Ma Fülöp, Jakab, Zsaklin, Jefte, József névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Az Egyesült Államok a politikai erőszak új korának küszöbén áll, de ennél kevésbé Trump nem is törődhetne a veszéllyel
Ezt állapítja meg a Guardian szemleírója, Jonathan Freedland, aki azt látja, hogy míg a demokraták tisztességesen, humánusan reagálnak Charlie Kirk meggyilkolására, addig a republikánusok egyáltalán nem, miközben az országban a düh és a megosztottság uralkodik. Így félő, hogy újabb, véres erőszakhullám indul be, a fő érvet a fegyverek jelentik majd. Egyrészt igen megengedőek az idevágó törvények: a világban 850 millió fegyver van magánkézben, ennek a fele az USA-ra jut. Ugyanakkor a közösségi média felerősíti a legszélsőségesebb hangokat. De legnagyobb bajt a politika csúcsán tapasztalni. A Trump-csapat jó esetben gerjeszti a máris robbanásveszélyes helyzetet, legrosszabb esetben a megtorlást és a bosszút bátorítja. Könnyen megeshet, hogy a Demokrata Pártot teszi felelőssé a gyilkosságért, illetve bármely csoportot, amely szemben áll a kormányzattal. A republikánus oldal kigúnyolhatja az áldozatokat, csak a riválist vádolja a merényletekért és még több erőszakra buzdít. Gyorsan túlléphet Kirk szélsőséges nézetein, mártírnak nyilváníthatja, aki a „józan észért” adta életét. Az áldozat tisztában volt ezzel a dinamikával, ki is használta, hogy a kultúrháborúskodás azoknak kedvez, akik semmibe veszik a szabályokat. Ezt a tanulságot a liberálisok és a baloldaliak nemigen hajlandóak tudomásul venni, ám még könnyen nagy árat fizetnek érte. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Kurier
„Na, én aztán igazán jól ismerem a magyar kormányt, volt vele dolgom elég!” – nyilatkozta a lap főszerkesztőjének Andreas Rudas, aki egy 56-os magyar orvoscsalád kisebbik fiaként, 3 évesen került Ausztriába. Igen változatos pályát futott be: dolgozott a közmédia főtitkáraként, a szocialisták országos ügyvezetőjeként, Klima kancellár tanácsadójaként, majd Kelet-Európában felépítette az RTL-csoportot.
Pont ez utóbbi minőségében akasztott tengelyt Budapesten a hatalommal, miután az egyik pillanatról a másikra 50%-os adót akart kivetni a tévére. Szóval tudna mit mesélni. Azt gondolja különben, hogy a rendszerváltáskor a Nyugat sok mindent rosszul csinált, mivel csupán egyvalamivel törődött: hogy bevezesse a tőkés elveket. Pedig igen óvatosan kellett volna bekapcsolnia ezeket az országokat a kapitalista rendbe.
Ausztriáról azt mondja, hogy ott nemzeti összefogásra lenne szükség, mert a mesterséges intelligencia mindent alapjaiban fog megváltoztatni. A menekültekre áttérve kiemeli, hogy azok sokszor élesen elutasítják a szociáldemokraták értékeit: az igazságosságot, a munkát, a vallásszabadságot, a nők egyenjogúságát. Rudas, aki ma is gyakran jár Budapesten, 100%-ig osztráknak vallja magát, de ahhoz, hogy ez így legyen, alkalmazkodnia kellett a szokásokhoz.
Szükségesnek tartja a képzett munkaerő bevándorlását, de kemény fellépést sürget mindazokkal szemben, akik nem hajlandóak dolgozni és megsértik a rendet. Arra a kérdésre, hogy mit gondol a szélsőjobbal szembeni tűzfalról, a válasz az, hogy aki megkérdőjelezi a demokratikus berendezkedést, azzal szemben a jogállam eszközeivel kell harcolni.
Independent
Trump már megint nekirontott Sorosnak: azt közölte, hogy a 95 éves üzletembernek börtönbe kellene mennie, mivel rossz ember: haladó ügyeket támogat. A lap gyorsan megjegyzi, hogy a vád alaptalan, mert a holokauszt túlélő nem pénzel olyanokat, akik tiltakoznak a jelenlegi kormányzat ellen.
