Ma Péter, Katalin névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Fico a gázvitával terel
Fico csupán elterelésre használja az Ukrajnával kirobbant gázvitát, mivel odahaza nagy bajba került – fejti ki Keno Verseck, a térség kiváló szakértője a Deutsche Welleben. Mint írja, miközben Oroszország nap mint nap szétbombázza a szomszédos országot, annak sorsa mind inkább egy uniós tagország játékszere lesz. Orbán azt igyekszik beadni saját lakosságának, hogy „békemissziót” teljesít. Ebben a szerepében uszít az ellenzék ellen, amely a „háborúpárti Brüsszelt” szolgálja.
A szlovák belpolitikában már jó ideje erjed az ukrán kérdés. Fico most azzal fenyegetőzik, hogy nem szállít áramot Kijevnek és beszünteti a másik államból érkezett menekültek ellátását, ha Zelenszkij valóban beszünteti az orosz gáztranzitot. A politikus Moszkva nagy barátja, ám a mostani fordulat leginkább azzal függ össze, hogy az államháztartás hiánya már 6%, és most kiesik évi félmilliárd eurónyi bevétel, ami idáig az orosz földgáz továbbítása után folyt be. Emellett kemény takarékosságot kell elrendelni, hogy csökkenjen a deficit. A forgalmi adó ez évtől 20-ról 23-ra emelkedett, nőtt a vállalati nyereségadó, ugyanakkor kisebb lett a családok, illetve a nyugdíjasok megsegítésének összege. Előreláthatólag ugyanakkor megugrik az energiaár, mert a gázt hamarosan nyugatról kell importálni, miután a hatalom idáig nem gondoskodott alternatív forrásokról. Még az sem kizárt, hogy előrehozott választások jönnek. Fico ugyanazt csinálja, mint szövetségese, Orbán: Ukrajnát és az EU-t teszi felelőssé a gazdasági nehézségekért. De nem világos, miként ér véget a gázvita, és hogy a politikus beváltja-e a fenyegetőzést. Energiaválság azonban nem fenyeget, ám de az egész gáz-ügy nagyban befolyásolhatja a miniszterelnök jövőjét. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
FT
Mike Tysont idézte az amerikai külügyminiszter, amikor a lap munkatársa megkérte, hogy a kormányzat szempontjából értékelje az eltelt 4 évet: Az embernek vannak kitűnő tervei, de azután kap egy hatalmasat a képére. Blinken ezt úgy konkretizálta, hogy a Nagy Világgazdasági válság óta nem szabadultak ekkora gazdasági gondok az államokra. A koronavírus az utóbbi 100 év legsúlyosabb járványát okozta.
Amerika rendkívül megosztott, nagy kihívás érte a demokráciát és törékeny a viszony a legszorosabb szövetségesekkel, illetve partnerekkel. Egyszerre kell helytállni az olyan válsággócokban, mint Ukrajna, Gáza és Szíria. Ezzel együtt azt mondja a miniszter, hogy az USA erősebb lett az elmúlt időszakban.
Mert pl. Irán már nem tud nagyon ugrálni, hogy bárkivel harcba keveredjen és ez kedvezően hat Szíriára, ahol remélhetőleg nem az lesz, hogy az egyik diktatúra váltja a másikat. Hogy az Asszad-rezsim ilyen viharos gyorsasággal összeomlott, az szerinte részben a Moszkvára és Teheránra gyakorolt washingtoni nyomás következménye.
Viszont hogy észak-koreai katonák harcolnak Oroszország oldalán, az rávilágít, hogy összefüggnek egymással az egyes régiók viszályai. Kína kettős játszmát folytat, mert egyrészt továbbra is szállít Moszkvának kettős rendeltetésű árukat, viszont sokat jelentett, hogy az Egyesült Államok az orosz kapcsolat miatt indexre tett egy sor kínai céget.
Peking segített, amikor rábeszélte Putyint, hogy az hagyjon fel a nukleáris kardcsörtetéssel. Az orosz elnök stratégiai vereséget szenvedett Ukrajnában, a NATO ma erősebb és nagyobb, mint valaha. Viszont az nem igaz, hogy az európai szövetségesek ne adtak volna elég segítséget Kijevnek. Azt ugyanakkor cáfolta Blinken, hogy a Biden-kormányzat kiporciózta volna a katonai támogatást.
