Ma Marcella, János névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Európának ki kell állnia Grönlandért. De nem teszi
Európa leszerepel, amikor arról van szó, hogy mennyire kész szembeszállni Trumppal Grönland ügyében – állapítja meg az olasz Külpolitikai Intézet igazgatónője a Guardianben. Nathalie Tocci szerint ez akkor is így van, ha a földrész pontosan tudja, milyen az, amikor egy hatalom erővel akar átvenni egy területet, hiszen ott van Grúzia és Ukrajna példája. A válasz mégis erősen visszafogott, amire több magyarázat is kínálkozik. Dánia és partnerei azért nem verik az asztalt, mivel attól félnek, hogy ha túl hangosak, elidegenítik a sziget lakóit, így azok még inkább az USA vonzáskörébe kerülnek. Nagyon úgy néz ki, hogy a földrész úgy döntött: nem ingerli a fenevadat, az illetések inkább a színfalak mögött próbálják kivédeni a veszélyt. Ugyanebbe az irányba mutat, hogy sokkal fontosabb kérdéseket kell megoldaniuk Washingtonnal, pl. hogy az Egyesült Államok továbbra is támogassa a kontinens biztonságát, Ukrajnát, továbbá ne robbantson ki kereskedelmi háborút. Inkább a hátuk közepét lássák, semmint hogy elfordítsák a NATO-tól az amerikai elnököt. Viszont ezek a megfontolások nem veszik számításba, mivel jár a tétlenség, ha megrendül az európai szolidaritás. Igazából itt két, egymásnak ellentmondó érzelem működhet. Az egyik, hogy félnek Trumptól és ez megbénítja őket. Csakhogy a másik feltehetőleg érzékeli ezt, és mint az erőszakos alakok általában, élvezi, sőt fokozza a tétet. Ugyanakkor a földrész paradox módon nem aggódik eléggé. Meg van győződve arról, hogy el fog vonulni a vihar, ezért nem termelődik elegendő adrenalin a cselekvésre. Vagyis marad az, hogy valahogy majd csak kihúzzuk. Ám pont ez az, ami megakadályozza a radikális megújulást, amire a kontinensnek olyan nagyon szüksége volna. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
FT
Megy a vita az EU-ban, mert a többi közt Magyarország és Németország azt szorgalmazza, hogy az Ukrajnával kötendő megállapodás részeként újítsák fel a vezetékes orosz gázszállításokat. A támogatók szerint ez a kilátás elősegítené az egyezséget, egyben lenyomná az árakat, illetve mindkét felet a tűzszünet betartására ösztökélné.
Bennfentesek szerint azonban a javaslat éles ellenállásba ütközött Kijev legfőbb szövetségesei részéről. Ám több nagy tagállam nyomást fejt ki, hogy mindenképpen le kell szorítani a gázárakat, csakhogy ez jelentősen megdobná Moszkva bevételeit. Épp ezért az ötletet több brüsszeli vezető, valamint kelet-európai diplomata is felháborodással fogadta.
FT
A német kancellári cím várományosa felháborodást váltott ki, mivel úgy terjesztette elő javaslatát a bevándorlás korlátozására, hogy a jóváhagyáshoz számított a szélsőjobb támogatására. Hogy Merz az AfD-vel flörtöl, az megrázta az egész német politikát az alig három hét múlva esedékes választás előtt.
Ez az első alkalom ugyanis a világháború óta, hogy a szélsőség segítségével sikerült többséget elérni a parlamentben. A CDU indítványával ugyan egyetért a megkérdezettek többsége, viszont az AfD népszerűsége már 20% felett jár. Vagyis a 2. helyen áll. Ugyanakkor a kereszténydemokraták 31-ről 28%-ra estek vissza.
Armin Steinbach, a párizsi HEC üzleti főiskoláról azt mondja, Merz úgy igyekszik feltartóztatni a nagy riválist, hogy elcsábítaná annak híveit. Ám a kísérlet visszaüthet, mivel elidegenítheti a közép támogatóit, ellenben beviszi a szélsőséges gondolatokat a politikai főáramlatba. Egyben maga ellen fordítja a szociáldemokratákat, valamint a zöldeket, és ez megnehezítheti a koalíciós tárgyalásokat február 23. után.
Habeck, a távozó német gazdasági miniszter úgy jellemezte a helyzetet, hogy az AfD kígyó módjára körbetekeredett a CDU nyakán. Itt egy mérges kígyóról van szó, amelynek mérge lassan csepeg.
