Ma Zénó, Flórián névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Mi van, ha az oroszok győznek Ukrajnában?
Timothy Garton Ash rettentő nagy bajnak gondolja, ha az oroszok kerekednének felül a háborúban, miközben már látja a következő év sötét árnyait. Az oxfordi politológus szerint fokozódik az instabilitás, mivel Putyin beleerősít a hibrid hadviselésbe, ráadásul a Nyugat fél a helyzet súlyosbodásától, ám ezzel csak bátorítja a nukleáris fegyverek elterjedését. Kuleba volt ukrán külügyminiszter arra figyelmeztetett, hogy ha ez így megy tovább, akkor Kijev veszteni fog. De még el lehet kerülni – teszi hozzá az elemző -, ha az ukránok kellő mennyiségű fegyvert kapnak, továbbá ígéretet a gazdasági újjáépítésre. Azon kívül ha hazatérnek a menekültek és az ország 5 év múlva belép az EU-ba, továbbá megkezdi a NATO-csatlakozás folyamatát. Hatalmas áldozat volna, ha az ország elvesztené jelentős területeit, az ott élő 3,5 millió emberrel együtt, nem beszélve a halottakról, megcsonkoltakról, a sebesültekről. Nem az a győzelem lenne, amiről álmodtak, de siker, ugyanakkor történelmi kudarc Moszkva számára. A lakosság 64%-a azonban már belemenne. Ehhez össze kell fogniuk az arra hajlandó európai országoknak. ám a jelek e pillanatban nagyon nem ebbe az irányba mutatnak. Ha viszont nem jön össze, akkor Ukrajna két vállra kerül, demoralizálódik, újabb hatalmas kivándorlás indul be. Kijevben a politika nyugatellenesre fordulna. Az oroszok számára ellenben új lehetőség nyílna meg az ország dezinformálására és destabilizálására, illetve az Európa elleni hibrid háború kiterjesztésére. Ukrajna és példája nyomán egy sor más ország könnyen dönthet úgy, hogy védelme érdekében atomcsapásmérő eszközöket szerez be. Hogy az európai demokráciák jelenleg vonakodnak megfizetni a siker árát, az azt jelenti, hogy a világ később sokkal súlyosabb számlával szembesül. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Die Welt
A NATO német főtitkárhelyettese arra figyelmeztet, hogy a világ immár a se nem béke, se nem háború állapotában van, ami drámai, de még képes elriasztani az egyre agresszívabb Oroszországot. Ám hogy ez 4-5 év múlva is így legyen, ahhoz az kell, hogy a tagállamok hozzálássanak a szövetség újonnan jóváhagyott védelmi terveinek valóra váltásához, a szükséges képességek megteremtéséhez.
Boris Ruge, aki országa legmagasabb rangú képviselője a szervezetnél, úgy látja: most már a GDP 3%-át kell megcélozni. Különösen nagy lyuk tátong a tömegpusztító fegyverek elhárításánál, mert a hidegháború után ezen a területen folyamatos leépítések voltak. Félő azonban, hogy terroristák vagy agresszorok egy nap vegyi fegyvereket vetnek be.
Közölte, hogy a NATO-nál abból indulnak ki: az USA nem fordít hátat a közösségnek, betartja vállalt kötelezettségeit. Vagyis változatlanul kötelezőnek tekinti magára nézve a kölcsönös segítségnyújtás előírását. Szerinte amit Trump ez ügyben mond, az politikai keretekben kell értelmezni, nem szabad szó szerint venni.
Mert politikailag jogos az a követelés, hogy a védelmi büdzsé összeállításakor minden kormány vegye figyelembe, milyen közös megállapodás született. És a körülmények úgy alakulnak, hogy az eddigi 2%-os határ már csupán abszolút minimumnak számít, ha a szövetség ragaszkodik az elrettentéshez és a hatékony védelemhez.
Mivel az ukránok a falhoz szorultak, a német politikus elengedhetetlennek tartja, hogy további katonai segítséget küldjenek nekik. A helyzet drámai és az oroszok megpróbálják még inkább visszaszorítani az ellenséget.
Neue Zürcher Zeitung
A lengyel államfő úgy gondolja, hogy Putyin csupán két kollégájától fél: Trumptól és Hszitől. Az elsőtől azért, mert erős, és képes döntéseket hozni, de az orosz politikus nem tudja bekalibrálni, mi várható az új amerikai kormányzattól.
Az interjúban Duda kifejtette: megérti, hogy a leendő elnök a NATO-kilépéssel fenyeget, mert miért áldozna rengeteget saját adófizetői pénzéből olyan államokra, amelyek nem hajlandóak eleget költeni a saját védelmükre. Mellesleg ezek a kormányok miként beszélhetnek európai autonómiáról, amikor még a GDP 2%-át is sajnálják katonai célokra költeni?
Azt azonban a lengyel vezető nem gondolja, hogy Amerika magára hagyná Ukrajnát, mert Trump pontosan tudja, hogy országa politikailag mennyit invesztált a megtámadott országba. Ekkora befektetést nem fog simán feladni.
