Ma Gergely, Maximilián névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Führerprinzip
Ian Buruma attól tart, hogy Trump a következő 4 évben jóvátehetetlen károkat okoz az amerikai demokráciának. Hiszen megrendíti a kormányzati rendszerbe vetett bizalmat, és helyette egy másik, szinte vallásos hit alapjait fekteti le: azt hogy feltétlenül hűséget kell tanúsítani egy autoriter vezető iránt. A fogalmat németül úgy hívják: Führerprinzip. A holland származású elemző, aki sokáig tanított a new yorki Bard College-ban, nem ért egyet azzal, hogy az elnök fasiszta volna, mert ahhoz hiányzik a politikusból az ideológia. Viszont nem ő az egyetlen amerikai elnök, aki kiaknázza a liberális elittel, a migránsokkal, a feketékkel szembeni paranoid félelmet, illetve bosszúszomjas indulatokat. Csak nála az a szokatlan, hogy nyíltan megveti a demokratikus intézményeket, a szabad sajtót, a független bíróságokat, a tisztességes választásokat, a jogállamot. Amit most csinál, azt Laurence Tribe, a Harvard tiszteletbeli professzora úgy minősíti, hogy villámháborút folytat a jog és az alkotmány ellen. Hívei közül egyesek úgy gondolják, hogy az Isten választotta ki az irányításra. Ez azonban olyasfajta imádat, ami inkább a legrosszabb diktatúrákra jellemző, a Fehér Házba idáig nem tudott bejutni. Ám a Republikánus Párton belül most már szinte vallási kultuszt tapasztalni. De a trumpizmus nem lesz tartós. A politikus dühödt narcizmusának nincsen ideológiai alapja, hogy hosszútávra szóló politikai örökséget hagyjon maga után. Sok támogatója ellene fordulhat, ha azt látja, hogy adós marad az ígéretekkel, illetve a tábor besokallhat a káosztól, a hibás politikától, a hozzá nem értő hivatalosságoktól. Ha bezuhan a tőzsde és megújul a Demokrata Párt, meg az elvhű igazságszolgáltatás keresztülhúzhatja Trump legvadabb terveit. De azért erősen sérülhetnek a demokrácia pillérei. Így a következmények messze túlélnék egy olyan ember gyalázatos tetteit, akinek sosem lett volna szabad megengedni, hogy az USA elnöke legyen. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Die Welt
A német Alkotmánybíróság úgy foglalt állást, hogy törvénytelen volt kiadni Magyarországnak egy felételezett baloldali aktivistát, aki a magyar hatóságok azzal vádolnak, hogy két éve a harag napján több társával együtt szélsőjobbosokat támadt meg. Maja T. ugyanis nem bináris és a karlsruhei testület szerint az alacsonyabb szintű bíróság, illetve az ügyészség nem bizonyosodott meg kellőképpen, mi vár egy ilyen fogolyra a magyar börtönben.
Mert nem kizárt, hogy embertelen bánásmódban lesz rész, még úgy is, hogy a magyar társszervek garanciát adtak: nem éri semmiféle bántódás, fogva tartásának körülményeit német diplomaták ellenőrizhetik, sőt az esetleges büntetés letöltésére visszaadják Németországnak. Mellesleg a szabadságvesztés 14-24 év között lehet.
Az ügyvéd hatalmas sikernek nevezte az alkotmánybírák döntését, ám ettől még védence nem kerül ki a magánzárkából. A jogász abban bízik, hogy ezek után legalább a körülményeken enyhítenek a magyar hatóságok a két hét múlva kezdődő per előtt.
Az egész ügy azért kényes, mert a német testület nem hisz a magyar igazságszolgáltatás szavában, mármint hogy ha valaki nem bináris, akkor nincs kitéve diszkriminációnak vagy erőszaknak a rács mögött. De hogy most kérelmezik-e a visszaadását, az egyelőre nem világos.
Egyébként a német Alkotmánybíróság le akarta állítani az egész kiadatást, de a nő már úton volt Magyarországra, mire megérkezett a végzés.
