Ma Ida, Márton, Hermina névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Melania az oka, hogy Trump Putyin ellen fordult?
Lehet, hogy Trump felesége a jó szellem, ő súg odahaza a politikusnak Ukrajna ügyében – írja Washingtonból a Timesban George Grylls. Merthogy Melania az egykori Jugoszláviában nőtt fel és rokonszenvvel követi az ukrán nép megpróbáltatásait, így egyáltalán nem kizárt, hogy a színfalak mögött befolyásolja az urát. Úgyhogy Zelenszkijnek van egy valószínűtlen szövetségese a Fehér Házban. A first lady rendszeresen emlékezteti férjét az ukrán nagyvárosok elleni orosz légitámadások áldozataira, és egyáltalán nem kizárt, hogy ő járta ki: az USA adjon Patriot rakétákat Kijevnek. Közölte: szívet tépő és rettenetes, hogy ártatlan emberek halnak meg a bombázásokban. A közösségi hálón, ahol kétmillió követője van, adakozásra szólított fel. Elárulta, hogy imádkozik az ukrán népért. A jelekből arra lehet következtetni, hogy az 55 éves asszony sokkal nagyobb befolyással van az amerikai politikára, mint ahogy azt sokan feltételezik. A fiával, a New York Egyetem gólyájával gyakran beszél szlovénül, mindkettejüknek van uniós útlevele. Szóval lehet, hogy hiába sertepertél Trump körül nemzetbiztonsági tanácsadók és külpolitikai elemzők hada, úgy tűnik, hogy a felesége a legfőbb tényező a környezetében. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Project Syndicate
Jan-Werner Müller arra figyelmeztet, hogy Trump szélsőjobbos Internacionálét igyekszik tető alá hozni. A Princetoni Egyetem politológia professzora szerint a populisták nemzetközi együttműködése idáig nemigen volt több önreklámnál.
De miután az amerikai elnök politikai eszközként veti be a vámot Bolsonaro megmentésére, immár nincs messze, hogy létrejöjjön a szélsőjobb szövetsége. Sokáig fogalmilag kizártnak számított egy ilyesfajta Internacionálé, hiszen ezek a pártok valójában nem voltak szolidárisak egymással.
Ritkán hoztak áldozatot egymásért, de lehet, hogy ez most megváltozik. Ideértve, hogy a Fehér Ház gazdája a „szabad beszéd” nevében beleüti az orrát más országok belügyeibe. Ám ezzel a nagy amerikai tech cégek érdekeit szolgálja, mivel azok nem szeretnék, ha más államok korlátoznák a tevékenységüket.
Ugyanilyen megfontolásból mondhatják a populisták, hogy egységes frontot alkotnak a „globalisták” és az állítólag illegitim „liberális elitek” ellen. Ez a retorika, a háttérben meghúzódó összeesküvés elmélettel, valamint a gyakori antiszemita felhanggal, könnyen átlép a határokon.
Az ilyen pártok átveszik egymástól, hogy miként kell alávágni a demokráciának. Elég arra gondolni, milyen gyorsan iskolát teremtett a jogszabály, amely külföldi ügynökként bélyegzi meg a civil szervezeteket, ha azok támogatást kapnak a határon túlról.
És már van nemzetek feletti ideológiai infrastruktúra is. Orbán által bőségesen kistafírozott intézmények együttműködnek pl. a tengerentúli Heritage Alapítvánnyal. Ha pedig ideológiai alapon szállnak szembe más országokkal, az aláássa a nemzetközi normákat.
Neuer Zürcher Zeitung
Egyre erősebb nyomás nehezedik a szlovák miniszterelnökre, hogy ne blokkolja a legújabb uniós szankciós csomagot. Ennél látványosabb persze nem is lehetett volna a nyugati széthúzás: hétfőn Trump közölte, hogy ismét ad fegyvereket az ukránoknak, egyben masszív retorziókkal fenyegette meg Putyint, ha az 50 napon belül nem megy bele a tűzszünetbe.
Egy nappal később – Szlovákiát leszámítva – az összes EU-állam betársult volna, hogy újabb és az eddiginél hatékonyabb megtorló intézkedéseket léptessen életbe Moszkvával szemben. Fico zsarolásra használja a tervet, mert neki igazából azzal van baja, hogy az Unió 2028-tól le akar válni az orosz gázról, csak az ügyben a tagállamoknak nincs vétójoguk.
