Ma Hugó, Agád névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
A Signalgate bagatellizálása rosszabb mint maga a botrány
Hogy a Fehér Ház próbálja bagatellizálni a Signalgate-et, az rosszabb, mint az alapbotrány maga, hogy ti. a kormányzat igen befolyásos tagjai kódolt, ám könnyen feltörhető digitális fórumon vitatták meg a huszik elleni támadást. Egy okosabb elnök elismerné a hibát és hálás lenne, hogy esély kapott egy még súlyosabb melléfogás megelőzésére. A történtek egyrészt azt mutatják, hogy a kormányzat milyen ad hoc alapon csinálja a politikát. Az utójáték pedig leleplező, egyben nyugtalanító, mert rávilágít a hatalom képmutatására, illetve hogy mennyire közömbös számára a tisztesség és az elszámoltathatóság. A nemzetbiztonsági tanácsadó az, aki most nagy bajba került, mert a trumpi világban kardinális bűnnek minősül a kiszivárogtatás, márpedig Waltz most ennek a gyanújába keveredett. De főhet az alelnök feje is, hiszen az üzenetváltás során bírálta a készülő rajtaütést, vagyis a saját főnökét. A legsúlyosabb azonban az, amit a védelmi miniszter csinált, miután amerikai vadászpilóták életét kockáztatta. A Fehér Ház ugyanakkor mérhetetlenül arcátlan, amikor próbálja elmismásolni az ügyet. Pedig a részleteket nyilvánosságra hozó The Atlantic főszerkesztője felelősen megvárta, amíg a harci gépek visszatértek a küldetésből. Sőt, a legkényesebb részleteket csak akkor hozta nyilvánosságra, amikor a hatalom kétségbe vonta, hogy igazat mond. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Handelsblatt
Magyarország arra kényszeríti a befektetőket, hogy az eddiginél több állampapírt vegyenek. A kormány kénytelen valamiből finanszírozni választási ígéreteit, így azt, hogy a nőknek soha többé nem kell jövedelemadót fizetniük. A fedezetet az intézményes befektetőktől szednék be.
A feszített költségvetést finanszírozni kell és a hatalom ehhez szokatlan eszközöket vesz igénybe. Egyes érintettek azonban már eleget is tesznek az előírásnak, azonnal 0.7%-ot esett a 10 éves államkötvény hozama, viszont ugyanennyivel nőtt az ár.
Idáig a kormány a magánbefektetőkre épített. A jobboldali-populista Orbán a fogyasztást kívánja fokozni, hogy fellendítse a konjunktúrát. Az előrejelzések arra utalnak, hogy az ország csupán lassan fog kilábalni az elmúlt évek recessziójából.
Egyes megfigyelők igen borúlátóak az új terv kapcsán. Az inTouch Capital Markets egyik vezető elemzője azt mondja: egyes tőketulajdonosok rossz néven vehetik, hogy alapjaikat olyan papírok megvételére kényszerítik, amelyek nem javítják a hatékonyságot.
Ez a legújabb piaci beavatkozás Nagy Márton részéről, aki időről időre próbálja állami eszközökkel alakítani az árakat. Szabó Viktor, az Aberdeen Investment igazgatója úgy látja azonban, hogy az efféle kísérletek csak ritkán módosítják a piaci árakat. Mert lehet, hogy rövidtávon segítenek, ám semmit nem javítanak a szerkezeti gondokon.
Spiegel
A fenti hírhez a hetilap annyit fűz hozzá, hogy Orbán Viktor drága választási ajándékokkal szerez örömöt a szavazóinak, ám egyre nehezebb előteremtenie az ígéretek anyagi alapját. Közben az új intézkedés hatására a forint 0,6%-ot veszített értékéből az euróval szemben. Hetek óta nem volt ennyire alacsony az árfolyam.
Euractiv
Európa nem tehet úgy, mintha el tudná választani szankciópolitikáját attól, amit az Egyesült Államok csinál. Az persze erkölcsileg helyes, hogy az EU ragaszkodik az agresszor megbüntetéséhez és nem is rossz eszköz a béketárgyalások előtt. Csakhogy a hosszabbításnak útjában áll Magyarország, de lehet, hogy még más kormányok is ezt az utat követik, amikor júliusban meg kell hozni a döntést.
