Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

MiNapló Irodalmi Napló Itthon/Otthon KülNapló TegNapló Délvidékum BulvárNapló Tapló

Fiók

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Miután a boszniai szerbek vezére az ellene hozott ítélet után elszabadult hajóágyú módjára viselkedik, a helyzet már odáig jutott, hogy a NATO két repülőgépet vezényelt Banja Luka fölé. Előzőleg a Republika Srpska vezetése távozásra kényszerítette a városból a köztársaság megbízásából működő különleges rendőrséget, a SIPÁ-t. Korlátozta továbbá a boszniai állambíróság és az ügyészség tevékenységét is. A törvények tegnap léptek életbe, de csak az országrész központjában szereztek érvényt nekik. Ugyanakkor a Kreml-barát és jobboldali nacionalista politikust a bíróság nem egészen két hete egy évi szabadságvesztéssel sújtotta és hat évre eltiltotta a közhivatal betöltésétől, mivel semmibe vette a nemzetközi főmegbízott döntéseit. Ha nem fellebbez, áprilisban elvileg le kell mondania a szerb kisebbség elnöki tisztéről. Ám kérdés, hogy ki tudja kényszeríteni rá. Elvileg az EUFOR-t, az Unió katonai békefenntartó erejét lehetne mozgósítani ilyen célokra, ám Orbán Dodikot támogatja, tehát aligha járul hozzá egy ilyen lépéshez. A helyzet annyira feszült, hogy tegnap bezárt a srebrenicai mészárlás emlékhelye. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

Die Presse

 

A Kreml-hű Orbán keményen forgatja a vétóbunkót és bár Brüsszelben nem tudta megakadályozni a 26-ok közös határozatát, három lényeges pontban továbbra is kerékkötő lehet. Sőt megbéníthatja a közösség működését – állapítja meg Oliver Grimm Brüsszelből.

 

Ahol beleköphet a levesbe, az mindenekelőtt a szankciók sorsa. Ha nem járul hozzá a hosszabbításhoz, a megtorló intézkedések hatályukat vesztik. Már többször is levetetett pl. bizonyos figurákat a tilalmi listáról, lásd Kirill pátriárkát.

 

Gátolja azután, hogy megkapják a pénzt Brüsszeltől azok a kormányok, amelyek meghitelezték az Ukrajnának szánt fegyverek megvásárlásának összegét. Itt jó 6 milliárd euróról sorsa lóg a levegőben.

 

Végül pedig a magyar vezetés szabotálhatja a következő hétéves költségvetés kidolgozását, illetve elfogadását, annál is inkább, mert tervben van, hogy a szubvenciók utalása a jövőben a jogállami normák betartásától függne. A vétó lehetőségét megkönnyíti Orbán számára, hogy a magyar demokrácia visszaszorulása folytán már most is befagyott számára vagy 20 milliárd euró.

 

Bloomberg

 

Orbán bekeményített Brüsszelben az ukrán-segély kapcsán, viszont a védelmi kiadások ügyében sokat nem kellett győzködni, és ez újdonság volt, mert a mostani csúcs előtt az illetékesek szokás szerint törték a fejüket: miként lehetne jobb belátásra bírni – hangsúlyozza a budapesti tudósító, Simon Zoltán.

 

Kijev kapcsán a kormányfő igazolva látja álláspontját, miután Trump leállította Zelenszkijék támogatását. Viszont abban jó ideje egyetért Macronnal, hogy ki kell építeni Európa katonai képességeit. Ő már az orosz invázió előtt becsalogatta az országba a Rheinmetallt, hogy az ott harckocsikat, muníciót és robbanószert gyártson. A Honvédség ellátásán túl abban bízik, hogy a készletből exportálni is tud.

 

Ha az új európai költségvetés egy részéből hadfelszerelést vásárolnának, az jól jönne a magyar vezetésnek, mivel az az autógyártás mellett a hadiipart szánja a gazdaság hajtóerejének. Az időpont nem is lehetne kedvezőbb, miután a Fidesz le van maradva a közvélemény kutatásokban a Tisza mögött és a gazdaság akadozik.

 

Az új megközelítés haszonélvezői olyan vállalatok, amelyek közel állnak Orbánhoz és nem választják szét az üzletet, illetve a politikát. A 4iG-ben pl. a Rheinmetallnak 25%-os érdekeltsége van.

