az összes műsora érdektelen, üres alibizás, szemfényvesztés, és az ATV is >
Orbán Viktor háborúellenes roadshow-ba kezd, miközben Magyarország a 2026-os választásokra készül
Magyarországon magasabb fokozatba kapcsol a kampány, Orbán háborúellenes roadshow-ba kezd, Ukrajnát állítja a Fidesz-hadjárat középpontjába, mivel >
„A BBC-ről azt mondhat Trump, amit csak akar. De Epstein? Az az egyetlen sebezhetősége.”
Nehéz helyzetben van a BBC, mert túl tisztességes ahhoz, hogy egyenlő feltételekkel tudjon megvívni Trumppal, utóbbi >
Ukrajna korábban a Nyugat védőbástyája volt, mostanra viszont már Putyin ugródeszkája
Így vélekedik Sylvie Kauffmann, a Le Monde volt főszerkesztő, aki azon tanakodik, vajon kész-e a háborúra >
Mit jelent Mamdani diadala?
Mamdani személye és az eddig nyilvánosságra hozott programjai jelentős kockázatokat is hordoznak a Demokrata Párt számára: >
A Guardian véleménye a Magyarországnak adott különleges Trump-bánásmódról: jöjjön a következő választás
Magyar Péter igyekszik elkerülni, hogy radikális változásokat ígérjen Ukrajna-politikában, inkább belföldi kérdésekre összpontosít, miközben azt hangsúlyozza, >
Vajon meg tudja-e menteni Trump Orbánt
Paul Lendvai azt latolgatjaa Der Standardban, vajon meg tudja-e menteni Trump Orbánt, aki a politikai túlélésért >
Jobb életre várva
Ma még nyomokban nyugati országnak mondhatjuk magunkat, de egy áprilisban győztes Orbán gondoskodna róla, hogy nyugatiságunkból >
Orbán arra számít, hogy Argentínához hasonlóan Trump őt is megmenti majd a választási kudarctól
Vagyis ez már a 2. alkalom lenne, hogy Washington kihúzza a csávából egyik jobboldali partnerét - >