Ma Bertold, Marietta névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Még sem vétóznak Orbánék?
Nagyon úgy néz ki, hogy Orbán kénytelen lesz meghátrálni a szankciók ügyében, miután Trump nekirontott Putyinnak. A magyar politikus azzal kokettált, hogy megfúrja a megtorló intézkedések meghosszabbítását, ám bármennyire is számított rá, ebben nem partnere az amerikai elnök, aki további retorziókkal fenyegette meg Moszkvát, ha az nem hajlandó tárgyalásokra.
Orbán sokáig arra hivatkozott, hogy mielőtt dönt, megvárja az amerikai választás eredményét, ám Brüsszelben diplomaták tegnap már arról számoltak be, hogy a magyar vezetés hajlandó elállni a vétófenyegetéstől, ezt tükrözte zárt ajtók mögött a magyar képviselő felszólalása. Egészen pontosan azt mondta, hogy még csak most alakítják ki a végleges véleményt, de már ez is nagy különbség a kormányfő korábbi, harcias megnyilvánulásaihoz képest. Viszont a magyar fél megnézheti magát, ha mégis ellenkezik. Egy európai forrás szerint ez esetben a Bizottság elutasíthatja a következő 4 évre szóló magyar kiadási elképzelést, ami a támogatások feltétele. A döntés a jövő hónapban esedékes. De a hangulat bizakodó Brüsszelben, mert általános a vélemény, hogy Orbán ugyan fokozza a feszültséget, odáig nem megy el, hogy robbanás következzen be. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
New York Times
Trump áll a globális jobbratolódás élén, bár a vezető populista pártok sok mindenben különböznek egymástól, a retorikától kezdve a politikáig. Az elnök ugyanakkor táplálja a nacionalista mozgalmat, ihlettel szolgál annak. Az irányzat közös jellemvonása, hogy elutasítja a bevándorlókat, támogatja a „hagyományos” értékeket az LMBT-jogokkal szemben, averzióval viseltetik a klímaszabályozás iránt és dühödten támadja az elitet, illetve a hagyományos pártokat.
Próbál aláfűrészelni az olyan intézményeknek, mint a bírósági rendszer és a sajtó. Olyan erők tartoznak ide, mint az AfD, az Olaszország Fivérei, a Nemzeti Tömörülés és az FPÖ. Csakhogy ezek sok mindenben mások, mint Trump. Ami a megnyilatkozásokat illeti, az elnök egészen a tömb szélsőjobbján foglal helyet.
Egyetlen érintett párt sem ment el pl. olyan messzire, mint a Fehér Ház új lakója, amikor a migránsok tömeges kipaterolásáról volt szó. Nathalie Tocci, az olasz Külpolitikai Intézet igazgatója azonban úgy látja, hogy omlanak le a falak, bár azért vannak eltérések is az ilyen tömörülések között. Meloni pl. egészen másként vélekedik Ukrajnáról, mint Orbán – ismeri el az olasz párt EP-küldöttségének vezetője. (Magyarország erősen függ az orosz energiától.)
Viszont Kickl nagyon is azt vallja Moszkva és a háború kapcsán, mint a magyar miniszterelnök. Akárcsak az AfD.
Odahaza az olasz kormányfő élesen ki szokott rohanni a baloldal, az újságírók, a szakszervezetek, bírák és Soros ellen. Ellenzi, hogy a melegek gyereket fogadjanak örökbe, illetve hogy az iskolai oktatásnak része legyen a gender. A Szabadságpárt sem fogja vissza a hangját.
A Fidesz a migránsokat megbélyegezte, mondván, hogy azok fenyegetik a közegészségügyet és potenciális terroristák.
Economist
A vezércikk úgy ítéli meg, hogy az Egyesült Államoknak jó egy évszázad óta először imperialista elnöke van, akit ugyan még korlátoznak bizonyos régi intézmények, mint a bíróságok, de egy csomó új féket már lerázott magáról. Így már sutba hajította a Watergate-botrány után végrehajtott kormányzati reformot és az az elv sem él többé, miszerint az USA jóindulatú szuperhatalom.
A politikus semmiféle normát nem tűr meg, elveti a politikai korrektséget, a bürokráciát és bizonyos esetekben még a tételes jogot is. Mindezek helyébe olyan ideológia lép nála, amelyben 19. századi elvek keverednek a Mars meghódításának szándékával. Pont ezért gondolja azt, hogy folyamatosan növelni kell az ország területét.
Folyamatosan ki kívánja terjeszteni a hatalmát, hogy a 2. világháború óta példátlan módon uralja Amerikát. A politika ebben a kezére játszik, mert kiderült az első időszakában, hogy ha ennyire kiegyensúlyozottak az erőviszonyok a Kongresszusban, akkor az az alkotmányos vádemelési eljárást is megakasztja.