Sokkal valószínűbb, hogy az Orbán-kabinet beint, még mielőtt a Kreml feladná a Krím ellenőrzését. Az igaz, hogy a magyar vezetés idáig a végén mindig beadta a derekát, amikor vétóval fenyegetett. Ám ehhez nem volt szükség amerikai nyomásgyakorlásra. Ha viszont Washington a retorziók ellen foglal állást, el lehet képzelni, hogy az oroszbarát magyar miniszterelnök kapva kap az alkalmon, hiszen már többször elítélte az unió szankciócsomagjait.
Pont emiatt aggódnak brüsszeli diplomaták mérhetetlenül. De a földrész azért sem önállósíthatja magát a büntető lépések ügyében, mert szükség esetén az USA-nak rengeteg eszköze van, hogy jobb belátásra bírja. Márpedig a gazdasági megfontolások arra ösztökélik Amerikát, hogy újítsa fel az együttműködést az oroszokkal. Ez esetben az öreg földrész is rákényszerül a kereskedelmi kapcsolatok rendezésére.
Sajnálatos módon a szankciók sorsa a Fehér Ház „igen stabil géniuszától” függ.
New York Times
Hillary Clinton azt kérdezi, hová fajul még a Signalgate, de nem is annyira a kormányzat képmutatása háborítja fel, hanem az ostobasága. A politikus, aki csaknem 10 éve, Trump kihívójaként igen heves ellenzéki bírálatokat élt át, miután kiderült, hogy külügyminiszterként a hivatali e-mail címén küldött magánüzeneteket, nem érti, hogy a politikai vezérkar nem törődik az államtitkok megőrzésével.
De még eddig is rosszabb, hogy katonák életét kockáztatták, ami veszélyes és ostoba. Ám ez csak a legutóbbi fiaskó, a kormányzat egyfolytában játssza el Amerika erejét és fenyegeti a nemzetbiztonságot.
A vendégkommentár rámutat, hogy a mai világban nem elég erősnek lenni, észre is szükség van. Trump azonban a buta hatalomból indul ki. Így az ország mind inkább elveszti éleslátását, kétbalkezes, meggyengül és barátok nélkül marad.
A politikus különösen aggasztónak nevezi azokat a terveket, hogy követségeket és konzulátusokat zárnak be, illetve felszámolják a Nemzetköz Segélyügynökséget, mert itt az ország szemeiről és füleiről van szó. Kína bezzeg felismerte a diplomácia fontosságát. Trump első elnöksége idején a saját védelmi minisztere mondta azt, hogy ha a Külügy nem kap több pénzt a Kongresszustól, akkor ő kénytelen lesz több muníciót vásárolni.
A külföldi támogatások megvonásával a kormányzat nagy csapást mér a nemzetközi stabilitásra. Odahaza közben tönkreteszi az államot. És akkor még nem is beszéltünk arról, milyen károkat okoz, hogy az elnök az olyan diktátorokhoz törleszkedik, mint Putyin, szétrobbantja a szövetségi rendszert és mivel odahaza aláássa a jogállamot, betesz az ország nemzetközi tekintélyének.
Ha Amerikát úgy kormányozzák, mint egy banánköztársaságot, korrupt módon, a vezetője pedig a jog fölé helyezi magát, akkor az USA elveszti a versenyt Oroszországgal és Kínával szemben. Trump a nemzet biztonságával hazardírozik és ha ez megy továbbra is, akkor az egész kiszivárogtatási história lesz a legkisebb gond.
FT
Putyin birodalmi küldetése megöli a szabadságot Oroszországban – ha győz Ukrajnában, az tökéletesen igazolná odahaza a tekintélyuralmat. Ám még nem érte el célját a hadműveletekkel, hiszen nem számolta fel az ukrán államot, és nem járatta le az ukrán nemzeti identitást. De hála Trumpnak, még megteheti. Ám figyelembe kell venni, hogy mindez mit jelent az orosz nép számára – figyelmeztet az elemző, Tony Barber.
