Ma Ivó, Iván, Milán névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
AFP: Tízezrek tiltakoztak az Országgyűlés előtt
A médiát és a civileket sújtó „tekintélyuralmi” törvényjavaslat ellen tartottak tüntetést. A jogszabály lehetővé tenné, hogy a kormányzat büntesse azokat a polgári szervezeteket, illetve sajtóorgánumokat, amelyekről úgy gondolja, hogy fenyegetik a nemzeti szuverenitást. Ez a legújabb húzás a nacionalista Orbán Viktor részéről, miután már megszigorította a bíróságok, a tömegtájékoztatás és civil szféra ellenőrzését. A bírálók azt mondják, hogy az indítvány része a kritikus hangok ellen indított hadjáratnak. A tegnapi megmozduláson a részvevők azt skandálták: „Elég volt!” Magyar, uniós és szivárványszínű zászlókat lengettek, az egyik transzparensen az állt: Szabad Magyarországon akarunk élni, nem diktatúrában. Több mint 300 NGO és szerkesztőség közös nyilatkozatban állapította meg, hogy a Fidesz az előterjesztéssel a hatalmat kívánja megtartani. Célja, hogy elnémítsa a kritikus megnyilvánulásokat és felszámolja mindazt, ami még megmaradt a demokráciából. Az újságírók védelmét ellátó New York-i bizottság felhívta az EU vezetőit, hogy haladéktalanul ítéljék el a jogszabálytervezetet. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Spiegel
A gyorsjelentés azt jósolja, hogy a következő két hétben még metszőbb lesz a hang a lengyel politikában, a második kör döntő lesz Európa számára. A kérdés az, hogy Lengyelország EU-barát jogállam marad-e, vagy visszatér a demokrácia leépítéséhez, valamint a nemzeti külön úthoz.
Ha Nawrocki nyer, folytatódik az áldatlan társbérlet, mert elnökként a politikus gátolni fogja pl. a Brüsszel által erősen kifogásolt, PiS-féle igazságügyi reform visszacsinálását.
Az ellenfél Trzaskowski a Kaczynskiék hatalmi bázisának számító keleten a maga a két lábon járó liberalizmus. Képzett polgári családból származik, öt nyelven beszél, ösztöndíjas volt Oxfordban és Párizsban.
Az elmúlt hónapokban járta a falvakat és a kisvárosokat, de ezek inkább csak pofavizitek voltak, lényeges dolgokról nemigen beszélt. Ráadásul riválisának kampányát botrányok kísérték. De hogy Nawrocki be tudja-e gyűjteni a 3. helyezett voksait, azt nem lehet megmondani. Ő mindenesetre a szélsőjobbos voksokért fog küzdeni.
A hangsúlyt arra helyezi majd, hogy Tusk egyeduralomra tör, migránsokkal árasztja el az országot, be akarja vezetni az eurót, amivel feladná a nemzeti függetlenséget. Trzaskowski ezzel szemben a baloldali, illetve mérsékelt jobboldali szavazópolgárokat próbálja becserkészni. Azt ígéri, hogy folytatja a bírósági reformot és megnyirbálja a katolikus egyház külön jogait. Első számú feladatának az abortuszjog liberalizálását tekinti.
Neue Zürcher Zeitung
A varsói tudósító, Paul Flückiger arra a véleményre jut az elnökválasztás első fordulójának fej fej melletti eredménye láttán, hogy gyenge a kormánytábor. Az ellenzék a szavazatok több mint felét szerezte meg. Ily módon most szárnyakat kap.
A választási hadjárat során a küzdelem úgy jelent meg, mint a jó és a rossz harca. Az érdeklődés tegnap igen jelentős volt, meghaladta a kétharmadot. A Tusk-féle koalíció azonban nem tudott kiszabadulni a szorításból, hiába tűnt favoritnak a liberális varsói polgármester.