Ily módon összecsapás várható a fő akadállyal, az igazságszolgáltatással. A kormányzat kóstolgatja, meddig feszítheti a törvényeket. Arra fog hivatkozni, hogy a bírák keresztezik a nép akaratát. Viszont várhatóan ellene dolgozik a közigazgatás, az pedig igen jó, ha késleltetni kell valamit. A demokraták vezette államok és városok is ellen fognak állni.
Azon kívül meg kell küzdenie az általa összeválogatott csapat belső ellentéteivel, valamint saját jellemével meg a valósággal is. A politikus akkor jó, amikor le kell bontani a régi rendet, de nem világos, mit képzel a helyébe. Bárhogyan is lesz, a tengerentúlon nagy-nagy próbatétel előtt állnak a megmaradt fékek és ellensúlyok.
Economist
Amerika tényleg aranykorba léphet be Trump alatt, ám ehhez az kell, hogy az elnök kihasználja, ami az erőssége, viszonyt meg kellene szabadulnia a saját gyengeségeitől. Így foglal állást az USA-val foglalkozó kommentárrovat, a Lexington.
Úgy véli, hogy a történelmi körülmények, az események dinamikája, valamint saját merészsége folytán a politikus tényleg béketeremtő és egyesítő lehet. Pártja szorosan követi, ellenfelei megzavarodtak és enerváltak, az ország külső ellenségeit a saját bajaik kötik le. Legnagyobb ellenfele alighanem ő maga.
Marketingkampányba kezdett, magának tulajdonít egy sor olyan dolgot, amik sokkal jobban állnak, mint ahogyan azt az amerikaiak gondolják. A gazdaságot irigyli a világ, a szénhidrogének kivitele rekordot ér el. És lehet, hogy a támogatottsága folytán a politikus tényleg belevághat olyan reformokba, amelyek az aranykort hozhatják el. Pl. ha messzemenően átalakítja a bevándorlás vagy az adózás szabályait.
Külföldön az lesz a nagy vizsga számára, hogy elő tud-e segíteni tisztességes megállapodást Ukrajnában, illetve a palesztinok számára. Csakhogy a beiktatási beszéde, valamint a január 6-i lázadás részvevőinek adott kegyelem arról tanúskodik, hogy nem képes túllépni a saját árnyékán. az önsajnálat, a kihagyó figyelem, a gyengeség a hízelkedéssel szemben, valamint az erős emberek iránt érzett hódolat miatt önmaga útjában áll. Korábbi nemzetbiztonsági tanácsadója írta róla, hogy fegyelmezetlensége jelenti a legnagyobb akadályt saját számára. No, meg Amerika szemszögéből is.
FT
A vezércikk nehezményezi, hogy Trump megtámadta azt a nemzetközi egyezményt, amely egységes minimális adót vetne ki a multikra, és amelyet csak hosszú-hosszú évek fáradságos munkájával sikerült összehozni. Ez rossz hír, mert a kettős adóztatás elkerülésére szolgáló kétoldalú egyezmények mind inkább odavezettek, hogy a nemzetközi óriáscégek sehol se adózzanak.
A reformok egy részét már sok helyütt életbe léptették, ez nagyjából 200 milliárd dollárral dobta meg a kormányok bevételét. Ha viszont Amerika most kihátrál a megállapodásból, azzal elsősorban saját magának árt. Merthogy ezek a holdingok ismét lehetőséghez jutnának, hogy eldugják a nyereségüket, mindenféle offshore-trükkel.
Aligha várható, hogy Washington feladná álláspontját, viszont a cél érdekében össze kell állniuk az arra hajlandó államoknak. Az EU pl. közösen cselekedhetne, ám súlyos következményekkel jár, ha az új amerikai kormányzat ezt megtorolja. Trump egyaránt kilátásba helyezett vámokat, illetve büntető adókat mindazon kormányokkal szemben, amelyek keresztezik a szándékát.
A tét hatalmas és ő egyetlen tollvonással elintézte, hogy befellegezhet a külföldi befektetések egész hálójának.
Die Zeit
Nem, nem vagyunk 5 perccel 1933 előtt, mert hiába mondja a CDU vezére, valamint az ifjú szociáldemokraták szervezete, hogy a történelem utoléri Németországot, ez nem igaz. A jelen más, másként veszélyes – állapítja meg esszéjében Florian Illies író. Kiemeli, hogy össze nem lehet hasonlítani a Hitler hatalomátvétele körüli időszakot és a mát, még akkor sem, ha megerősödött az AfD és újjáválasztották Trumpot.
