2024. október 30. Szerda
Ma Alfonz, Zenóbia névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Tengerparti beszélgetések

Szemerédi Magda

Igrane egyetlen úiságosbódéjában nem lehet Danast kapni. Slobodna Dalmaciját csak ritkán, Vjesniket hébe-hóba. Viszont este hat órakor is kirakatában sorakoznak a Politika-ház kiadványai.

A festői szépségű kisváros a Biokovo hegy­ség lábánál fekszik, fent, a magasban húzódik meg az óváros zegzugos utcáival, kőházaival, melyek közül soknak csak a falai merednek az égnek, s az egykori tágas szobákban füge- meg mandulafák vertek tanyát. Az első világháború előtt 960 lelket számlált Igrane, most csak 270-en lakják, habár lent, közvetlenül a tenger partján igen sok új épületet látni, ahol takaros szobák várják a turistákat.

A lakosság nagyobbrészt horvát, de bosnyá­kok is laknak itt, és talán két szerb nemzetiségű, az egyik a trafikos nő.

A jelenlegi helyzet megértéséhez tudni kell, hogy Makarska községben, ahova Igrane is tartozik, a demokratikus többpárti választásokon a kommunisták győztek.

Házigazdám, Ante Lulić, a makarskai hajó­gyár gépésztechnikusa, s mint később megtud­tam, a HDK jelöltjeként indult a választásokon. Ebben a helyi közösségben ők nyerték el a szavazatok 68 százalékát. A háziakkal folytatott szívélyes beszélgetések közepette természetesen a városkában tapasztalható különös állapotokat sem lehetett megkerülni. A csinos szőke, bosnyák feleség temperamentumos segédletével aztán las­san kezdett kibontakozni a kép.

Ante Lulić most kóstolt bele az aktív politi­kai harcba, egészséges realitással, sőt nagy humorérzékkel megáldva.

– Nem állt szándékomban részt venni a kampányban, de hát valakinek vállalnia kellett! Az emberek féltek, el se hitték igazából, hogy nem esik bajuk, hogy valóban megváltozik a helyzet.

– Jól ismeri az itteni embereket. Mivel magya­rázza, hogy a makarskai riviérán a többség a kommunista jelöltekre szavazott?

– Ismerni kell e vidék történelmét és a közelmúltat. Ide hol a csetnikek törtek be és pusztítottak, hol az usztasák A férfiak beálltak partizánnak, az asszonyokat, öregeket és a gyere­keket pedig elszállították az afrikai sivatagba... Apám is, anyám is partizán volt…

A ház lelke, az egyenes, kemény jellemű Mária asszonyság a reggeli kávézásnál (négy-öt unoka és rokongyerek karéjában) rettenetes dol­gokat mesélt nekünk a deportálásról, a sivatagi élet borzalmairól, a tömeghalálról és az ottha­gyott sírokról.

– A korteskedés persze pénzbe kerül, a saját pénzembe, és fel kell készülni az ellentábor fondorlataira. A kommunisták valójában semmi újat sem tudtak ígérni. Főleg eddigi privilégiu­maikat féltik, és kampányuk lényege az volt, hogy az új pártokkal ijesztgessék a népet. Végül is azt találták ki, hogy a HDK usztasa párt. No, amikor itt is elkezdte némelyik ezt az őrültséget – elfogyott a türelmem. Mondják a szemembe, hogy usztasa vagyok, ha van merszük! Ettől persze óvakodnak.

– Mi az Ón programja?

– Röviden három pontban foglaltam össze: 1. sohasem fogok hazudni és nem ámítom a népet, csakis a saját lelkiismeretem szerint cse­lekszem, 2. a nyugat-európai társadalmi viszonyok eléréséért fogok küzdeni, 3. az itteni lakos­ság, Igrane gazdasági jólétéért. Utakat kell építe­nünk, fellendíteni a magánházak vendéglátó-szolgálatát, és újra kell éleszteni az olajbogyó-ter­mesztést, a mediterrán sajátosságait. Arra is gon­doltam, hogy fel kellene vennünk a kapcsolatot valamelyik kisebb olasz várossal, hogy megnéz­zük, ők hogyan csinálják.