Die Zeit
A kommentár üdvözli, hogy Angela Merkel tartja magát antifasiszta meggyőződéséhez, csak sajnálatosnak nevezi, hogy az nem segít a demokratikus középen. Tiszteletreméltónak, ám egyben brutálisnak tartja, ahogyan a volt kancellár nekiment a CDU vezérének, miután az részben az AfD támogatásával vitte keresztül javaslatát a bevándorlás megszigorítására.
A szerző, Georg Löwisch, a tárca rovat vezetője kíméletlennek, ugyanakkor minden előzmény nélkülinek minősíti, hogy a politikus hátba támadta Merzet. Megoszthatja a kereszténydemokratákat és bajt hozhat a párt fejére.
Az elemzés emlékeztet arra, hogy a korábbi kormányfő még hivatalában sem ismert pardont, amikor a CDU-t el kellett határolni a szélsőjobbtól. Az viszont új, hogy a választási kampány finisében vitte be a pofont a mai pártelnöknek.
A gond csak ott van, hogy a gesztus nem visz előbbre, mert Merz sem találja a kiutat abból, ami már Merkelnek is feladta a leckét: miként viszonyuljon egy konzervatív tömörülés a mind sikeresebb AfD-hez, de úgy, hogy ne közösködjön vele? Ráadásul a mostani megszólalásnak az lehet a vége, hogy a nagy rivális még jobban nyomul, miután a CDU most belső vitába bonyolódik a fellépés nyomán.
Akik most éljenzik az egykori kancellárt, azoknak be kell látniuk: Merz súlyos hibát követett el, de ha most alávágnak, az gyengíti a politikai közepet és nem erősíti.
Newsweek
A román választási dráma kapcsán vizsgázik Trump, mármint hogy mennyire ír felül minden mást nála a tekintélyelvű vezetők iránt érzett rokonszenve. Mert ha hagyja, hogy a szélsőjobb jelöltje nyerjen májusban, a megismételt elnökválasztáson, az a NATO stabilitását befolyásolhatja a keleti szárnyon, ami cseppet sem mindegy Ukrajna miatt.
Erre figyelmeztet, Dan Parry, az AP-tól, aki a rendszerváltás idején 4 évig volt tudósító Romániában, ahonnan a szülei kivándoroltak. Logikusnak nevezi, hogy a MAGA-mozgalom beálljon Georgescu mögé, ahogy azt tette a szintén liberális-ellenes Orbán Viktorral.
Csakhogy az ország kulcsszerepet tölt be a Kijevnek szánt segítség eljuttatásában, illetve az ukrán gabonaexportban, nem beszélve a Kogalniceanu légitámaszpontról. Viszont ha az alkotmánybíróság engedélyezi, hogy induljon a választáson az a politikus, aki mellett az első körben vastagon beavatkozott Oroszország, az aláásná a román demokrácia tekintélyét. De akár még erőszakot is kiválthat. A külső manipuláció veszélye változatlanul jelentős.
Úgyhogy most a Nyugat vizsgázik: mennyire tud megálljt parancsolni Moszkva aknamunkájának, ellenállni az autoriter világnak, illetve fenntartani azokat az elveket, amikre a NATO és az EU épül.
FT
A Columbia Egyetem egyik tanára szerint Trumpnak az OPEC-től kellene segítséget kérnie, hogy jobb belátásra bírja Putyint. Christof Ruhl azt hangsúlyozza, hogy az orosz gazdaság agyaglábakon áll. Kisebb, mint az olasz, igazából a haditermelés, a sok állami megrendelés, valamint az irányított hitelek tartják lendületben.
Az infláció 10% felé tart, az alapkamat meghaladja a 20%-ot. A rubel történelmi mélypont felé jár. Igazából csak a külföldi bevételeknek köszönhető, hogy a gazdaság még nem omlott össze. E tekintetben kudarcot vallott a nyugati gazdasági hadviselés.
Ez úgy történt, hogy a demokratikus közösség nem szerette volna, ha megugranak az olajárak, mert az rossz lett volna neki. Két fenékkel akart megülni egy lovat. Ezért a szankciók nem voltak eléggé szigorúak, amit a Kreml ki is használt. Az OPEC ugyanakkor szorult helyzetben van, mert az utóbbi 3 évben már többször visszafogta a kitermelést, nehogy bezuhanjanak az árak. Most pedig azon tanakodik, miként növelhetné a felszínre hozandó mennyiséget, de azzal a kikötéssel, hogy maradjanak az eddigi árak.
Trump célba vehetné a termelőket, a finomítókat, a kikötőket, a biztosítókat és az árnyékflottát is, ily módon hatalmas csapást mérhetne az oroszok hadi kasszájára. Az OPEC simán ki tudná váltani a kieső orosz mennyiséget, azaz a piac meg sem érezné. És ha igaz, hogy Putyin fél a hazai nyugtalanságtól, akkor ily módon minden eddiginél jobban rá lehet venni, hogy tárgyalóasztalhoz üljön.
