Ma Martina, Gerda, Jácinta névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Soha nem fog működni Trump Gáza-terve
A jobboldali Daily Telegraph általában egyetért Trumppal, ám a külpolitikai szerkesztő, Con Coughlin most mégis úgy ítéli meg, hogy soha nem fog működni, amit az elnök Gáza ügyében kitalált, vagyis hogy átmenetileg telepítsék át Jordániába és Egyiptomba az ott élő másfél millió embert. Mert ugyan hosszú távon lehetséges a béke, de addig nem, amíg a Hamász ellenőrzi a területet. Az övezet nagy része az elmúlt 15 hónap harcaiban leginkább romhalmazzá vált, ennélfogva az újjáépítés a rendezés egyik kulcseleme lett. De ahhoz, hogy az öböl-menti államok elővegyék a csekkfüzeteket, előbb meg kell határozni, ki fogja irányítani Gázát a harcok elülte után. A gazdag arab államok aligha mozdítják az kisujjukat is, amíg ott az Irán-barát terrorszervezet az úr. Nem véletlen, hogy Amman és Kairó vonakodik, mert nem szeretnék destabilizálni országukat, miután a gázai palesztinok közül sokak szoros kapcsolatokat tartanak fenn a Hamásszal. Az arab vezetők azon vannak, ha a fegyvernyugvás után sikerülne megoldani a palesztin állam kérdését. Szaúd-Arábia csak ez esetben hajlandó diplomáciai viszonyt létesíteni Izraellel. Így lehet, hogy Trump rájön: inkább ezt kell szorgalmaznia, noha a Netanjahu-kormány hallani sem akar a palesztin államiságról. Izrael csak úgy tud enyhíteni saját arab lakosságának sorsán, ha politikai és katonai értelemben egyaránt felszámolja Hamászt. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Süddeutsche Zeitung
Az elemzés úgy értékeli, hogy a CDU elnöke tabut szegett, amikor részben az AfD voksaival tudta csak átnyomni a menedékpolitika szigorítását, de sok előnye nem lett belőle. Merz azt akarta ily módon tudatni, hogy végre valaki csinál valamit, amitől persze nem javul meg egyszerre a biztonsági helyzet, ugyanakkor a politikus kiteszi magát a vádnak, hogy lepaktált a szélsőjobbal.
A németek nem utasítják el ab ovo a migrációt, ám most az az érzésük, hogy a kormány képtelen azt kézben tartani. Ráadásul több véres merényletet bevándorlók követték el, és ez csak ráerősít az általános benyomásra, hogy a kormány nem tudja betartani a biztonság ügyében adott szavát.
Alig három héttel a választás előtt a kereszténydemokraták éppen ezért léptek, ám nagy kockázatot vállaltak, mert amit a Bundestag jóváhagyott, az csupán egy jogilag nem kötelező felhívás. Fontos persze a jelkép is, miután Merz feladná Merkel menekültpolitikáját. Csakhogy ehhez a gátlástalan AfD támogatására szorult rá, közvetlenül azután, hogy a törvényhozásban megemlékeztek a nemzeti szocializmus áldozatairól.
Ezzel nem rombolta le a szélsőjobbal szembeni tűzfalat, de mindenképpen rést ütött rajta. Abban igaza van, hogy ki kell tartania a meggyőződése mellett, még akkor is, ha közben olyanok is labdába rúgnak, akiknek nem kellene. De miért vágott bele, amikor belátható időn belül többsége lesz a parlamentben?
Azon is könnyelműen túltette magát, hogy azért itt vannak jogi kétségek, illetve hogy az ügy milyen következményekkel jár az EU számára. A közösségi normák alapján senki sem szabad helyből visszautasítani a határon. Vagyis nem javított az ország biztonságán, és ez visszaüthet a választás után.
Hiszen az egész hercehurca megrontotta a viszonyt a szociáldemokratákkal, akik előreláthatólag a következő koalíció másik erejét adják. Azon kívül ha Merz nem tudja teljesíteni az általa keltett várakozásokat, az csalódást okozhat a szavazók körében. Ám éppen erre számítanak a jobboldali populisták, miután abban bíznak, hogy 2029-ben már nekik áll a zászló.
Bloomberg
A német uniópártok bekeményítenek a migráció ügyében, de más kormányok már kikövezték az utat hozzá – emeli ki elemzésében Katja Hoyer, német-brit történész-újságíró. Bőven elképzelhetőnek tartja ilyenformán, hogy a Berlin által szorgalmazott változás sokkal kedvezőbb visszhangot vált ki a földrészen, mint ahogyan az sok német gondolja.