Csaknem 100 éve még jócskán érezni lehetett az 1. világháború számtalan negatív következményét, ráadásul beütött a gazdasági világválság. Egyszerre jelentkezett az irányvesztés, az éhség, a sok politikai lövészárokharc, gyilkosság, utcai összecsapás, mindez szinte kézben tarthatatlan örvényt indított be.
Ma a választási kampányt jóformán banális belpolitikai témák uralják, bár kár volna bagatellizálni, hogy milyen veszélyt jelent Putyin brutális hódítási vágya, az új jobboldali nacionalizmus, illetve az amerikai elnök elméje. A náci idők alapján ajánlatos ébernek lenni, amikor pl. sérül a hatalmi ágak szétválasztása, ám most mégiscsak 92 évvel 1933 után vagyunk.
Hasznosak a történelmi tanulságok, míg egykor nem lehetett előre látni, hogy mi következik. De ha mindenáron párhuzamot keresünk az akkori időkkel, akkor az eltakarhatja, hogy milyen szakítópróba előtt áll e pillanatban az ország. Ugyanakkor nagyon könnyen felidézi a múlt szellemeit. Marx ezt úgy fogalmazná meg, hogy mindent 1933-hoz viszonyítani olyan hiba, amit a kezdők követnek el.
The Times
A legnagyobb német náci emlékhely, az egykori buchenwaldi koncentrációs tábor helyén létesült múzeum igazgatója őrült szélsőségesnek tartja Elon Muskot, aki mérget terjeszt, mivel beáll a szélsőjobbos AfD mögé. Jens-Christian Wagner azt ajánlja a milliárdosnak, hogy lapozza át ismét a történelemkönyvet, mert abból sokat okulhat.
Elmondta, hogy a német szélsőjobb ellenséges az egykori lágerek fenntartásával szemben, szerinte azok csak táplálják a német bűntudatot. Azon felül a párt bagatellizálja a holokausztot, mindez pedig cselekvésre készteti a neonácikat.
Buchenwaldban nemrégiben rajtakaptak két gyereket, aki bemászott a krematóriumba és úgy fényképezték egymást. Mindkettő egy helyi AfD-politikus fia volt, az apa közbenjárt az iskolánál, hogy ne büntessék meg őket. Úgyhogy most tábor vezetése mindenhová kamerákat szereltet fel, és már évi egymillió eurót költ a létesítmény biztonságára. A történész mellesleg halálos fenyetéseket kapott, a szélsőjobb pedig elbocsátással fenyegette meg győzelme esetére.
A bűne az volt, hogy az alapítvány a tavalyi thüringiai választás előtt levélben szólított fel 350 ezer háztartást: ne szavazzanak Weidel pártjára, mivel az relativizálja a nácik rémtetteit és megsérti az áldozatok méltóságát. Az igazgató nem örül, hogy politikai szerepre kényszerült, de azt mondja, hogy nem maradhatott néma. Hiszen egyre kevesebb a túlélő és a közösségi háló tele van revizionista dezinformációval. Ezért a tábor történelmileg fontosabb, mint valaha.
Az emlékek viszont megmutatják, hogy milyen társadalomban nem szabad élni, illetve hogy milyen rövid az út egy feltételezett demokratikus rendszer, valamint a brutális diktatúra között.
Neue Zürcher Zeitung
A finn külügyminiszter azt kérdi, hogy egy rossz békével tényleg meg akarunk jutalmazni egy autokratát, miközben az orosz agresszió az egész kontinens ellen tör? Az interjúban Elina Valtonen meggyőződését fejezi ki, hogy a földrésznek határozottan és egységesen kell szembeszállnia Putyinnal, aki elveti a szabad választásokat, a piacgazdaságot, az emberi jogokat, valamint a jogállamot.
Hogy az EU helyt tudjon állni, ahhoz legelőször is a versenyképességét kell megerősíteni, különben elmegy a szürkeállomány jelentős része. A képzés a legfőbb nyersanyag. Azon kívül többet kell költenie saját védelmére, ebben Trumpnak igaza van. Viszont semmiképpen sem szabad kereskedelmi háborúba bonyolódni Amerikával.
Arra a kérdésre, hogy nem saját magának vág-e alá az Unió, miután Magyarország körül olyan tömb alakul ki, amely hajlik a hintapolitikára Moszkvával szemben, a válasz az, hogy bővíteni kell a kül- és biztonságpolitikában azokat a területeket, ahol elég a minősített többség, mert ez javítja a szervezet működőképességét.