New York Times
Az amerikai titkosszolgálatok leendő feje tökéletesen beleillik abba a képbe, amit Trump Amerika jövőjéről alkotott – írja Ruth Ben-Ghiat, a New Yorki Egyetem történésze. Az elnök nem csinál titkot abból, hogy a kormányzást a diktátorok módjára képzeli el, nemrégiben remek fickónak nevezte kínai kollégáját, amiért az vaskézzel ellenőriz csaknem 1,5 milliárd embert.
Rokonszenvez azzal a világrenddel, amit Hszi és más autokraták igyekeznek kialakítani. noha az gyakran jelent erőszakot, elnyomást, külföldi dezinformációt, kémkedést, szabotázst és propagandát. Ezt a hozzáállást valószínűleg Tulsi Gabbard testesíti meg a legjobban, aki autoriter vezetőkkel tart kapcsolatot és segít terjeszteni azok demokrácia-ellenes világképét.
Azzal vádolta pl. a NATO-t és a Biden-kormányzatot, hogy az provokálta ki Ukrajna lerohanását. De ha valaki olyan tekintélyuralmi vezető, mint Trump, akkor előnynek tekinti kiválasztottja hozzá nem értését, mert számára a hűség a fontos, nem a tapasztalat, vagy a szaktudás.
Az ilyen elnökök kiüresítik a demokratikus intézményeket, amikor saját híveikkel váltják fel a köztisztviselőket. Ez történt Magyarországon, ahol eltávolították az ellenzék támogatóit, illetve a független profikat az olyan közintézményekből, mint a választási bizottságok és a bíróságok.
Csak éppen ez nemzetbiztonsági kockázatokat vet fel. Szakértők attól tartanak, hogy az amerikai titkosszolgálatoknál pillanatok alatt eluralkodik a káosz. Ez pedig vonatkozik arra, hogy a külföldi társszervek mennyire osztják meg az USA-val a bizalmas értesüléseket.
És a veszély csak fokozódik, ha Trump személyes célokra kívánja bevetni az elhárítást, illetve a hírszerzést. Mert amikor a nemzet a tekintélyuralom felé araszol, az ügynököket rá lehet állítani a személyes bosszú céljaira. Az autokraták ugyanis folyton úgy érzik, hogy fenyegetettségben élnek, ezért a belső ellenség és a külföldre menekült ellenzékiek elleni fellépést nyomatják.
A világ autokratái ezúttal még az első időszaknál is kedvezőbb fogadtatásra számíthatnak az elnök részéről. Az amerikai demokrácia fizeti meg az árát.
Washington Post
A vezércikk úgy foglal állást, hogy nem bölcs dolog bezáratni Amerikában a TikTokot, de nincs mit tenni, mert a Kongresszus ilyen törvényt hozott. A jogállam időnként megköveteli, hogy olyan szabályoknak szerezzenek érvényt, amelyek nélkül jól meglenne az ország.
A videószolgáltatót 170 millióan használják az Államokban, de jogosak a kínai tulajdonosokkal kapcsolatos aggályok. Csakhogy az durva volt, hogy arra kényszerítették a ByteDance-t, hogy vagy adja el az érdekeltségét, vagy húzza le a rolót. Ha nem találnak vevőt, a felhasználók lemondhatnak az alkalmazásról, ahol élhetnek a szólásszabadság jogával.
De még fontosabb, hogy egyáltalán nem biztos: az adatlopás veszélye, illetve az algoritmus segítségével terjesztett propaganda nagyobb veszélyt jelent, mint az, hogy sérül a szabad beszéd alkotmányos joga. Egyébiránt a kínai fél ragaszkodik ahhoz, hogy nem válik meg az alkalmazástól. Márpedig ez esetben itt a vég számára, ezt mondja ki a jogszabály.
Mindenkinek rossz, ha cégek kihasználhatják, hogy jogilag szürke övezetben működnek. Megrendíti a jogállamba vetett bizalmat, veszélyes precedenst teremt. Egyben fokozza a korrupció és a befolyással folytatott üzérkedés veszélyét. Ha ugyanis egy vállalat a működés szélén egyensúlyoz, akkor igyekszik jóban lenni azokkal a politikusokkal, akiktől függ a léte.
