2025. február 11. kedd
Ma Bertold, Marietta névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Csendben

Csendben

Egy csarsi kopott kövein, csevap- és burekillatban sétálok gondolatban, az árnyékom a megboldogult ifjúságom, majd a könyv, ez a kedves, okos, finom kékség az ölembe hull, bevégeztetvén. Előttem a kockás abrosz, a biztos pont, a telefonom, ahová be kéne még írnom, hogy most mást nem érzek, csak éppen hálát, de ezt nem így dirrekt, hogy na bumm: hála!, hanem, érted, finoman rávezetve a szót a jó érzésre, hogy bizony, barátaim, elég sok minden belefért az elmúlt évtizedekbe, mindnyájunknak, akik jártuk az utat, és még most is itt vagyunk, valahol. Van akinél lámpás is van. Milyen jó, hogy  ismerjük egymást. Büszkeség, maradjon így. Komáromi Ákos:

Fél tizenegy elmúlt, szokatlanul halk az este, csak az egyik radiátor susmog, remélem melegít, úgy mondják, hogy jön vissza a hideg. Háttal ülök a lehalkított tévének, még büntiben van, örüljön, hogy ép bőrrel megúszta: nem érdekel most a foci, a Bajnokok Ligája, a csapatom második csapatának a szórakozgatása a PSV ellen, nem érdekel semmi azok után, hogy és ahogy el bírtuk veszíteni tegnap a horvátok elleni kézimeccset - négy gólos előnyről, az utolsó öt percben, a legutolsó másodpercben, hát hogy a búbánatos, lókupec karimájában van ez, hogy így köll csinálni a hülyeséget a végtelenségig, te irgalmas, jóságos, hatalmas, végzetes tanácstalanság! Időkérés? Miért így kell? Mi?

Koncentráljunk fontosabb dolgokra. Ma délután, végre itthon. A házunk felnyalábolja, gyengéden ölbe veszi az érett napsütést, mely mint egy gazdájának örvendő házőrző, beszökik mellettem a nappaliba, konyhába, ahogy belépek. A pulton édesen árulkodó jelekre világít rá, egy félig elhasznált narancs csillan meg a fénycsóvában, mellette darált dió vesz részt a csendéletben,  minálunk ilyenkor felmerül, hogy talán érdemes lehet Vászó tortája-ügyben (Vasina torta) nyitogatni a hűtőajtót, egy falatért is akár, mert annyi emlék fér el benne, amennyit csak elbírok. Időutazás. Nagyon szeretem.

Rápillantok az otthoni eseményekre, majd kézbe veszem a nemrég kapott szép kék könyvet, melyet egyetlen lélegzetvétellel olvastam el kétharmadáig, a szerelmetes Szarajevómon keresztül az Ohridi-tóig, ahová mindenki el szeretne vinni valakit, amikor először meglátja. Valakit, aki akkor nincs ott. Akivel együtt volna jó. Bármit. A  házfalak emeleti kiszögellésének barátságos oltalmában.

Egy csarsi kopott kövein, csevap- és burekillatban sétálok gondolatban, az árnyékom a megboldogult ifjúságom, majd a könyv, ez a kedves, okos, finom kékség az ölembe hull, bevégeztetvén. Előttem a kockás abrosz, a biztos pont, a telefonom, ahová be kéne még írnom, hogy most mást nem érzek, csak éppen hálát, de ezt nem így dirrekt, hogy na bumm: hála!, hanem, érted, finoman rávezetve a szót a jó érzésre, hogy bizony, barátaim, elég sok minden belefért az elmúlt évtizedekbe, mindnyájunknak, akik jártuk az utat, és még most is itt vagyunk, valahol. Van akinél lámpás is van. Milyen jó, hogy  ismerjük egymást. Büszkeség, maradjon így.

2025. január 30.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Ők nem a „buborék hercegei”

Emlékszem az Otpor tagjai elfogadták nyilvános fellépést a hivatalos rendezvényen, de nem hívták meg őket erre. >

Tovább

Támadááás!

Zentán például, ötvenöt évvel ezelőtt, az asztalitenisz szentélyben: nem is tudom hány asztal egymás mellett, mint >

Tovább

A VMSZ korifeusa

Az írásból úgy tűnik, Korhecz a Vajdasági Magyar Szolgapárt (VMSZ) korifeusaként jelentette meg ezt a cikket. >

Tovább

Szerbia – mi lesz ennek a vége?

Szerbiában, bár manapság nem mindennaposak a bandák közti fegyveres leszámolások, a gyilkosságok mínuszos hírnek számítanak. Nekik >

Tovább

A fiatalok vissza akarják hódítani a reményt

A tüntetésen sok magyar szót hallottam, főleg magyar fiatalok jelenlétét regisztráltam. Mivel a feleségemmel magyarul társalogtunk, >

Tovább

VMSZ-es „normalitás”

A VMSZ agymosott, tudathasadásos, önző, fanatikus híveket akar karámba zárni, miközben – a hírösszefoglalók szerint – >

Tovább

I šta će sada biti sa nama?

Vest o Teofilovoj smrti podseća me na šifrovanu prepisku između Aleksandra Tišme i Danila Kiša. Danilo >

Tovább

A joghurtforradalom szimbolikus felülmúlása

Megérkeztek a belgrádi egyetemisták, akik két na alatt gyalog tették meg az utat (80 kilométer) Belgrádtól >

Tovább

Újra kellene gondolni az elmúlt harminc évet

A múltat nem lehet csak úgy kidobni az ablakon, mert ha nem tudjuk méltósággal eltemetni, akkor >

Tovább

Ami körülöttünk történik, sokkal több a politikánál

Hogy mi következik ezután, arra - akárcsak sok kiváló barátomnak - nincs válaszom. A kormánytöbbség új >

Tovább

Ötödik kerék leszünk

Nem bánom, ölelgessék egymást, esküdjenek naponta egymásnak hűséget, ez is jobb, mintha egymás torkának esnének, de >

Tovább

LEÁLLÍTANI A KÁRTÉKONY TEVÉKENYSÉGET!

Pásztor Bálint és a VMSZ további kártékony tevékenységét le kell végre állítani! A Junior az egyetemi >

Tovább