Finnorrszág elutasítja az érdekszférákat, a miniszter pedig nem kétli, hogy az amerikai elnök fontosnak tartja a nemzetközi jogot, az pedig kimondja, hogy Grönland Dánia része. Jövőjéről csakis a két érintett ország dönthet. Egyébiránt a finn kormány összeállított egy listát az orosz dezinformációról, digitális támadásokról, szabotázsakciókról, mérgezésekről.
Washington Post
Két neves amerikai elemző úgy látja, hogy a béke érdekében folytatni kell az Ukrajnának szánt fegyverszállítások, de úgy, hogy a költségek ne a tengerentúli adófizetők zsebét terheljék és erre meg is van a mód. Jack Keane, a háború tanulmányozásával foglalkozó washingtoni intézet elnöke, korábbi helyettes vezérkari főnök, valamint Marc Thiessen, az American Enterprise Institute vezető munkatársa amellett kardoskodik, hogy a kiadásokat leginkább a befagyasztott orosz állami javakból állják.
Az USA idáig kb. 183 milliárd dollárnyi hadfelszerelést indított útnak Kijevnek, egyáltalán nem jótékonyságból, hanem mert első számú nemzeti érdek, hogy Moszkva ne tudja leigázni az ukránokat. Egyébiránt a megrendelések igen jól jöttek az amerikai hadiiparnak, arról nem beszélve, hogy a hadsereg a régi harceszközöket adta át, és azokat újakkal, korszerűbbekkel pótolta saját készleteiben.
Ám az amerikai társadalom nem állhatja a végtelenségig a cechet. Azt kell tenni, hogy az ukránok fizessenek a fegyverekért, csak ehhez az szükséges, hogy Trump győzze meg az európai szövetségeseket: az adásvétel forrásaként remekül szolgálhatnak azok a milliárdok, amelyeket nyugaton zároltak.
Továbbá fedezet lehet a hihetetlen mértékű ukrán természeti kincs: olaj, gáz, kulcsfontosságú érc, ritkaföldfém. Ezekre lehet hitelt adni, amiből azután az ukrán fél fizetné a hadiipari megrendeléseket.
Következő cikk: Orbán Viktor azzal fenyegetőzik, hogy megtorpedózza az orosz szankciókat
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A gondolat és (az USA) ereje
A Hamasz sikere - ez a harmadik rész -, hogy a palesztin ügy valóban felébredt a >
Új fejezet az EU és Koszovó kapcsolatában?
A Guardian vezércikke azt hangsúlyozza, hogy kaput nyithat Koszovó számára a Nyugat felé a most tartott >
Donald Trump Amerikája, avagy na, ez jól kezdődik…
Külföldön is van ellenszél. Dánia nem adja el Grönlandot Trumpnak. Mexikó karakán elnöke ellent mer mondani. >
A „Patrióták”, Madridban új Reconquistára hívtak fel
Amivel arra utaltak, hogy a katolikus királyok, „bátor lovagok” Európa megmentésére egykor kiűzték az iszlámot. A >
Szerbiában és Szlovákiában az európai értékeket védik a felvonulók
A két mozgalom nagyon sok hasonlóságot mutat, miközben mindenütt jönnek fel az oroszbarát erők. Így értékeli >
Führerprinzip
Ian Buruma attól tart, hogy Trump a következő 4 évben jóvátehetetlen károkat okoz az amerikai demokráciának. >
Európa illiberális erős emberei a közelégedetlenség vulkánjának tetején ülnek
Ezt a következtetést vonja le Tony Barber A Financial Timesban a szerb elnök szorult helyzetéből. Mert >
Jalta-szag van a levegőben
Nagyon úgy néz ki, hogy ezúttal, 80 évvel az eredeti konferencia után, két nagyhatalom: a putyini >
„Megbuktatási tervek”, „becstelen színház” – miért veszíti el az idegeit Putyin barátja, Fico
Úgy tűnik, hogy elveszti az idegeit az oroszbarát szlovák kormányfő, aki most már puccsot és hazug >
Trump vámjai a lehető legnagyobb szerencsétlenség a világgazdaság és az USA számára
Trump gazdasági tanácsadói, akik tudják, mennyire irracionális ez a politika, legjobb esetben megpróbálják majd tárgyalások útján >
A szerb állami tévé váratlanul stratégiát váltott
Most már nem csupán pár szóban, hanem részletesen számol be a hatalmas tiltakozó hullámról. Vučić most >
A magyarok egyszerűen alkalmatlanok a tömeges ellenállásra?
Ezt a képet a csütörtökön, Szerbia budapesti nagykövetsége előtt készítettem. Az Orbán szerb haverja elleni hatalmas >