Úgy véli, hogy Amerikának továbbra is vezetnie kell a világot, nehogy az űrt gonosz szereplők töltsék be. Az együttműködés ugyanakkor kifizetődik, mert az is adut jelent Kínával szemben.
A Közel-Keletről szólva azt fejtegette, hogy Amerikának három célja van a térségben: továbbra is kiáll Izrael mellett, igyekszik elkerülni az újabb háborút és mindent megtesz az ártatlan palesztinok védelmében.
Süddeutsche Zeitung
Az autokrácia és a demokrácia küzdelmében az emberek valamikor fel fognak ébredni, de akkor már túl késő lehet – nyilatkozta Aurel Croissant, a Heidelbergi Egyetem politológusa. Különösen arra hívta fel a figyelmet, hogy nem elegendő, ha egyértelműek a szabályok arra is szükség van, hogy az emberek betartsák azokat.
Márpedig Amerikában azt látni, hogy a politika egy része tesz a korlátokra. Az intézmények nem bizonyultak kellőképpen ellenállónak, hogy meg tudják gátolni Trump újabb elnökségét. Így most veszélybe kerülhet az egész ottani demokrácia alapja. Nem kell persze államcsínytől tartani, de az igazságszolgáltatásban és a hadseregben már pártpolitikai szempontok érvényesülnek.
Bekövetkezhet az, ami Magyarországon és Törökországban, vagyis, hogy formálisan létezik a többpártrendszer, de úgy megbuherálják a választási feltételeket, hogy azok egyetlen pártot segítsenek. Ebben az irányban hat, hogy a Legfelsőbb Bíróság kimondta: az elnököt nem lehet felelősségre vonni a hivatali minőségében hozott döntéseiért, továbbá a republikánusok soraiban végrehajtott tisztogatás, valamint az is, hogy a demokraták mindkét házban kisebbségbe szorultak, így a Kongresszus és az igazságszolgáltatás nem képes megfelelően ellenőrizni az elnököt.
A kérdés az, mennyi lojalitás maradt még a kulcsfigurákban a jogállam iránt. Európa csak egységesen tud szembeszállni a globalizálódással, a válságokkal és a háborúkkal, de éppen ez az, amit a populisták nem akarnak. Ám a hatáskörök visszaadása nemzeti kézbe, nehezen járható út.
És amit idáig ott csináltak, ahol hatalomra kerültek, az azt bizonyítja, hogy nem demokraták. Sok fontos területen aláássák, illetve meggyengítik a demokratikus mechanizmusokat. Pl. amikor a kulturális és nemi kisebbségek, a szólás- és a sajtószabadság védelméről van szó, de ugyanez áll a politika bírósági felügyeletére is. Az autokraták azokat az intézményeket és szabályokat támadják, amelyek nélkül a demokrácia nem tud tartósan létezni.
És sajnos vitathatatlan, hogy a világ efelé halad. A jogállam fokozatosan hal el, de könnyen eljuthat addig a pontig, ahonnan már nincs visszatérés. Olyanoknak köszönhetően, akiket azért választottak meg, hogy megvédjék. A legfőbb eszközt a tömeges mozgósítás, a békés tiltakozás, a civil társadalom jelenti ellenük. Ezért próbálják a tekintélyuralmak megbéklyóznia a civil szférát és a médiát. Sokan nem veszik észre, mire megy ki a játék, azt mondogatják, hogy nem is olyan rémséges az egész, ám mire észbe kapnak, addig már könnyen elmehet a hajó.
Süddeutsche Zeitung
A legalapvetőbb, amiről az EU-nak gondoskodnia kell, az a biztonság – állapítja meg Hubert Wetzel Brüsszelből annak kapcsán, hogy a soros lengyel elnökség éppen a biztonságot választotta vezérmotívumává. Éspedig sokféle értelemben, de pont ez az Unió létezésének célja.
Hogy Varsó éppen Magyarország után veszi át a kormányrudat, az csak jó. Orbán Viktor ugyanis olyan pilótára emlékeztet, aki jól odavágja a gépet leszállás közben. Leginkább az érdekelte, hogy saját magát fényezze, a kontinens legremekebb jobboldali populistájaként. A közösség édes mindegy volt neki.
