Ma Péter, Katalin névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Trump még szétverheti a gonosz tengelyét
Ha lesznek büntetővámok, azok arra késztethetik Pekinget, Teheránt és Észak-Koreát, hogy kiszeressenek Moszkvából. Vagyis az elnök által bemutatott 180 fokos fordulat véget vethet a despotikus rezsimek mérgező koalíciójának, amelynek célpontja a Nyugat. Így érvel a Daily Telegraph külpolitikai szakírója, Con Coughlin. aki szerint a Washington által közzétett szankciók tehát szétverhetik az autokráciák „Szentségtelen Szövetségét”. Olyan fenyegetést helyezett kilátásba a Fehér Ház, amely igen nagy károkat okozhat az orosz gazdaságnak és korlátozza a háború folytatásának lehetőségét. Nem valószínű, hogy ilyen helyzetben a partnerek bevállalnák a gazdasági megpróbáltatásokat a Kremllel fenntartott viszony kedvéért. Peking kapcsolata mindig is egyoldalú volt: kihasználta az oroszok gazdasági gyengélkedését. Hszi környezetében sokan nemigen tartják többre a másik országot egy kedvező benzinkútnál. Irán is meg fogja fontolni, hogy kitartson-e a Kreml oldalán. Hiszen az nem védte meg az izraeli és amerikai támadások során. És Phenjan is elgondolkodik azon, érdemes-e erőltetni az egy olyan együttműködést, amely sok bajjal, viszont kevés nyereséggel jár. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Guardian
Cseh Katalin azt tanácsolja nyomatékosan az amerikai Demokrata Pártnak, hogy az okuljon a magyar példából és akadályozza meg az autokrata hatalomátvételt az USA-ban. A Momentum képviselője szerint a tengerentúlon a mostani helyzet nagyon hasonlít Orbán uralmának első éveire. Ám épp ezért a demokratáknak sürgősen meg kell szervezniük magukat, figyelembe véve, hogy a Fidesz szállította a forgatókönyvet Trumpnak.
Így az ottani ellenzék hasznosíthatja a kulcsfontosságú tapasztalatokat a demokratikus intézmények és normák elleni támadások kivédésére. A politikus azon a webináriumon beszélt, amelyet a washingtoni agytröszt, az Amerikai Haladásért Központ szervezett.
Magyarországot sokszor emlegetik a versengő tekintélyuralom iskolapéldájaként. Orbán megszilárdította uralmát a bíróságok, a sajtó és az egyetemek fölött. Ám Cseh arra figyelmeztette az amerikai jogállam híveit: ne higgyék, hogy ez náluk nem történhet meg.
De Trumpot és a magyar kormányfőt csak úgy lehet megfékezni, ha a másik oldal vonzó témákat talál a választók számára. Mivel az autokraták nem mindig jeleskednek a kormányzásban, a megélhetési költségek alakulása, az egészségügy és az oktatás válsága pont ilyen terület.
Panyi Szabolcs a Direkt36-tól kifejtette, hogy a média kapcsán az amerikai elnök Orbántól vette át a módszert. De az feltűnő, hogy egyes nagy orgánumok tulajdonosai milyen mértékben igyekeznek megbékíteni. Ez Magyarországon is így volt 2010 után. Meg az is, hogy az elnök jelenleg próbálja elzárni a közrádiók és –tévék állami támogatását.
A tapasztalatcserébe bekapcsolódott Tamara Tripic, szerb ellenzéki képviselő is, aki kifejtette: a szerb hatalom nem látszik diktatúrának, de tisztára úgy működik. Az azonban gond, hogy egy csomó ember fél az ellenzék által felkínált szabadságtól. Inkább megalkudnának és elcserélnék azt a rend, az identitás és a biztonság illúziójára.
Le Monde
Európa megbénult a Grúzia ellen tervezett szankciók ügyében, mert ugyan Tbilisziben mind pregnánsabb az autoriter fordulat, illetve fokozódik az elnyomás, csak éppen a magyar és a szlovák vétó megakadályozza, hogy az EU hatékonyan lépjen fel a hatalmat gyakorló Grúz Álom ellen.
Pedig már arról van szó, hogy megvonják a vízummentességet a grúzoktól, miután a kormány hónapok óta sorra tartóztat le ellenzéki politikusokat, civil aktivistákat és kritikus újságírókat. Az Unió szerint a kaukázusi köztársaság letér az európai útról, csakhogy Budapest és Pozsony miatt a tagállamok nem alkotnak egységet, hogy közösen lépjenek fel a grúz hatóságok ellen.