Az viszont igaz, hogy a Demokrata Párt egyik legnagyobb szponzora. Az elnök úgy véli, hogy amit az emberbarát tőzsdeguru csinál, az kimeríti a szervezett bűnözés segítésének fogalmát, ezért az ügyészségnek eljárást kellene indítania ellene. Merthogy ez már az igazi agitáció kategóriájába tartozik bele.
A Nyílt Társadalom Alapítvány ezúttal is úgy foglalt állást, hogy az elnök kijelentése gyalázatos, teljesen légből kapott. Az ügy éppen akkor pattant ki, amikor az igazságügyi tárca vizsgálatot indított jó pár demokrata személyiség és mások ellen, akik elutasítják a jelenlegi amerikai politikát.
Euronews
Kész Zoltán arra hívja fel a figyelmet, hogy a jövő hónapban életbe lép az Unióban a politikai reklámok új szabályozása, ám az pl. Magyarországon paradox módon az illiberalizmust erősítheti. A volt független képviselő, aki most az EU Tech Loop, a digitális átalakulással foglalkozó független portál szerkesztője, félőnek tartja, hogy az új normák nem az átláthatóságot segítik.
Mert a Fidesz uralja a médiát és képes elfojtani az ellenzéki hangokat. Támaszkodhat ebben az állami pénzforrásokra, valamint a civilnek álcázott kormánypárti szervezetekre. Az ellenzék számára ugyanakkor bezárul az egyik csatorna, amelyen át idáig eljuttathatta mondandóját a tömegekhez. Ezzel szemben a kormány zavartalanul terjesztheti nézeteit proxy-kon keresztül a közösségi médiában.
A választások komoly vizsgát jelentenek majd ebből a szempontból. Orbán pártja mindent be fog vetni, ideértve a kezében lévő újságok hálózatát, amely megtalálhatja a kiskapukat a tilalom kijátszására. Könnyen befolyásolhatja ily módon a vidéki lakosságot. Azaz torzulhat a politikai verseny. Az autokráciák biankó csekket kaphatnak, hogy még jobban ráerősítsenek narratívájukra.
Daily Telegraph
Akik nem érzékelik, hogy milyen létveszélyt jelen Putyin egész Európa számára, azok vagy bolondok, vagy gonoszak – írja Charles Moore, a tekintélyes újságíró, a Lordok Házának tagja. Úgy véli, hogy Trump ugyan próbál békét teremteni, de ehhez hiányzik belőle a képesség, azon kívül nem jóindulatú sem Ukrajnával, sem a szövetségesekkel szemben.
Nem foglalkozik azzal, mi az öldöklés oka. Soha nem okolja Oroszországot, amely pont azt az alapbűnt követi el, aminek megakadályozására egykor létrejött a NATO: erővel változtatja meg a határokat.
A MAGA-mozgalom kifejlesztette a jobboldaliság fura változatát, ostorozza a korábbi elnököket a ’folyamatos háborúskodásért’, ám ezáltal felmenti a Kreml gazdáját, akinek jó 20 évét éppen a folyamatos háborúk jellemzik, ezek az idővel egyre nagyobbak, véresek és fenyegetőbbek.
Lehet rokonszenvezni azzal, hogy a mostani amerikai kormányzat potyautasnak nevezi Európát a biztonság területén, de azt már meg kell kérdőjelezni, hogy milyen alapon nem látja be, hogy Moszkva az európai béke felszámolásán dolgozik. illetve Kínával és Észak-Koreával együtt függönyt akar leereszteni a szabad világra. E vakságnak alighanem a háború lesz a valószínű következménye.
Neue Zürcher Zeitung
A Nyugat gyengesége eredményezte, hogy Putyin ráküldte a drónokat Lengyelországra, a kontinens széthúzása megerősíti az elnök stratégiáját, hogy ti. eszkalálni kell a helyzetet. Így értékeli Ulrich Speck, a lap külpolitikai szakírója, a Német Marshall Alapítvány vendégkutatója.