Ráadásul betegeskedik a két vezető hatalom, Franciaország és Németország, megbukott a kormány, a pártok egymással civakodnak, az egyik helyen jön az új választás, a másik helyen nem kizárt. Emellett Moszkvában és Washingtonban olyanok vannak hatalmon, akik meg akarják gyengíteni az Uniót, ha nem egyenesen az a tervük, hogy szétverjék.
Emellett háború dúl Ukrajnában, így kedvező hogy olyasvalaki a soros elnök, aki legalább tudja, merre akar menni. Azt erősítette meg, hogy ha Európa nem tud gondoskodni polgárai biztonságáról, akkor elveszti a legitimitását. Lengyelország természetesen egyedül nem tudja megoldani a súlyos bajokat, de ha sikerül a többiek fejébe vernie, hogy miről van szó, már az haladás volna.
Foreign Policy
Európa így vagy úgy, de még mindig függ az orosz energiától, pedig a háború miatt azt ígérte, hogy változtat ezen – mutat rá Paul Hockenos, aki szabadúszó újságíró Berlinben. Kiemeli, hogy az EU nagy nyomást tudna gyakorolni Moszkvára, ha véget vetne e téren az együttműködésnek, ám a szálak továbbra is sokrétűek.
A hírhedten Kreml-párti magyar és szlovák kormány még egyáltalán nem szakította meg az üzleti kapcsolatokat az érintett orosz cégekkel. Szlovákia pumpálta a legtöbb pénzt Moszkva zsebébe a szénhidrogénekért cserében, utána Franciaország, Magyarország, Ausztria és Spanyolország a sorrend.
A CSD, a demokrácia tanulmányozásával foglalkozó központ azt jelentette, hogy óriási lyukak vannak a szankciókon. Az EU tavaly 1,3 millió köbméterrel több cseppfolyósított orosz gázt vett, mint egy évvel korábban, azaz ily módon, azon kívül más formában is Putyin hadi kasszáját dagasztja.
Brüsszel hatalmas kudarcát jelzi, hogy Oroszország 2024-ben még mindig az európai gázszükséglet 18%-át fedezte, habár ebből a vezetéken érkezett mennyiség aránya 8%-ra esett vissza.
Valójában sem Magyarország, sem Szlovákia nem szakad bele, hogy most magasabb árat kell fizetnie, mivel több gáz nem jön a Testvériség vezetéken. Egyébiránt bőven támaszkodhatnak a Török Áramlatra. A Balkán Insight kimutatta, hogy a nagy magyar tiltakozás mögött a pénzt kell keresni, mivel az ország több gázt vesz, mint amennyire szüksége van, a többletet pedig 3. piacokon értékesíti. Azon felül a költségvetésnek szép bevétele van az adóból.
És akkor még nem beszéltünk arról, hogy rengeteg orosz olajat Indiában, Kínában és Törökországban dolgoznak fel, és ezek a termékek onnan jutnak el Európába. A szankciók kijátszására szolgál az orosz árnyékflotta is. Továbbá Moszkva még mindig meghatározó helyet tölt be a nukleáris energia területén. Hasadóanyagot és technológiát szállít, bár ezen most mind az USA, mind az Unió változtatni kíván.
Magyarország, Szlovákia, Bulgária és Csehország alighanem tiltakozni fog, mert náluk az atomerőművek teljes egészében az oroszoktól függnek.
Daily Telegraph
Hogy Kijev csapást mért az orosz gázexportra, az Európa drámai megosztásával fenyeget, nem véletlen, hogy a magyar és a szlovák kormány ilyen vehemensen tiltakozott az utóbbi hónapokban az ukrán-orosz gázegyezmény megszűnése miatt – véli Matt Oliver, a lap gazdasági szakírója. Mindenesetre Moszkva most évi 5 milliárd fontos bevételtől esik el, Kijev 1 milliárd dolláros tranzitdíjnak intett búcsút, viszont törheti a fejét az a pár ország, amelynek energiaellátása még mindig a Kremltől függ.