A két halottat követelő múlt heti aschaffenburgi késelés felforgatta a német politikát. A CDU elnöke, ha kancellár lesz, az első naptól a határokon kívül kíván tartani mindenkit, aki papírok nélkül érkezik. Az elképzelés azt jelentené, hogy Németország önálló menedékpolitikát léptet életbe, elsőbbséget élvezne a nemzeti jog.
Ha a német hatóságok nem engedik be a menedékkérőket, az előrevetíti, hogy viszály lesz a szomszédos Ausztriával és Lengyelországgal. Ám mind a kettő maga is korlátozná a bevándorlást, ezért nem kizárt, hogy megtalálják a közös hangot Merz-cel.
Orbán Viktor évek óta szembemegy az EU politikájával ezen a területen, nemrégiben azzal fenyegetőzött, hogy buszokkal migránsokat küld Brüsszelbe. De ez nem oldalfüggő: a kontinensen az egyik legszigorúbb szűrőrendszert a szociáldemokrata dán kormány vezette be.
Merz elképzeléséhez a siker kulcsa az, össze tudja-e hangolni az Unióban, hogy szigorúbb migrációt akar. Van rá esély, mivel sok tagállam egyetért vele, azon kívül a franciákat most lekötik saját gondjaik.
FT
Üti egymást az amerikai és az európai populizmus, ékes példa rá, hogy az európai vezetők közül Orbán Viktor áll a legközelebb Kínához, ugyanakkor éppen ő az, akit pajzsra emel a tengerentúli szélsőjobb, noha az élesen Peking-ellenes. Jól illusztrálja tehát, mennyire eltérhet két demagóg tábor megítélése a geopolitika ügyében – állapítja meg a kommentátor Janan Ganesh.
Úgy véli éppen ezért, hogy Musknak még az európai jobbszélen is nehéz lesz eladnia a techno-libertárius felfogást, az öreg kontinens számára a gazdaság nem élvez abszolút elsőbbséget. Azon kívül a nacionalizmus olyan paternalizmussal párosul, ami ismeretlen az Atlanti-óceán másik oldalán.
A jobboldaliság más és mást jelent itt és ott. Ám téved, aki azt gondolja, hogy az amerikai tech óriások könnyebben tudnák befolyásolni Európát, ha az szétszakadna és demagógok irányítanák. Elég csak megnézni, mit akar a gazdaságban Le Pen.
De a kétféle populisták már csak azért is ellentétbe keverednének egymással, mert az egyik terjeszkedési igénye óhatatlanul érintené a másik oldalt. Ennélfogva nehéz populista klubot alakítani. Szóval nem lesz Nacionalista Internacionálé, mivel mindenképpen vitába keverednek egymással a soviniszták.
Ugyanakkor, hogy a liberalizmus még ma is létezik, az nagyrészt azok megosztottságának köszönhető, akik gyűlölik. Ez azonban nem jelenti azt, hogy hátra dőlhetnek a liberálisok. Az amerikai szélsőjobbnak meg vannak az eszközei, hogy nyomást gyakoroljanak Európára. Ezzel együtt a szabadelvűség mindig számíthatott arra, hogy a harcias ellenségei egymás ellen fordulnak.
Project Syndicate
Hogy Trump ismét beköltözött a Fehér Házba, az azt jelzi, hogy megkezdődött a Davos-elleni korszak, tehát amikor nincs semmiféle világrend és a szándék is hiányzik, hogy legyen. Arra kell számítani, hogy egyre nagyobb lesz a megosztottság az államok között, zűrzavar alakul ki a meg nem oldott válságok miatt és gyakoriaknak ígérkeznek a zavarok. Annál is inkább, mivel Kínának is ez a jó.
Erre figyelmeztet Mark Leonard, az Európai Külkapcsolati Tanács nevű elemző intézet igazgatója. Úgy fogalmaz, hogy eljött Trump világa, ezt jól lehetett látni a davosi Világgazdasági Fórumon, amely nagyjából 50 éve a liberális nemzetközi rend szerves része.
Az államok nagy része meglepő módon üdvözli Washington törekvéseit. Csak azok a kormányok idegesek, amelyek az USA legfőbb szövetségesei Európában és Ázsiában, mivel ők az amerikai kivételességre alapozták biztonságukat és jólétüket.