FAZ
Orbán Viktort emlékeztetni kell az emberi jogok védelmére, de nem csak őt – mutat rá Reinhard Müller, az aktuális rovat felelős szerkesztője a karlsruhei határozat alapján. Nem tartja kizártnak, hogy vége az európai jogsegély intézményének, mivel az ilyesfajta együttműködés alapja a kölcsönös bizalom, az államok döntéseinek elfogadása.
Ám amikor konkrét tények merülnek fel, hogy alapjogok sérülnek, akkor helyt kell adni a hatékony jogvédelemnek. Ilyen esetben nem szabad kiadni a másik kormánynak az érintettet. Ezek után érdemes volna felhívni a magyar miniszterelnök figyelmét, hogy az emberi jogok védelme nem merül ki az általános jogi helyzet leírásában.
Senkit sem szabad hátrányos megkülönböztetésben részesíteni személyes tulajdonságai alapján. Sosem szabad megengedni, hogy az őrizet körülményei embertelenek legyenek. De előfordulhat és jó volna, ha a német törvényhozók és alkotmánybírák megfontolnák, hogy ezeknek a követelményeknek más uniós államok sem tesznek eleget. Ez esetben nem volna mód Európában az egyszerűsített kiadatásra.
FT
Erős emberek világszerte ünneplik, hogy az új amerikai kormányzat döntése értelmében a USAID egyelőre beszüntette más országokban a független sajtó támogatását. Ez azonban válságot idézhet elő a volt szovjet térségben.
Putyin és Orbán évek óta igyekszik lecsapni az önálló médiára, amely idáig sok esetben kapott pénzt a segélyezéssel foglalkozó tengerentúli ügynökségtől. Ám az érintett szerkesztőségek most nehéz helyzetbe kerülnek.
Az Átlátszó például költségvetése egynegyedét fedezte Amerikából. A főszerkesztő, Bodoky Tamás szerint ez a pénz arra szolgált, hogy pl., hogy kiderítsék a titokzatos magán tőkealapok tulajdonosi viszonyait. Reméli azonban, hogy más adományozók, főként uniós intézmények be tudják tölteni az űrt.
Pető András, a Direkt36 szerkesztője azt közölte, hogy ők csak közvetve részesültek a USAID áldásaiból, de az így is nagy segítséget jelentett számukra a digitális biztonság, a képzés, a berendezések beszerzése, a kutatás, és egy sor más területen. Megjegyezte ugyanakkor, hogy Magyarországon, részben válaszul a hatalom keménykedésére, sajátos előfizetési modellt alakítottak ki, ám minél inkább keletre megyünk, annál kevésbé képes az ottani lakosság ilyen formában megtámogatni a médiát. Arrafelé a sajtó sokkal jobban függ a külföldi alapoktól.
A washingtoni hivatal két éve 3,5 millió dollárt küldött magyar partnereinek, ami eltörpül az Ukrajnának folyósított 1,7 milliárd, illetve a Moldovának adott 309 millió dollár mellett.
New York Times
Az európai szélsőjobb ujjong Trump miatt, de egyben óvatos, mivel a készülő vámok nem állnak a nacionalista pártok érdekében. Ők ugyanis mindenekelőtt saját országuk érdekeit kívánják képviselni. Szóval immár megfontolják a lépéseket Washington kapcsán olyan erők, amelyek pedig az elnök természetes szövetségesének számítanak.
A lehetséges feszültség rávilágít, milyen alapvető ellentétek merülhetnek fel a nacionalista szövetségben, és kérdés, túlélheti-e a barátság az érdekek ütközését. Az európai partnereket szintén aggasztja, hogy az USA kiszállhat a kontinens védelméből, arról nem beszélve, hogy Trump fenyegeti azokat a kormányokat, amelyek nem fordítanak eleget a biztonságra.