A különbség csupán leheletnyi a PiS jelöltjéhez képest. (30,8-29,1%). Ám a hatalom szempontjából még ennél is rosszabb, hogy Tusk szövetségesei gyatrán szerepeltek. Ennélfogva a következő forduló igencsak szorosnak ígérkezik. Az állami tévében egy kényszeredetten mosolygó Trzaskowskit, illetve örömmámorban úszó Nawrockit lehetett látni az éjjel.
Der Standard
Trump a végső teherpróbát jelenti az EU számára, mert ha a szervezet nem tudja feltartóztatni a Tegyük Újra Naggyá Amerikát offenzíváját, akkor megbénulhat és kettészakadhat. Kellő elszántsággal viszont megfordíthatja a dolgot – mutat rá kommentárjában Stefan Lehne, aki vezető osztrák diplomata volt, jelenleg pedig a Carnegie Europe vendégkutatója.
A washingtoni kormányzat négy síkon támad: 1. bizonytalanságot kelt az Európának adott biztonsági garanciák ügyében, aminek Ukrajna veresége lehet a vége – katasztrofális következményekkel a földrész biztonságára nézve. 2. Kereskedelempolitikájával meggyengíti a kontinens amúgy is harmatos gazdaságát.
3. Az új, neoimperialista nagyhatalmi politika veszélyezteti a nemzetközi jogot, illetve rendet. 4. Az USA jobboldali-radikális, Unió-ellenes pártokkal paktál le, választásokba avatkozik be és megpróbál kormányokat kijátszani egymás ellen.
Ennek jelentős része látványpolitizálás, provokáció, igyekszik felmérni saját mozgásterét. A biztonságpolitikában a magyar blokád gátolja az EU cselekvőképességét. Ez viszont a tettre kész államok összefogásának irányába mutat, ami jó, mert gyorsabban lehet meghozni a döntéseket.
Sok múlik azon, mennyire képesek a tagországok kitartani a közös irányvonal mellett. De nagy veszélyt jelent, hogy a Fehér Ház bontja le a nemzetközi rendet. Az ideológiai hasonlóság alapján főleg Orbán felbátorodik, ám a közvélemény zöme elveti a mostani amerikai politikát. Merthogy az nacionalista, kíméletlen és korrupt, pont az ellenkezője annak, amit az EU megtestesít.
New York Times
Obama egykori helyettes külügyi államtitkára letörten állapítja meg, hogy Trump lemond a puha hatalomról, amellyel az Egyesült Államok hosszú éveken át növelte befolyását a világban, mivel olyan értékeket támogatott, mint az emberi jogok és a demokrácia.
Michael Posner, aki pont azt a részleget vezette a State Departmentben, amelyet most drasztikusan meg akar nyirbálni az új hatalom, azt jósolja, hogy ily módon meggyengül Amerika és fokozatosan a partvonalra kerül, miután átveszik helyét a nemzetközi színtéren olyan autoriter hatalmak, mint Oroszország és Kína.
Pedig a szóban forgó iroda csaknem 5 évtizeden át igen hatékonyan működött, éves jelentéseihez kormányok, társaságok, bíróságok és civil szervezetek igazodtak. Ám most megszűnik két fontos osztálya, ily módon az emberi jogok kérdése a jövőben a partvonalra szorul a washingtoni diplomáciában. Miközben annak idején olyan fontos kérdésekkel foglalkozott, mint a tekintélyelvűség megerősödése Magyarországon.
Az idei összefoglalóban már nem szerepelnek olyan kérdések, mint a gyülekezés szabadsága, a szabad és tisztességes választás, stb. Végül pedig felszámolják a demokrácia támogatására szolgáló anyagi alapot, noha az köldökzsinórt jelentett a világban az emberi jogi harcosoknak.
A puha hatalom fogalmának megalkotója, a minap elhunyt politológus, Joseph Nye írta 5 évvel ezelőtt: Nem szabad úgy beállítani, hogy az emberi jogok ellentétesek az Egyesült Államok nemzeti érdekével, mert nagyon is részei annak.