Ha az Amerikával folyó tárgyalások olyan eredményt hoznak, amit a Kreml sikerként tud eladni, az nagy csapás volna mindazoknak az oroszoknak, akik a politikai elnyomás gyengülésében és a közéletet eluraló militáns szemlélet enyhülésében bíznak.
Jelenleg kb. 1500-an vannak börtönben politikai okok miatt. Az elégedetlenség elfojtása keveredik Putyin birodalmi küldetéstudatával. Akik a történelem során az orosz birodalmat építették, azok mindig szükségesnek érezték, hogy leigázzák a társadalmat. Ugyanez van a putyini Oroszországban is.
Az államfő szemében a gorbacsovi, jelcini liberalizálás egyet jelentett a birodalom elvesztésével. Az otthon alkalmazott kemény kéz viszont szabad utat ad neki, hogy megszerezze Ukrajnát, sőt visszaállítsa a befolyási övezetet Kelet-Európában. Ám a múlt tanulsága az, hogy a birodalmi hozzáállás összeegyeztethetetlen az orosz nép szabadságával.
https://www.ft.com/content/4e6c017a-8059-4c7c-83e8-d308051955fe
Bloomberg
Putyin vérszagot érez a készülő fekete-tengeri tűzszünet kapcsán, de Trumpnak éppen most kellene felállnia a tárgyalóasztaltól. Az elnök annak idején, amikor még üzletemberként könyvet írt a megállapodás művészetéről, azt hangoztatta, hogy tudni kell, mikor kell abbahagyni a párbeszédet. Moszkvával pont most jutottak el odáig a dolgok – hangsúlyozza a szemleíró, Marc Champion.
Hiszen még a politikus is rossz néven vette, hogy a Kreml kemény előfeltételeket támaszt. Az igazság az, hogy palira veszi az amerikai delegációt. Az egyezséget akarja felhasználni, hogy eltöröltesse a szankciókat és megossza a Nyugatot.
Tisztában van vele, hogy Ukrajna aligha fogadja el a kikötéseit és abban bízik, hogy az USA ezért ismét felfüggeszti a fegyverszállításokat, ily módon pedig az oroszok újabb áttörést érhetnek el az arcvonalon. De az is világos számára, hogy az európaiak ragaszkodnak a büntető intézkedésekhez. Márpedig Amerikai nem tud előbbre lépni a kérdésben az EU nélkül.
Ha vita robban ki az Atlanti-óceán két partja között, az könnyen igen balul üthet, ki, főként mivel Magyarország blokkolhatja a retorziók meghosszabbítását. Nem kétséges, hogy más kormányok szívesen ráállnának a farvizére, mivel helyreállítanák a gazdasági kapcsolatokat Moszkvával.
Trumpnak azért kellene megfontolnia, hogy van-e értelme a további dialógusnak, mert a Fekete-tengeren alig folynak harcok. Viszont ha leveszik az orosz bankokat és cégeket a tilalmi listáról, akkor jobban támogathatják a háborús erőfeszítéseket. Továbbá ha eleget tesz a Kreml kívánságainak, a legfőbb ütőkártyákat adja ki a kezéből, még mielőtt létrejönne a fegyvernyugvás.
A már említett könyvében az elnök kifejti: semmiképpen sem szabad azt a benyomást kelteni, hogy mindenáron meg akarsz állapodni. Ez esetben ugyanis a másik fél vérszagot érez és akkor véged. A Fekete-tenger kapcsán éppen ez a helyzet.
https://www.bloomberg.com/opinion/articles/2025-03-28/putin-smells-blood-in-the-water-on-black-sea-deal-with-trump?srnd=homepage-europe
Neue Zürcher Zeitung
Amerika jelenleg egyáltalán nem a bezárkózás felé tart, éppen ellenkezőleg: mindenütt bele akar szólni a dolgokba, épp ezért az új washingtoni geopolitikát érdemes területek szerint szemügyre venni. Persze, hogy mi a célja, az kérdéses, mert amit mond és tesz, abból sok minden tévesnek és ellentmondásosnak tűnik – állapítja meg Ulrich Speck, a külpolitikai szerkesztő.
