Ma Áron, Ferenc névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Cinizmus
Öreg Dezső
„Hazudtam egy határidőt, na és?” Ezek egy szerbiai miniszter szavai. A tízes szárazföldi folyosó építéséről beszélt. Amely – ugye – autópályával kötné össze Közép- és Dél-Európát. Ha be lenne fejezve. Nem politikus kollégájával csevegett kávézás közben, nem bizalmas beszélgetést folytatott közeli beosztottjaival, nem a szűkebb pártvezetés előtt szólta el magát, vagy dicsekedett hatalmát fitogtatva, hanem a sajtó képviselőjének mondta. Neki sem bizalmas információként, hanem interjú keretében. Azzal a szándékkal, hogy kijelentése megjelenjen. Meg is jelent, és nem nyílt meg a föld, nem omlott le a kabinet fala, nem ingott meg a miniszteri bársonyszék. Meg sem rezzent a politikus szempillája. Másnap megnyitotta ugyanennek a korridornak az egyik vajdasági szakaszát. 28 kilométer hosszúságút Horgos és Békova között. Aki Magyarország felől átlépi a határt, nem látja meg azonnal az unión kívül rekedtek nyomorát. Kicsit odébb találkozik vele.
Persze hogy a közműfejlesztési miniszterről van szó. Arról, aki építészi és miniszterkedési tapasztalatait is Slobodan Milošević közeli munkatársaként, szavai szerint barátjaként szerezte. Meg a kitüntetéseket, elismeréseket. Ott szokott hozzá a határidőkhöz és a rohammunkára is akkor kapott rá, amikor a világgal szembefordult Szerbia bizonyította önmagának meg nekünk, itteni polgároknak, hogy egyedül is boldogul. Hogy az „igazságtalan és meg nem érdemelt, ki nem provokált gazdasági szankciók“ sem törik be az itteni akaratot, a csakazértis dacot. Még akkor sem, ha gyökeret rágunk. Majd elfelejtettem, az idősebbek még biztos emlékeznek rá, akkori miniszterkedése alatt győztük le a NATO-t. Amikor Kumanovóban kapitulált Kisjugoszlávia serege. Háromnegyed évvel a választások előtt Milutin Mrkonjić bízik a polgárok feledékenységében, az itteni könnyelműség mindent megszépítő erejében és minden bizonnyal saját karizmájában. Nem ragaszkodunk talán csökönyösen az ígéretekhez? Az adott szóhoz, mondaná a kukacoskodó, a balkáni nagyvonalúságot csak hírből, rossz hírből ismerő ember. Majd eldől, hogy igaza van-e. Példája nem egyedi. Szókimondása sem, bár nem lehet általános jelenségnek tekinteni. Mármint az effajta szókimondást. A fedezet nélküli ígérgetés viszont politikusi jellemvonás. Általános és kötelező érvényű ezeken a tájakon. Nem szerbiai különlegesség. Mint ahogy a kincstári optimizmus sem. A mindenkori vezetőség utolsó reménysége. Meg érve a kampányban. Amely Szerbiában gyakorlatilag meg sem szűnt, csak csökkent intenzitással folyt az utóbbi három évben. A nagystílű játékosok mosolyogva tudnak mellébeszélni, ígérni lehetetlent, sőt, mint miniszterünk példája bizonyítja, ország-világ előtt bevallani a hazugságot, minimalizálni annak politikai kárát.
Mert Szerbiában – úgy tűnik – ezúttal sem az nyeri majd a választásokat, aki jobbat, okosabbat, nem utolsó sorban hihetőbbet ígér. Hanem az, aki rá tudja bizonyítani a politikai ellenfélre, hogy ígéretei hazugok, hátramozdítók; hogy ha annak hiszünk mi, választók, akkor az ördöggel cimborálunk. Népünk, nemzeti közösségünk, falunk, városunk, iskoláink, egyházaink, családunk és saját érdekünk ellen teszünk. Ezért meri, talán, mosolyogva mondani a közműfejlesztési miniszter, hogy hazudott egy határidőt, na és! Ezért meri ugyanabban az interjúban bejelenteni az újabb határidőket ugyanarra a projektumra. Cinizmus, mondaná az előbb említett kukacoskodó, a balkáni nagyvonalúságot csak hírből ismerő ember. Az, de hatékony. Eddig az volt. Legtöbbször. Aztán ha egyszer belebukik valaki? Akkor megbukott. Mint az ő eddigi áldozatai a politikai süllyesztőben. Ellenfél és bajtárs, válogatás nélkül. Benne van a szakmában.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Szerbia katonai unióról álmodik Magyarországgal
A megfigyelők a két ország együttműködését aggodalommal szemlélik. Vučić és Orbán jó kapcsolatokat ápol Moszkvával. A >
Egy szokatlan barátság
A Budapestről, illetve Tel Avivból keltezett összeállítás szokatlan barátságnak nevezi Orbán és Netanjahu viszonyát, bár mint >
Vance grönlandi vendégszereplése erkölcsi szempontból téves, stratégiailag pedig katasztrofális
Timothy Snyder a Guardianben azt gondolja, hogy Vance kurta grönlandi vendégszereplése nem csupán erkölcsi szempontból volt >
Lázadnak a szerb és török fiatalok, a Nyugat sunyi módon hallgat
Paul Lendvai szerint ugyan a tömegek más és más okból fordultak szembe Ergogannal, illetve Vučić-tyal, de >
Netanjahu Budapesten
Szinte az egész világsajtó beszámol arról, hogy a Nemzetközi Büntető Bíróság letartóztatási parancsa ellenére a héten >
Az már fasizmus, ami most van Amerikában
Így értékeli a Die Zeitban a Yale Egyetem filozófusa, Jason Stanley, aki éppen ezért két professzor >
A hazafiság elve és gyakorlata
Aztán jött Magyar Péter. Ő ugyan senkit nem csábít el más pártoktól, sőt épp az ellenkezőjét >
A Signalgate bagatellizálása rosszabb mint maga a botrány
Hogy a Fehér Ház próbálja bagatellizálni a Signalgate-et, az rosszabb, mint az alapbotrány maga, hogy ti. >
Miért hirdeti Orbán a szerb nacionalizmust?
A magyar miniszterelnök igyekszik országát közép- és dél-európai regionális hatalomnak beállítani. Emellett az etno-nacionalista nézetek sem >
12 pontban az orosz–ukrán háborúról
„Még egy ilyen győzelem, és végképp elveszünk” – mondta állítólag az épeiroszi Pürrhosz király több mint >
Trump a végén sírni fog, de nem csak ő
Chris Patten azt jósolja, hogy Trump politikája nagy szenvedést hoz az egész világra, megtépázza Amerika tekintélyét. >
A Trump-kormányzat részéről az ostobaság jelenti a legnagyobb veszedelmet
A hutik elleni támadásról napvilágot látott részletek teljes hozzá nem értésről és nagyképűségről tanúskodnak, és ez >