FT
Trump és a Tegyük Újra Naggyá Amerikát irányzat már nem egy és ugyanaz, a kettő elszakadt egymástól és immár látni, milyen lesz az elnök utáni jobboldaliság. Ezt fejti ki a külpolitikai szerkesztő, Janan Ganesh. Az első törést Irán bombázása okozta, mert fellázadtak az olyanok, mint Tucker Carlson és Steve Bannon. Hiszen a Fehér Ház gazdája korábban bírálta az USA félresikerült katonai beavatkozásait a Közel-Keleten, most meg újabb háborúba viheti bele az országot.
Szintén casus bellinek számít az Epstein-ügy. Egyesek úgy gondolják, hogy a szexpartikat szervező celeb, aki 6 éve öngyilkos lett a börtönben, sok fontos emberről rendelkezett terhelő bizonyítékokkal, ezért meggyilkoltatták. Évekig Trump is így vélte, ám most azt mondja: nincs itt semmi látnivaló, tessék továbbmenni. Ám ez aligha fog sikerülni, mert eddigi követői biztosak abban, hogy egy arrogáns és önző elit azt hiszi: a törvény felett áll.
Hogy okoz-e törést a közeledés Ukrajnához, valamint a NATO-hoz, azt majd meglátjuk. De az már látszik, hogy kettévált az elnök és a MAGA útja. Ez nem pecsételi meg a politikus sorsát, mert karizmával, választási sikerekkel és a jobboldal fő céljainak valóra váltásával elkendőzi az ellentéteket.
Viszont az utódja alighanem jobban megfelel majd a mozgalom igényeinek. Még inkább istenfélő, nacionalista és paranoid lesz. Azaz bármennyire is fura, Trump jelenleg mérséklő hatást fejt ki, nála az eszmék nem sokat számítanak. Egy évtizeden át az volt a jobboldaliság, amire rámondta, hogy az. Ily módon vált lehetségessé, hogy az USA ellenségnek tartsa Kínát, ugyanakkor csodálja Orbánt, aki Peking legjobb európai barátja.
Viszont az évtized végére a konzervatívok alighanem eljutnak odáig, hogy árulónak gondolják. Az örököst arra szorítják majd, hogy számolja fel a politikai hagyatékát. Viszont van valami, ami vigasztalhatja a döbbent liberálisokat: a több MAGA várhatóan kevésbé lesz sikeres a választópolgároknál.
Die Presse
Kurt Volker teljesen feleslegesnek tart bármiféle megállapodást Putyinnal. Trump egykori ukrajnai különmegbízottja azzal érvel, hogy az amerikai elnök szeme előtt üzleti egyezség lebeg, az orosz vezető ezzel szemben az ország történelmi nagyságát akarja visszaállítani, újra felépítené a birodalmat. Viszont alávág a Fehér Ház urának, hogy rosszul méri fel a terepet.
A szakértő súlyos hibának minősíti, hogy a Nyugat mindmáig nem gyakorol nyomást Kínára, így az segít kijátszani Moszkvának a szankciókat. Trump ugyanakkor nem fogad el semmiféle tanácsot, és pont ajánlja fel a másik félnek, amit az vár tőle. Ezt azonban a Kreml megint csak a gyengeség jelének veszi, illetve zöld jelzésnek, hogy folytathatja a támadásokat.
Emellett az USA túlzott jelentőséget tulajdonít az orosz nukleáris fenyegetőzésnek. A két politikus olyan, mint Godzilla és King Kong: két szörny. De mivel az egyik kész katonai erőt bevetni, világos, hogy ő nyer. Csak elrettentéssel lehet jobb belátásra bírni, ideértve egy erős, jól felszerelt ukrán hadsereget, európai támogató erőket ukrán földön, valamint az USA-t az egész szerkezet garanciájaként.
Csakhogy a Nyugat kezdettől fogva nem volt hajlandó szembenézni a valósággal, nem fejtett ki hatalmas nyomást Oroszországra. Most az várható, hogy alighanem az év végéig létrejön a tűzszünet, mivel a szövetségesek anyagilag harapófogóba szorítják Moszkvát és továbbra is küldenek harceszközöket az ukránoknak. De itt gyorsan lépni kell, nem lehet ismét önelégülten hátradőlni.
Guardian
Trump nem megbízható szövetséges, ám a NATO dollárjai többet nyomhatnak nála a latban, mint a putyini propaganda. Bár nincs semmi garancia arra, hogy kitart az türelmetlensége Oroszországgal szemben, viszont a Kreml még megbánhatja, hogy próbára tette a politikus toleranciaszintjét.