Renaud Labaye, a Le Pen-féle Nemzeti Tömörülés főtitkára szerint nem jó stratégia olyan fickót támogatni, aki kedvezőtlen hatással lehet Franciaországra. Az elnök visszatérése ezzel együtt felvillanyozta a szélsőjobbot, új lendületet kapott annak terve. Jelenleg abban jelentkezhet leginkább a befolyása, hogy utánozzák a taktikáját. Nem véletlenül lett az a hétvégi madridi szélsőjobbos csúcs jelszava: Tegyük Ismét Naggyá Európát.
Olyanokat várnak az eseményre, mint Orbán, Le Pen és Salvini. De azért a felszín alatt ott a kétség, hogy mit jelent Trump a földrész számára.
New York Times
A USAID eddigi vezetője azt gondolja: az autokraták győzelmét jelenti a világban, hogy beszántják a segélyszervezetet. Samantha Power az USA történetének egyik legnagyobb és legköltségesebb külpolitikai melléfogásának minősíti, hogy leállították a nemzetközi programokat. Ily módon ugyanis milliók élete kerül veszélybe, sok ezer amerikai veszítheti el állását, kisvállalkozások, illetve gazdaságok pedig búcsút inthetnek a beruházásaiknak.
És mindeközben súlyosan sérül a nemzetbiztonság, valamint az Egyesült Államok nemzetközi szerepe, az autokraták és szélsőségesek viszont áldják a szerencséjüket. Nem meglepő tehát, hogy a fejleményt azonnal üdvözölte Oroszország és Kína. Hiszen a USAID Amerika szuperhatalma lett egy olyan világban, amely tele van fenyegetésekkel, és amelyben erősödik a stratégiai vetélkedés.
Két éve a 38 milliárdos éves költségvetésből 20 milliárd ment el egészségügyi-humanitárius célokra. Trump fantomot üldöz, amikor radikális baloldalt és bűnszövetkezetet emleget az ügynökség kapcsán. Valójában az hatalmas politikai tőkét épített ki több mint 100 országban. Ehhez képest, ha minden igaz, a 14 ezer alkalmazottból 290-et tartanak meg.
A jövő nemzedékei csodálkozni fognak, amikor rájönnek, nem Kína ásta alá az Egyesült Államok nemzetközi helyét, valamint a globális biztonságát, hanem egy amerikai elnök és az a milliárdos, akit ő szabadított el egy olyan intézmény felszámolására, amely pedig igen jól mutatta, mi különböztette meg egykor az USÁ-t az ellenfeleitől.
Guardian
Jan-Werner Müller arra a következtetésre jutott, hogy Trump és a többi feltörekvő autokrata mindig veszélyesebb, ha más a második időszakát tölti a hatalomban. A Princetoni Egyetem politológia professzora szerint, aki arra számított, hogy az elnök nem is lesz olyan rossz, ha hivatalba lép, hiszen végül is az első mandátuma sem múlta alul a baljós várakozásokat, nos, az ezúttal alaposan melléfogott.
De akik arra készültek, hogy csőstül jönnek a megrázkódtatások, még azok sem gondolták volna, hogy ennyire semmibe veszi a jogszabályokat és ilyen mértékben rombol. A meglepő inkább csak az, hogy nem más szélsőjobbos populisták forgatókönyvét vette át, azaz nem kezdett autoriter jogászkodásba.
Nem a formális szabályokat betartva látott hozzá a hatalom összpontosításához. A káosz, a szabotázs, a nyílt jogtalanság stratégiáját választotta, a USAID után alighanem bezárja az oktatási tárcát is. Ám ezt egy minisztériummal nem lehet csak úgy megtenni, itt lépnie kell a Kongresszusnak.
De ő mindig azt csinálja, hogy megnézi, meddig mehet el, és ezt még csak a szemére sem lehet hányni, hiszen soha semmiért nem kellett felelnie. Sem lázadás szításáért, sem azért, hogy hazavitt titkos dokumentumokat. De a bíróságok még megálljt parancsolhatnak neki. Ám mivel a politikus a sokkolás taktikájával próbálkozik, tovább radikalizálhatja a szélsőjobbot. Közben pedig hatalmas károkat okozhat a nemzetnek, sok-sok emberről nem is szólva.