Duda kitért arra, hogy Moszkva meggyengült, és nem tud egyszerre két fronton hadat viselni, ezt igazolja a szír kivonulás. Ahhoz sincs elég ereje, hogy ezek után ráerősítsen ukrán földön a most zajló offenzívára. Ugyanakkor a NATO-nak éreztetnie kell a Kremllel, hogy vasököllel odacsap, ha az oroszok Európát fenyegetik. És hogy ha nem marad békén az agresszor, akkor országa sok jóra nem számíthat.
FAZ
A berlini tudósító úgy foglalja össze Putyin évzáró sajtóértekezletének lényegét, hogy a politikus kimutatta a foga fehérjét: számára csak olyan megállapodás képzelhető el, amely lehetővé tenné, hogy bármikor újra megtámadja Ukrajnát. Konrad Schuller felidézi, hogy az elnök az orosz nép részének nevezte a szomszéd országot, vagyis az nem létezhet szuverén államként.
Azt sem titkolja, hogy változatlanul meg akarja buktatni Zelenszkij demokratikus rendszerét. És mivel a hadsereg most előrenyomulóban van, nem lesz tűzszünet, legfeljebb békemegállapodás, már amennyiben azt „az Orosz Szövetségi Állam biztosítékai szavatolják”.
Kijevnek további területi veszteségeket is el kellene fogadnia, Herszon, Donyeck, Luhanszk és Zaporizzsja térségében, beleértve az összes ottani nagyvárost. És természetesen megvolna a „nácítlanítás” is, azaz távoznia kellene az „illegitim” vezetésnek.
Az alapot az az állítólagos egyezmény adná, amelyet a két fél a háború kezdete után dolgozott ki, ám a jelek arra utalnak, hogy az meghiúsult, mert az ukránok konkrét nyugati biztonsági ígéreteket sürgettek. Ám Oroszország nyilvánvalóan fenntartotta a jogot, hogy megvétózza, ha netán nemzetközi erők érkeznének Ukrajna védelmére.
Ráadásul Putyin közölte: cseppet sem viccelt, amikor felvetette, hogy próbálják ki, mennyire képes a Nyugat elhárítani akár a legkorszerűbb eszközökkel, ha Oroszország rakétákkal célba veszi Kijevet.
The Times
A berlini tudósító úgy véli: a magdeburgi merénylet után ez egyszer nem túlzás a weimari időszakot felemlegetni. A szélsőjobb és az iszlám szélsőségesek gyűlölete ugyanis egymást erősíti és ez azt idézi, mennyire megosztott volt a társadalom 100 évvel ezelőtt.
Oliver Moody szerint a karácsonyi vásáron elkövetett tömeges gázolás betetézi Németországban a távozó szörnyűséges évet. A recessziót, az ipar hanyatlását, a terrort, összeesküvéseket, a koalíció bukását és impotenciáját a nemzetközi színtéren. Természetesen nem kell olyan szélsőbalos-, illetve jobbos szervezett fenyegetéstől tartani, mint annak idején.
Februárban alighanem olyan szövetség alakul, amelyet már kipróbált az ország, a weimari összehasonlítás mégis jogos, mivel sokan ezúttal is teljesen kiábrándultak a politikai rendszerből. És Magdeburg csupán ráerősít a fizikai veszély, továbbá a nyugtalanság érzésére. Egymást követik a politikai indíttatású bűncselekmények, egymást gerjesztik.
Rövidtávon a következmény alighanem az lesz, hogy alábbhagy a Scholz és Merz közötti küzdelem hevessége, mert méltóságteljes szolidaritást kell tanúsítani az áldozatokkal. Stratégiai téren a hangsúly várhatóan átkerül a belbiztonságra. Az AfD előreláthatólag új érvhez jut, habár a merénylő nagy híve volt, de a szélsőséges párt igen ügyes, amikor a maga javára kell fordítani a bizonytalanságot.
A felszín alatt egyre erősebb a félelem és a zavarodottság. Két évtized óta először azonban a szavazópolgárok számára érdemi alternatívát kínálnak a közép pártjai olyan kérdésekben, mint a gazdaság, az igazságszolgáltatás, a menedék és az integráció. Lehet persze, hogy egy koalíciós kormány elmossa ezeket a különbségeket, de legalább már megkezdődött az álláspontok szembesítése.
Washington Post
A vezércikk elmarasztalja Trumpot és Muskot, mondván, úgy nem lehet a nemzet ügyeit intézni, ahogyan ők csinálták, felrúgva a jövő évi kormányzati finanszírozás ügyében nagy nehezen összehozott kompromisszumot. Feleslegesen zűrzavart idéztek elő az ünnepek előtt, a képviselők nagy-nagy erőfeszítésekre kényszerültek, hogy pénz híján ne álljon le az államgépezet.
A leendő elnök, aki e pillanatban továbbra is csupán magánember, elérte, hogy a demokraták kénytelenek legyenek feladni legfőbb kikötéseiket, így ő lett a befutó. Ám ez így nem járja, hiszen már megvolt a kétpárti egyezség. Tusk és a milliárdos segítője nem ugyanolyan okokból fordult szembe a tervezettel, de ezt már hetekkel ezelőtt meg kellett volna tenniük.