 

Spiegel

 

Új szövetségek formálódnak a földrészen, függetlenül attól, hogy Orbán Viktor Brüsszelben megfúrta Ukrajna megsegítését – állapítja meg a vezércikk. A szerző, Michael Sauga rámutat: ugyan von der Leyen minden megtett, hogy az egység diadalaként adja el a csúcsot, ám hogy sikerül-e katonailag megtámogatni Kijevet, az a magyar vétó miatt bizonytalan.

 

Mindenesetre az agresszív Oroszország, valamint az EU-ellenes Amerika hatására átalakul a kontinens. Szokatlan szövetségek jönnek létre: az erősödő jobboldali tábor nyíltan rokonszenvez Trumppal és Putyinnal. Ugyanakkor a biztonság ügyében már nem a brüsszeli biztosok, hanem a tagállamok adják meg a hangot.

 

Sok EP-politikusnak nem tetszik az új rend, pl. Webernek, de ez nem hatja meg a kormányokat. Nincs kedvük javarészt értelmetlenül vitatkozni az intézményi reformokról, inkább azt nézik, miként lehet szélsebesen megerősíteni a földrészt, Orbánt és a hasonszőrűeket megkerülve.

 

A reménysugárt Macronnak és Merznek hívják. Trumpnál többet senki sem tett a német-francia együttműködés megújításáért. Ugyanakkor Brüsszelben kiderült, hogy az EU egyedül nem tudja szavatolni Európa biztonságát, abba be kell vonni a briteket, törököket és norvégokat is.

 

Azon kívül Orbán miatt az is látszik, hogy az Unió a biztonság dolgában csak korlátozottan cselekvőképes, mert a politikus nyilvánvalóan egy követ fúj amerikai és orosz kollégájával, mármint hogy a korábbi szovjet befolyási övezet egy része az imperialista orosz örökség részét képezi.

 

Ezt a többiek nem akarják elfogadni, így látnivaló, hogy a biztonság kapcsán új keretre, a tettre készek koalíciójára van szükség.

 

Foreign Policy

 

A szerzők, Maciej Kisilowski a CEU-ról, illetve Anna Wojciuk a Varsói Egyetemről nem értik, miért lepődik meg bárki is a Trump-Putyin-szövetségen. A Tegyük Újra Naggyá Amerikát-ideológia ugyanis sokkal szorosabban kötődik a tekintélyuralomhoz, mint a liberélis demokráciához.

 

Ezért azután kár megdöbbenni azon, miként bánt az ukrán kollégájával az amerikai elnök a Fehér Házban, hiszen Orbán hasonlóképpen reagált a múlt ősszel, amikor von der Leyen az EP-ben számon kérte rajta, hogy miért támogatja Oroszországot. Trump pedig a külpolitikában szintén elárulja illiberális hajlamait. Leállította a demokrácia fejlesztését, az emberi jogok és a kisebbségek védelmét szolgáló külföldi programokat.

 

Ő is megszállottan elutasítja a gender ideológiát, akárcsak a jobboldali autokraták, Putyintól Orbáning. A cél az, hogy véget vessenek a liberális egyenlőségnek, miután felfogásuk szerint a kivételezett helyzetben lévő erőseknek jogukban áll elnyomniuk a gyengéket. A nemzetközi porondon ez a felfogás, amely a nulla összegű logikán alapszik, az imperializmusba torkollik.

 

A jobboldali populisták annál radikálisabbak, minél tovább vannak hatalmon, főleg ha első és másik uralmuk között némi idő telik el. Példa rá a Fidesz, amely azzal tért vissza, hogy módszeresen lebontotta a demokratikus intézményeket. Maffia államot épített, kiterjesztette az ellenőrzést a bíróságokra, a sajtóra, az oktatásra és a magángazdaság kulcságazataira.

 

Ugyanakkor a liberális demokráciáknak orvosolniuk kell azokat az okokat, amelyek a tekintélyuralmi jobboldal megerősödését eredményezik. Ukrajna ügyében viszont nem opció a megbékítés. Abszolút elsőbbséget kell adni az európai védelem erősítésének. Egyben be kell mutatniuk, hogy a jobboldal nem teljesíti ígéreteit a nemzetközi gondok ügyében. Trumpnak pl. nincs terve a háború befejezésére.

 

FAZ

 

A Bundeswehr legmagasabb rangú katonája azt tapasztalta nemrégiben Ukrajnában, hogy nem jut elég pénz a hadiipar fejlesztésére, ezért azt gondolja, Európának segítenie kell a finanszírozásban. Annál is inkább, mert nagyon is összefügg az ország, illetve Európa biztonsága.

