Ma Andrea, Ilma, Apolló, Aladár névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Putyin legjobb embere
Paul Lendvai Putyin legjobb emberének nevezi Trumpot, mivel az lepaktálhat Moszkvával, amire könnyen rámehet azután Ukrajna. Az orosz államfő 25 éve van hatalmon és ennél szebb jubileumi ajándékot nem is kaphatott volna Washingtontól, hiszen az mindössze 8 hét alatt megingatta a NATO-t és az USA-ban átállította a váltókat a tekintélyuralom felé, ily módon pedig új korszakot nyitott. Ráadásul megkoronázza a háborút, mert nagyon úgy néz ki, hogy Kijev feje fölött állapodik meg az oroszokkal, így az ukránok a végén áldozatok lesznek. Hogy Trump különmegbízottja ennyire lelkesen nyilatkozik az orosz vezetőről, az megerősíti az elnök korábbi nemzetbiztonsági tanácsadójának, John Boltonnak a véleményét, miszerint a Fehér Ház ura könnyű zsákmány lesz Putyin számára. De itt nem csupán Ukrajnáról van szó, hanem arról is, hogy az autoriter amerikai fordulat folytán mi lesz a geopolitikailag fejre állt világban. Itt különös helyet foglal el a demokrácia szócsövének számító Amerika Hangja, a SZER és más rádiók felszámolása. Az 1300 munkatárs elbocsátása manna a diktátoroknak. De jobb, ha paríroznak a bírák, a szerkesztőségek és az egyetemek is, mert különben megnézhetik magukat. A kérdés csak az, hogy minden autokrata csodálójaként Trump aláveti-e magát, ha a Kongresszus vagy a Legfelsőbb Bíróság rá nézve kedvezőtlen határozatot hoz. Még nem dőlt el az amerikai demokráciáért zajló küzdelem. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Die Zeit
Erdogan szorosan Putyin nyomdokaiban halad, ám nem szükségszerű, hogy Törökországból okvetlenül Oroszország legyen – hangsúlyozza Can Dünder, a folyóirat szemleírója, miután a török elnök börtönbe vettette fő kihívóját. Merthogy eredményes lehet a lakosság tiltakozása az autoriter taktikával szemben.
A cél az ellenzék megfélemlítése volt, és ha van az autokratáknak kézikönyve, akkor az államfő mindent pontról pontra onnan vett át. De lehet Moszkvát külön is példának tekinteni, hiszen ott lecsukják a riválisokat, elhallgattatják a sajtót, pártokat tiltanak be a hatalom megtartása érdekében.
Több oka is van a hétvégi török civil államcsínynek. Először is Ankara úgy gondolja, hogy nemzetközileg előnyös helyzetben van Trump, illetve amiatt, hogy az USA ki akar vonulni Európából. Ezért az EU stratégiai partnerként tekint a török vezetésre.
Másfelől a rossz politika következményeként bajba került a gazdaság és emiatt zuhan a török kormánypárt népszerűsége. A legközelebbi választáson akár veszíthet is Erdogan. Csakhogy elszámította magát, mert összefoghatnak az ellenzéki pártok, százezrek vonultak az utcára.
Most sok függ attól, milyen messzire képes elmenni Erdogan, mit tesz az ellenzék és a polgárság, illetve hogy nyújt-e támogatást a világ a demokratikus harchoz. Európának el kell döntenie, melyik oldalra áll, amikor az alapvető demokratikus értékek, illetve a geopolitikai biztonság közül kell választani.
Foreign Affairs
Egy igen neves brit katonai szakértő roppant kockázatosnak tartja az Európa előtt álló kettős feladatot, vagyis, hogy a földrész segítsen Ukrajnának harcolni, illetve megvédje önmagát. Jack Watling, a RUSI, tehát a brit fegyveres erők elemző intézeténél a szárazföldi hadviselés szakembere külön nehezítő tényezőként említi a transz-atlanti kapcsolatok alakulását.
Egyelőre teljesen nyitott, mit hoz az amerikai diplomácia, a harctéren viszont ukrán szemszögből rosszabbodik a helyzet. Kurszk környékéről javarészt kiszorították az ukrán erőket, Pokrovszknál és Konstyantyinivkánál pedig újrakezdődik az orosz offenzíva. És mi van akkor, ha Washington megint beszünteti az ukránok támogatását? Az első esetben a kormányok és az emberek úgy érezték: az USA elárulta őket.