A jelenlegi helyzet másik fő jellemzője, hogy több válság jelentkezik egyidejűleg: a klímaváltozás, az új technológiák, a demográfiai adatok és a kapitalizmus változó természete miatt. A többes krízis nem segíti elő az egységet és egymással fognak vetélkedni a figyelemért a különféle problémák. az éghajlat a migrációval, Ukrajna Gázával, stb. Az eredmény az lesz, hogy polarizálódik a föld, különböző törzsekkel és különböző célokkal.
Súlyosbító tényezőnek ígérkezik, hogy a válságok hatnak egymásra, összetett és előre meg nem jósolható módon. És miként lehetne megegyezni a szabályokról, ha nincs többé egyetértés az alapvető tények kapcsán.
A liberális nemzetközi rend aligha tér vissza eddigi formájához.Éppen ezért újra kell kalibrálni az ENSZ-t, a Valutaalapot, a Világbankot és sok más intézményt is.
Washington Post
Amikor Trump 6 éve először szemet vetett Grönlandra, a világ viccnek vette, ám ma már senkinek sincs kedve nevetni rajta, mi több, Európa reszket. Annál is inkább, mert nem úgy néz ki, hogy a politikus egykönnyen eláll a szándékától. Így értékeli a külpolitikai szerkesztő, Ishaan Tharoor.
Ennek megfelelően a dán kormányfő a héten gyorsan körbeutazott egy sor európai fővárost, Párizsban, Berlinben és a brüsszeli NATO-központban igyekezett támogatást szerezni. A közlemények gondosan elkerülték, hogy említsék az amerikai elnököt vagy a sziget státuszát, de az üzenet világos volt: tiszteletben kell tartani az államok területét és szuverenitását.
Amerika természetesen nem tervezi, hogy lerohanja Grönlandot, hiszen már most is van ott egy nagy támaszpontja, és azt reméli, hogy megerősítheti ottani katonai jelenlétét, miután Oroszország és Kína különleges érdeklődést tanúsít a sarkvidék iránt.
Trump abban bízik, hogy Koppenhága hajlandó lesz valamiféle megállapodásra. Ezért úgy állítja be, hogy ő csak segít a dánoknak, leveszi a vállukról a terület irányításának terhét. De nagyon úgy néz ki, hogy nem érdekes, kiről van szó, barátról vagy ellenségről: elővesz egy korábbi, imperialista, nagyhatalmi politikát. Függetlenül attól, milyen elvek váltak uralkodóvá a 2. világháború után, illetve milyen transz-atlanti szövetségek jöttek létre.
Der Standard
Az egyik legjobb osztrák sajtóelemző úgy véli: a Néppárt saját magának hazudik, ha azt hiszi, hogy a leendő koalícióban meg tudja „szelídíteni” az EU-gyűlölő szabadságpárti vezért. Hans Rauscher ezt azért tartja kulcskérdésnek, mivel az osztrák hadsereg ez évre szóló kockázatjelentése úgy foglal állást: a földrész máris hadiállapotban van az orosz hibrid hadviselés miatt. Vagyis Ausztria sincs többé biztonságban.
Az ÖVP pedig a Moszkva-barát FPÖ-vel óhajt összeállni. Ki fogadna arra, hogy utóbbi vezére nem szűri össze a levet a hasonszőrű Orbánnal és Ficóval? Kickl jó pár éve, belügyminiszterként szétverte a titkosszolgálatot, ehhez olyan tanúkat vett igénybe, akik esetében ma már erős a gyanú, hogy Oroszországnak kémkedtek.
Az Unió ügyében szintén összeegyeztethetetlen a szélsőjobb hozzáállása, illetve Ausztria létérdeke. A párt, mint a szélsőségesek általában, gyűlöli Brüsszelt. Ám ha erődöt csinálna az országból, az gazdasági katasztrófát eredményezne. Úgy írná át az alkotmány bevezetőjét, hogy az gyakorlatilag az uniós kilépést jelentené.
Ellenben közeledne Moszkvához, amelyhez egy sor osztrák nagyvállalkozónak üzleti kapcsolatai fűződnek. Az őket képviselő Néppárt azt hiszi, hogy ha belevesz bizonyos pontokat a koalíciós szerződésbe, akkor képes meggátolni, hogy Ausztria elcsússzon a kelet-európai Putyin-tömb irányába. Ez nevetséges.
Kickl nem fog engedni EU-ellenességéből. Ha az ÖVP lepaktál vele, akkor szabad utat enged annak, hogy az országot a lehető legsúlyosabb gazdasági és biztonságpolitikai károk érjék.