 

A főfelügyelő, Carsten Breuer kiemelte, hogy Oroszország folytonosságnak tekinti a háborút, meg egyébként is már most is viszályban van a Nyugattal. Folyamatosan próbálgatja, meddig mehet el, hol sebezhető a másik fél. Azzal kell számolni, hogy Moszkva 4 év múlva képes lesz támadást indítani valamelyik NATO-ország ellen.

 

Szerinte az elriasztáshoz Németországban valamilyen formában vissza kell állítani a hadkötelezettséget és az évtized végéig 100 ezerrel kell növelni a hadsereg létszámát, amely jelenleg 360 ezer fő.

 

Neue Zürcher Zeitung

 

Új biztonsági szerkezet van kialakulóban Európában, miután az új világrendben a dzsungel törvényei érvényesülnek: nem sokat számítanak a szabályok és a jogok, minden a hatalom körül forog. Ennélfogva az EU-nak kemény katonai héjat kell kapnia – fejti ki az elemző, Ulrich Speck.

 

A földrész persze már Trump visszatérte előtt elbizonytalanodott, hiszen Oroszország hódító háborút vív, Kínai pedig egyrészt keményen fegyverkezik, másrészt fokozza a nyomást Tajvanra és a Fülöp-szigetekre. De az orosz megrázkódtatás után most jön az amerikai sokk.

 

Trump elfordul a földrésztől, aminek az az egyik következménye, hogy a kontinensen az együttműködés új formái alakulnak ki. A napokban tartott párizsi tanácskozáson ott voltak a házigazdákon kívül a britek, a németek, az olaszok és a spanyolok képviselői – a régi Nyugat-Európa nevében. Csatlakozott hozzájuk keletről Lengyelország, valamint Dánia és Hollandia, mint két kisebb északi állam. Ez a felállás iskolát teremthet – Európai Biztonsági Tanácsként.

 

Fontos, hogy az összejövetelt nem az Unió szervezte, azon kívül a téma nem az integráció elmélyítése, hanem a szuverén államok közti együttműködés és összehangolás volt. Ugyancsak lényeges, hogy meghívták a briteket, akik nélkül a kontinens nem lehet fontos geopolitikai tényező.

 

Ily módon megkerülték Magyarországot és Szlovákiát, amely akadályozza közmegegyezést Európában, és megtorpedózza a határozottabb állásfoglalást Oroszország ellen. De majd meglátjuk, hogy e formátum révén a földrész cselekvőképesebb lesz-e, illetve hogy fokozódik-e hajlandósága a fellépésre. 

 

Die Zeit

 

Alakul az európai védelmi szövetség, így látja brüsszeli tudósító, Ulrich Ladurner, aki szerint bevonul a történelembe a héten tartott uniós csúcs. A fenyegető helyzet láttán ugyanis a tagállamok megállapodtak, hogy hitelt vesznek fel a védekezésre. Régi dogmák dőltek meg.

 

A kormányok a leendő összefogás keretében mindenképpen meg akarják erősíteni Ukrajnát, hogy az kivívhassa az igazságos békét, illetve hadserege megerősödjön, és így egyetlen agresszor se veszélyeztethesse. Az új formáció a NATO kiegészítése lenne, nem annak a helyét venné át.

 

Egyetlen állam lógott ki a sorból: Magyarország, mindenki más fontosnak tartotta a szolidaritást. Hogy Orbán kötötte az ebet a karóhoz, az egyelőre jelképes fontosságú, konkrét következményei akkor lesznek, amikor pl. a szankciókat kell meghosszabbítani.

 

Egyébiránt a kormányfő elszigetelődött Brüsszelben. Scholz azt közölte, hogy Magyarország már eddigi is sokszor akadékoskodott, az európai ügy mégis megy előre. Tegnap kiderült, merre. 

 

Washington Post

 

Fareed Zakaria szerint nagy ára van annak, hogy Trump felforgatja a világrendet, mert az amerikai befolyás csökkenése ajándék Oroszországnak és Kínának. A neves külpolitikai elemző úgy értékeli, hogy az új washingtoni kormányzat pár hét alatt forradalmat hajtott végre a külpolitikában.