A kérdés az, Európa mennyire képes betölteni az űrt a háború alatt és után. A válasz nem egyértelmű, mert rengeteg hadianyagot tud gyártani, csak éppen nem készült fel rá, amiért csak saját magát okolhatja.
Az Egyesült Államoknak szintén fel van adva a lecke, mert évtizedeken át az volt a policy, hogy Európa amerikai cégektől vegyen harceszközöket, ám ez a továbbiakban már nem fog menni. Meg egyébként is a hivatalos cél az, hogy a támogatás fő terheit az öreg kontinens vegye át. Itt sok múlik azon, mennyire akarja a Fehér Ház, hogy Kijev mindenáron egyezzen meg az oroszokkal.
Európa helyzetét bonyolítja, hogy nem egységes. Magyarország és több más kormány is beleköphet a levesbe. Ezen felül számításba kell venni, hogy bizonyos államok nagyobb veszélynek vannak kitéve, azért jobban kell fegyverkezniük, mint másoknak. De a kontinens csak akkor tud érdemben segíteni Kijevnek, ha ésszerűsíti az ellátási láncokat és méretgazdaságos termelést tud kialakítani a hadiiparban. Az amerikai Patriot-rakétákat még akkor sem tudja pótolni.
Viszont mivel az orosz támadó rakéták nagy része nem túl korszerű, azokat el lehet hárítani az Európától kapott légvédelemmel is. De a földrész már nem bújhat a kifogás mögé, mármint hogy nem képes megvédeni Ukrajnát az Egyesült Államok nélkül. Csak még az nem biztos, hogy Washington tényleg át akarja-e adni a feladatot az Atlanti-óceán innenső oldalának, beleértve, hogy a jövőben az gondoskodjon saját biztonságáról.
The Times
Max Hastings azt pártolná, ha az európai kormányok kiállnának az emberek elé és elmagyaráznák nekik, milyen hatalmas dilemmákkal és döntésekkel szembesülnek a vezetők Ukrajna kapcsán. A Daily Telegraph és az Evening Standard volt főszerkesztője azért mondja ezt, mert semmi jelét nem látja, hogy a politikusok hajlamosak volnának ilyesmire.
Sőt, közülük az egyetlen, aki nem döngeti a mellét, az Putyin. Igaz, ő nem fogad el kevesebbet, mint a teljes győzelmet, mert abban bízik, hogy Trump megadja neki. Ezzel szemben az európai szövetségesek azt hangoztatják, hogy továbbra is támogatják Zelenszkijt, illetve milliárdokat költenek a fegyverkezésre.
Igen veszélyes elágazáshoz érkezett a világ, legelőször is Ukrajnával kell valamit csinálni. A legsürgősebb, hogy fegyvereket kell küldeni neki, ám azt jelenleg leginkább az USA-tól és Dél-Koreától lehet beszerezni. De mi történik, ha a Fehér Ház megegyezik a Kremllel és leállítja a szállításokat? Európa szinte teljes mértékben Amerikától függ.
További súlyos kérdés, hogy miből fedezi az öreg földrész a biztonság megerősítését. Több ország már most berzenkedik a fegyverkezés ellen. Hogy a német elszántság mennyire komoly, azt majd meglátjuk, ha itt lesznek a vadonatúj repülőgépek és harckocsik. Ráadásul az emberek nem tolonganak, hogy katonák lehessenek. Ezért alighanem külföldi zsoldosokat kell igénybe venni.
Annak idején Churchill rájött, hogy csakis amerikai segédlettel nyerheti meg a 2. világháborút. Napjainkban azonban hiábavaló várni az amerikai lovasságot. Az sokkal inkább azért sorakozik fel, hogy díszőrséget adjon Putyinnak.
Wall Street Journal
A szerkesztőségi vélemény furcsállja, hogy Trump ukrajnai megbízottja a Kreml oldalára állt és gyakorlatilag felmondta a Kreml érveit a válság megoldására. Witkoff a jelek szerint lépre ment, ez derült ki a Tucker Carlsonnak adott interjúból.
Olyanokat mondott, hogy pl. Putyin nem akarja lerohanni Európát, ez 100%. Meg hogy nem akarja ellenőrzése alá vonni Ukrajnát, kivéve azokat a területeket, amelyek már a kezén vannak. Tud ez az ember bármit Oroszországról és Putyinról? – kérdi a vezércikk. Mert pl. a grúzok és a moldávok, de főként a balti köztársaságok tudnának mit mesélni ez ügyben.