Az viszont biztosnak látszik, hogy vezetni kívánja a világot, mindenütt támadásba megy át, megingathatatlan a saját különlegességébe vetett hite. Nála az USA a világ közepe. Populistaként gátnak érzi a liberális rendszer intézményes korlátait. Az USA-nak szerinte az egész földet uralnia kell, az Amerika mindenekelőtt nem csupán odahaza érvényes.
Kinézte magának Kanadát, Mexikót és Grönlandot, de nem valószínű, hogy erőt vet be a megszerzésükre. Inkább a gazdasági nyomás eszközével fog élni, mert az az a terület, amelyhez valamelyest ért. A szövetségesek a szemében potyautasok, akik nem hajlandóak megfizetni a saját biztonságukat. A hozzáálláson változtatni akar, csakhogy ez nem megy ott, ahol erős autokraták új térségeket hódítanak meg. De nem valószínű, hogy felmondana szövetségi rendszereket. Csökkentené ugyan a költségeket, ellenben az előnyöket megtartaná.
Elődeitől eltérően nem kívánja Washingtonhoz vonzani a szürke övezet országait, lásd Ukrajnát. Tajvan kapcsán az zavarja, hogy a szigetország a félvezetők legnagyobb gyártója, ezért nem hajlandó átengedni Kínának.
A hatalompolitikai szempontjából csak Kínát és Oroszországot tekinti fontosnak, velük akarja kitárgyalni az új világrendet. Szándéka az, hogy az első legyen az egyenlők között. Számára Moszkva és Peking nem ellenség, hanem vetélytárs. Az nem érdekli, hogy az autoriter tengely próbálja felszámolni a nemzetközi rendet.
Első elnöki időszakában nem volt túl állhatatos, ha akadályokba ütközött. Lehet, hogy ez most is így lesz. De ha eredményt kíván felmutatni, akkor finomítani kell a módszerein, szüksége lesz partnerekre és szövetségesekre. Ez esetben a stratégiája nagyban emlékeztethet arra, amit Biden csinált.
https://www.nzz.ch/pro/amerikas-neue-geopolitik-die-fuenf-raeume-von-trump-ld.1877609
Guardian
A Nobel-díjas író, Orhan Pamuk 50 éve él Isztambulban, de még sosem látott ekkora korlátozásokat. Úgy véli, hogy a török demokrácia az életéért harcol, miután az elnök letartóztatta legfőbb vetélytársát. Az ország már egy évtizede menetel a tekintélyuralom felé, ám a tüntetők még nem adták fel.
Bezárták a híres Takszim téri metróállomást, de több más megállót sem lehet használni. A rendőrség ellenőrzi a városba tartó járműveket és ha azt gyanítja, hogy a bennülők tiltakozni akarnak, visszafordítja őket. A megmozdulásokat betiltották, pedig itt alkotmányos jogról van szó. Ettől azonban még teljes erővel folytatódnak a demonstrációk, az emberek összecsapnak a karhatalommal.
Nehéz feljutni a világhálóra, mert a kormány fél, hogy ott szervezik demonstrációkat. Már számtalan embert vettek őrizetbe, nyakló nélkül vetik be a könnygázt. Egy NATO-országban (!), amely be akar kerülni az EU-ba. A keménykéz politikája példátlan szintet ért el, befellegzett még az erősen korlátozott demokráciának is. Ez azonban elfogadhatatlan és elszomorító. Viszont éppen ezért csatlakoznak egyre többen a tiltakozásokhoz. Egyelőre nem lehet felmérni, mi jön most.
https://www.theguardian.com/commentisfree/2025/mar/28/clampdowns-istanbul-turkey-democracy-jail-president-erdogan-rival-protesters
Time
Ian Bremmer nem gondolja, hogy sikeresek lehetnek Törökországban a demokráciapárti tiltakozások. A washingtoni Eurázsia Csoport nevű kockázatelemző alapító igazgatója azt látja, hogy a megmozdulások mennyire megrázzák az országot, a rendőrség nagy erőkkel igyekszik megfékezni a tüntetés hullámot.