 

Magára hagyta szövetségesét, Ukrajnát, amelyet pedig a 30 éve aláírt Budapesti Memorandum alapján meg kellene védenie. Viszont jelentős részt kér az ország természeti kincseiből. A fordulat megnyitja az utat az új, többpólusú berendezkedéshez a világban. Németország és Japán igyekszik gondoskodni saját biztonságáról, azon kívül Tokió, valamint Dél-Korea várhatóan megvizsgálja, miként juthat atomfegyverhez.

 

Egy sor állam alternatívát kereshet a dollárral szemben. Mindez igencsak kapóra jön Moszkvának és Pekingnek, amely gyengíteni igyekszik az USA erejét. Márpedig az eddigi rend összeomlásával az USA kivételes helyzete is meginog, veszélyesebb viszonyok alakulnak ki, az Egyesült Államok elszigetelődik, nem bíznak benne, biztonsága meggyengül. Egyre inkább kirajzolódik a poszt-amerikai világ. 

 

Guardian

 

Trump maffiaállamot csinál Amerikából, de a módszerei olyanok, hogy azok mellett még Don Corleone is tisztességesebbnek tűnik, pedig a Keresztapa címadó figurája az erő és a macsóság őstípusa. Így foglal állást Jonathan Friedland, hozzátéve, hogy az elnök gyenge. folyton ajándékokat ad az ellenségnek, ám nem kap semmit sem cserében.

 

Hogy leállította a fegyverszállításokat, valamint a hírszerzési értesülések továbbítását, azzal revolvert tartott Kijev halántékához. De Amerika manapság ezt adja elő a világban. Nagyban emlékeztet ily módon a szervezett alvilágra. Lásd amikor Trump és Vance háromszor támadt neki Zelenszkijnek a Fehér Házban, mondván, hogy az nem tanúsít kellő tiszteletet az Egyesült Államokkal szemben.

 

De a Cosa Nostra bevált eszközei a belpolitikában is felbukkannak, pl. amikor több washingtoni szövetségi bíró pizzát kapott odahaza. Az ismeretlen feladók azt akarták ily módon tudtukra adni, hogy tudják a címüket, azaz nyugodtan retteghetnek. Előzőleg Musk posztok tömkelegében rohant ki a „korrupt és gonosz” bírák ellen. Úgyhogy az igazságszolgáltatás dolgozói félthetik a biztonságukat.

 

A hatalom igyekszik befolyásolni a sajtót, az egyetemeket, valamint a cégeket is – tisztára, mint a Keresztapa. Trump már annyira elszemtelenedett, hogy 5 millió dollárt kér, ha valaki exkluzív vacsorát akar vele Mar-a-Lagóban. Csoportok tagjainak fejenként 1 millió a tarifa. Ez olyan mentalitás, amely mögül még a gengszterek erkölcse is hiányzik. 

 

Washington Post

 

A végjátékhoz értek a fejlemények Gázában, lejárt a hathetes tűzszünet, ám kérdés, meg lehet-e akadályozni a harcok kiújulását – hangsúlyozza a vezércikk, miután a jelek szerint megfeneklettek a két fél közti tárgyalások. Ám rögtön hozzáteszi, nem szabad megengedni, hogy ismét fellángoljanak az ellenségeskedések. A közvetítő hatalmaknak maximális nyomást kell kifejteniük mindkét félre e cél érdekében.

 

A következő szakaszban kellene elengedni a még élő túszokat, illetve átadni a már meghalt foglyok holttestét, továbbá ki kellene vonni az összes izraeli katonát a térségből. Ám a zsidó állam bejelentette, hogy leállítja a humanitárius segítséget, ha a Hamász nem hajlandó az első ütem meghosszabbítására, valamint nem bocsátja szabadon a fogva tartott emberek felét.

 

Mindkét oldalnak megvan az oka, hogy hajthatatlan legyen. Netanjahu azért cövekelte le magát, mivel a hatalom szélsőségesei ezer örömmel folytatnák a fegyveres küzdelmet. Csakhogy a kilátásba helyezett szankcióval a palesztin civileket sújtaná, márpedig azok szenvedtek eleget.

 

Az sosem volt reális cél, hogy a terrorszervezetet letöröljék a föld színéről, de az fontos, hogy a további egyeztetéseken gyengítsék a szélsőségesek befolyását az övezetben. A párbeszédnek afelé kell haladnia, hogy újjáépüljön Gáza. Ám legelőször is véget kell vetni a csatározásoknak.

2025. március 8.

Küldje tovább ezt a cikket.