Ezt a szemleíró, Rafael Behr írja, hozzátéve, hogy a Fehér Ház gazdája az ingatlanos szakmából hozott tapasztalatai alapján azt gondolta, hogy itt is sima ügy lesz a megegyezés: a tűzszünet fejében Moszkva megtarthatja a megszállt övezeteket. Csakhogy a másik oldalon egy volt KGB-ügynök van, aki szerint az igazságos megoldás ott kezdődik, ha Ukrajna teljes mértékben megadja magát az imperialista orosz anyaországnak.
Trumpot nem a folytatódó öldöklés, hanem a hálátlanság háborítja fel, mert hiába adott oda jelentős ukrán területeket, nem jelenhet meg békekötőként. De kár volna mérget venni arra, hogy tartós lesz részéről a közeledés Kijevhez. Mindenesetre Zelenszkij és az európaiak meggyőzték: ők állják a harcok számláját, illetve hogy az ukrán függetlenség nem lehúzás.
Így alakult ki benne a vélemény, hogy a földrész jobb ügyfél, mint a Kreml. Legalábbis e pillanatban. Az ukránok megkönnyebbülhetnek, de ennél sokkal többet azért ne reméljenek. Az új fegyverek nem változtatják meg az erőviszonyokat. Viszont éppen ezért különösen fontosak az orosz energiahordozókat sújtó szankciók, mert azok megcsappantják az orosz hadi kasszát.
De Putyin túl messzire ment. Ő a kápók kápója egy gengszter kleptokráciában, ahol a biztonsági szolgálatok alkotják a legfőbb klánt. Ha most leállna a harcokkal, az nem az a győzelem volna, amit ígért. Hamar felbukkannának a felháborodott anyák, akiknek hiába haltak meg a fiaik. Ezért egyszerűbb tovább működtetni a halál futószalagját, bármennyire is megjutalmazná a Fehér Ház a ki nem provokált agressziót.
És az is súlyos hibának bizonyulhat az orosz vezető részéről, hogy ennyi időn át a bolondját járatta amerikai kollégájával.
The Times
A kommentátor, Edward Lucas arra próbálja serkenteni a Nyugatot, hogy ébredjen fel, mivel Oroszország folyamatos háborúskodásra készül. Lehet, hogy Trump ezúttal komolyan gondolja az orosz olaj vásárlóira kivetendő másodlagos szankciókat, de a fő, hogy Ukrajnát sokkal határozottabb akciókkal kell kisegíteni a bajból.
Reagan óta minden amerikai elnök igyekezett barátkozni Moszkvával, ám tökéletesen hasztalanul. Az összes próbálkozás felsült, a Fehér Ház mostani lakója is ezen az úton halad. A NATO iránt fellángolt lelkesedése kivédte a katasztrofális leállást a transzatlanti biztonság ügyében, ám minden nem befolyásolja a háború kimenetelét.
John Foreman, a korábbi moszkvai brit katonai attasé arra figyelmeztet, hogy Moszkva óriási gondokkal néz farkasszemet, ám nem számít, hogy hatalmas erőforrásokat, pénzt és embert áldoz, ha cserében eléri célját. Ugyanakkor nincs jele annak, hogy a nyugati országok keményen a sarkukra állnának, és pl. elkoboznák a befagyasztott orosz állami követeléseket.
Ily módon elősegítik, hogy Putyin további követelésekkel álljon elő Ukrajnában, valamint más országokra is szemet vessen. Utóbbiról a már említett brit elemző azt írja, hogy a háború egy szélesebb viszály katonai középpontja. De a Kreml a NATO-t is meg akarja osztani, továbbá demoralizálná és a végén legyőzné.
A fenyegetés erősödik, de a katonai szövetség összefogása az ingatag európai politikán, valamint a szeszélyes amerikai elnökön múlik. A nyugati védelem romokban van, és nem látni a kedvet az elrettentéshez.
Der Standard
Lehet, hogy téves az amerikai politika Oroszországgal szemben, ám amit Washington Kína ügyében művel, az maga a káosz. Az orosz olajra kivetendő büntetővámok újból felszítanák a kereskedelmi háborúskodást Pekinggel, miközben az USA a technológia és a gazdaság területén a riválisnak engedi át a terepet. Így ítéli meg a külpolitikai szerkesztő, Eric Frey.
Az elnök 100%-os vámmal sújtaná azokat az államokat, amelyek orosz nyersolajat vesznek, ám közülük a legnagyobb Kína, illetve India, amellyel a Fehér Ház szoros kapcsolatra törekszik.
Putyin esetében kár megállapodással próbálkozni, viszont ha kiújul a vámháború, az drámai következményekkel járna amerikai földön az árakra és a foglakoztatásra nézve. Trump annyira nem csalódhatott az orosz vezetőben, hogy ezt megkockáztassa.