Rámutat, hogy jelenleg Ukrajna jelenti a legnagyobb akadályt a Nyugat elleni imperialista háborúban, amelyet Oroszország hadüzenet nélkül folytat, részben a békerend, részben az európai amerikai katonai jelenlét ellen. Ha Moszkva nyer Kijevvel szemben, megkettőzött vehemenciával folytatja a küzdelmet.
Az EU csak kevés segítséget ad az ukránoknak, azt is későn. Még mindig nem látja, hogy az agresszió lehetőséget kínál, mármint hogy csírájában el lehessen fojtani az orosz neoimperializmust. A kontinens még mindig hagyja, hogy megfélemlítsék a Kreml macsó fenyegetőzései. De leginkább azt nem érzi: itt azonnal cselekedni kell. Trump pedig azt nem látja be, hogy orosz kollégája csak a nyomásra reagál.
Putyin ugyanakkor egyre jobban érzi magát a hadúrként. Épp most mutatkozott be az orosz-kínai tengely az alternatív világrend magjaként. Az orosz elnök elérkezettnek látta az időt, hogy belehúzzon az erőviszonyok megváltoztatásába. Ezért támadta meg Lengyelországot. Látni kívánta a reakciót. Hát, az nem valami combos.
Az ok az, hogy az amerikai elnök csak a vállát vonogatja, láthatólag már nem érdekli a háború. Magára maradva viszont Európa nem szeretné magához ragadni a kezdeményezést. Ez pedig megint csak azt erősíti meg az orosz félben, hogy a kontinens harmatos. Emiatt további támadások jöhetnek, ám ez növeli egy nagy összecsapás veszélyét, no meg annak a kockázatát is, hogy csak igen nagy áron lehet majd ismét visszaszorítani az orosz imperializmust.
Project Syndicate
Slawomir Sierakowski úgy látja, hogy Putyin Trumpnak dobott kesztyűt Lengyelországban. A liberális varsói politológus rámutat, hogy ha az Washington nem reagál érdemben, akkor megerősíti a Kreml vezérében az a véleményt, hogy következmények nélkül megalázhatja az USA elnökét. Még sosem volt egyértelműbb, hogy a Fehér Ház gazdája mennyire elfogult és szolgalelkű a Kremllel szemben.
A NATO történetében most először esett meg, hogy egy NATO-országot megtámadott egy vetélytársat, ami egyértelműen agressziónak minősül. Csakhogy nem világos, hogy ilyen esetben életbe lép-e az 5-ös paragrafus, mert a klauzula nem határozza meg pontosan a feltételeket.
Az oroszoknál a provokáció a repertoár része, ám a lengyeleket mégis meglepte, mert sokan még mindig nem hiszik el, hogy az ország háborúba keveredhet Moszkvával. Tusk is inkább azon volt, hogy elkerülje a tömegpánikot, illetve a kétoldalú viszony kiéleződését.
Viszont az igazi áttörés volna, ha a Nyugat elfogadná Zelenszkij ötletét és már ukrán terület fölött lelőné a közeledő orosz drónokat. Azonban számolni kell az orosz dezinformációval, amely arról próbálja meggyőzni a lengyeleket, hogy Ukrajna megpróbálja őket belerángatni a viszályba. Ez azért különösen veszélyes, mert a lakosságból sokan nem érzékelik, hogy az ukrán szuverenitás fennmaradása a lengyel függetlenség záloga.
Die Presse
Igen baljósan látja Amerika jövőjét a Kirk-gyilkosság után az egyik legnevesebb osztrák szemleíró: Anneliese Rohre egyáltalán nem tartja kizártnak, hogy ezek után az elnök kihirdeti a szükségállapotot, már megtette hozzá az előkészületeket és semmiféle ellenállásba nem ütközött.
Nagyon úgy néz ki, hogy megragadja az alkalmat, fokról fokra átülteti a gyakorlatba a demokrácia felszámolásának kézikönyvét. Azaz először talál egy ellenséget, saját magát pedig a nemzet megmentőjének állítja be. A merényletért – minden bizonyíték nélkül – azonnal a „radikális baloldalt” tette felelőssé. Valószínűleg nem sokára jönnek nála komcsik is.