New York Times
A lap kiadója külön interjúban erősítette meg véleményét, miszerint szabad népek nem lehetnek meg szabad sajtó nélkül. Sulzberger, aki a minap előadást tartott a témáról a Notre Dame Egyetemen, az újságírók elnyomásának két módját különbözteti meg: Az olyan helyeken, mint Kína és Oroszország nyílt cenzúra van, a sajtó munkatársait bebörtönzik, sőt akár még meg is ölik.
Ennél rafináltabb és alattomosabb forgatókönyv, hogy a bűnüldöző vagy felügyeleti hatóságok járnak el velük szemben, képtelen vádakkal perbe fogják őket. Vagy pedig a sajtorgánumok tulajdonosainak más üzleti érdekeltségeit veszik célba. A cél az, hogy a szakma lehetőleg ne tudjon kényes kérdéseket feltenni, illetve ne hozzon nyilvánosságra olyan dolgokat, amelyeket a hatalom el akar titkolni.
Látnivaló volt, hogy ez a hullám Amerikát is el fogja érni, Sulzberger ezt már a múlt ősszel megjövendölte, amikor esszét jelentetett meg a Washington Postban a magyar, indiai, brazil és török demokrácia visszaszorulásáról. Már akkor kirajzolódott, hogy Trump körei tanulmányozzák az említett országok nem hivatalos forgatókönyvét és ennek mostanra meg is lett az eredménye.
Mind jellemzőbb a törzsiesedés, illetve a megosztottság. A fő áramlat sajtójának üzleti modellje megrendült. A tech óriáscégek nagyban meghatározzák, milyen értesülések juthatnak el a tömegekhez. A közvélemény széttagolt és bizalmatlan. Mindezek csúcsaként egy évszázada nem látott támadás éri az újságírók jogait és legitimitását.
A New York Times azonban felveszi a kesztyűt: minden eddiginél több oknyomozó munkatársat vett fel. Ők pedig minden nap keményen kérdeznek, mert azt akarják, hogy az emberek megtudják az igazságot. A sajtószabadság éppen azért fontos, hogy a társadalom értesüljön a disznóságokról.
Guardian
Kenneth Roth, aki 20 éven át volt a Human Rights Watch igazgatója, saját tapasztalatai alapján azt ajánlja, hogy az országok közösen szálljanak szembe Trumppal, mert csak akkor van rá esély, hogy az emberi jogok átvészelik a mostani, nehéz szakaszt. Az elnök már a látszatát is feladja, hogy kiállna a világban az emberi jogokért, ezért aggályos az egész jogvédő mozgalom jövője.
Nem kérdés, hogy a jelenlegi amerikai vezetés nagy veszélyt jelent ebből a szempontból. A Fehér Ház gazdája imádja az autokratákat, akik kikapcsolják a demokratikus intézményeket. Az ilyesmire mindig az a legjobb válasz, ha összefognak az arra hajlandó kormányok. Együtt megvan az erkölcsi és politikai súlyuk, hogy ne érvényesülhessen az amerikai ellensúly.
Hiába jelezte Trump, hogy „királyként” akar maradni, uralma egyszer véget ér. De nem tudni, addig mennyi kárt okoz az emberi jogok ügyének. Ez nagymértékben függ attól, hogy más államok átveszik-e e közönyét, vagy ellenállnak annak.
Jelenleg sok ország azzal van elfoglalva, hogy valamit kezdjen az elnök által kezdett zűrzavarral, de a történelem azt mutatja, hogy a népek jogai világszerte az emberi jogok melletti elvi, kollektív elkötelezettségtől függnek.
Guardian
Simon Tisdall nem tartja valószínűnek, hogy valaha is bíróság elé kerülnek az olyan despoták, mint Putyin, de ezt részben a Nyugat hibájának tudja be. Megalakult az ukrajnai háborús bűnök kivizsgálására hivatott különleges bíróság, de arra kár számítani, hogy gyorsan a rács mögé dugja az orosz elnököt és cinkosait.
Csak az olyan bolondok, mint Trump keverik össze az agresszort az áldozattal, ám a Kreml ura biztonságban van odahaza. Nagy ívben tesz az új ítélőszékre, de ugyanezt csinálta a Nemzetközi Büntetőbírósággal is, amely letartóztatási parancsot adott ki ellene.