Szerinte a készülő döntés felhajtaná országában az árakat, ezért azt akarja, hogy 2034-ig vehessen olcsó orosz földgázt. Az ellenállásnak van belpolitikai háttere, mert Trumphoz hasonlóan fitogtathatja a választók előtt, hogy ő aztán kemény tárgyal. Nagy kérdés azonban, meddig képes ellenállni a rohamoknak, mert a többi európai partner lassan kijön a sodrából.
Merz már a múlt héten szokatlanul éles szavakkal kifogásolta a szlovák obstrukciós politikát.
Guardian
Nathalie Tocci azt mondja: az EU nem teheti meg a Trump által rákényszerített bátorságpróbában, hogy meghátráljon. A római Külpolitikai Intézet igazgatónője emlékeztet arra, hogy amikor az elnök először fenyegetett a vámokkal, Európa harciasan reagált, ám a Washingtonnal rokonszenvező nacionalista vezetők megosztották a közösséget.
Ennélfogva félő, hogy nem a politikus, hanem az Unió rántja félre a kormányt a szakadék felé száguldva. Gazdaságilag volna értelme az ésszerű kiegyezésnek. De óriási hátulütőt jelentene, ha Brüsszel gyengének látszana.
Ám az ellenvámok, szankciók visszaütnének. Ugyanakkor politikai bumerángnak bizonyulna, ha a földrész enged a zsarolásnak. A döntéshez kétharmad kell, de nem titok, hogy a tagállamok galambokra és héjákra oszlanak.
Jelenleg az előbbiek vannak túlsúlyban, ideértve pl. a jobboldali, nacionalista, Trump-barát Meloni-kormányt, a tengerentúli kereskedelem miatt aggódó Németországot, valamint több északi és keleti államot, amely fél, hogy a Fehér Ház a kollektív védelmen áll bosszút. És lehet, hogy ha erősödik az amerikai nyomás, akár még a digitális óriáscégek tevékenységének szabályozását is kierőszakolják. Alighanem pont ez az USA igazi célja.
Ez pedig hatalmas kudarc volna az integráció számára. A jobboldal által irányított országok osztoznak a felelősségben az eddigi megbékítési politikáért, ám jól jönne nekik, hogy egy előnytelen megállapodás esetén ujjal mutogathatnának a „brüsszeli bürokratákra”.
A kontinens a nacionalizmus felé billen el és a szélsőjobb gyengíti. Ily módon pont azok az erők jönnek fel, amelyek aláássák Európa érdekeit.
Time
Trump ugyan igyekszik keménynek látszani Putyinnal szemben, de nem eszik olyan forrón a kását, mutat rá Simon Shuster, a hetilap külpolitikai főmunkatársa. Szerinte mindkét harcoló fél megkönnyebbült, amikor meghallotta az elnök legújabb békekoncepcióját. Az ukránok azért, mert végre jönnek a nélkülözhetetlen fegyverek.
Az oroszok pedig azért, mivel jó nagy játékterük marad és messze nem kerülnek olyan kutyaszorítóba, ahogy azt Moszkvában sokan gondolták. Az elnök egyik régi tanácsadója azt mondja, hogy a Kreml ura semmiképpen sem fog tárgyalni, ha vesztesnek látszik. Tudja ugyanis, hogy a győztes mindent megúszik, és akkor vége lesz szankcióknak, vámoknak.
A törvényhozás republikánusai 500%-os vámokat sürgetnek minden ország ellen, amely olajvásárlásokkal segíti az orosz hadigépezetet, ám az idézett forrás szerint az elnök túlzottnak tartja a mértéket. Sőt a jelek szerint abban sem biztos, hogy javaslatot fel kell-e tenni szavazásra.
Ám az elképzelésének nagy hátulütője, hogy nem veszi figyelembe, mi mindent ért el már az orosz fél Ukrajnában, illetve hogy rengeteg áldozatra kész a vereség elkerülésére. Már túlságosan is belemerült a viszályba, nem adhatja fel. Ráadásul cseppet sem érzi úgy, hogy szívóágra került. Éppen ellenkezőleg: meggyőződése, hogy nála van az előny. Vagyis amit Trump két napja bejelentette, abból várhatóan semmi sem kényszeríti Putyint, hogy feladja céljait.
Die Welt
A Kreml blöffnek tartja az amerikai ultimátumot, és meg is van rá jó oka van, hogy a füle botját ne mozgassa miatt – fejti ki a szakíró, Pavel Lokshin. Kezdve onnan, hogy az elején egy sor korszerű fegyver szállításáról volt szó, ám ebből a végén csak a Patriotok maradtak, de sem a mennyiség, sem az ütemezés nem ismert.