Utána korlátozzák az alapjogokat, kiépítik az elnyomó apparátust. Hiszen már 9 éve közölte, hogy bárkit megölhetne a Fifth Avenue-n, a haja szála nem görbülne meg. Vagyis aki hatalmon van, az puszta szórakozásból lelőhet egy másik embert. Csak a lúzereknek kell felelősségre vonással számolniuk.
A nagy cél érdekében vezényelte ki a katonaságot több nagyvárosba. Hadd szokja a lakosság. A republikánusoknál sokan vallásosak, nekik kellene szólniuk az elnöknek, hogy a Biblia tanítása szerint aki szelet vet, az vihart arat.
The Times
Már az orosz vezérkari főnök is betöltötte a 70. évét, ami megerősíti, hogy Oroszország a gerontokrácia felé tart. De Geraszimovval van más baj is: ő dolgozta ki a brutális háború stratégiáját, fölöttébb népszerűtlen, ám az elnök mindig is többre becsülte a hűséget a hozzáértésnél. Így foglalja össze a helyzetet Mark Galeotti, aki már több mint 20 könyvet jelentetett meg Oroszországról.
A tábornoknak a koránál fogva elvileg automatikusan nyugdíjba kellene mennie, ám ennek semmi jele. A háború alighanem az eddigi formájában folytatódik, de ennek feltehetőleg csak a főtiszt örül. Neki az a dolga, hogy érvényt szerezzen a legfelső parancsoknak. A jelek szerint azon kevesek közé tartozik, akiket az elnök beavatott az invázió tervébe.
A drónincidens alighanem kísérlet volt, hogy más irányból hatoljanak be Ukrajnába, megkerüljék a légvédelmét. Egyben nyugodtan lehet a nyomásgyakorlás eszközének tekinteni.
Hosszútávon bejöhet a számítás, hogy sokkal nagyobb lélekszámánál fogva Oroszország tovább bírja az állóháborút, mint az ukránok. De az orosz tisztikar már nem csupán amiatt elégedetlen, hogy Geraszimov a helyén marad, hanem azért is, mert nincs mód a stratégia felülvizsgálatára. Ez pedig azt jelenti, hogy a fronton az egységek sokszor előnyös helyzetbe kerülnek, ám azt nem tudják kihasználni, mivel a merev parancsnoki láncolat miatt nem kapnak időben engedélyt a folytatásra.
De vannak generációs problémák is, a fiatalabb kormánytagok feladata leginkább a tűzoltás, csodát kell tenniük, ha a főnök éppen úgy kívánja. Ez azonban zavarja őket. A kérdés az, hogy ha az ifjabb politikus nemzedék valaha is megelégeli Putyin és öregedő lakájainak uralmát, akkor mellé állnak-e a fiatalabb tábornokok és tisztek?
Guardian
A szerkesztőség mérföldkőnek minősíti a brazil demokrácia szempontjából, hogy az ottani Legfelsőbb Bíróság elmarasztalta a puccsista Bolsonarót, ám arra figyelmeztet a cikk, hogy a harcnak még messze nincs vége. A bukott szélsőjobbos elnököt felelősségre vonták az államcsínyért, de hívei mindenütt felsorakoznak mögötte.
Most először fordult elő a latin-amerikai országban, hogy nem folytatódott a törvénysértő politikusok jóformán történelminek számító büntetlensége. A több mint 20 évig tartó diktatúra főkolomposai közül az elsőket mindössze négy éve ítélték el.
Csakhogy a bukott elnökben a támogatói alighanem mártírt látnak és minden eddiginél jobban meg vannak győződve arról, hogy politikai üldöztetés áldozata lett. Ő viszont abban bízhat, hogy a következő elnökválasztás nyertese akár az egyik családtagja lesz, illetve hogy az erőviszonyok az ő javára tolódnak el a Szenátusban.
Ugyanakkor a felelősségre vonás azt üzeni, hogy a vezetőket el kell számoltatni, ha aláássák a demokratikus normákat. Az ország sikeresen érvényesítette a nép akaratát egy feltörekvő populista autokrata tervével szemben. Azt mutatja másoknak, hogy meg lehet csinálni. A bíróságon aratott győzelmet pedig meg kell védeni.