Die Zeit
A kommentár szerzője jogosnak tartja az osztrák sajtó félelmeit, mármint hogy orbáni viszonyok várnak rá, ha hatalomra jut az FPÖ. Ugyanakkor azt hangsúlyozza, hogy elég volt a képmutatásból. Sebastian Loudon a Datum magazin kiadója egyértelműnek nevezi, hogy a Szabadságpárt taccsra tenné a független újságírást, ideértve a közszolgálati ORF-et is.
Akkor ugyanis nincsenek fogas kérdések, kényelmetlen tényfeltáró írások, semmi sem áll a propaganda, a dezinformáció és az összeesküvés elméletek útjában. Ugyanakkor felfutna az adófizetők pénzéből kitenyésztet pártsajtó. A populisták mindig ugyanazt a receptet alkalmazzák: leszólnak mindent, amit nem ők irányítanak.
Az önálló sajtónak védekeznie kell az ilyesfajta támadások ellen. Ám mielőtt reagálna, érdemes söpörnie a saját portája előtt, mert vannak jócskán mulasztásai és fájdalmas kérdéseket kell megválaszolnia. Először is egy sor médiavállalkozás évek óta erősen függ a politikától. Ez rendszerszintű probléma.
Ugyanakkor jogosak a fenntartások, hiszen az FPÖ bécsi vezére megfenyegette a Standardot, hogy az lehúzhatja a rolót, a Profil és az AFP tudósítóját pedig nem engedték be a Kickl által meghirdetett sajtóbeszélgetésre. Helyhiány címén.
Semmi ok feltételezni, hogy az Szabadságpárt akár csak jottányit is enged orbáni vágyaiból. Ám kérdés, nem árt-e saját magának a média, ha folyamatosan félreveri a harangokat. A közönség belefáradhat és idő előtt elfogyhatnak az energiák. Ugyanakkor a korábbi botrányok után a publikum nincs okvetlenül meggyőződve arról, hogy az újságírás méltó a bizalomra.
Ezért a szakmának átlátható módon kell működnie, csak így tudja meggyőzni a közvéleményt, hogy abszolút szükség van rá.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Soha nem fog működni Trump Gáza-terve
A jobboldali Daily Telegraph általában egyetért Trumppal, ám a külpolitikai szerkesztő, Con Coughlin most mégis úgy >
Szerbiában Vučić hatalma a tét
Újvidék a maga 15 halottjával a korrupció és az ellenőrizetlen hatalom jelképe lett. Ezért ma már >
Kulcsfontosságú, hogy kit nevez ki Donald Trump budapesti nagykövetnek
Erre hívta fel a figyelmet a főleg az amerikai belpolitikával foglalkozó lap a The Hill szerzője. >
Donald Trump hümmögni fog, de ha Európa vezetői felállnak a védelmére, a házuk állni fog
Európa bajban van, és forró év vár rá, mind a belső, mind a külső ellenségek miatt, >
Ha Ukrajna elesik, a Nyugatot még sokkal rosszabb viszály fenyegeti
A Guardian véleménycikke szerint valójában már most zajlik ellene egy burkolt háború. Az örvendetes, hogy Trump >
Örök vágy és örök kudarc
Egy alkalommal megkérdezték Gandhit, mit gondol a nyugati civilizációról. Azt felelte, hogy „az nagyon jó gondolat >
Mintha egy ragadozó állna szemben szociális munkásokkal
A Neue Zürcher Zeitung főszerkesztője úgy jellemzi az amerikai elnök és Európa viszonyát, mintha egy ragadozó >
Orbán Viktor azzal fenyegetőzik, hogy megtorpedózza az orosz szankciókat
Azaz ismét nagyban hazardírozik. Tegnap még nem lehetett tudni, hozzájárul-e a gazdasági retorziók folytatásához. Nagykövete ugyan >
Még sem vétóznak Orbánék?
Nagyon úgy néz ki, hogy Orbán kénytelen lesz meghátrálni a szankciók ügyében, miután Trump nekirontott Putyinnak. >
Láthatóvá és ezért sebezhetőbbé válnak az oligarchák
Jan-Werner Müller a Guardianban azt mondja, hogy csak nyugi, mert kijönnek a napra az amerikai tech >
Egy magyar rapper videója Orbán Viktort és a korrupciót célozza meg
A berlini központú BNE IntelliNEws, azaz az európai üzleti hírek nemzetközi portáljáig elért Majka híre legújabb >
Magyarország feladta a Moszkva elleni szankciókkal szembeni ellenkezését
Ezzel lehetővé tette, hogy a nagykövetek megegyezzenek a szankciók újabb fél évvel való meghosszabbításáról – írta >