A következő elnök így nem tudja meggyőzni az amerikaiakat, hogy hatalma ezúttal nem lesz olyan kaotikus, mint az első időszakban és Musk a jelek szerint csak rontott a dolgon. A történtek annál inkább zavaróak, mert mindkettőjüknek volt némi igazsága. Musknak abban, hogy az államadósság fenntarthatatlan pályán halad, vissza kell fogni a kormányzati kiadásokat.
Trumpnak pedig abban, hogy a szövetségi eladósodás korlátozását meg kell reformálni, sőt esetleg el kell törölni. Ha ki tud rukkolni valami épkézláb javaslattal, a demokratáknak mellé kell állniuk. De az utolsó pillanatban gerjesztett cirkusszal sokkal kevesebb eredményt lehet elérni, mint az észszerűbb megközelítéssel és ez vonatkozik az egész ország érdekeire is. A nemzet csak a rövidebbet húzza a bizalmat megtépázó bizonytalanságból és zűrzavarból.
FT
Nem is volt olyan rossz ez az év – állapítja meg visszatekintve Tony Barber, a szemleíró. Az európai választások persze nem sok vigaszt hoztak, mert a szélsőjobb már a helyek egynegyedét foglalja el Strasbourgban. Nem jött be továbbá, hogy Marcon idő előtt az urnákhoz szólította az embereket, Romániában pedig odáig jutottak a dolgok, hogy az Alkotmánybíróság törölte az elnökválasztás első fordulójának eredményét.
Viszont akadt bőven, ami derűlátásra az okot:
1. Indiában a demokrácia megmutatta az erejét, Modi elnök nagy pofont kapott.
2. Ugyanez vonatkozik Dél-Afrikára, ahol a szavazópolgárok joggal koppintottak az Afrikai Nemzeti Kongresszus orrára, miután a párt jóformán minden ellenerő nélkül működött a 90-es évek, vagyis az apartheid-rendszer vége óta.
3. Megbukott Asszad, korunk egyik legvéreskezűbb diktátora, habár a jövő még könnyen zordra fordulhat.
4. Tapsot érdemel Franciaország, részben az Olimpiáért, részben a Notre Dame csodálatos újjáépítéséért.
5. Tíz év után Afrikában sikerült növelni a rinocérosz-állományt. Kazahsztánban pedig egyre több a sokáig kihalással fenyegetett hosszúorrú szajga antilop. 20 éve már csupán 48 ezer volt belőlük, most viszont már vagy 2 millió.
6. Megtalálták a világ legrégebbi barlangfestményét az indonéziai Szulavézi szigetén. Egy vaddisznó és három emberforma alak látható rajta, korát több mint 51 ezer évesre becsülik.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Pannon ég alatt
Lehet, hogy Európában alkonyul, de nálunk vaksötét van. A rendszer vezetői a vaksötétben ordítoznak, mert félnek >
Mi van, ha az oroszok győznek Ukrajnában?
Timothy Garton Ash rettentő nagy bajnak gondolja, ha az oroszok kerekednének felül a háborúban, miközben már >
Roncspártderbi
Hagyjuk a mindig előhúzható demokrácia maszlagot az elvi meggyőződésről, a színes politikai palettáról. Egy mind zsarnokibb, >
Orbán a volt lengyel miniszterhelyettes menedékjogával provokálja Tuskot
A Bizottság szóvivője úgy foglalt állást, hogy bármely uniós állam csak egészen rendkívüli esetekben nyújthat menedéket >
Orbán gyakorlatilag felvásárolta Kárpátalján a magyarokat
A kárpátaljai magyarok a Fidesz-politika játékszerévé váltak, Ukrajna korlátozza a kisebbségek nyelvhasználati jogát, Orbán viszont eszközként >
Közeleg az EU számára az igazság pillanata Ukrajnában
A tárgyalások eredménye „mini München” lehet, és az csak felhívás volna Moszkvának az újabb támadásra. Erre >
A merénylet megváltoztathatja a háború menetét?
Hogy az ukrán titkosszolgálat merész akcióval eltakarította az útból az orosz vegyi fegyverfőnököt, az megváltoztathatja a >
A kancellár beszéde pontosan mutatja, miért bukott meg
A német kancellár ugyan elvesztette a bizalmi szavazást, ahogy várta, ám az ez alkalomból mondott beszéde >
A világ nem tudta megmenteni Szíriát, most hagynia kell megválasztania a jövőjét
Simon Tisdal véli így a Guardianben. A külpolitikai szakíró sajnálattal állapítja meg, hogy a beavatkozás Izrael >
Raszputyin Romániában
Mint ahogy az erdélyi magyar politika, vagy legalábbis számos itteni magyar értelmiségi is most ébredhetett rá, >
Amikor a diktatúrák összeomlanak
Hans Rauscher úgy látja Asszad csúfos vége után, hogy a diktatúrák nem tartanak örökké, egy csapásra >
Maradjon inkább Orbán Viktor?
Találgatás helyett inkább kérdezek: csak nem Magyar Péternek van igaza, és a régi ellenzék összejátszik a >