Le Monde
A vezércikk mintaszerűnek nevezi a brazil demokrácia szemszögéből, hogy több mint 27 évet kapott a korábbi elnök. Bebizonyosodott, hogy érett a jogállam, az igazságszolgáltatás nem remegett meg. Pedig az ország 1985-ig ki volt téve a katonai diktatúra önkényének és kegyetlenségének.
A tények igen nyomatékosak, ez magyarázza a súlyos büntetést. Arra emlékeztet mindenkit, hogy a demokrácia fő szabálya értelmében az urnáknál elért eredménytől függ, ki gyakorolja a hatalmat, nem pedig attól, hogy valaki a kezébe kaparintja az intézményeket.
Annál sajnálatosabb viszont, hogy az ítéletet bírálja az USA, aminek lázító hatása van. Tovább megtorlás várható a már kivetett vámokon túl, hogy nyomást fejtsen ki a bírákra. Ha Washington szántszándékkal Kína karjába szeretné lökni a kontinenst, ennél jobb módszert nem is választhatott volna.
Hogy az Egyesült Államok ennyire hevesen igyekszik beavatkozni, az azért igen feltűnő, mert Brazíliának sikerült az, ami Amerikának nem: felelősségre vonni a korábbi elnököt. De a győzelem még nem teljes. A társadalom megosztottsága, aminek az USA volt a laboratóriuma, de amely a brazilokat is megfertőzte, még nem tette lehetővé, hogy a bírósági verdikt lezárja a történelem egyik sötét fejezetét. Sőt, csak elmélyítette az árkokat. A megbékélés még hátra van.
Következő cikk: Taktikát kell változtatni!
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Az amerikai hadsereg elveszítette előnyét. Irán után ezt már mindenki tudja.
A jó hír az, hogy a Kongresszus, a kormányzat és a Pentagon most már tisztában van >
Göröngyös úton
A nagy teszt azonban a határon túli magyar pártokhoz és az ésszerűtlenül felduzzasztott külhoni intézményrendszerhez való >
Orbán-fáradtság
Szamorukov szerint Ukrajna vonatkozásában Magyar Péter jóval békülékenyebb lesz elődjénél, ami nem jelenti azt, hogy Kijiv >
A transzatlanti MAGA-fantázia
A magyarországi parlamenti választás ebben a hónapban nem volt egyértelműen Trump melletti vagy elleni népszavazás. Orbán >
Orbán és Vučić autokráciájának hasonlóságai és különbségei
Szerbiának sokkal nehezebb dolga lesz. Nemcsak Vučić rendszere miatt, hanem azért is, mert nem nézett szembe >
2x40 millió és közte egy kis apróság
Orbán Viktornak 2005-ben, immár nem miniszterelnökként, egy különös mondat hagyta el a száját Friderikusz Sándor A >
MAGYAR PÉTER ÉS DEÁK FERENC
Magyar Péter eddigi politikai művét hasonlítgatták már sok mindenhez, de egyvalamihez nem. Ahhoz a korhoz, személyhez, >
Az ember, aki ott sem volt - Szijjártó a Telexen
Ez az interjú szánalmas vergődés volt, az elemi önreflexió teljes hiánya. Felmerül a kérdés, hogy miért >
Lehet-e, legyen-e jövője a Fidesznek?
Antall József emlékezetes szavai, „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”, valóra váltak, Magyar Péter forradalmat csinált és győzelemre >
Orbán Viktor felépített egy „propagandagépezetet”. Magyarország következő vezetőjének le kell azt bontania
A propagandarendszer lebontása időigényes lesz. A Tisza kétharmados többséggel visszafordíthatja a jogi változtatásokat, de a magánmédia >
Mit várok a Tisza kormánytól?
A kétharmados felhatalmazást, az erős mandátumot azért kapta a kormány a választóktól, hogy a szükséges jogi >
Orbán korszaka egy szempillantás alatt véget ért, és Magyarország következő miniszterelnöke egy sietős ember
Pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének hivatalából magas szintű delegáció érkezett Budapestre informális >