2025. április 7. hétfő
Ma Herman, János névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Trumpnak Putyinba beletörik a foga

Trumpnak Putyinba beletörik a foga

Trump azt hirdette, hogy egy nap alatt véget vet az ukrajnai háborúnak, ám az látszik, hogy Putyinba beletörik a foga, és az erős ember egészen gyenge. Így értékeli a Der Standard kommentátora, Florian Niederdorfer. Igaz, jegyzi meg az elemző, olyan tempót diktál, hogy az egyik botrány a másikba ér. Azt üzeni ily módon a MAGA-tábornak, hogy azt csinálja, amit kell. De azért átlátni nála a vezérfonalat: ha valamit gyorsan el lehet intézni, máris meghozza a szükséges rendeletet. Viszont ha ellenállásba ütközik, hamar elveszti érdeklődését az adott ügy iránt. Ez különösen tragikus Ukrajna esetében. A nagy trombitaszóval meghirdetett tárgyalások zsákutcába jutottak. Békéről szó sincs, még csak némi tűzszünetről sem, éppen ellenkezőleg. Az orosz fél egyre gátlástalanabbul támad, mivel megkapja Washingtontól, amit akar. Így egyre közelebb jut céljához, az ország meghódításához. Amit az amerikai elnök tesz, az értelmetlen és nevetséges. Nem véletlen, hogy a Kreml már nem veszi komolyan, már ha egyáltalán lehetett ebben a viszonyban respektről beszélni. De az kiderült, hogy Washington egyáltalán nem foglalkozik Ukrajnával, leszámítva az ásványkincseket. Így Putyin tetszése szerint jár el. Tapasztalatban és elvetemültségben messze felülmúlja amerikai kollégáját. Utóbbi viszont pőrén áll a világ előtt. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

Neue Kronen Zeitung

 

Megrettentek Nickelsdorf lakói, mert a magyar oldalon, a tőlük mindössze 8 kilométerre lévő Csemeztanyán hatalmas árokba temetik a száj- és körömfájás miatt leölt állatokat, ám a tetemeket hiába öntik le mésszel, illetve fedik be szalmával, valamint földdel, az erjedés megy tovább a mélyben és a földbe beszivárgó nedvek megfertőzhetik a talajvizet.

 

Márpedig itt több ezer állatról van szó és a vírus 15 hétig is képes továbbélni a takarmányban, illetve a mélyben lévő vizekben, a fagyasztott húsban pedig több évig. De félnek a hegyeshalmiak is, mert ők ásott kutakból veszik az ivóvizet. A polgármester szerint nem így kellene elkaparni a megölt teheneket. Nyílt levélben figyelmeztette Orbán Viktort, valamint az egészségügyi hatóságokat, hogy arra felé csupán 5-10 méterrel az elhantolt állatok alatt haladnak a talajvizek.

 

Nickelsdorfi kollégája nem érti, miként lehet Európában ilyen megoldást alkalmazni. Az illetékes osztrák szolgáltató azzal igyekszik megnyugtatni a lakosságot, hogy a földalatti vízáramlatok a térségben délkelet felé tartanak. Hát, ez tényleg jó, ha nem érdekes, hogy arrafelé is laknak emberek.

 

Az osztrák kormány és a tartományi egészségügyi hatóság azt közölte, hogy kapcsolatban állnak a magyar társszervekkel. Ám – jegyzi meg a lap – az éppen elég baj, hogy Orbánnak édes mindegy, mi lesz a helybéliekkel. Alighanem abban reménykedik, hogy hamar feledésbe merül az egész állat tömegsír.

 

Die Welt

 

A Le Pen ellen hozott ítélet után a világ populistái, Orbán, Salvini, Trump, Wilders, valamint Peszkov, a Kreml szóvivője felsorakoznak a politikus mögött. A felháborodásuk egy kaptafára megy, de ebből még jócskán lehet problémájuk a bíróságoknak, merthogy az az alapállás az: az igazságszolgáltatás áldozatának állítják be az elmarasztalt delikvenst – írja Párizsból Sascha Lehnartz, a jobboldali újság tudósítója.

 

A magyar kormányfő annyit üzent, hogy „ő Marine”, amiben azért van irónia, hiszen a jelszó eredetileg 10 éve született meg – „Je suis Charlie” – a Charlie Hebdo szatirikus hetilap elleni véres iszlamista mészárlás után, a szolidaritás jeleként, amikor franciák százezrei vonultak az utcára.

 

A jobboldal nyilvánvalóan kettős stratégiát folytat. Ellenzékben úgy tünteti fel, hogy a baloldal által eszközként alkalmazott igazságszolgáltatás utazik rá. Ám amikor hatalomra kerül, egyik legelső célja, hogy bevegye a 3. hatalmi ágat – a bírói helyeket elvbarátokkal töltik fel. Ezt csinálta Magyarország, valamint Lengyelország a PiS 8 éve során.