Hiszen a Kreml az Orosz Birodalmat igyekszik visszaállítani, és ha netán nem is képes elfoglalni Ukrajnát, de kvizling-kormányt juttathat hatalomra Kijevben, Belarusz példájára.
Egyébiránt Witkoff azt is felhozta, hogy a 11 éve megszállt ukrán területek hovatartozása ügyében a helyi lakosság túlnyomó része népszavazás formájában már letette a garast. Csakhogy sok ukrán már előtte a lábával voksolt és elmenekült a szabad országrészbe. Azon felül mit ér egy olyan referendum, amelyet egy autokrata a fegyverek árnyékában rendez?
Az érthető, hogy az USA a tárgyalások közben visszafogja a hangot, de hogy a kormányzat bedől Moszkva propagandájának, az valami egészen más.
FT
Trump előre ivott a medve bőrére, amikor a multkorjában ismertette, milyen ígéreteket kapott a legkülönfélébb nagyvállalatoktól, mármint hogy azok beruháznak az USA-ban. Az elnöknek feltett szándéka, hogy rengeteg gyárat visszahozzon az Egyesült Államokba, és így az ország a termelés motorja legyen. Csakhogy korai az öntömjénezés, mert a hatalom rá fog jönni, hogy próbálkozása korlátokba ütközik, főleg ha a stratégia a vámokra épül.
Ezt fejti ki a vezércikk, kiemelve, hogy egy üzem létesítése évekig tart. Márpedig hogy a cégek ez esetben rászánják-e magukat, az részben attól függ, mennyire gondolják tartósnak a jelenlegi protekcionista politikát. De fogalmuk sincs róla.
Azon kívül tavaly rekordszámban létesültek gyárak Amerikában, ám ez a Biden-féle ösztönzőknek volt köszönhető. Ezeket az intézkedéseket Trump bírálta, így a társaságok most nem tudják, hányadán is állnak Washingtonnal. Azon kívül nincs elég munkaerő, pláne, hogy kitoloncolnak rengeteg illegális bevándorlót.
Az építkezések engedélyezése nehézkes és bonyolult. Az is sokat számít, ha lelassul a gazdaság. A legtöbb külföldi vállalkozás számára az a logikus ilyen körülmények között, ha kivárnak a vámok miatt. Szóval ha Trump tényleg azt akarja, hogy kiépüljön a termelés, akkor jobban teszi, ha eltávolítja az akadályokat, nem pedig újakat emel.
Bloomberg
A vezércikk azt tanácsolja, hogy Európa ne lőjön vissza teljes erővel, ha Trump a jövő szerdán bejelenti az új vámrendszert és így megindul a kereskedelmi háborúskodás. A szemet-szemért-elv ugyanis mindenkinek csak árt, a földrésznek inkább arra kell törekednie, hogy rugalmasabb legyen.
A tét hatalmas, mivel az öreg kontinensről az exportáruk kb. egyharmadát egyik pillanatról a másikra 20%-os vám sújtja és ez minden bizonnyal visszaesésbe taszítja a kontinenst. A Bizottság arra készül, hogy válaszul 28 milliárd értékű amerikai termékre vet ki vámot. Reménykedjünk, hogy a végén felülkerekedik a józan ész, de ha nem, a teljesen felesleges provokációra adott reakciótól függ, mennyire lesznek súlyosak a következmények.
Az Unió joggal van felháborodva, de nem szabad a tengerentúli pénzügyi, technológiai vagy más szolgáltató cégeket célba vennie, mert annak az európai fogyasztók látnák annak a kárát. Viszont ki tudja énekelni Trump szájából a sajtot, ha ösztönzi, hogy az itteni vállalkozások vásároljanak az USA-tól több cseppfolyósított gáz. Elkerülhetetlen az is, hogy több amerikai fegyvert szerezzenek be.
Ugyanakkor ha Brüsszel áramvonalasítja saját energiapiacát, összehangolja Amerikával a szolgáltatások szabályozását és gyorsítja az integrációt a digitális területen, akkor ezzel még inkább ellenállóvá teszi a szervezetet a megrázkódtatásokkal szemben.