Azaz egyelőre kizárt, hogy az ukránok a határon messze túl orosz hadiüzemeket támadjanak. Ezzel szemben folytatódnak az orosz bombázások az ukrán nagyvárosok ellen. Egyébiránt a drónok ellen még a Patriot rakéták sem sokat tudnának tenni, merthogy azokat a ballisztikus hordozóeszközök ellen találták ki.
Arról nem beszélve, hogy kész ráfizetés volna ilyen rakétákat bevetni, mert azok ára darabonként 800 ezer és kétmillió dollár között van. A drónok nem egészen 100 ezer dollárba kerülnek, és az oroszok megtévesztésül rengeteg ilyen automata eszközt indítanak – robbanóanyag nélkül -, hogy lehetetlen helyzetbe hozzák az ukrán légvédelmet.
Moszkva amiatt sem izgul, hogy az USA vámot vetne ki Kínára, Indiára és Törökországra, mint az orosz olaj vevőire. Hiszen egyrészt még van 50 nap türelmi idő, és azalatt mehet tovább a hadművelet a fronton. Másfelől nem tudni, mi történik, ha a határidő lejárta után sincs megállapodás.
Elvileg szankciót kellene elrendelni a NATO-tag Ankara, illetve Peking ellenlábasa, Új-Delhi ellen. Emellett Amerika oly mértékben függ a kínai importtól, hogy nem vezetheti be a vámokat – mondja Szergej Vakulenko, a Carnegie agytröszttől. Ezt támasztja alá, hogy Trump nem szeretné, ha a törvényhozás megkötné a kezét.
De van más jó oka is arra, hogy bizonytalan legyen. Az orosz olajat senki sem képes pótolni. Hiába ígérte meg az Opec, hogy ősztől felfuttatja a termelést, marad a jelenlegi hordónkénti olajár, nem indult meg lefelé.
Azon felül, ha az elnök mégis kiveti a másodlagos vámokat és a vásárlók lemondanak az orosz kőolajról, az megdobná az árat. Ha viszont az érintett államok szembeszegülnek Trumppal, az közvetve azt jelentené, hogy Moszkva oldalára állnak.
FT
Teljes képtelenségnek tartja, amit Trump a vámok ügyében művel, Martin Wolf, a lap fő gazdasági elemzője. Úgy véli, hogy az elnök nevetséges módon rákattant a múlt áruira, ahelyett, hogy az USA jövőbeli versenyképességével törődne. De nem, a gondolatai csakis a vámok körül köröznek. Ám semmi esély sincs arra, hogy olyan egyezség szülessen, amely csillapítja teljesen ésszerűtlen merkantilista szemléletét.
De egy irracionális ember egyben kiszámíthatatlan. És lehet, hogy most komolyan gondolja, viszont akkor egy új világba lépünk át. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy az általa képviselt közgazdaságtan teljesen abszurd. Semmi sem indokolja, hogy relációnként kiegyensúlyozzák a kétoldalú áruforgalmat.
Őrültség azt képzelni, hogy az Egyesült Államoknak lehet nagy költségvetési hiánya a kereskedelmi, illetve fizetési mérleg jelentős deficitje nélkül, legalábbis, amíg a világ többé része hajlandó betömni ezeket a lyukakat. Viszont mi van, ha megelégeli? Pénzügyi zűrzavar.
Az egyik, amit a Trump-rezsim képtelen felfogni, az az, hogy ha vámot vet ki egyes árukra, az adót jelent más termékekre nézve. De még ennél is rosszabb, hogy ha Washington helyt akar állni Kínával szemben a világ technológiai és tudományos szuperhatalmaként, akkor sokkal több pénzt kell áldoznia a kutatásra, ösztönöznie kell a tehetséges migránsok bevándorlását és együtt kell működnie a szövetségesekkel. Jelenleg pont az ellenkezője zajlik.
De a vámok nem csupán eszementek, hanem gonoszak is. Amit pl. az elnök Brazília kapcsán próbál keresztülvinni, az Paul Krugman szerint nem más, mint „Diktátorvédelmi program, miközben semmi joga, hogy fellépjen Bolsonaro bőrének megmentésére.
A tökéletes elmebaj kapcsán csak reménykedni lehet, hogy a Fehér Ház gazdája újra meg újra visszariad. Ha nem, akkor összehangoltan kell fellépni az USA-val szemben. Továbbá a Világkereskedelmi Egyezmény minden tagjának ki kell nyilvánítania: az Egyesült Államoknak tett minden engedményt ki kell terjeszteni a többiekre is a „legnagyobb kedvezmény” elve alapján. Végül pedig a többi államnak megállapodásra kell törekednie egymás közt.