Jack Sharples, az Energiatanulmányok Oxfordi Intézetének szakértője azt mondja, hogy ezek az államok most kénytelenek hosszú távra új beszerzési forrásokat keresni. Mert már látni, hogy itt a játszma vége, Európa leválik az orosz szénhidrogénekről. De ennek nem lesznek katasztrofális kihatásai a kontinensre nézve, ami azt igazolja, hogy az orosz befolyás drámai módon csökkent.
Hogy az árak mennyivel mennek feljebb, az egy sor tényezőtől függ, nem utolsó sorban, hogy mennyire ürülnek ki a kontinensen a gáztárolók, amelyek jelenleg 72%-on állnak. Ha kemény lesz a tél, nagy verseny indulhat a nyáron az újrafeltöltésért. Ennek pedig következményei lehetnek Ukrajnára nézve is – fejti ki John Lough, a brit külpolitikai intézettől, a Chatham House-tól.
Orbán továbbra is tüske a köröm alatt a Kreml számára, még közelebb került a Kremlhez és fokozta az ország orosz energiafüggését. Emellett szoros viszonyban van Trumppal. Ez pedig Zelenszkij ellen dolgozhat, miután az különleges kapcsolatra törekszik a következő amerikai elnökkel.
Lough szerint a magyar vezető mindenképpen arról akarja meggyőzni leendő washingtoni kollégáját, hogy az ukránok méltatlanul viselkednek. De hogy a vezeték már nem működik és a Gazprom újabb közvetlen kapcsolatát veszti el Európával, az stratégiailag mindenképpen nagy veszteség Moszkva számára.
FT
A vezércikk azt hangsúlyozza, hogy Európának vissza kell szorítania a bürokráciát, mert az megfojtja a gazdasági növekedést, visszaveti a versenyképességet. A szabályok gyakran átfedik egymást, rendkívül bonyolultak, áttekinthetetlenek, sokszor ellentmondanak egymásnak, illetve párhuzamosságokat tartalmaznak. További súlyos teher a vállalatokra nehezedő jelentési kötelezettség.
A jelenség ellen az új Bizottságnak határozottan fel kell lépnie, a tagállamokkal együtt, annál is inkább, mivel Trump radikálisan le akarja nyesegetni a tengerentúlon a gazdaság túlszabályozását, ezzel pedig jelentős versenyelőnybe kerülhet az USA. Tőkét vonhat el a földrésztől.
De vannak teendőik ezen a téren a nemzeti hatóságoknak is. A dereguláció azonban csupán az egyik tétel, hogy az EU ne maradjon le a versenyben. Még nagyobb korlátot jelent, hogy drága az energia, illetve hogy nincs elég munkaerő. Ám a szabályozást mindenképpen áramvonalasítani kell, ha az Unió meg akar újulni és szeretne virágozni.
Washington Post
Ishaan Tharoor úgy gondolja, hogy az Iszlám állam kísérteni végig kísérteni fogja Trump hivatali, idejét, habár az elnök már az első négy évben azt állította, hogy felszámolták a terrorszervezetet. Kormányzatának más tagjai azonban jóval óvatosabban nyilatkoztak, és hogy mennyire igazuk volt, az kiderül abból, hogy tavaly világszerte egy sor olyan merényletet követtek el, amely a csoporthoz köthető.
Ilyen volt, amikor Szilveszter napján New Orleans-ben egy teherautó belehajtott az ünneplő tömeg. De ugyanide tartozik az április öldöklés is, amelynek helyszíne egy moszkvai koncertterem volt. Nem véletlen, hogy Szíriában továbbra is 2 ezer amerikai katona vadászik az ISIS tagjaira.
Azaz a szélsőséges szerveződés továbbra is fenyegetést jelent a fejlett világ ellen. Tagjainak számát szír földön 3 ezerre becsülik, de nagy veszély, hogy kiszabadul a börtönből az a csaknem 10 ezer társuk, illetve háromszor ennyi családtagjuk és gyerekük, akikre jelenleg a Szíriai Demokratikus Erők nevű kurd szervezet vigyáz.