Die Zeit
Trumpnak még lesz baja, mert Putyin radikálisabb, mint ahogyan azt amerikai kollégája szeretné, vagyis nem lehet fenyegetésekkel a tárgyalóasztal mellé kényszeríteni, sőt egészen más tervei vannak. Így értékeli Maxim Kirejev, aki a lap online kiadásának külpolitikai szerkesztője.
Azért gondolja így, mert az orosz elnök kifejtette: neki Ukrajnával nincs tárgyalnivalója, hiszen az nem szuverén állam. Viszont a jelek szerint ismét esélyt lát arra, hogy elfogadtassa a Nyugattal az orosz befolyási övezet helyreállítását, benne az ukrán nemzettel. Az egyezséget Trumppal dolgoznák ki, majd Zelenszkij orra alá dugnák, hogy írja alá.
Tatjana Sztanovaja, aki elemző intézetet vezet Párizsban épp ezért cseppet sem derűlátó a tűzszünet esélyeit illetően, mert úgy tűnik: Moszkva sokkal radikálisabb, mint ahogy azt eddig feltételezni lehetett. Ám attól messze van, hogy Kijevnek vagy Washingtonnak diktálni tudjon. Az ukránok azonban ezzel együtt nem zárják ki, hogy nélkülük jöjjön létre a megállapodás. De végül is nem sok minden szól amellett, hogy van esélye ennek a verziónak.
Azon kívül szankciók készülnek az orosz olajkivitel ellen, márpedig az a Kreml legfőbb bevételi forrása. Csakhogy az elnök nem hiszi, hogy lesz belőle bármi is, mert abból indul ki, hogy Amerikának a stabil olajár az érdeke.
Politico
A portál olyan bizalmas német kormányzati iratokhoz jutott hozzá, amelyek azt bizonyítják, hogy rákapcsolt az orosz dezinformációs gépezet: alig két héttel a választások előtt gőzerővel igyekszik megdolgozni az ország közvéleményét. Az X-en botok hada tüsténkedik, egyik álhír jelenik meg a másik után. Nem egyszer a mesterséges intelligencia gyártja őket és idáig inaktív oldalakon parkoltak.
A Német Külügyi Hivatal szerint a fő módszer az, hogy az oroszok hasonmás portálokat működtetnek, amelyek szinte a megszólalásig hasonlítanak pl. a Spiegel honlapjára, csak egy-két betű tér el, ami a figyelmetlen olvasónak fel sem tűnik.
A cél, hogy megingassák a nyugati intézményekbe vetett bizalmat, aláássák Ukrajna támogatását és felerősítsék a Kreml-párti üzeneteket. Eddig több mint száz álhírportált sikerült azonosítani. A felépítésük hasonló, de a tartalmuk is: általában kitalált történetek, amelyek gyorsan terjednek a közösségi hálón és a véleményvezéreket keresztül.
Csehországnak és Belgiumnak hasonló gondjai voltak a tavalyi EP-választás előtt, decemberben pedig a román elnökválasztás első fordulóját érvénytelennek nyilvánította az Alkotmánybíróság az orosz hibridtámadások miatt. Az ügy azért roppant kényes ezúttal, mert a Musk által felkarolt szélsőjobbos AfD a 2. helyen áll a közvélemény kutatásokban.
A dezinformációs kampányra jellemző, hogy a manipulált anyagok elárasztják a hálót, mintha itt valamilyen komoly tömegvélemény nyilvánulna meg. Berlin azt fontolgatja, hogy megtorlásul szankciókat léptet életbe. Ehhez jó alapot nyújt, hogy a német nagykövetek egy ideje ilyen ügyekben már eléggé hangosak az érintett fogadó országokban. Így most kellő hitellel tudnak előállni a dezinformációs hadjárat feltartóztatására.
Süddeutsche Zeitung
Kickl a hatalom kulcspozícióit igyekszik megszerezni, ám a bukás szélére jutottak a koalíciós tárgyalások, mivel a Néppártot sokkolja, miket követel potenciális partnere. Ez pedig igen sötét emlékeket ébreszt. Az FPÖ vezére magának akarja egyrészt a pénzügyi, másrészt a belügyi tárcát.