Die Welt
Vége a kínai gazdasági modellnek, megbosszulja magát a tervgazdaság. Így ítéli meg Frank Stocker, a lap gazdasági szerkesztője, miután egyre drámaibb méreteket ölt az ázsiai nagyhatalom gazdasági válsága. Az állam óriási összegekkel próbál úrrá lenni a bajokon, de mindeddig eredmény nélkül.
Az ingatlanpiac, amely korábban a növekedés motorja volt, romokban hever, milliók megtakarításai úsztak el. Defláció fenyeget, a tőzsdei jegyzések évek óta esnek. Peking hosszú időn át minden eszközzel igyekezett fenntartani a növekedést, ám az iparban ily módon hatalmas túlkapacitások keletkeztek, az ingatlanlufi pedig egy idő után kidurrant. Értéke 3 év alatt átszámítva 17 milliárd dollárral csökkent.
A következmény, hogy alig-alig nő a fogyasztás. A kormány jobb híján hatalmas támogatásokkal kísérli meg felfuttatni az exportot, ugyanakkor óriási pénzeket töm a bankokba, tartományokba, településekbe. Azon felül részvényeket vesz a tőzsdén. Ilyen célokra eddig 900 milliárd dollárt fordított, ami a GDP 5%-a.
Az eredmény azonban halovány. Nagyon úgy néz ki, hogy az ország belekerült a közepes jövedelmű nemzetek csapdájába. Paul Krugman, a Nobel-díjas közgazdász a helyzetért elsősorban a politikai vezetést okolja. Hszi ugyanis nem bízik a piacban, erősíteni kívánja az állami felügyeletet, a fogyasztásösztönzést ugyanakkor kidobott pénznek tekinti.
Látnivalóan nem ért a területhez. Ily módon kilábalásra aligha van esély és a dolognak rossz vége lesz – jósolja Krugman. Hacsak nem segít a Deepseek által robbantott bomba, amely az egész világot megrengette. Kiderült ugyanis, hogy Kína – szankciók ide vagy oda, lépést tud tartani Amerikával a mesterséges intelligencia fejlesztésében. Töredék költség árán.
A tengerentúli fölényt feltételezve idáig hatalmas összegek áramlottak az USA-ba, ám most lehet, hogy Kína felé veszik az irányt.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Európának ki kell állnia Grönlandért. De nem teszi
Európa leszerepel, amikor arról van szó, hogy mennyire kész szembeszállni Trumppal Grönland ügyében – állapítja meg >
Soha nem fog működni Trump Gáza-terve
A jobboldali Daily Telegraph általában egyetért Trumppal, ám a külpolitikai szerkesztő, Con Coughlin most mégis úgy >
Szerbiában Vučić hatalma a tét
Újvidék a maga 15 halottjával a korrupció és az ellenőrizetlen hatalom jelképe lett. Ezért ma már >
Kulcsfontosságú, hogy kit nevez ki Donald Trump budapesti nagykövetnek
Erre hívta fel a figyelmet a főleg az amerikai belpolitikával foglalkozó lap a The Hill szerzője. >
Donald Trump hümmögni fog, de ha Európa vezetői felállnak a védelmére, a házuk állni fog
Európa bajban van, és forró év vár rá, mind a belső, mind a külső ellenségek miatt, >
Ha Ukrajna elesik, a Nyugatot még sokkal rosszabb viszály fenyegeti
A Guardian véleménycikke szerint valójában már most zajlik ellene egy burkolt háború. Az örvendetes, hogy Trump >
Örök vágy és örök kudarc
Egy alkalommal megkérdezték Gandhit, mit gondol a nyugati civilizációról. Azt felelte, hogy „az nagyon jó gondolat >
Mintha egy ragadozó állna szemben szociális munkásokkal
A Neue Zürcher Zeitung főszerkesztője úgy jellemzi az amerikai elnök és Európa viszonyát, mintha egy ragadozó >
Orbán Viktor azzal fenyegetőzik, hogy megtorpedózza az orosz szankciókat
Azaz ismét nagyban hazardírozik. Tegnap még nem lehetett tudni, hozzájárul-e a gazdasági retorziók folytatásához. Nagykövete ugyan >
Még sem vétóznak Orbánék?
Nagyon úgy néz ki, hogy Orbán kénytelen lesz meghátrálni a szankciók ügyében, miután Trump nekirontott Putyinnak. >
Láthatóvá és ezért sebezhetőbbé válnak az oligarchák
Jan-Werner Müller a Guardianban azt mondja, hogy csak nyugi, mert kijönnek a napra az amerikai tech >
Egy magyar rapper videója Orbán Viktort és a korrupciót célozza meg
A berlini központú BNE IntelliNEws, azaz az európai üzleti hírek nemzetközi portáljáig elért Majka híre legújabb >