Az USA felrúgja a szabályokat, a világnak nem kell követnie.
https://www.ft.com/content/aaefe3d3-fa3c-4dfc-b04b-5df203e420f5
Washington Post
A vezércikk óva int mindenkit attól, hogy alábecsülje a veszélyt, amit az jelent, hogy Trump a jegybankot támadja. Merthogy elszabadulhatnak az inflációs várakozások és megugorhatnak a hitelek költségei.
A Fed függetlensége, vagyis hogy a világ leghatalmasabb központi bankja minden politikai befolyástól mentesen, csakis a gazdasági szempontok alapján dönt, felmérhetetlenül fontos nemzeti kincs. Hogy az elnök most igyekszik kikezdeni, az igen rossz lehet az USA számára, de még a politikus saját programja szemszögéből is.
De egyre hevesebb a kampány az intézmény elnöke ellen. Ha kirúgnák Powellt, ami nem valószínű, az rögvest katasztrofális hatással járna: a befektetők alighanem szabadulnának az amerikai állampapíroktól, összeomolhat a kötvénypiac, a dollár árfolyama zuhan.
Ám az elnök már ott tart, hogy a lehetséges utódra gyakorol nyomást, miután májusban váltás lesz a pénzintézet élén, ám ennek is kőkemény következményei lehetnek. Ha ugyanis az emberek jelentős áremelkedésre számítanak, akkor költekeznek és nem megtakarítanak. A cégek pedig előre emelik az árakat és belemennek magasabb bérekbe.
Ördögi kör indul be, mert az emelkedő árak fokozzák az inflációs várakozásokat, ami megint csak felfelé hajtja az árszínvonalat. És nem biztos, hogy a Trump nyomása alatt álló Fed hajlandó jelentős kamatemelésre a folyamat lefékezése érdekében.
Következő cikk: Trump még szétverheti a gonosz tengelyét
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Fordulat és rendszerváltás a politikában
Ha az Orbán-rendszer győz, az a világ önkényuralmainak és diktatúráinak győzelme lesz. Ha a demokratikus Tisza-mozgalom >
Magyarország: Nyugtalanság, félelem és remény a választások előtt
Deutsche Welle: Az elmúlt hetekben nem Orbán uralta a kampányt, hanem az Orbán-rezsim sötét és piszkos >
Orbán, a megosztó konzervatív radikális, aki átformálta az európai politikát
A küszöbön álló választás – vélekedik az EurActiv – többről szól majd, mint Orbán, mint egyén >
Orbán sorsa figyelmeztetés: nem érdemes túl közel kerülni Trumphoz
Trump és Vance teljes körű támogatása „akár halálos csók is lehet” Orbán Viktor magyar miniszterelnök vasárnapi >
A VMDK a VMSZ és a Prosperitati összefonódására figyelmeztet
A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége komoly aggodalmát fejezi ki a Prosperitati Alapítvány és a Vajdasági Magyar >
„Ha Viktor megy, megy a MAGA is?”
A felmérések szerint azonban Orbán abban is megelőzte a korát, hogy kezdi elveszíteni a népszerűségét. Fidesz >
JD Vance főszerepben: „A mi emberünk Budapesten”
„JD Vance alelnök kedden Budapestre utazott, hogy beavatkozzon Magyarország vasárnapi nemzeti választásába – és micsoda látvány: >
A VMDK figyelmeztet: a legnagyobb kár a hatóságokat akkor fogja érni, amikor kénytelenek lesznek elismerni, hogy a probléma nem az emberben, hanem az évek óta elhanyagolt rendszerben rejlik
A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége komoly aggodalmát fejezi ki a vasúti kisiklásos baleset kapcsán, amely ismét >
Vance Budapesten: Orbán utolsó MAGA dobása
Trumpnál kisebb súlyú látogató nem elég ahhoz, hogy fellendítse Orbán népszerűségét - írja a Politico Krekó >
Hollywoodi álom, végre nálunk
Egyúttal ő lesz a rendszerváltás utáni első miniszterelnök, akiről elhiszem, hogy számára ez nem pusztán egy >
Magyarország az illiberális nacionalizmus laboratóriuma. Az eredmények már láthatók
Ma Magyarország az Európai Unió egyetlen olyan tagállama, amelyet a Freedom House indexe nem sorol a >
"Katonailag kiképzett migráns helyezte el a robbanóanyagot”
Feltételezzük, hogy a szerb hatóságok elsődlegesen e két csoport (az afgán BWK és a szír Asszad-rezsim >