 

A bíróságok számára fel van adva a lecke, amikor a tömegek egyre több helyen olyan pártokat szavaznak be a kormányba, amelyeket programja a demokrácia alappilléreinek lerombolását célozza meg. Mert mi van akkor, ha az ítélet történetesen az ilyen mozgalmak ellen szól? Antidemokratikus az igazságszolgáltatás?

 

Süddeutsche Zeitung

 

Le Pen maga alatt vágja a fát, miután nem fér kétség hozzá, hogy 12 éven át hazai pártcélokra fordította az EU-tól kapott támogatást. Most viszont szenvedélyes pimaszsággal igyekszik becsapni a választóit, mármint hogy politikai okokból ítélték el. A demokráciát próbálja kijátszani a jogállam ellen – állapítja meg a szemleíró, Heribert Prantl.

 

Pedig nem kapott súlyosabb büntetést, mint azok a politikusok, akik hasonló törvényszegést követtek el. Ám ő az isztambuli polgármesterhez hasonlítja magát, sőt, Navalnijjal állítja magát egy sorba. Korrupt volt, de úgy akarja ünnepeltetni magát, mint aki a rendszer ellen küzd.

 

Jellemző, hogy kik álltak ki mellette: legelőször is Orbán Viktor, akinek sokkal több vaj van a fején, mint a francia politikusnak. Továbbá a Kreml szóvivője, aki bizonyosan a demokrácia nagy szakértője. A magyar kormányfő és Putyin mellett bejelentkezett még Trump is. Az otthoni bíróságok után immár a francia igazságszolgáltatást is támadja.

 

Ám ily módon elárulják magukat az autokraták és a despoták: abból indulnak ki, hogy a francia bírák pont annyira engedelmesek a hatalommal szemben, ahogyan azt ők odahaza elvárják a 3. hatalmi ágtól. Ám egy német büntetőjogász szerint jelen esetben nem kell nyugtalankodni, mert Le Pen maga választotta az önkéntes politikai halált, a bíróságnak ahhoz semmi köze.

 

De azért a bírósági rendszert Németországban is meg kell erősíteni, nehogy az AfD képes legyen befolyásolni.

 

FT

 

Trump hiába veri a mellét, hogy mi mindent el tud érni a politikában a kiszámíthatatlanságával, meg a valamit valamiért-elvvel. Ezek a taktikai elemek jól érvényesülhetnek az ingatlanok, vagy az adósság-átütemezés világában, a nemzetközi kapcsolatokban viszont megbosszulják magukat, mert sokba kerülnek mind az USA, mind a globális stabilitás szempontjából.

 

Szétverik ugyanis Amerikai szövetségi rendszerét, noha az volt idáig Washington egyik nagy előnye az oroszokkal és kínaiakkal szemben – mutat rá a vezércikk. Az elnök húzásai alapjaiban rázzák meg a bizalmat az Egyesült Államok iránt. Lehet persze, hogy egyes kormányok most megpróbálnak külön megállapodást kötni vele, hogy mentsék a gazdaságuknak okozott károkat, de hosszútávon bizonyosan igyekeznek csökkenteni kitettségüket. Pl. az amerikai fegyverszállításokkal szemben.

 

Viszont ilyen helyzetben, bármennyire is szeretné a Fehér Ház gazdája, ki az a bátor befektető, aki hosszú távra tervezne üzletet Amerikában, amikor ilyen sűrűn változnak a vámok és a szoros kapcsolatokat a másik fél kihasználhatja a maga javára?

 

De geopolitikai következményei is lesznek a felfordulásnak. Mert hiába hiszi azt a kormányzat, hogy Európa nem fontos Amerikának. A vámok a gyomorszájra mérnek ütést az észak-ázsiai partnereknek is. Ebből pedig csak Kína húz hasznot. A bizalom helyreállítása gargantuai feladat lesz, még akkor is ha Trump már távozott hivatalából. Már ha egyáltalán vissza lehet szereznia hitelességet.

 

New York Times

 

Alakul a forgatókönyv, hogy miként lehet szembeszállni Trumppal, aki egyetemeket, ügyvédi irodákat és más intézményeket támad – hangsúlyozza a vezércikk, kiemelve, hogy az elnök illúziókat táplál, amikor azt hiszi, hogy a célpontok tehetetlenek, nem tudnak visszavágni és legfeljebb az elvek, illetve a túlélés közül választhatnak.