FT
Gideon Rachan úgy látja, hogy az Egyesült Államok is megszívja, ha valóra váltja a politikai és gazdasági fenyegetéseket és ezzel anyagilag is visszaveti az amúgy sem túl tehetős Mexikót. A vámok a világgazdaság nagy részére ki fognak hatni, de a déli szomszéd számára különösen nagy a tét, mivel kivitele 80%-a az USA-ba megy.
A lap fő külpolitikai elemzője szerint a fejleményeket két fő okból érdemes figyelni: 1. Az erős függés miatt Mexikó társadalmi és politikai stabilitása forog kockán. 2. Kiderül, melyik stratégia hatékonyabb Trumppal szemben. Kanada visszaütött, ezzel szemben a mexikói elnök asszony a kesztyűs kéz politikáját választotta az eddigi vita során.
De a helyzet azért ennél összetettebb, mivel a Fehér Ház gazdájának egyáltalán nem csak az áruforgalommal van baja. Nehezményezi pl. a kábítószerforgalmat és ha netán fegyveres erőt vet be a drogkartellek ellen a határ túloldalán, akkor lehetetlen helyzetbe hozza a másik kormányt.
Az már így is nehéz helyzetbe került, hiszen Washington a vámokkal kívánja orvosolni az illegális bevándorlás és a kábszerek problémáját is. Ám valójában ez a lépés visszavetné a fejlett mexikói ágazatokat, felszítaná a nacionalizmust és a demokrácia-ellenes populizmust. Egyben növelné a bűnbandák hatalmát, továbbá még több mexikóit ösztönözne az illegális határátlépésre.
Nyilvánvalóan nem jó ötlet, ha destabilizálódik az ország, amely egyben az Egyesült Államok legnagyobb kereskedelmi partnere, csak sajnos ezzel együtt semmi garancia nincs rá, hogy Trump visszakozna a tervtől.
Következő cikk: A Signalgate vörös zászlót mutatott az Egyesült Államok szövetségeseinek
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Tiltakozó hullám söpör végig Közép- és Kelet-Európán
Magyarországról és Szlovákiáról indul, áthalad Szerbián és más nyugat-balkáni államokon és elér egész Törökországig, illetve Grúziáig. >
A liberális nemzetközi rend után
Az Európai Külkapcsolati Tanács elnöke úgy látja, hogy vége a liberális nemzetközi rendnek, de a földrésznek >
A magyaroknak kell megszabadulniuk Orbántól, ha úgy látják jónak, ebbe nem szabad kívülről beavatkozni
Stephan Löwenstein, a Frankfurter Allgemeine Zeitung közép-európai tudósítója gondolja így és megállapítja, hogy a kormányfő folyton >
Európa jelenleg a szabadság szigete
Bármennyire is fura ez, de, ha alaposabban szemügyre vesszük a gondjait, akkor azok nem is annyira >
A szerb elnök mesterséges „népi mozgalommal” igyekszik elfojtani a diákok tiltakozását
Ehhez ösztönzést kap Dodiktól, illetve Orbántól. Utóbbi az EU-ra és a világ liberálisaira utalva azt üzente >
Trump súlyosan megsebesült, ez azonban még jól jöhet Európának és Nagy-Britanniának
Így véli Will Hutton, a Guardian vasárnapi számának volt főszerkesztője. Kiemeli: itt az idő kialakítani az >
A meggyőzhetetlenek
Máris minden tele van azzal a kormányzati reklámmal, amely a párt egyik brüsszeli képviselőjének két kiforgatható >
Te, jó ég, hol élek?
Ezt írja Fareed Zakaria a Washington Postban, aki szerint Trump ugyan befagyasztotta az új vámterhek jó >
Még messze nincs vége a Trump-féle kereskedelmi zűrzavarnak
Az elnök csupán időt kért, ám változatlanul valós a világgazdaságra leselkedő veszély. Ezzel együtt nem szabad >
Túl kockázatos az EU-békefenntartók számára, hogy letartóztassák a boszniai szerbek vezérét
Dodik ugyanis nem hajlandó bevonulni a börtönbe. Hiába kért segítséget a szarajevói kormány Brüsszeltől, túlságosan is >
Sajtószabadság ügyben az uniónak először a sorain belül kell rendet teremtenie
Nem kizárt, hogy a Brüsszel szerződésszegési eljárást kezdeményez, éppen Orbánt és Ficót használva fel elrettentő példaként. >
Senki sem nyer a vámháborúval, de Kína távolabbra tekint
A Guardian vezércikke ítéli így meg. Nagy viharra számít, ám úgy véli, hogy a viszályban az >