Kézenfekvő, logikus törekvések. Ante Lulićnak és szomszédainak eddigi tapasztalatai is ezt sugall­ják Az állami vállalatok nagy része tönkremegy. Házigazdám éppen fizetetetlen szabadságát „élve­zi” – az ő munkaszervezete is a tönk szélén áll. A jövő: az egyéni ész, akarat és kezdeményezés.

– Makarska községben hogyan győzik meg a többséget az igazukról?

– Az idő majd megmutatja, hogy nekünk egészséges, konkrét elképzeléseink vannak, melyek a jövő felé mutatnak. A kommunisták már fölélték minden szólamukat. Ők maguk leplezik le önmagukat!

Ante Lulić életerős és határozott. Akkor is csak legyint, amikor estefelé a hűvös, laposra koptatott fehér kövek között újra felhangzik a szerb szomszéd szokásos hangoskodása: „Itt csakis a hadsereg teremthet rendet! Nem enged­jük meg, hogy mindenki azt csináljon, amit akar!”

Egyik este aztán valaki azt mondta neki csendesen: „Nem úgy van az. Ez itt Horvátor­szág, és nekünk is van szavunk.” A sértett kihívta a rendőrséget, azok ki is jöttek. Aztán meg szépen elmentek.

Változnak az idők. És a világ haladni akar.

1990. augusztus 29.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Grúzia lehangoló módon Moszkva pályájára áll rá

A tekintélyuralmi, nyugatellenes Grúz Álom győzelmét ünneplik a Kremlben, Európának viszont megfelelő választ kell kitalálnia – >

Tovább

Megjósolni sem lehet, ki nyeri az amerikai választásokat

A Guardianben Cas Mudde bevallja, hogy fogalma sincs, ki nyeri nem egészen egy hét múlva az >

Tovább

13 európai ország elítélte, hogy Orbán Viktor máris felkereste Grúziát

A német külügy honlapján közzétett állásfoglalás idő előttinek minősíti az utat, miután az ellenzék szerint választási >

Tovább

Ha az amerikaiaknak fontosak az ország értékei, akkor kizárólag Harrisre voksolhatnak

Trump megbékítené Putyint, globális kereskedelmi háborút robbantana ki és semmibe venné az Egyesült Államok nemzetközi kötelezettségvállalásait, >

Tovább

Rémálomba fordul a grúz álom

A rengeteg jogsértés miatt nem lehet a választást szabadnak és tisztességesnek tekinteni. Az országot konfrontáció és >

Tovább

A megoszthatatlan föld

Izrael Magyarországon főként a zsidókat és az antiszemitákat érdekli. Az átlagember nem sokkal többet tud Jézus >

Tovább

Biden hatalmas hibát követett el, mert engedte, hogy az ukrajnai háború globális katasztrófává terebélyesedjen

Így ugyanis hatalmas szenvedés és jókora geopolitikai eltolódás lett a következmény – fejti ki Simon Tisdall, >

Tovább

Orbán Bécsben

Orbán Viktor lesz az osztrák Parlament újonnan megválasztott, erősen vitatott elnökének első külföldi vendége. Az FPÖ-s >

Tovább

Orbán bajban

A politikai újonc, Magyar Péter diktálja a tempót a kormánynak és ez kényelmetlenül érinti Orbán Viktort, >

Tovább

Magyar Péter igazat mond

És ő az, aki azt mondja, amit mond, nem valaki más sugallja neki, hogy mit mondjon. >

Tovább

Vértestvérek

Az Economist vezércikke „Vértestvérek” felcímmel arról ír, hogy Oroszország rendkívüli mértékben meggyengült stratégiai hatalomként, hiszen Észak-Korea >

Tovább

Guardian: Harrist kell megválasztani elnöknek

Merthogy ő utat engedne a demokrácia erejének, nem bukna el annak hiányosságain. Ugyanakkor Trumpnál rosszabb vezetője >

Tovább