Ugyanakkor minden lehetséges alkalommal kifejezésre juttatja, mennyire nagyra becsüli Hszit. Most éppen ő a favoritja a diktátorok között. Tudvalevőleg az önkényurak a gyengéi. Úgy tűnik, nem osztja sok republikánus véleményét, miszerint a legnagyobb geopolitikai veszélyt Kína jelenti. Nem érdekli Tajvan függetlensége sem.
Viszont mindent elkövet, hogy a technológiai és gazdasági világelsőségért folyó versenyt Peking nyerje meg. Pusztító háborút indított az amerikai egyetemek és kutató intézetek ellen, a teljesen populista és ésszerűtlen adóval, illetve kereskedelempolitikával a saját gazdaságának tesz be. Lehet, hogy Putyin elvesztette washingtoni barátját, ám Hszi legjobb embere változatlanul Trump.
New York Times
A vezércikk sajnálatosnak nevezi, hogy a Trump-kormányzat és a törvényhozásban sok republikánus ki akarja zsigerelni a közmédiát, noha arra igen-igen nagy szükség van. A terv az, hogy megvonják az 1,1 milliárd dolláros állami támogatást a PBS-tól, az NPR-től és a hozzájuk társult helyi adóktól. Ha minden igaz, a Szenátus a héten szavaz róla.
Ha átmegy az indítvány, az érintett intézmények egyötöde lehúzhatja a rolót. Pedig az USA kevesebbet költ ilyen célokra, mint más gazdag államok. Ily módon még gyorsabban pusztul le az egykor erős amerikai sajtó, még inkább visszaszorul a civil szféra, hiszen városok százai maradnak fontos hírforrás nélkül, különösen a helyi ügyekben.
Még az NPR, a Nemzeti Közszolgálati Rádió áll a legjobban, mert az kiadásainak csupán 2%-át fedezi kormányzati forrásból. Pedig itt olyan csatornákról van szó, amelyek nem ideológiai alapon működnek. Ugyanez érvényes arra, hogy a republikánusok erősen visszafognák a külföldre sugárzó Voice of America működését. Nem véletlen, hogy a kínai kommunisták a feneküket a földhöz verik az örömtől.
Nagy kár volna, ha a közmédia a megosztott politikai kultúra újabb áldozata lenne.
Következő cikk: Trump csupán részleges fordulatot hajtott végre Ukrajna kapcsán
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
2x40 millió és közte egy kis apróság
Orbán Viktornak 2005-ben, immár nem miniszterelnökként, egy különös mondat hagyta el a száját Friderikusz Sándor A >
MAGYAR PÉTER ÉS DEÁK FERENC
Magyar Péter eddigi politikai művét hasonlítgatták már sok mindenhez, de egyvalamihez nem. Ahhoz a korhoz, személyhez, >
Az ember, aki ott sem volt - Szijjártó a Telexen
Ez az interjú szánalmas vergődés volt, az elemi önreflexió teljes hiánya. Felmerül a kérdés, hogy miért >
Lehet-e, legyen-e jövője a Fidesznek?
Antall József emlékezetes szavai, „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”, valóra váltak, Magyar Péter forradalmat csinált és győzelemre >
Orbán Viktor felépített egy „propagandagépezetet”. Magyarország következő vezetőjének le kell azt bontania
A propagandarendszer lebontása időigényes lesz. A Tisza kétharmados többséggel visszafordíthatja a jogi változtatásokat, de a magánmédia >
Mit várok a Tisza kormánytól?
A kétharmados felhatalmazást, az erős mandátumot azért kapta a kormány a választóktól, hogy a szükséges jogi >
Orbán korszaka egy szempillantás alatt véget ért, és Magyarország következő miniszterelnöke egy sietős ember
Pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének hivatalából magas szintű delegáció érkezett Budapestre informális >
Végre
Megtörtént a felszabadulás, forradalom zajlik, a rendszer végre megváltozhat. Magyar Péter történelmi érdeme, hogy elindította a >
Egy örömteli Budapesten, a populisták veresége után egy példátlan átmenet lehetőségét láttam
Mindenekelőtt azonban ott van az a felbecsülhetetlen értékű lehetőség, hogy megmutassuk: létezik kiút a mély populizmusból. >
Mit jelent Orbán veresége a világ többi része számára
A választás geopolitikai következményei is jelentősek lehetnek. Orbán alatt Magyarország többször megvétózta az Ukrajnának szánt segélyeket >
„Soha nem voltunk barátok”
„Ha Vlagyimir Putyin felhív, felveszem” – mondta. „Ha beszélnénk, elmondhatnám neki, hogy jó lenne négy év >
Fordulat és rendszerváltás a politikában
Ha az Orbán-rendszer győz, az a világ önkényuralmainak és diktatúráinak győzelme lesz. Ha a demokratikus Tisza-mozgalom >