 

 Egyáltalán nem kell kapitulálniuk, miközben a hatalom azon van, hogy meggyengítse a demokrácia alaptételeit. Csakhogy vannak korlátai, és hogy lesz-e az USA-ban autokrácia, az nem csak a hataloméhes elnökön, hanem a civil társadalom elszántságán is múlik. Hogy azt hisszük-e: a Fehér Ház gazdája legyőzhetetlen.

 

Először is bátorságra van szükség, mert látni kell, hogy a megadás nem lehet alternatíva. Azon kívül ragaszkodni kell a megfelelő eljárásokhoz, mert ott be lehet mutatni a bizonyítékokat és a hatalom nem élhet vissza az erejével. A jobboldali Wall Street Journal írta a minap, hogy Trump kampánya a jogi irodák ellen megszegi az igazságszolgáltatás alapelveit.

 

Azon felül a Legfelsőbb Bíróság mélyen konzervatív, sok tekintetben a végrehajtó hatalom kiterjesztő értelmezését pártolja, de már többször foglalt állást Trump ellen. Viszont aki kesztyűt dob a Fehér Háznak, az készüljön fel arra, hogy áldozatokat kell hoznia. Ezért szolidaritást kell tanúsítaniuk irántuk olyan intézményeknek, amelyek nincsenek rajta a céltáblán. Annál is inkább, mert különben egy nap ők is sorra kerülnek.

 

És igen nagy a kockázat az üzleti világ számára is, mert ha a politika semmibe veszi a szerződéseket és a jogállamot, akkor annak amerikai cégek isszák meg a levét.

 

FT

 

A lap egyik vezércikkírója azt jósolja, hogy nem sokáig maradnak érvényben a Trump-féle vámterhek, mert a szavazók és a gazdaság nyomása elsöpri őket. Tej Parikh az ellenható tényezők közül a gazdasági következményeket sorolja az első helyre. Vagyis hogy emelkednek az árak és lassul a gazdasági növekedés. És lehet, hogy a Fehér túlbecsülte, mennyire képes ellenállni a tömeghangulatnak.

 

Az elnök népszerűsége még a MAGA-tábor soraiban is gyorsan zuhan, egyre jobban terjed az elégedetlenség. Felerősödhet az üzleti szféra hangja is, legalábbis a színfalak mögött, mivel a vállalatok költségei megugranak, viszont külföldön piaci pozíciókat vesztenek. A Standard & Poor’s által a legfontosabb tartott 500 tech és más ipari társaság, valamint bank részvényei máris esnek.

 

De egyre kevésbé derűlátóak kisvállalkozások is, amelyek a tengerentúlon a munkaerő felét alkalmazzák és a republikánusok fontos támogatóit jelentik. Mérsékletet persze kár várni a hatalomtól, mert ahogy egy szakértő megfogalmazta: ez olyan, mintha egy piromániást kérnének meg arra, hogy oltsa el az általa okozott tüzet.

 

Ezzel együtt gyorsan erősödni fog a kumulatív nyomás, de van már tényező is, ami szintén a vámok eltörlésére ösztökélheti az elnököt. Pl. ha átmenetileg hiány keletkezik valamelyik áruból. Vagy ha a partnerek elegendő engedményt ajánlanak fel. Ugyanakkor reménytelen azt várni, hogy nagy számban települnek be/vissza üzemek az Egyesült Államokba. És az önellátás sem annyira kívánatos, ahogyan azt Trump hiszi.

 

És ha egyszer megválik tisztségétől, akkor nehéz olyan érvet találni, amire hivatkozva a következő kormányzat érvényben hagyhatja a vámokat.

 

Die Welt

 

Az előző észt vezérkari főnök arra figyelmezteti Trumpot, hogy ne üljön fel Putyinnak, mert az már a közeljövőben megtámadhatja a Baltikumot és mire Amerika feleszmél, addigra dúl a háború. Martin Herem szerint a washingtoni békekezdeményezés éppen a fegyveres viszály veszélyét növeli.

 

Az oroszok ugyanis hat hónapon belül gatyába rázhatják hadseregüket, ha győznek Ukrajnában, pl. az USA által kikényszerített békediktátum folytán. A felszabaduló anyagi forrásokat a fegyveres erők rendbetételére fordíthatják, és fél év alatt pl. 10 ezer iráni fejlesztésű támadó drónt gyárthatnak.

 

Ekkora erő azután újabb agresszióra bátoríthatja a Kremlt és a Baltikum nincs felkészülve, főleg ami a légvédelmet illeti. Arról nem beszélve, hogy időben átlátja-e az Egyesült Államok, mire megy ki a játék. Szóval az idő szorít. Nem valószínű persze, hogy az oroszok közvetlenül bevonulnának Tallinnba, Berlinbe vagy Varsóba.