Az is kapóra jön neki, hogy az olyan tekintélyuralmi szövetségesek, mint Hszi, valamint a Netanjahu-féle jobboldali szélsőségesek és egy sor erős állam, lásd az USA-t, szintén elutasítják a nemzetközi törvénykezést. Összeomlóban van a nemzetközi jog.
Ám még ennél is rosszabb, hogy egynémely államok aktívan igyekeznek lehetetlenné tenni az érintett politikusok felelősségre vonását. Pl. Magyarország a múlt hónapban vendégül látta az izraeli kormányfőt, holott le kellett volna tartóztatnia.
Szerencsére nincs minden veszve, hiszen Putyin és Netanjahu ellen vádat emeltek. A közvéleményt egyre jobban foglalkoztatják a háborús, illetve az emberiesség ellen elkövetett bűnök. Talán egyszer igazságot szolgáltatnak Ukrajnának is. Ha nincs meg a tisztelet a jog iránt, a társadalmak nem boldogulhatnak. Akkor vége a békés egymás mellett élésnek. Oda minden érték és biztonság. A vadon törvénye fog uralkodni.
Következő cikk: Szerbia a csonka rendszerváltási múzeumba kényszerült
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A diadal másnapja: nem az RMDSZ győzött, hanem a közösség mentette meg önmagát
Rákapcsoltak ugyan a Nicușor Dant támogató kampányra, de egyetlen szóval sem nevezték nevén Orbán árulását. A >
AFP: Tízezrek tiltakoztak az Országgyűlés előtt
A médiát és a civileket sújtó „tekintélyuralmi” törvényjavaslat ellen tartottak tüntetést. A jogszabály lehetővé tenné, hogy >
Az izraeli kormányfőnek megvan minden oka, hogy megrémüljön
Erre elég volt, ha csak végignézte, hogy mit csinált Trump a héten a térségben. A három >
Orbán Viktor meglepő módon besorolt a szélsőséges román elnökjelölt mögé
George Simion nacionalista és oroszpárti, így minden adottsága megvan, hogy elnyerje a magyar kormányfő tetszését. Csakhogy >
Európa és Kijev egyre ügyesebb és összehangolja lépéseit
Az orosz-ukrán tárgyalások szereplési lehetőséghez juttatták az amerikai elnököt – állapítja meg a Guardian szerkesztőségi állásfoglalása. >
Orbán új jogszabállyal igyekszik kiiktatni a bírálókat
Az ellenzék Oroszországban érzi magát – jelenti Budapestről a Der Standardnak Gregor Mayer. A beterjesztett javaslat >
Románia vasárnap két világ közül választ, a következmények egész Európára kihatnak
Ha a szélsőjobbos Simion győzedelmeskedik, az válságba taszíthatja a kontinenst – hangsúlyozza Keno Verseck a Deutsche >
A lengyel elnökválasztás barométere annak, hogyan is áll a populista hullám Európában
Döntően meghatározza, hogy az ország helyre tudja-e állítani a jogállamot, és hogy az EU megbízható partnere >
Az orosz elnök étvágya csak nőtt, egész Ukrajnát be akarja kebelezni
Európa számára az egész háborúban nem a Kreml a legnagyobb probléma, hanem az, hogy a jelek >
Ukrajna ismét megtalálta önbizalmát, és ez jó hír, akár lesz tűzszünet, akár nem
Nathalie Tocci azt tapasztalta, hogy Ukrajna ismét megtalálta önbizalmát, és ez jó hír, akár lesz tűzszünet, >
Orbán felhúzta az erdélyi magyarokat
Mégpedig azzal, hogy a vasárnapi romániai elnökválasztás előtt beállt az ultranacionalista jelölt mögé. A kb. egymilliós >
A szaúdi udvar és a Trump-ház megérdemlik egymást
A Daily Telegraph világgazdasági szakírója kifejti, hogy a szaúdi gazdasági együttműködéssel Trump már megint rossz lóra >