De ilyesmire már bőven akadt példa Erdogan uralmának 22 éve alatt. És most is maradni akar. Megszigorította az ellenőrzést a hadsereg, az igazságszolgáltatás és a sajtó fölött. Ilyen körülmények közepette cseppet sem lehet csodálkozni azon, hogy börtönbe záratta legveszélyesebb ellenfelét.
Úgy számol, hogy ezúttal is át tudja vészelni a vihart. Idáig 1900 embert vettek őrizetbe, de a hatóságok egyelőre nagyrészt elnézőek Isztambulban, ahol több százezren vonultak ki az utcára. Másutt azonban, minden eszközt bevetnek a mozgalom elfojtására, ha az adott hely távolabb esik a nyilvánosságtól.
Az államfőre nem nehezedik nagy nemzetközi nyomás. A Bizottság sokat nem tud tenni, Trumpot pedig erős szálak fűzik Ankarához. Akik nyugalmat szeretnének a Közel-Keleten, azok nem tudják megkerülni Erdogant. Az EU-nak az ukrajnai tűzszünet fenntartásához van szüksége rá. Imamoglu lekapcsolása újabb nagy lépést a tekintélyuralom felé, noha a török demokrácia sorsa már eddig is roppant kétséges volt.
Következő cikk: A hazafiság elve és gyakorlata
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Vance grönlandi vendégszereplése erkölcsi szempontból téves, stratégiailag pedig katasztrofális
Timothy Snyder a Guardianben azt gondolja, hogy Vance kurta grönlandi vendégszereplése nem csupán erkölcsi szempontból volt >
Lázadnak a szerb és török fiatalok, a Nyugat sunyi módon hallgat
Paul Lendvai szerint ugyan a tömegek más és más okból fordultak szembe Ergogannal, illetve Vučić-tyal, de >
Netanjahu Budapesten
Szinte az egész világsajtó beszámol arról, hogy a Nemzetközi Büntető Bíróság letartóztatási parancsa ellenére a héten >
Az már fasizmus, ami most van Amerikában
Így értékeli a Die Zeitban a Yale Egyetem filozófusa, Jason Stanley, aki éppen ezért két professzor >
A hazafiság elve és gyakorlata
Aztán jött Magyar Péter. Ő ugyan senkit nem csábít el más pártoktól, sőt épp az ellenkezőjét >
A Signalgate bagatellizálása rosszabb mint maga a botrány
Hogy a Fehér Ház próbálja bagatellizálni a Signalgate-et, az rosszabb, mint az alapbotrány maga, hogy ti. >
Miért hirdeti Orbán a szerb nacionalizmust?
A magyar miniszterelnök igyekszik országát közép- és dél-európai regionális hatalomnak beállítani. Emellett az etno-nacionalista nézetek sem >
12 pontban az orosz–ukrán háborúról
„Még egy ilyen győzelem, és végképp elveszünk” – mondta állítólag az épeiroszi Pürrhosz király több mint >
Trump a végén sírni fog, de nem csak ő
Chris Patten azt jósolja, hogy Trump politikája nagy szenvedést hoz az egész világra, megtépázza Amerika tekintélyét. >
A Trump-kormányzat részéről az ostobaság jelenti a legnagyobb veszedelmet
A hutik elleni támadásról napvilágot látott részletek teljes hozzá nem értésről és nagyképűségről tanúskodnak, és ez >
A Signalgate vörös zászlót mutatott az Egyesült Államok szövetségeseinek
Ha az európaiak nem tudták volna, miként vélekednek róluk, illetve mit akarnak tőlük Washingtonban, akkor két >
Putyin legjobb embere
Paul Lendvai Putyin legjobb emberének nevezi Trumpot, mivel az lepaktálhat Moszkvával, amire könnyen rámehet azután Ukrajna. >