Az első esetben az indoklás az, hogy a konzervatívok hozták a bajt a háztartásokra, a másik esetben pedig azzal érvel, hogy egy szabadságpárti belügyminiszter meg tudja védeni az „Ausztria-családot” a törvénytelen betolakodóktól.
Mindkét kívánság rengéshullámokat váltott ki a kereszténydemokratáknál. Már az a mód, ahogy a másik fél előállt velük. Mert a visszautasíthatatlan ajánlat inkább a Keresztapa c. filmet idézte. Azon felül az igények a közösségi hálón jelentek meg - egy olyan országban, ahol a kényes dolgokat legszívesebben zárt ajtók mögött rendezik.
De legalább ekkora baj, hogy a pénzügyi tárca birtokában a szélsőjobb minden kormányzati kezdeményezést blokkolni tudna. A másik minisztériumhoz pedig nem csupán a bevándorlás tartozik, hanem a rendőrség, valamint a titkosszolgálat is. És Kickl egyszer már lejáratta Ausztriát, amikor – éppen szakminiszterként - razziát rendelt el az állambiztonságnál. Hírek szerint utána bizalmas értesülések Moszkvában kötöttek ki.
Ezek után nyugati társszolgálatok egy időre kizárták az osztrákokat az információáramlásból.
Következő cikk: Szerbiában és Szlovákiában az európai értékeket védik a felvonulók
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Trump irányváltása megrengeti a Balkánt
A jobboldali populisták alá adja a lovat a térségben és újabb feszültségeket kelt. A régió jelenleg >
Trump fű alatt bevásárol Albániában, Szerbiában és Magyarországon
Ez utóbbi alatt a Kurier az időközben már meghiúsult Mini-Dubajt érti. A módszer mind a három >
Két úr szolgája
Látványosan hátat fordít az uniónak, Európában amúgy is összesen két barátja van pillanatnyilag, Fico és Vučić. >
Amerikai csapatok kivonása Németországból Magyarországra? Valószínűleg nem lesz olyan egyszerű
Az mese, hogy Trump fogja magát, és csak úgy áttelepíti az amerikai csapatok színe-javát Németországról Magyarországra, >
Súlyosbodik a helyzet Boszniában
Miután a boszniai szerbek vezére az ellene hozott ítélet után elszabadult hajóágyú módjára viselkedik, a helyzet >
Oroszország egyre csak mélyíti a válságot
A jobboldali Wall Street Journal vezércikke úgy értékeli, hogy Oroszország egyre csak mélyíti a válságot, újabb >
Trump felelőtlenül egy újabb globális viszály szélére ráncigálja a világot
Ahogyan bánt Ukrajnával, az méltatlan és rövidlátó. Ha lepaktál Putyinnal, az nem eredményez békét. Így értékeli >
Zelenszkij burkolt bocsánatkérése
A Wall Street Journa lvezércikke azon tűnődik, vajon Trump elfogadja-e Zelenszkij burkolt bocsánatkérését, és ha igen, >
Trumppal ellentétben Európa nem engedheti meg magának, hogy higgyen Putyinnak
Észtország és Dánia hírszerzése már figyelmeztetett arra, hogy Moszkva „úgy fejleszti a fegyveres erőit, hogy felkészíti >
Jön Nagy-Britannia?
Simon Tisdall a Guardianben azon töpreng, vajon kulcsszerephez jut-e Nagy-Britannia a Trumpnak adandó válaszban, amikor a >
Az ellenség a Fehér Házban van
A Der Standard főszerkesztője ezt a következtetést vonja le, miután Trump felcserélte a tettest és az >
"Elszabadult" Orbán: többé nem "tűri passzívan a kritikát"
Orbán Viktor Donald Trump újbóli hivatalba lépése óta a bírálói elleni kemény repressziókkal fenyegetőzik: egy kormányhoz >