Der Standard
Ausztriát politikai válságba taszítja, hogy sok hónap után kudarcot vallottak a koalíciós tárgyalások. Nem csupán az egyeztetésben közreműködő politikusok türelme fogyott el, az embereknek is elegük van ebből a vircsaftból, a politika impotenciájából. Így értékeli Gerold Riedmann, a szemleíró.
Hogy a tömegeknek teli a hócipőjük, az már kiderült abból, hogy az őszi választáson, csaknem 29%-ot kapott a destruktív Szabadságpárt. Közben az országot utolérte a recesszió, és nincs jel a javulásra. A három párt pedig még ebben a helyzetben is úgy véli, hogy szórakozhat a köztársaság rovására.
A törülközőt a liberálisok dobták be, de miként is vélhették úgy, hogy diktálhatnak a Néppártnak és a szociáldemokratáknak, a maguk nem egészen 10%-ával. A megbeszélések során nem sikerült közös nevezőt találni, és ez azután meg is határozta, hogy a részvevők semmiféle bizalmat nem tápláltak egymás iránt.
Nem tudni, hogy a három érintett pártvezér politikailag túléli-e a mostani vihart? Az sem világos, hogy ezek után nem a kereszténydemokraták és az FPÖ összefogása jön-e? Új választást csak az akarhat, aki azt szeretné, ha még több dacos szavazópolgár sorakozik fel a szélsőségesek mögött.
Azaz most ismét tartós instabilitás jön, megint az derült ki, hogy pártpolitikai taktikázás fontosabb, mint az államért érzett felelősség. Fel sem fogták, mennyire drámai a demokrácia helyzete, illetve, hogy mekkora veszélyben van a gazdaság, valamint az eladósodás miatt a költségvetés. Ehelyett folytatódik a bizonytalanság, ami tetszik Kickl-nek valamint Putyinnak is.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Orbán és Vučić autokráciájának hasonlóságai és különbségei
Szerbiának sokkal nehezebb dolga lesz. Nemcsak Vučić rendszere miatt, hanem azért is, mert nem nézett szembe >
2x40 millió és közte egy kis apróság
Orbán Viktornak 2005-ben, immár nem miniszterelnökként, egy különös mondat hagyta el a száját Friderikusz Sándor A >
MAGYAR PÉTER ÉS DEÁK FERENC
Magyar Péter eddigi politikai művét hasonlítgatták már sok mindenhez, de egyvalamihez nem. Ahhoz a korhoz, személyhez, >
Az ember, aki ott sem volt - Szijjártó a Telexen
Ez az interjú szánalmas vergődés volt, az elemi önreflexió teljes hiánya. Felmerül a kérdés, hogy miért >
Lehet-e, legyen-e jövője a Fidesznek?
Antall József emlékezetes szavai, „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”, valóra váltak, Magyar Péter forradalmat csinált és győzelemre >
Orbán Viktor felépített egy „propagandagépezetet”. Magyarország következő vezetőjének le kell azt bontania
A propagandarendszer lebontása időigényes lesz. A Tisza kétharmados többséggel visszafordíthatja a jogi változtatásokat, de a magánmédia >
Mit várok a Tisza kormánytól?
A kétharmados felhatalmazást, az erős mandátumot azért kapta a kormány a választóktól, hogy a szükséges jogi >
Orbán korszaka egy szempillantás alatt véget ért, és Magyarország következő miniszterelnöke egy sietős ember
Pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének hivatalából magas szintű delegáció érkezett Budapestre informális >
Végre
Megtörtént a felszabadulás, forradalom zajlik, a rendszer végre megváltozhat. Magyar Péter történelmi érdeme, hogy elindította a >
Egy örömteli Budapesten, a populisták veresége után egy példátlan átmenet lehetőségét láttam
Mindenekelőtt azonban ott van az a felbecsülhetetlen értékű lehetőség, hogy megmutassuk: létezik kiút a mély populizmusból. >
Mit jelent Orbán veresége a világ többi része számára
A választás geopolitikai következményei is jelentősek lehetnek. Orbán alatt Magyarország többször megvétózta az Ukrajnának szánt segélyeket >
„Soha nem voltunk barátok”
„Ha Vlagyimir Putyin felhív, felveszem” – mondta. „Ha beszélnénk, elmondhatnám neki, hogy jó lenne négy év >