 

De átfogó hadművelet nélkül is nagy károkat tudnak okozni. Mert felsorakoznak a határon és ultimátumot terjesztenek elő. Ki akarják próbálni, mennyire él a NATO-ban a kölcsönös segítségnyújtási kötelezettség. Mert lehet, hogy a szövetség enged, mivel nem akar háborút. Ám hogy ne jussanak el idáig a dolgok, ahhoz nagyon kell az elrettentés.

 

Bloomberg

 

Max Hastings attól tart, hogy a palesztinok búcsút inthetnek saját államuknak és a gázai rombolás, illetve Ciszjordánia gyarmatosítása folytán szétszóródhatnak a világban. Azaz ugyanaz lehet a sorsuk, mint a zsidóknak, két évezreden át.

 

A szemleíró szerint senki sem szereti őket. Nem volt egyetlen olyan vezetőjük sem, mint, mondjuk, Zelenszkij az ukránoknak. Arafat az erőszakról, a hozzá nem értéséről és korruptságáról volt hírhedt.

 

Hogy Netanjahu a gázai megtorlást a Hamász terrorizmusával indokolja, az nem állja meg a helyét, mert annyira förtelmesen aránytalan. A palesztin lakosságnak viszont nem kínál jövőt, ugyanakkor Trump visszatérte óta egyre arcátlanabbak a zsidó telepesek Ciszjordániában. Ám még az arab szomszédokat sem foglalkoztatja különösebben, hogy miként bánnak a palesztinokkal.

 

A fő kárvallott a kicsi és szegény Jordánia, mert minden harmadik lakosa idegen. És lehet, hogy most be kell fogadnia még 5 millió embert, ha azokat elűzik Izraelből. Ők alighanem belebuktatják a hasemita királyságot. Ám az ország  az amerikai segítségtől függ. És az USA felhatalmazta Netanjahut, hogy tetszése szerint járjon el a belviszályban.

 

Ortodox zsidók máris növelték befolyásukat és még erőteljesebben követelik Nagy-Izrael megteremtését, a Jordántól a tengerig. A palesztinok a történelem vesztesei. Amit Trump bedobott, hogy ki kell telepíteni őket Gázából, az beteg ötlet, de bekövetkezhet.

 

2025. április 7.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Trumpnak Putyinba beletörik a foga

Trump azt hirdette, hogy egy nap alatt véget vet az ukrajnai háborúnak, ám az látszik, hogy >

Tovább

Trump gazdasági felfordulást okoz eszement vámjaival

Az Economist vezércikke arra számít, hogy gazdasági felfordulást okoznak a Trump által elrendelt eszement vámok, de >

Tovább

Tolnai Ottó

Nem, Tolnai Ottó nem kozmopolita lokálpatrióta, ez nem kozmopolitizmus és nem lokálpatriotizmus – bármennyire kedves volna >

Tovább

Egyesített erővel a nemzetközi jog ellen

Netanjahunak rengeteg dolga lenne otthon, mégis – és a Nemzetközi Büntető Bíróság (ICC) körözése ellenére – >

Tovább

Orbán Viktor vörös szőnyeget terít Netanjahu lábai elé

Ugyanakkor Maya Sion, a jeruzsálemi Héber Egyetem professzora súlyos hibának tartja a látogatást. Mert azzal mindenekelőtt >

Tovább

Szerbia katonai unióról álmodik Magyarországgal

A megfigyelők a két ország együttműködését aggodalommal szemlélik. Vučić és Orbán jó kapcsolatokat ápol Moszkvával. A >

Tovább

Egy szokatlan barátság

A Budapestről, illetve Tel Avivból keltezett összeállítás szokatlan barátságnak nevezi Orbán és Netanjahu viszonyát, bár mint >

Tovább

Vance grönlandi vendégszereplése erkölcsi szempontból téves, stratégiailag pedig katasztrofális

Timothy Snyder a Guardianben azt gondolja, hogy Vance kurta grönlandi vendégszereplése nem csupán erkölcsi szempontból volt >

Tovább

Lázadnak a szerb és török fiatalok, a Nyugat sunyi módon hallgat

Paul Lendvai szerint ugyan a tömegek más és más okból fordultak szembe Ergogannal, illetve Vučić-tyal, de >

Tovább

Netanjahu Budapesten

Szinte az egész világsajtó beszámol arról, hogy a Nemzetközi Büntető Bíróság letartóztatási parancsa ellenére a héten >

Tovább

Az már fasizmus, ami most van Amerikában

Így értékeli a Die Zeitban a Yale Egyetem filozófusa, Jason Stanley, aki éppen ezért két professzor >

Tovább

A hazafiság elve és gyakorlata

Aztán jött Magyar Péter. Ő ugyan senkit nem csábít el más pártoktól, sőt épp az ellenkezőjét >

Tovább